Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

tsTjmmmm Az tg^ii világén mélységet kegyelettel emlékeztek meg Lenin halálénak évfordulójáról > Rákosi elvtárs cikke a Társadalmi Szemle évfordulójára V _______—-------------------­AZ M DP B0RS0D-ABAU3- ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VlI. évfolyam - 18. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 iannár 23. kedd A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950. évi eredményeiről ’A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet­színvonalának emelkedését 1950-ben a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar a minisztertanács által idő. közben felemelt 1950. évj termelési tervét nagymér.ékben túl.eljesiteite. Az eredményhez jelentékenyen hozzá, járult a gyáriparban bevezeteti da­rabbérrendszer, az év III. negyedében végrehajtott alapbéremelés és norma, rendezés, valamint az 1950. évj terv sikeres teljesítéséért kialakult szocia. Ijsto munkaverseny. Az egész gyáripar 1950-ben tervét 109-6 százalékra, ezen bejül a nehéz­ipar 110.5 száza ékra, a könnyűipar 108.8 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése 1950-ben !949-hez viszonyítva 35.1 száza, lékkai emelkedett, ami az ö éves tervben öt évre előj.ányzott 86.4 százalékos emelkedésnek több mint 40 százaléka. A nehézipar termeáse 36.2 százalék­kal, a könnyűiparé 34 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. Az 1950. évi termelési tervet az egyes iparcsoportokban a következő­képpen teljesítették: Iparcsoport; 1950. évi tervteljesítés százaléka: 1950. évi terv. l5 teljesítés százaléka Bányászat 106.2 Kohászat 108.4 Gépgyártás 109.8 Erősáramú berendezés 118.4 Gyengeáramú berendezés 111-9 Finommechanika 146.4 Tömegcikk • 117.7 Javítóműhelyek 122.3 .Vijlamosenergia 10Í-9 Építőanyag 105.1 Nehéz vegyészet 111.7 Könnyíivegyészet 113.4 Nehézipar összesen I10..5 Gumi 108-2 Fa 119.9 Papír 106 Nyomda i07.2 Textil 107.3 Bőr és szőrme 115.5 Ruházat 113 Élelmezési ipar 108-4 Könnyűipar összesen 108.8 Gyáripar összesen 109 6 A fontcsabb iparcikkek termelése 1950 évben 1949.hez viszonyítva a következőképpen alakult: .... A termelés 19 0-ben Iparcikk: 1949 adalékában Szén 112 Vasérc 108.7 Vas és acél 117.8 öntvény 141-7 Hengerelt rúdacél 108.1 Hengerelt idomacél 121.2 Aluminium és timföld 115.7 Esztergagépek 195.9 Egyéb forgáosológépek 117-9 Mozdony H2.5 Vasút teherkocsi 82.2 Vasutj személykocsi 78.1 Tehergépkocsi 261.2 Autóbusz 247.2 Diese'-motorofe 167.4 Motorkerékpár 126.1 Kerékpár 114.1 Traktor 151.4 Talajmű velőgépek 1230 Villamos fwgógépek 149.2 Izzólámpa 119 Rádióve vőkészűlékek 142.7 Távbeszélőkészülékek 131-6 Varrógép 147.8, VjltamosenergSa 118-4 Műtrágya 142.1 Gép- és motorolaj 173.4 'Vjiágitógá7 103.1 Gépkocsi abroncs köpeny 146.5 Tégla 206-1 Mész 138.1 Cement 144 2 Tüzáflóanyag 137.7 Táblaüveg 112.1 Pamu’ional 114.5 Pamutszövet 108, Gyapjufonal 140.8 Gyapjúszövet 111.9 Selyemfonal 102.6 Selyemszövet 117-3 Len, kenderfonal 138.3 Juta fonal 112.3 Len, kenderszövaí ,140.5 évben nemesített kenyérgabona vető­magokból 276.1 százalékkal, műtrá gyéből 51.5 százalékkal többet hasz. náltak fel, mint 1949-ben. Burgonya, szemes és £zálastakarmány tekinteté­ben a kedvezőtlen időjárás követkéz tőben nem értük el az 1949. évj