Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

Vvtenap, fSSÍ, évi Január hó 21. ÉSZAKMAGTAK0TÍS7 4G 3 Adjunk újabb lendületet a tér meny begyűjtésnek! Megyénkben újabb lendületet kefl adnunk a termény hegy üj'.ési rnoz. galomnak. Az a feladatunk, hogy mielőbb behozzuk még mindig fenn- áljó lemaradásunkat. Megyénk dol­gozó parasztságának őn.udatosan fel kell ismerni hazafias köteiezut- ségét, azon kell lennje, hogy előirt, sait maradéktalanul teijesi.se, mert 'ezzel az ország építését, 5 éves ter­vünk megvalósítását saját magának és családjának boldog jövőjét szol­gálja. Dolgozó parasztságunk életszín. vonala hatalmas emelkedést mutat. Ennek fényes bizonysága, hogy a megye föjdművssszövetkeze.einek 838 üzlete egye len hónap aWf több mini 23 millió forint értékű áru for­galmat bonyolított le; jtyen mennyi­ségű és ér ékű árut vásárolt dolgo­zó parasztságunk. A falu dolgozóinak életszínvonala még tovább is fog emelkedni, ezt biztosítja többek közölt ké'éves ál. lat.enyésztési tervünk is. Ennek a tervnek a végrehajtása azonban a legszorosabban összefügg a ler- ménybegyüj és teljesítésével. Vilá­gosan Iá nunk kelj, hogy népi kor­mányunk csak akkor adhatja meg a magasabb jólétet, ha mi js adunk neki, teljesítjük minden vonalon becsű e beli kötelességünket, iia dolgozó parasztságunk eteget tesz termény beadási kötejezeltségének. Semmiképpen nem lehet elfogadni azt az opportunista, megalkuvó né­zetet, amely szerint „a megye terű. létén nem termett elég takarmány- gabona“. A kuKorjcabrgyüj’ési hé­ten js bebizonyosodolt, számtalan példamu'afó teljesí és |s mu'alja, hogy a terméseredmény feltétlenül biztosítja az előirt mennyiség ma­radék ajan begyűjtését. Az 'Íven sí. ránkozás az ellenségtől, a kulákoktó) származik, akik aljas mesterkedé­sekkel mindent elkövetnek a nép ál­lama, a dolgozó nép ellen. Kíméletlenül ]e kell lepleznj min­denütt a belső ellenség, az imperia­listák ügynökeinek aljas támadását. Le kelt csapni a begyűjtést szabo­táló, elvetemülten uszító kulákokra. Bebizonyosodott az is, hogy tekin­télyes mennyiségű termény van a megyében olyanok kezén, akik nem is termeltek, hanem spekulációs szán­dékká] vásárol‘ak nagy mennyiség, ben kukoricát. Le kell leplezni eze­ket a spekulánsokat is és megfelelő hfityre ke’l Juttatni őket! Dolgozó parasztságunk pedig az zal válaszoljon az imperialista ügy­nökök újabb merényletére, hogy kövei! gz üzemi dolgozók, a mun­kásosztály példamutatásál és mél ó módon azzal készil! a Párt, az ege z magyar dolgozó nép nagy ünnepére, a Kongresszusa hogy ú-ult lendfl. letel ad mindenü l a terménybe- gyüjíésnek. Nem nyugodhatunk beje abba, hogy a megyénk változatla­nul az utolsó helyen van az orszá­gos terménybeadási versenyben! ön'udatos dolgozó panasz'jajuk közül sokan megértették kötelezett­ségüket, előírásaikon felül teljesítet, lék beadásukat. Csak a legutóbbi hetekben Pap József Mezőkövesden 224, Béréi Sándor Tjszacsertnelyen f 10, Ta­kács János 130, Mihály Ferenc Ároktőn 102 líUogramm kukoricát adott be kötelezettségén felül. Kö­vessék minél többen pé’damu‘a<á- suka*, teljesítsék és teljesítsék 1űl előírásaikat, h'szen beadott gabonl. juk értékét sokszorosan visszakap­ják. Népnevelőjük, pártszervezeteink és tömegszervezeteink induljanak új lendületlel munkára, hogy megyénk küldöttei a ferménybeadsás terén éjért nagy eredményekről számol­hassanak be a Kongresszuson. Az alsóiról Irakloris’ák ftlisatriél a régi mák hibái!, állósifaglallak az áj normák mellett Gépállomásunk dolgozói termelési értekezletet tartottak. Mérlegelők eddigi eredményeiket, megvizsgálták eddigi munkájukat és megá Japí.otlák, hogy normájuk laza volt. Öntudatosan felismerve hazafias kötelességüket, egyhangúlag követel ék az új normák bevezetéséi. Többek között Kis István traktoros, gépállomásunk egyik 'eg- jobb dolgozója mutatóit rá arra, mi. lyen súlyos kárt jelent nemzetgazda­ságunk szempontjából a laza norma Felhívta a figyelmet, hogy a szoda|Iz. mus építése lendületesebb tnunkame- neiel és tervszerűbb munkát követei- A dolgozók egyhangúlag csatlakoz, tak állásfoglalásához. Kristóf József, Sándor Ferenc, Lőrinc András, Kere­kes András, So'tész Lász'ő, jd. Kérj József, jfj. Kéri József különösen he­lyeselték a felszólalást és Kis István­nal együtt állást foglaltak az új nor­mák mellett. KLAJ SÁNDOR alsóméra! gépállomás. Január 22-án és 23-án megyénként tárgyalják meg j mezőgazdaság dolgozói a normarendezést Január 22—23-án az állami gaz­daságok és gépállomások vezetői, a DÉFOSz járási titkárai, gazdasá­gok bérfele-'ősei megyónkint érte­kezletet tartanak, amelyen megtár­gyalják a mezőgazdasági és gép­állomás! kollektív szerződések és normák módosításáról szóló hatá­rozatot. ' • •' * • *, H Beszámolnak á JaAüá* 17-18-1 országos értekezletről,, .-ismertetik >a* normarendezés jelen tőségét é3- a' gazdaságvezeüők, foérfelélősök fel­adatait. A normarendezést a dolgozók örömmel fogadták, mert igen nagy­mértékben észszerűsítette a bérel­számolás módját. A dolgozók ezen­túl már a munka megkezdésekor, tudják, hogy annak a munkának, amit el kell végezniök, mi a nor­mája és mennyi bér jár érte- Mó­dosították a besorolásokat is. Az eddigi 22 bérkategóriával szemben az OMB határozat 7 kategóriát ál­lapított meg. A munkaköri besorolás ' mellett .sok területen alapbéremelés is tör­tént ■ A határozat szerint külön kell el­számolni a darabbérben dolgozók és az időbérben dolgozók bérét. Azokat a munkákat, amelyekre nor­ma van megállapítva, csak telje­sítménybérben szabad elszámolni. Űj normáink fokozottabb, Jobb munkára serkentenek Az edelényi gépállomáson dolgo­zom, mint segédmunkás■ Édes- anyámmal élek, mert édesapám már régen megholt. Sokat szenved­tünk az álkos régi világban. Ami­kor még iskolába, járjunk a bá­tyámmal. édesanyám még egy ol­vasókönyvet sem tudott kettőnk­nek vásárolni. Ez a kegyetlen, nehéz idő elmúlt, felszabadított minket a dicsőséges Szovjetunió és a Párt vezeti bol­dog életünk, jövőnk építését. Bátyám, mint a Néphadsereg tisztje védi a békét, én pedig gép­állomáson dolgozhatom. Sokat ta­nulok, mert tudom, hogy csak így lehet jó munkál 'végezni. Örülök, hogy módosították nor­máinkat, mert láttam ezek súlyos hiányait. Meg kellett szüntetni azt az eddig tapasztalt helyzetet, hogy egyesek bércsalásokat követhettek el- Az új kollektiv szerződés szerint minden dolgozó tudni fogja, hogy mennyit keres, ha, egy bizonyos munkát elvégez. Meggyőződésem, hogy az új normák jobb munkára fogják serkenteni azokat is, akik hajla­mosak voltak, hogy kivonják ma­gukat a munkából, ők is megértik a munkaverseny fontosságát. A magam részéről még jobb teljesít­ményeket akarok elérni, hiszen tu­dom, hogy a nők a munka terén is egyenjogúak, egyenlő munkáért egyenlő bért kapunk. Pártunk Kongresszusára felaján­lom. hogy még két nőt szervezek be a gépállomásra, a munkaerő biztosítására, LUDÁNYI GIZELLA Edelény Szín község legjobbjai elindulnak a boldog jövő útján Mind gyakrabban nyílik at iskolaterem ajtaja. Oda. kinn köd terjeng, itt meg fás lobog a kályhában, jó meleg van. Kellemes üldögélni, okos dolgokról beszél­getni. Bizony régebben nem volt módja a színi dolgosó parasztoknak, hogy a csöndes téli estéket ilyen haszno­sam töltsék el. Elzárták ekei a mü-eiödés leheldségötfil, tétlen senyvedésbe kényszerítették valamennyinket. De most pótolják a mulasztottakat. TJjra beültek ez iskolapadokba és tanulnak. Yándortanfolyamon vesznek részt. Csupa olyan kérdést ismernek meg, amelyről alig tudtak valamit, pedig érdekelte őket. Olyan kérdéseket, amelyek a legközelebbről érintik életüket. öt vénén ülnek most a padokban, pedig a tanfolyam csak 10 résztvevővel indult. Napról-napra növekedett a számuk, ahogy híre ment az előadásoknak. A hallgatók között találjuk a középparasztokat is, mint a IS holdas Szalóoi Bálintot, O mos! az egyik legszorgalmasabb hall alóla a tanfolyamnál:, a kétholdas Bódi Kálmán és Burucki Dániel mellett. A fiataloknak Szalóoi József mutat példát. Feszült figyelemmel hallgatják Zsebesi Irén és Kurc- veil József elvtársakat, akik egyszerű, világos szavakkal magyarázzák meg a legnehezebb dolgokat is. Amit nőm értenek meg első hallásra, azt mégegysser átveszik. Né­hány napja, hogy elkezdődött a tanfolyam, de máris észrevenni a résztvevők fejlődését. Csák az a baj, hagy még nem engedett fel egészen a félénkségük. A hozzá­szólások egyenlőre még kicsit nehezen mennek. Persze lesz ebben is változás. A termelócsoport kérdése már sokszor felvetődött az előadásokon. Ka erre kerül a szó, megerednek a kérdé­sek: hogyan szervezik a termelőcsoportokban a munkát, miért tudnak többet termelni, hogyan osztják szét a jövedelmet? — Csak azt szeretnénk tudni, — veti fel a kérdést Bódi Tamás — honnan veszi a pénzt a tszos-tag a ru­hára, miből futja nékit Hal!,oils k erről már egy et-mást. Azt tudják a színiek, hogy a kenyérrevalót aratásban lehet megsze­rezni, a telire való fát tuskó zással, a zsiradékot malacka hizlalásával, de bizony ruhákra ritkán futotta. Ezt csak akkor tudták beszerezni, ha alkalmi munkáméi, fuvaro­zással összekuporgatták a rávdlót. A faluban nincs ter­melócsoport, de hallották, hogy akik más faluban be­léptek a termelőcsoportba, milyen jól jártak. A termelócsoparttal kapcsolatos kérdéseket már sok­szor felvetették egymás között, de biztos választ még nem kaptak rájuk. Kureveil elvtárs mosolyogva megmagyarázza nekik. Az a ferme'dcsoportok sikerének „Ötka", hogy ha szövetkeznek egymással & dolgozó parasztok, együtt erősebbek, mint lcütön-külön, A kis parcellákon nem lehet jól gazdálkodni, hiszen ha egy dalrab földbe folyton búzát, kukoricát vetnek, előbb-utóbb kimerül és mind kevesebbet hoz. Tudja est mindenki és lóm elfelejtik. A tcrmelócsoportok tagjai összeteszik a földjeiket, célszerű vetésforgót alkalmaznak, jó gépi munkát, műtrágyát ad­nák a talajnak s ezzel folyton javítják a talaj termő­erejét. Ilyesmire az egyénileg dolgozó parasztember nem is gondolhat. A termelócsoportokat népi államunk állan­dóan támogatja, így fejlesztjük tervgazdálkodásunkat, védjük a békét. Olyan kis földeken, ahol még a traktor sem tud rendesen megfordulni, nam lehet nagyüzemi gaz­dálkodást folytatni. Már pedig a fejlődés azt mutatja, hogy a kisüzemek nem állják meg helyüket a versenyben a nagyüzemek mellett. A termelócsoportok tagjai asért tudnák könnyebben élni, ruhát, könyvet vásárolni, mert a géppel müveit fold, a nemesített vetőmag többet ad. Nem is ke;« messze menni példákért. A fiaikéi, a borsodi termélócsoportbam, saját szememmel láttam, a. nyáron ott csépeltem — mondja Kureveil elvtárs —, hogy egy hold földről 14 és fél mázsa búzát arattak le, amikor az egyébnek csak 1—8 mázsát érte el. így érték el a termelőcsoportok tagjai, hogy akik szorgalmasak voltak, szép összegeket vihették haza. Megmagyarázza Kureveil elvtárs, hogyan történik a csoportokban a végzett munka kiszámítása. Est is hamar rosan megértik a hallgatók. Igazságos módszer — mond­ják elismerően. Az előadás után nem mennek haza. Egyikük felveti: nem kellene-e Színben is megalakítani a csoportotf Né­hányon rögtön csatlakoznak az indítványhoz és még aznap este IS aláírás gyűlik össze. Szín dolgozó parasztjai is elindulnak a boldog jövő útján, megalakítják termelócsoportjukat. (Z*. I.) A TSZCS ELNÖK ELMONDJA: Kitűnő eredményeket értünk el a baktai II* típusú termelőcsoportban Sok nehézség és akadály leküzdése u'áu csoportunkat az I. turns Szoi-nt 1948 őszén alakítottuk meg 52 hold földön 14 taggal. A föld egyrésze be vitt, máSrésze juttatott termet volt Persze, már az alakulás előt!t és utána is a kuiákok — mint Ktígitkó Pál, Sándor József, Tóth ’ hfklős, Szcntimr.i Pá|. Peíró János-és a töb biek — nekünktámadtak és arra akarták rávenni a ; hogy ne lépjenek be, illetve, hogy lépjenek ki a csoportból: j Sajnos, aknamunkájuk nem is volt sikertelen, úgyhogy a csoportban mindössze öten maradtunk. ' ' , De nem csüggedtünk! Hozzáfogtunk a gazdálkodáshoz, a munkához, lAftŐ magot, műtrágyát kaptunk az OSJzH- tói — az őszi munkánkat sikerrel el­végeztük. s' Bakta község dolgozói nagy fjgye. lemmel ési elismeréssel kísérték pum- kánkat, •« , c tavaszra már tizen voltunk Soronkövetkező munkáinkat megérő­södve végeztük. » Ettől az időtől, bár hivatalosan I. típusú volt csoportunk, mégis a' I£ fokozat, az átlagelosztású termelőszö­vetkezeti csoport alapszabályai sze­rint dolgoztunk, együtt vetettünk, együtt kapál, tunk, minden munkát közösen vé­geztünk, a jövedelmet pedig átla­gosan osztottuk eL Már az első évben megmutatkozott közös munkánk minden előnye és haszna: Sokkal eredményesebben tud­tunk dolgozni, mintha egyénileg gaz­dálkodj unk volna. Minden tag meg_ kapta fejadagját. Egy-egy tagnak át­lagban 17 mázsa termény jutot't, 20 mázsa kukorica, 25—30 mázsa burgo­nya, ezen felül 15 mázsa marharépa, s ami a legfőbb: a csoport jövedelméből minden adósságát kifizette. Áz 1949—50. gazdasági évet meg­erősödve kezdtük meg. Ugyanúgy dől, goztunk, mint az előző évben- De már hivatalosan is EL típusú csoport, fá váltunk. 15 mázsa búzát arattunk, ami 8 mázsás átlagnak felel meg, holott az egyéniek alig takarítottak be 6—7 mázsát. Rozstermésünk hol- dánként 10 mázsás volt. az egyénieké 5—ö mázsa. A rozsból közöt test, <5 mázsa szöszösbükkönyt is Vivetíi-i.fc. Volt még ezenkívül 33 mázsa árpánk, 2 holdon 10 mázsa borsónk, 3 holdon 10 mázsa babunk. A babtermés minden eddigi községi eredményt fölülmúlt. Lóheréből 150 mázsát, szénából 120 mázsát takarítottunk be. Ebből két lovunknak téli ta­karmányként 100 mázsát vissza­tartottunk a tö'.bít a tagok kö. zött szétosztottuk. Mindenből úgy tartalékoltunk, hogy pénzért semmit se kelljen vásárolni, j Hogy el ne felejtsem, cukorrépából 2 holdon 240 mázsát termeltünk, do­hányból is szép terméseredményt ér­tünk el, hiszen egy holdról 6 mázsát takarítottunk be. Dohánytermésünk olyan volt, hogy csodájára jártak a faluban. Még — ahogy számítjuk — 2 máma másodtormés is lesz belőle. Nagy terveink vannak. Ezek között az első és legfontosabb az, hogy áttériűnk a legfeilelJebb, harmadik típusú gaidálkodnsro, illetve tavasszal egyesülünk a község­ben lévő csoporttal. Felvilágosító munkává! igyekszünk űj tagokat is beszervezni. Az érdek'ödés meg is van. Kocsis József, Poncsák Vince, Stefán Mária, Fitala István, Amőczki Ferenc, Dienes László dolgozó parasztok igea érdeklődnek a belépés Iránt. Ilyen eredményekről számolhatunk be ez alakulás óta és buszuk, hogyha majd a IH. fokozat szerint fogunk dolgozni, ha egyesülünk a községünk­ben lévő ilyen csoporttal, az év vé, gére még gazdagabbak leszünk. Szádvári Ferenc a bakfai XL típusú termelőcsopoffc elnöke. Az Északmagyarország cikkei nyomán takarékossági brigádokat szerveitek a Diósgyőri Kohászati Üzemek Disz fiataljai As Északmagyarország január 4—5 és‘6-i számában cikket közölt V. Köre­té joy „Hare % pazarlás ellen a takaré­kosságért“ eímfl könyvéből ,,Hogyan ta­karítjuk meg a milliókat“ címmel. A Diósgyőri Kohászati Üzemek DXSz-bi- zottsága áttanulmányozta a Párt me­gyei lapjában megjelent eikkeket és átérezve a. takarékosság fontosságát, lendületet nyerve a Komszomol taka­rékossági mozgalmából, elhatározta, hogy a. gyárban a takarékosság terén is követik a hős komszomolisták példa­mutatását. Január 13-án aktiva-értekezletet hívtak össze, amelyen a sztahánovis- ták, műszaki vezetők is megjelentek. Az aktiva-értekezlet elhatározta, hogy takarékossági brigádokat alakítanak a gyárban, így elsősorban a Martin- acélnmbén. A takarékossági brigádok munkáját a megalakuló ellenőrző őrs, illetve brigád fogja ellenőrizni. A szocializmus építéséért, a békéért vívott harc megköveteli tőlünk, DISz- fíataloktól, hogy a termelékenység területén az első sorokban harcoljunk, hogy megvalósítsuk Pártunk útmuta­tását: az ifjúság váljék a szocialista termelés rohamcsapatává! A Martin-acélmű január első két hetében a tervét nem tudta teljesíteni. Éppen ezért elhatároztuk a Komszo- mol példája nyomán, hogy új ifi-bri­gádok létrehozásával hozzásegítjük az űzőmet tervének teljesítéséhez. Mi, DISz-fiatalok tudjuk, hogy a Párt Kongresszusára legméltóbban a termelés fokozásával, az anyf -takaré­kossági mozgalomban elért nagy ered­ményekkel készülünk. Mélységes szere- tetünket és hálánkat, melyet nagy Pártunk én Rákosi elvtára iránt ér­zünk, a termelés és a tanulás terén egyaránt bebizonyítjuk. Nagya&tiva- értekezletünk határozat» alapján: A 7-ös gzámű Martin fcsnencéná! ifjúsági brigádot alakítottunk. Az if­júsági brigád a következőket vállalta: A hulladéktéren, valamint az öntő- csarnokban megalakítanak müszakon- kint egy-egy ifjúsági brigádot. (Ez már meg is történt azóta.) A brigádok feladata: a hozaganya- gok, mészkő, reve, stb. előzetes felké­szítése, a hulladékanyag fokozatos és -folyamatos adagolása. Szabad idejük­ben kemencéjüket karbantartják, az acél havazásáról gondoskodnak, a* öntéshez előre elkészítenek mindent (állítás, üst, stb.), a hengerde félő biztosítják a minél magasabb hőfokú öntecs átadását. A hulladéktéren feladatuk az ócska­vas lehetöségszerintS osztályozása, a samott és egyéb téglák rendbernkása. Vállalták továbbá a h-ozaganvágókká! való takarékoskodást. Észszerű tüze* Séasel tüzelőanyagmegtakarítást kí­vánnak elérni. A külföldről behozott szemcsés magnezit helyett égetett do­lomitot használnak fel egye« javítási helyeken. A műszaki értelmiség vál­lalta, hogy kidolgozza a takarékosság kiszámításának módszereit, A verseny-vállalás teljesítéséhez rend­szeres műhelyértekezletet tartanak á, takarékossági brigádok, munkájukhoz a műszaki vezetőség minden segítséget megad. ígérjük Pártunknak, hogy a Kom- szomol példáját követve, nagy ered­ményeket fogunk elérni, méltéképen ünnepeljük a Párt Kongresszusát, harcolunk a szocializmusért, a bé­kéért. Tóth Péter DISz-titkár, Diósgyőri Kohászati üzemen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom