Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-11 / 133. szám

X , BÁNYÁSZ, államié képzéssel, éiitásek alkalmazásival harcolnak a tihbtermeléséft a Pálinkás-táré bányászai A Pálinkás-táróhoz a pereces! alftgétpn keresztül lehet eljutni. A kis benzinmozdony az után", kapcsolt szerelvénnyel egész rövid i.dö alatt halad it a több kilomé­tere hosszú alagúton. A túlsó olda­lún megáll a „kisvonat“, a bányá­szok az apró személyszállító ko­csikból kiszállnak. 40—50 méter gyaloglás után megtaláljuk a felo- zolót, a bányairodát és nem messze hozzá, gyönyörű szép völgyben a munkásbarakot. A felozoló talán a bánya „lelkiismeretét“ a vor- senytáblát olvassuk: Handrok dié­ta csapata 136, Szabó György csa­pata 109, Bubi János gépkezelő 178, Kocsin András mozdonyvezető 109, Szíj Mária gépkezelő 136 szá­zalékot ért el. Kostyő János vájár 3(10, Holbusz István 157, Mátyási József 147, Anmnesik Károly 140 százalékos eredménnyel járnak az élen. A Pálinkás-táró dolgozóinak verseny lendülete, teljesítménye példaképül szolgálhat a Diós­győri Szénbányák KV többi dolgozói előtt. A bánya valamennyi dolgozója versenyben van. Egyébként a Márta aknával állnak párosver­senyben. Három hónap átlagtelje­sítményük 112 százaléknak felel meg. Megkezdődik a műszak. A kül­színi munkán és bent a bányában egyaránt mindenütt szorgalmasan dolgozó munkásokat találunk. Mo­dern viilanymozdony zúg kifelé a bányából szénnel telt csillékkel. Fiatal leányok ragadják meg izmos kezekkel a szénnel telt csilléket, ügy-két mozdulat ős már zakatol is a rostában a szén. Telnek a vagonok. Nézzük meg, hogy halad a mun­ka lent a mélyben. Ahogy Kocsis .József felvigyázó elvtárssal lefelé megyünk, örömmel állapítjuk meg, hogy a bánya nem vizes. Nem messze a bejárattól modern áram- fejlesztő zümmög. Pár méterrel ar­rébb találjuk az első felvonógépet. A munkahelyekre érünk. Az első ereszke első szint­jében Lelák Lajos élmunkás vájár és Bábel János segédvájár dolgo­zik. Egész alacsony a szénréteg, úgy hogy tőrdenállva kell résel- niök. Munkaközben Lelák elvtárs Bábel Jánosunk, aki a segédvájár! tanfolyam hallgatója, a különböző szakmai fogásokat magyarázza. Ugyancsak dolgoznak. Beszélgetünk. Lelák elvtárs a szakmunkáshiűr.y kérdését veti fel. — Az a bej — mondja —, hogy akadnak közöttünk olyanok, akik nem a termelés fontossá­gát tartják szem előtt, hanem azt keresik, hogy hol köny- nyebb a munka és hol kereshetnek többet. Persze, nem gondolnak arra, hogy ezzel megzavarják a ter­melés menetét. Ezeket s hiányos­ságokat azonban Pártunk irányí­tásával ki fogjuk küszöbölni és arra fogunk törekedni, hogy a szocialista munkafegyelmet fokozottabb mértékben bizto­sítsuk, mert enélkül a muakaverseny el sem képzelhető. — Elhallgat, az­tán Bábelre néz — gyerünk, János, mert így lemaradunk a verseny­ben. — Újra neki lendülnek a ter­melésnek. Az alsósain ti alapvágatban Kassai János vájár és Debnár Ist­ván dolgoznak. Nehéz munkát vé­geznek. Meddőt bányásznak. A szénréteg ugyanis lesüllyedt, 100— 150 méterre kell menni előre a meddőben, hogy újból megtalálják. — Nekünk szén kell — mondja Kassai —, azért harcolunk, hogy minél előbb elérhesiik . . , Az első ereszke alján az össze­kötő párhuzamosban ritmikusan mar a fűrész foga a bányafúba. Simon Mihály és Fortuna Emi! Vájárok éppen ácsolatof állítanak. — Légvájatot készítünk — al felvilágosítást Fortuna Emil —, a párhuzamosban rossz a levegő. — Kemény, határozott mozdulatokkal dolgoznak, látszik rajtuk, hogy mindketten értik és szeretik a szakmájukat. — 1945-ben — mondja Simon elvtárs — még bányalámpánk sem volt, gyertya mellett véstük a szenet. Hatalmas erő lendített ben­nünket, mert tudtuk, hogy új országot építünk, magunknak dolgozunk. Gerő elvtárs beszédének olvasása­kor erre gondoltam, a, mi gondola­tainkat, őrzéseinket mondotta el ő a Központi Vezetőség ülésén. Uj harcok előtt állunk. Minden törek­vésünk az, hogy az ötéves tervet négy év alatt megvalósíthassuk. Üzemünk kicsi, de közöttünk nagy az összetartás. Pártunk vezetésével egy ember­ként érezzük termelésünk fo­kozásának fontosságát. Ezért szélesítjük a munkaversenyt. Ehhez persze az szükséges, hogy ideológiailag, szakmailag tovább­képezzük magunkat. Simon elvtárs a Párt oktatás­felelőse. Elmondja, hogy jelenleg egy alapfokú és haladó szeminá­riumot tartanak 27—28 hallgató­val, ezenkívül szakszervezeti sze­minárium is működik és 18 hallga­tóval gépkezelői tanfolyam- így akarják biztosítani a politikai és szakmai képzést. Az első ereszkében az alsó szinten balra Pető Dezső vájár, Márton Dénes segédvájár A íarkaslyuki és a putnoki bányaüzem dolgozói között tovább­fokozódik a verseny az élüzem ki­tüntetésért. Amikor a putnoki bá­nyászok megtudták, hogy Farkas­lyuk egy hónappal előbb befejezte félévi tervét, május 30 és 31-én üzemük termelését 115 százalékról 121.6 százalékra emelték. A két bánya közötti versenyben most a. íarkaslyuki jár az élen. Májusi tervét 123.1 százalékra teljesítette. dolgoznak. A levegő egy kicsit rossz, de ezen könnyű segíteni. Már is zúg a villanymótor és cse­rélődik a levegő. — Lebukott a szén — mondják Kocsis elvtársnak —> mit csinál­junk? — Kocsis elvtárs nézi a lefelé hajló szénréteget. — Le kell menni utána, — mondja. — Nem kell félni, nincs semmi baj, hiszen csak egy teknő van közben. — A két bányász bólint és újból neki­fekszik a munkának. Király Barna és Nádnskai Imre nyilaméban lövés dörren. Eloszlik a füst, kezdődik a szenelés. Egy­másután guruinak kifelé a szénnel telt csillék. Kint a rakodón is nagy munka folyik. Most vég­zik az osztályozó átépítését Palotai Sándor művezető terve szerint. Eddig a régi osztályozón sok szén ment tönkre. Ez veszteség volt és egyúttal a minőség rovására is ment. Palotai terve alapján kb. 60 ezer forintba kerül az átépítés. A kézierővel forgatott kör­buktató helyett géppel hajtoí- tat szerelnek be, A rosta teljesítménye 75 százalék­kal fog emelkedni, a minőségi ja­vulás 25 százalék lesz. Egyúttal megoldják a bánya egyik nehéz problémáját, a meddővel telt csil­lék kiürítését. Ez nagy fizikai erőt vett igénybe, sok dolgozó kellett hozzá. Naponta 60-—70 csille állt meddővel ős várt kiürítésre. Pa­lotai meddőbu.ktató készüléket szer­kesztett, amelyet jelenleg a szén- kiöntésnél használnak, de a kör- buktató beépítése után meddő ki­ürítésére alkalmazzák. Villany- méter mozgatja a készüléket, azt lehet mondani, semmi fizikai erőt nem vesE igénybe. A Pálinkás-táró valamennyi dolgozója lelkesen vég­zi termelési feladatát, mert tudja: a Párt figyelemmel kíséri munká­jukat. Tudják, hogy munkájukban akad még hiányosság, de Gerő elvtárs beszédének szellemében a Párt vezetésével fokről-fokra ki­küszöböli a hiányosságokat, hogy még nagyobb eredményekkel mu­tassanak példát az NV dolgozói­nak. (csorba) A putnoki bányában a Dolgozó Ifjúság Szövetségének első kon­gresszusára a dolgozók 90 száza­léka tett munkafelajánlást, amivel kettős céljuk van: utói akarják érni, sőt meg akarják előzni a íarkaslyuki bányát és többt’erme- 1 őssel akarják méltóképpen ünne­pelni az egységes ifjúsági szövet­ség megalakítását. Megállás nélkül folyik a nemes versengés az élüzem kitüntetésért. (Németh János kör­zeti tib, termelésfelelős) roydbb folyik a nemes versengés az élüzem kitüntetésért A májusi eredményekkel Farkaslyuk került az élre, de PuluBk nem hagyja magát Gerő elvtárs beszédének alapján kikűszöbo ik a hibákat a sajémcüéki bányaüzemek nmck^jábii Csütörtökön délelőtt az ormos pusztai kultúrteremben a Sajó- melléki Szénbányák NV üzemi háromszögeinek tagjai nagyf ont ős­ségit termelési értekezletet tartot­tak, amelyen megvitatták a. ter­melési kérdéseket, a további fel­adatokat. Burkus István munkás-vezérigaz­gató elvtárs ismertette a további feladatokat. Súlyponti kérdés a bá­nyászatban a szűk keresztmetszet felszámolása: a bányák lét záui- hiányámk megszüntetése. Az üzemi háromszögek feladata, hogy biztosítsák a termeléshez az elegendő munkaerőket. Fontos feladat a bányák további gé­pesítése, a frontfejtések foko­zottabb alkalmazása, mert ez biztosítja a termelés to­vábbi kiszélesedését. Megállapította, hogy ft hónap kezdetén — a rudolftelepi és a felsőnvárádi üzemet kivéve — ne­hézkesen indult a termelés, aminek oka az, hogy az üzemi vezetők nem fordítanak kellő figyelmet a termelésre. Hiba az, hogy a meg­lévő gépek nincsenek eléggé ki­használva. Vannak bányaüzemek, ahol a gépek kisebb-nagyobb javí­tás után üzemképesek lennének, azonban nem törődnek vele. Előfor­dul az is, hogy amíg az egyik üzemben fölös­legesen hever a gép, m'nt pél­dául Alberttelepen, ugyanakkor a másikban géphiány miatt súlyos zavarok támadnak. Sza­két a hiányosságokat a leg­rövidebb időn balül ki kell küszöbölni. Beszélt ezután az újítások fontos­ságáról, az önköltségcsökkentés je­lentőségéről. A tervfegyelem laza­ságát mutatja, hogy egyes helye­ken az üzemek a beruházási pénz­összeget nem a. kijelölt célra hasz­nálják fel, mint például Kurity- tyánban. Hiba van a szán tiszta­sága körül is. Megállapította: több helyütt a bérek jobban emelked­tek, mint a termelés. Befejezésül hangsúlyozta: az üzemi három­szögnek fokozottabban kell fog­lalkoztok a verseny kérdéseivel. Előfordul, hogy a versenyeredmé­nyeket nem értékelik ki, a dolgo­zók sok helyen nem tudják, milyen eredményeket érnek cl és ez sú­lyosan visszaveti a munkaverseuyt. A hibákat a legsürgősobben ki kell küszöbölni, hogy tovább emelked­jék széntermelésünk. Zsillé Lajos vállalatvezető he­lyettes a rejtett’ tartalékok fel­színre hozásáról beszélt. Ismertette í az önköltségcsökkentés, a terme­lékenység növelése, a minőség ja­vításának fontosságát. Felhívta a: funkcionáriusok figyelmét: náluk lévő felesleges gépeket vagy gép­alkatrészeket adják le a kijelölt helyeken, hogy azt kijavítva újból a termelés szolgálatába állíthassák. Bari József körzeti üb. termelési felelős a munkaidő jobb kihaszná­lásának előnyeit ismerteti. Vannak bányák, mint például Edelény, ahol a dolgozók megvárják, míg az előtte lévő műszak dolgozói kijönnek a bánya száján és csr.k azután lepnek munkába. Megállapítja, elég nagy méret okot öltött a niunkásvándorlás, amely sok zavart okoz fi termelésben. Ennek oka az, hogy egyes NV-k vezetői elcsalják más bánya dol­gozóit. Nem törődnek azzal, liogy van-e az illetőnek munkakönyvé, vagy nincs. A szén tisztaságának fontosságáról beszélve megállapítja, hogy itt is keresni kell az ellenség kezét. Felsőnyárádon például a szénben 30 kg-os moddődarabot talál Ink, amely semmiesetre se>a került bele véletlenül. Baranyai Miklós elvtárs újítási felelős az újítási mozgalom kiszéle­sítésének jelentőségét emelte ki' beszédében. Megállapítja, hogy az újítások bevezetésénél is fordul­nak elő hibák. Például a hornyoló-? gép nagyon megkönnyíti a bányá­szok munkáját, egy évvel ezelőtt bevezették, azonban még most ij több bánya van, ahol még mindig nem alkalmazzák. Kimutatott az ót ieínapok nagy eredményeire.; Ezután három újítót:' Kepei Zol­tánt, Tóth Jánost’ és Nemecz And­rást jutalomban részesítettek. Az értekezlet további részébon az egyes üzemek helyi 'problémáit tár­gyalták meg, megszabták további feladatait. Valamennyi üzem meg­bízottja ígéretet tett. hogy az öt­éves terv minél előbbi megvalósí­tása érdekében termelésüket tovább fogják fokozni, a feltárt hibákat ki fogják küszöbölni. A bányászat mestere L uka Golokoloszov a donyeci szénmedencében lévő „Venge- rovka“-bánya Sztálín-díjjal kitünte­tett vájárja meglátogatta a vorosi- lovgrádi gépipari üzemet és sokáig figyelte egy esztergályos munkáját. A munkás 3 esztergapadot kezelt egyszerre és idejének minden percét ügyesen kihasználta. Golokoloszov elhatározta, hogy ugyanezt a módszert fogja felhasz­nálni a bányában az ottani körülmé­nyekhez alkalmazkodva. Ú gy szervezte meg » munkát, hogy frontja öt fejtési szint­ből álljon. Telváltva fúrt és robban­tott, brigádja 7 tagja pedig végezte a ducolás és a szénkiszállítás munká­ját. Amikor az utolsó fejtősi szinten robbantottak, addig az elsőben már minden tiszta volt, a szenet elszállí­tották — lehetett elölről kezdeni. A munka úgy ment, mint a karikacsa­pás! A immkaitermelékenység egyes napokon az ötvenszeres normát is elérte. G olokoloszov egy másik mód­szert is alkalmazott, amely hasonló az előbbihez. Ezt az eljá­rást az új fejtögépek beállításakor vezette be. Egymaga vállalta S gép kiszolgálását, ami áUal hat ember felszabadult más munkahely részé­re, míg Golokoloszov a normát már első nap 450 százalékra teljesítette. Nem nehéz kiszámítani, hogy mindez mit eredményezett. Annak ellenére, hogy Golokoloszov huzamo sabb ideig a bánya felszínén is. nem széntermelő munkán dolgozott, 1049-ben októberig 4 évi normát tel jesltett. Az utolsó negyedévben kü­lön egy teljes évit, 4zeVM havonta £500—3000, most legalább 6000' tonna szén egy szovjet bányász át­lagos napi teljesítménye. M inél több szenet termel a bá­nyász, annál több a keresete. Kényelmes otthona, saját gépko­csija is van. Csupán egy év alatt a donyoi bányászok százai szerez­tek új *bútort, több, mint 100.000 órái, 10.050 rádiót, 400 •motorkerék­párt és több tucat személygépkocsit vásároltak. A vorosilovgrádi körzet bányászai az elmúlt esztendőben S0 millió rubel prémiumot kaptak az államitól. Golokoloszov havi jövedel­me 5—6000 rubel, Ezek a számok maguk beszélne!) és ezekhez semmiféle magyarázat nem szükséges. Sikeres munkájuk faiuuüiüiajLt ztj u nyörü üdülőkben pihenik ki % szop jet fcäpyäszok

Next

/
Oldalképek
Tartalom