meny. ny séget. Cukorrépa és kukoricater­mésünk a múlt évit valamelyest meg ha'adta. Az év folyamán különösen a szocia lista szektorban, tovább nőtt az ipari növények vetésterülete. Míg az egyé. ni gazdálkodóknál a vetésterületnek 8.8 százaléka jutott ipari növényekre, addig a szocialista szektorban ez az arány 12-1 százalék. JeJentős a fonal­növények (gyapot, len. kender) vetés­területének növekedése. A fejszaba du]áis óta a fonalnövények velésterü. lete közel háromszorosára emelke­dett. A szocialista szektor fö'ényét mu­tatja a holdantkinti átlagtermés alakú- ■ása. Az állami gazdaságokban búzában 13 százalékkal, rozsban 30 száza­lékkal, a termelőszövetkezetekben búzában 5 százalékkal rozsban 16 százalékkal vo|t magasabb a Ho|- dankinti termés, mint az egyéni gazdaságokban­1960-ben az öntözött terület 1949- hez képest 19.7 százalékos emelke­dést mutat. Az állatállomány növekedése *z előző évi növekedés mértékét nem érte el. A magángazdaságok sertés- és szarvasinarhaádornánya a szá­razság okozta gyenge takarmány- termés következtében az év máso­dik felében csökkent. Az állami gazdaságok területe 1949-hez viszonyítva 53.1 százalék­kal. traktorállománya 160.1 száza­lékkal nőtt meg. Az állami gazda­ságok állatállományában az emel­kedés szarvasmarhánál 111.7 száza­lék, sertésállományban 305.6 száza­lék, juhállományban 864) százalék és lóállományban 145.1 százalék. Erőteljesén fejlődtek' az év folya­mán a termelőszövetkezeti csopor­tok: területük 2 ,6-ssorosdra, állat­állományuk három és félszere­sére emelkedett egy év alatt• A termelőszövétkezetekhez tartozó családok száma az év végén elérte a 90 ezret. A nehézipar nagyarányú fejlő- dése lehetővé tette a mezőgaz­daság gépesítésének fokozását. A szocialista szektorban a traktor- állomány 4468 darabbal növekedett, ebből 1242 az állami gazdaságokra, 3226 a gépállomásokra esett. Emel­kedés mutatkozik egyes mezőgazda, sági gépeknél való ellátottság te­rén is. Az 1950- évi őszi vetésterület a tervhez képest. — előzetes adatok szerint — némi lemaradást mutat. A kedvező időjárás lehetőségeit fel­használva, a vetési munkák még folynak. Közlekedés A vasutak az 1950. évi áruszállí­tási tervet 101-4 százalékra, a sze­mélyszállítási tervet 102 százalékra teljesítették. 1949-hez viszonyítva, az emel. kedés teherszállítás terén 22.9 százalék, es az 5 éves terv vé­gére előirányzott növekedés iO százaléka. A személyszállítás 25.7, százalékkal magasabb az 1949. évinél. A teheráruk napi átlagos rako­dása 1949-hez viszonyítva 26.5 szá­zalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkeknél az emelkedés a kö­vetkező: vasáruknál 29-8, téglánál cserépnél 41.3, kőnél és kavicsnál 52.3. rnésznél és cementnél 60.2, szénnél 13.3, őrleményeknél 38.7 százalék­As átlagos lcocsifordnló 5.6 nap- röl 4.7 napra, Ifi t százalékkal rövidült meg. A teljesített elegytonna/km egységre cső szénfogyasztás tüiö-hez képest 3.1 százalékkal csökkent. A városi közúti vasutak személy- szállítási tervüket 108-9 százalékra teljesítették. 1949-hez viszonyítva az emelkedés 12 százalék. A városi autóbuszközlekedés a személyszál­lítási tervet 104 százalékra, a távol­sági autiWv’S'7'fö7l»Ve'Sá<5 1129 szá­zalékra teljesítette. 1949-hez viszo­nyítva a városi autóbuszközlekedés forgalma 25.1 százalékkal, a távol­sági autóbuszközlekedés 69.7 szá­zalékkal emelkedett. A közhaszná­latú tehergépkocsik 143.4 százalék­kal több árut szállítottak, mint 1949- ben­A vízi közlekedés folyami teher­szállítási tervét 112-3 százalékra teljesítette. A múlt évihez viszo­nyítva a folyami forgalom 54.5 szá­zalékkal emelkedett, személyszállí­tási tervét 125.3 százalékra teljesí­tette, 28.9 százalékkal teljesített többet, mint 1949-ben. Beruházásuk Az 1950-ben megvalósított összes népgazdasági beruházások értéke 67.4 százalékkal meghaladja az 1949. évit. Az 1950- évi — évközben felemelt — beruházási tervet összegszerűen 112.5 százalékra teljesítettük. A szocialista termelés bővítését köz­vetlenül szolgáló beruházások 55.8 százaléka a gyáriparra és építő­iparra, 13.3 százaléka a mezőgazda­ságra. 26.8 százaléka a közlekedésre, 4.1 százaléka a kereskedelemre esett. A gyáriparra fordított beru­házásokból 90-4 százalék volt a ne­hézipari. 9-6 százalék a könnyű­ipari beruházás. Az 1950. évi jelentős népgazdasági beruházási munkálatoknak 72 szá­zalékát üzembe helyezték. így népgazdaságunk valamennyi ágazatában számos új üzem, épület, gép és termelő berende. zés létesült. Elkészült a Sztálin-híd, a polgári Tisza-híd, a bajai Duna-híd, a Du- navölgyi Timföldgyár. a Szegedi Textilkombinát fonodája, a Lőrinci Durvahengermű durvahengersora, gödöllői árammérőgyár és több je­lentős üzem. Tehergépkocsiállományunk 26-4 százalékkal, vasúti teherkocsiállo- mányunk 16.8 százalékkal, vasúti személykocsiállományunk 19-5 szá­zalékkal emelkedett. Százhetvenöt községet, száz- nyolc gépállomást,-hatvanöt ál­lami gazdaságot és negyvenhét termelőszövetkezeti' csoportot villamosítottunk, 587 községben újonnan bevezettük a telefont. Áruforgalom Az 1950. évi állami nagykereske­delmi forgalom 57.4 százalékkal ha. ladta meg az 1949. évit. \ lakosság fogyasztására kerülő egyes fonto­sabb cikkek forgalma 1950. év IV. negyedében 1949 aZOnos időszaká­hoz képest a következő eme kedést mutatja; cukor 11.9 százalék, só 35.8 százalék, tej 32.4 százalék, do­hány 24.8, szappan és tisztítószerek 92.9 százalék, lábbeliek 62,2 százalék, tűzifa 46.4 százalék, varrógép 72.7 százalék­A szocialista kiskereskedelem for­galma 170.9 százalékkal emelkedett 1949. évhez képest. Ezen belül az állami boltok forgalma 190.2 száza­lékos, a szövetkezeti boltoké 119.5 százalékos növekedést mutat. Az állami és szövetkezeti kiskereske­delmi bolthálózat a megelőző évhez képest 100-1 százalékkal bővült­1950- ben 4685 állami és 3310 szövet­kezeti bolt létesült. A munkások és tisztviselők számának emelkedése A munkások és tisztviselők száma 1950-ben 223.100-al haladta meg az 1949. évi átlagos létszámot. A gyáriparban több mint 100 ezer­rel, az építőiparban 83 ezerrel emel­kedett a munkások és a tisztvise­lők száma, ezzel egy év alatt az 5 éves terv egész tartamára előirányzott növekedés 40 százaléka való­sult meg. Az évi munkabéralap növekedése 29 százalékos volt. az 1949. évihez viszonyítva. Az építőiparban a nö­vekedés 136-5 százalékos, a gyár­iparban 37-6 százalék. Az átlagkeresetek az egész nép­gazdaságban ffi.S százalékkal nőttek. 1950-ben a szakmunkás és segéd­munkás hiánv különösen a bányá­szatban. építőiparban, kohászatban és gépgyártásban mutatkozott bár 1950. évben közel 30 ezer ipari fa. I nuló szabadult fel és kapcsolódott be szakmunkásként a tefrnelésbe. Az ipari átképzősök és a szaktan* folyamokon résztvevők száma 133 százalékkal volt magasabb, mint 1949- ben. A munka termelékeny» ségének alakulása Tovább emelkedett a munka tér* melékenysége. Az 1950- év átlagában a gyáriparban az egy főre eső termelés 20.1 százalékkal volt magasabb, mint 1949- ben. Ezzel oz 5 éves terv végére előirányzott növekedés 40 százalékát értük el egy év alatt. A kohászati iparban 12.3 százalék* kai, a. gépgyártásban 22.8, a textil­iparban 1Í.2, az élelmezési iparban 47.6 százalékkal emelkedett a tér* melékenység egy év alatt­Szociális és kulturális eredmények 1950. évben jelentékeny eredmé­nyeket értünk el a szocialista kul­túra minden területén. Az 1950—51. tanév elején az általános és népis­kolák, a középiskolák és techniku­mok, az ipari tanulóiskolák és fő­iskoláit összes beiratkozott hallga­tóinak száma 1,411-737 volt­3.4 százalékkal több, mint at előző évben és 15.8 százalékkal magasabb az 1938-as létszám­nál. Az általános iskolákban a tanköte­lesek 96-5 százaléka beiratkozott A középiskolák és technikumok lét­száma 83-3 százalékkal magasabb, mint 1938-ban. A tanműhelyekben foglalkoztatott ipari tanulók száma ez év folyamán 73.9 százalékkal emelkedett. Az egyetemi hallgatók száma a tanév elején 32.790, ez 9087- tel több. mint az előző évben és 24.043-al több, mint 1938-ban. Ezzel az öt évre előirányzott növekedést egy év alatt 13-6 százalékká-l túlteljesítettük. A műszaki egyetemek és főiskolák hallgatóinak száma az 1938-asnak. kilencszerese. 1950- ben a népoktatásra és nép- művelésre fordított beruházá­sok értéke 100.5 százalékkal meghaladja az 1949. évit. A dolgozók kulturális színvona­lának emelkedését mutat ja, hogy az 1950- ben kiadott könyvek és brosú­rák példányszáma közel 63 millió-. 34.3 százalékkai több, mint 1949- ben. A napilapok összpéldányszáma 25 százalékkal haladta meg az 1949. évi számot­Az év folyamán 11.3 százalék kai emelkedett a mozilátogatók és 13.5 százalékkal a rádióelő­fizetők száma. 1950-ben a kórházi ágyak száma 13.6 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A szociális és egészségügyi cé­lokra fordított beruházások értéke 1950-ben 75.7 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1949-ben. Áz év fo­lyamán 5 új rendelőintézet épült, a rendelőintézetek működési ideje 25 százalékkal emelkedett. A dolgozók egészségének fokozott védelmére 1950-ben 6 tüdőbeteggondozó és 20 egészségház létesült- 1950-ben a bölcsődék száma 19 százalékkal, befogadóképességük 23 százalékkal, az óvodák száma 19.4 százalékkal, befogadóképességük 21 százalékkal emelkedett. Részint az ipari dolgozók számá­nak emelkedése, részint a társada­lombiztosítás kiterjesztése követ­keztében a társadalombiztosító intézetek taglétszáma, egy év alatt 315 ezerrel növekedett. Az egy főre eső juttatások összege az év folvamán 13.6 százalékkal emelkedett. 1950-ben 50 ezerrel több dolgozó üdült, mint 1949-ben. A születési arányszám 5 száza­ikkal emelkedett. A halálozási ■ arányszám 19-5 százainkkal csökkeni 1938-hoz képest. A csecsemőhalandóság arányszáma, mintegy 35 száza­lékkal alacsonyabb, mint 1938- ban. IXemaseíi jövedelem Az ötéves terv első esztendeiében "lért gazdasági eredmények vissza« tükröződnek nemzeti jövedelmünk alakulásában. Selyemharsnya 99.7 Pamutharisnya 116.6 Bőrcjpő 147.4 Férfiöltöny 234.4 Női kabát 331.1 Liszt 140.6 Cukor 125 Szesz 66-3 Sör 164.7 Cigaretta 85.8 Kolbászfélék 195.1 Tej 127.6 Édesipari készítmények 189.6 Szappan 21.4 Gyufa 120.6 Terven felül 1950 évben jelentős mennyiségű vasércet, mangánércet, földgázt, nyensvasat, nyersacélt, vas, acél és fémöntvényt, hengerelt rúd. acélt, kovácsolt acélt, gépi szerszá. mot, traktort, izzó.ámpát, rádió vevő készüléket, műtrágyát, kenőolajokat, gépkocsjabroncsköpenyt, téglát, ré­szét, t ü aáí'lóa n y ag ok-aft, tábjaüveget, selyemszövetet, kötöttárut, férfi öl­tönyt, lisztet, sört, kolbászfélét, szá. raztésztát, stb. gyártottunk. A tervvel szemben lemaradás mu­tatkozik a nyersolaj, forgácsolószer számgepek, vasúti gőzmozdony, vasút, személykocsi, motorkerékpár, kerék­pár, Diesel-motor, nagy villamos for. gógépek, benzin, petróleum, tetőcse. rép, cementáru, cukor, szesz, keményí­tő gyártásában. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása és fokozódott a gé. pesííés. A nyersvasgyártásban az érckvhoza- tal javujt és a hasznos kohótér kihasz. nálása több mint 8 százalékkal emel­kedett. A fajlagos kokszfogyasztás 4 százalékkal csökkent. Az öntödék részben gépesítése folytán az önt­vény sei ej! csökkent. Egyes géptípusokban a sorozatgyór. tusra való áltérés komoly termelés emelkedést eredményezett. A téglagyártásban a gépi beruházó, sok és a Dubanov-féle gyorségetési módszer bevezetése nagymértékben hozzájárult a termelés jelentékeny fokozásához. Az önköltségcsökkentés terén nem használtuk ki kellően a rendelkezésre illő lehetőségeket és ennek követkéz, lében , az önköl'ség nem csökkent kielé­gítő mértékben. Építőipar Az építőipar 1950. évben nagyará­nyú fejlődést mutat. Az építőipar 1950. 1 évi termelési tervét 130.7 százalékra, ; ezen beiül a magasépítőipar 138 szá. zatékra, a mélyépítőipar 114-4 száza­lékra teljesítette. Az épí őjpar össztermelése 1950. évben 226.1 százaléka volt az 1949. évinek. Az építőipari termelés emelkedéséhez . hozzájárult az építőipari munkások között mindjobban szélesedő munka- verseny, ami az összdolgozók kéthar. madát ölelj fel, a szovjet sztahánov , módszerek meghonosítása az építkezés : mind jelentősebb területén és a gépe- ! ytés fokozása. Ez utóbbira jellemző- hogy az építőiparban használt gépek teljesí'ménye az év folyamán két­szeresére emelkedett. , Az építőiparnak az 1950. évben jelen- i 15s mértékben sikerült kiküszöbölni az ípitkezések idény jellegét. A IV. ne- < zyedév termelése a gyakori esőzések - dlenére 16.5 száza'ékka] volt maga. ■ sabb a második negyedévinél. ’ Mezőgazdaság 1 1950-ben folytatódott a mezőgazda, j ság tervszerű fejlesztése és jelentékenyen megerősödött a szocialista szektor. Az előző évj 6.7 százalékká] szemben az év vé­gén az ország szán'óföld területé­nek 13.1 százalékán folyt szocia. tjsta gazdálkodás. ^ Ebből 6.1 százalék az államj gazdasá- , gokra, hét százalék a termélőszövet- ( <ezetj csoportokra jutott. , 1950-ben kenyérgabonából 9-2 száza- i ékka] termeltünk többet, mint 1949. < jen. A viszonylag kedvező termésered- i -lérp^Vhez hozzájárult, hogy ebbem az i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom