Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-08 / 131. szám

Dicsőség a béke első harcosának, felszabadítónknak és tanítónknak, a nagy Sztálinnak! Nagyabb támogatást az alapszervezetek új vezetőségének! Széleskörű feladatok hárulnak az alapszervezetek Vezetőségére. Sokol­dalú feladataik jó megoldásán mú­lik nem kis mértékben a tagság ak­tivizálása, a pártszervezet megerő­sítése. A felsőbb pártszervek, a nagyüzemi, városi és járási pártbi­zottságok korántsem tekinthetik el- intézettnek ebbeli munkájukat az­zal, hogy előkészítették a vezetőség- választó taggyűléseket, biztosították a választások zökkenőmentes, demo­kratikus 'szellemű lebonyolítását. Ha meggondoljuk, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén megyében az új vezetősé­gek tagjainak 50 százaléka új funk- eionárius, teljes nagyságában áll előttünk a nagyjelentőségű feladat, amelynek megoldásáért elsősorban a pártbizottságok felelősek: meg­felelő támogatást kell nyújtani az új vezetőségeknek, ismertetni kell vejiik munkakörüket, jogaikat, kö­telezettségeiket. Ezt szolgálják a folyamatosan megtartott kétheteB parasztság érdeklődését és bizal­mát a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A szerencsi járási pártb,zott_ ság törődik az új vezetőségekkel, de még nem tudta megoldani, hogy necsak futtában, hanem megfelelő időt áldozva behatóan foglalkoz­zék a vezetőségi tagokka‘1. Az en- csi járási pártbizottság a járási székhelytől távolabbfekvő községek alapszervezeteit teljesen elbán ya. gólja. Jogosan rótták fel ezt a hi- hát az érdekelj községek küldöttei a Járási Pártkonferencián. A fulókércsi -alapszervezeti titkár elmondotta, hogy a J. B. munka­társai egyáltalán nem keresték fel pedig a segítségre különösen nagy szüksége lett volna, mert a na­gyobb taglétszámmá] rendelkező DEFOSz szervezet szindikajista vonalat vjsz és háttérbe szorítja a pártszervezetet. Hasonló jelenségek másutt is észlelhetők, különösen a nemzeti vállalatoknál és hivatali Megyei Pártbizottság osztályve­zető titkárai és politikai munkatár­sai ismertetik az alapszervezetek működését, a titkári teendőket. A titkárok oktatása mellett a reszort- felelősöknek is meg kell világítani feladataikat, munkájukat. Ha a ve­zetőségi tagok nincsenek tisztában eég súlyát, — nem tudják vezetni, aktivizálni a tagságot, nem tudják megélénkíteni a pártéletet és meg­erősíteni a pártszervezetet, hogy az egvre alkalmasabba váljék a terme­lésben és a pártépítésben jelentkező problémák megoldására. A Megyei Pártbizottság megvizs­gálta, milyen segítséget nyújtanak u pártbizottságok az új vezetőségek­nek. A megejtett ellenőrzések alap­ján a Megyei Pártbizottság megál­lapította, hogy ezen a téren komoly hiányosságok mutatkoznak, amelyek­nek következtében számos alapszer­vezetben visszaesés mutatkozik. Ez érthető is: ha a vezetőség nem tartja szilárdan kezében az irány» tűst, nem fogja össze a tagságot, nem vezeti, szervezi az agitációs munkát, nem gondoskodik a párt­napok és a taggyűlések jó előkészí­téséről, a pártélet hanyatlik, szét­esik. Legtöbb pártbizottságunk még alig jutott túl a kezdő lépéseknél, a szervezési kérdéseknél. Népnevelők, tizesbizalmiak névsorát állítják ősz­A PA R T ÉLET★ A városfejlesztés kérdései a Nagymiskolci Párlkonferencián titkárképző tanfolyamok, amelyeken pártszervezeteknél. Mivej az alap. szervezeti vezetőségbe eset eg Ideológiailag még nem oly fejlett- de osztályhű, becsületes, munkája, val érdemessé vált elvtárs került egyik-másik ideológiailag valame lyest képzettebb elvtárs hajlamos az alapszervezet lebecsülésére Megmutatkozik ez abban, hogy hatáskörükkel, nem érzik a felelős- | m|nt pártnapi előadó, szeminárium ' vezető másutt szívesen végeznek munkát, -de saját alapszervezetük­nél nem; azt valahogy „rangon alulinak“ tartják. Ilyen jelenségek tapasztalhatók Nagymiskolcon. — Ugyancsak a nemzeti vállalatoknál és hivataloknál találkozunk azzal a jelenséggel, hogy „lecsapnak” a most felkerült új káderekre, akik a vezetőségekben helyet foglalnak és különböző gazdasági funkciókba ál­lítják őket. Mindez arra vezethető vissza, hogy az új vezetőségig ta­gok bizonytalanok, nem látják munkakörüket, nagy felelősségű, két. Az új vezetőségek bizonytalan­kodása mutatkozik meg a tag­gyűlések látogatottságának csők. kenésében is, mint a nagyrmekolci körzeti pártszervezetekben, a Kos­suth, II. Rákóczi, Anna-bánya párt. szervezetben, stb. A hibák kiküszöböléséhez, az új vezetőségek megerősítéséhez elen­gedhetetlenül szükséges, _ hogy pártbizottságaink, az eddiginél sok. Homok, ínség jeleste a Horthy- reakció h unös malmát, a fasiszta háború dúlását Miskolcon. Évtize­des mulasztások, bűnök maradtak ránk örökségül. Villany-, víz- és út- nélküli munkástelepek, barlanglaká­sok, kulturátlanság, kezdetleges közlekedés, — ezt hagyta ajándék­ba a földesurak, nagykereskedők, virilisták, korlátolt tinlakukacok ál­tal irányított reakciós várospoli­tika. Pártunkra, népi demokráciánkra, a megújhodott városvezetésre, amely­ben elsősorban a munkásosztály leg­jobbjai hallatták szavukat, hatalmas feladatok hárultak. Felszabadulásunk hatodik eszten­dejében Miskolcról, mint az ország egyik legelevenebb, lüktető, fejlődő, gazdagodó városáról beszélhetünk. Pártunk munkája a megnagyobbo­dott város minden szegletében érez­hető. „Városunk — állapította meg titkári beszámolójában Mihala 'tyula elvtárs, a Nagymiskolci Párt- bizottság titkára — o spekulánsok, üzletemberek, kizsákmányolók váro­sából a szocializmust építő dolgozók városává alakult át.“ sze, de nem gondoskodnak arról, I nagyobb segítséget nyújtsanak, Visw-xr o T T?a?di){aA(rplr fcnZPlpKhrßl I -Inncvon/PTPíl Vé'7.pfnfipcreknpk. hogy az új vezetőségek közelebbről megismerkedjenek munkájukkal. A vezetőségi ülések sok kivánni valót hagynak maguk után. Legtöbbször kimerülnek a felsőbb pártszervektől kapott instrukció átbeszélésével, de a feladatokat nem tudják kellően konkretizálni. Általában: vezetősé goink jelentékeny része még nem tudja megragadni a helyi problé­mákat. Nem érvényesül az alapszerveze­tek vezető szerepe, irányító, hajtő, lendítő ereje a termelésijén. Baros9- aknán az üzemi pártszervezeten a sikereken való felbuzdidás, önelé giiltség lett úrrá, a fennálló hibá­kat nem igyekeznek kiküszöbölni. Bősz a pártszervezet kapcsolata a műszaki vezetéssel, a kellő összhang hiánya miatt a termelés súlyosan visszaesett. Az üze.m az előiránvza tot sem teljesíti. Hiányos a politi­kai felvilágosító munka. A munka­erő fluktuációja, vándorlása veszé­lyes méreteket öltött. Májusban 98 szakmunkás távozott el más munka- területre. A sajószentpéterl pártbizottság te'jesen elhanyagolta az új alap. szervezeti, vezetőségek támogatá­sát- Ez meg is látszik pl. a sajó- szentpéteri szövetkezeti termelő- csoportban, ahol a pártszervezet képtelen kezében tartani a munka megszervezését, irányítását. A szervezetien munka nyilván nem növeli a míg egyénileg dolgozó az alapszervezeti vezetőségeknek. Necsak futólag beszéljék át a fel adatokat, hanem tartózkodjanak huzamosabb ideig az alapszervezef. nél. Pártbizottságaink tartsanak havonkint rendszeres titkári érte. kézieteket, amelyeken konkréten vitassák meg a pártszervezetek feladatait, a pártépílés kérdéseit. Az alapszervezeti titkárok dolgoz­zák fel a kéthetes titkári iskola anyagát, legyen gondjuk arra, hogy a vezetőségi tagok, de a szé­les tagság is kísérje figyelemmel és tanulmányozza a Szabad Nép és az Eszakmagyarország, „Pártélet“- rovatában megjelenő cikkeket, út­mutatásokat. Az alapszervezeti pro­pagandista gondoskodjék arról hogy ezek a cikkek rákerüljenek faliújságra. A pártbizottságok hívják össze külön-kü'ön a reszortfelelősöket is é9 elvileg elmélyítve, konkrét pél dákon ismertessék meg velük mun kakörüket. Adjanak segítséget a pártbizott. Ságok a vezetőségi gyűlések és taggyűlések előkészítéséhez, moz ditsák elő azok eredményességét- Hassanak oda, hogy az új vezető ségek megismerjék és alkalmazzák a bolsevik! munkastílust; támasz­kodjanak a párttagságra, a széles dolgozó tömegekre, hogy a beléjük helyezett, bizalmat jó] kamatoztas­sák népünk, hazánk javára, a szocializmus építése érdekében, (s.) Nagymiskole: zömében a munká sok városa. A három- és az ötéves terv beruházásainak, a városfejlesz­tési terveknek elsősorban azokat a bűnöket kellett jövátenniök, ame­lyeket a múlt reakciós várospoliti­kája n munkások, a dolgozók lakta kerületekben elkövetett. Hogy vá­rospolitikánk szilárdan erre az útra térhessen, ahhoz Miskolcon is meg kellett vívni a Eártunk vezette poli­tikai és gazdasági harcokat, ame­lyek proletárdiktatúránk megszilár­dulásához vezettek. Birtokba kellett venni az üzemeket, hogy a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály birtokába vehesse a vá­rost is. Nagymiskole fejlődése szempont­úból döntő jelentőségű esemény volt a középüzemek államosítása. — Mindannyian emlékezhetünk rá — utalt a titkári beszámoló —, milyen volt a helyzet, a termelés a miskolci középüzemekben. Emlékszünk. A Herez- gépgyárat, amely azóta Borsodvidéki Gépgyár lett, a tönk szélére juttatták tőkés tulajdonosai, az Üveggyárban mil­liók mentek veszendőbe a kapitalis­ta vezetés alatt, a Diósgyőri Papír­gyárat részvényesei teljesen lezül- lesztették. liidött Miskolc, hogyan lesz mind­inkább a munkások, a dolgozók városa? Nyolc ■ munkáslakta részen gyűlt ki a fény. A vízvezetékháló­zat 1950-re 6 lun-rel bővült. 1938- ban még csak 35 új lakás- épült, 1950-ben már 381. Az autóbuszok beállítása megjavította a belső közlekedést. Ezévben megkezdődik a vasúti aluljáró építése és a má­sodik villamosvágány lefektetése. Épül az egyetemi városrész. Befe­jezés előtt áll a Hunfalvy-gimná- zium és a hatalmas diósgyőri ipa­rostanuló város. Az életszínvonal emelkedéséről tanúskodik az üzletek hónapról hónapra növekedő forgalma. A kenyérfogyasztás majd kétszeresé­re, 24.000 múzsáról 40.000 mázsára emelkedett, a cukorfogyasztás 1948 első negyedében még csak 2000 mázsa volt, 1950 első negyedében már 8000 mázsa. A kőnapről-kónapra rohamosan növekedő forgalmat -javarészt az állami kereskedelmi hálózat bonyo­lítja le. Az állaani kereskedelem i.ányításába sok munkás került, akik derekasan megállják a helyü­ket, annak ellenére, hogy a keres­kedelmi központok a legfőbb eset­ben nemhogy támogatnák őket, de egyenesen gáncsolják munkájukat A Nagymiskolei Pártbizottságnak, amely a kiterebélyesedett állami kereskedelmi szektor vezetésére külön kereskedelempolitikai bizott­ságot hívott életre, még nem tudta teljes egészében átfogni és kézben tartani ezt a területet. * A Pártbizottság rendszeresen fog lalkoz(itt várospolitikai kérdésekkel. Hogy a város életében minél jobban érvényesüljön a Párt, a munkásosz­tály vezető szerepe, számos munkást helyeztek közigazgatási funkciókba. Pá> — ahogy erre Szomorú Sándor elvtárs a vita során rámutatott — még mindig nem elegendőt. A Párt bizottság nem támogatta eléggé munkáskádereket, gyakran magukra hagyta őket. Pedig ezzel a támoga fással vehette, volna fel a legered mérgesebben a harcot a bürokrattis- mus ellen, amelynek maradványai A munkások vezette államosított miskolci üzemek fejlődéséről örven­detes adatok számolnak be. A munkáslétszám mindenütt je­lentőben megngvekedett. A termelés túlhaladta az 1938-as színvonalat. A sztálini műszak fordulata után az április 4-i és május 1-i felajánlá­sok végrehajtásával a dolgozók 75 százaléka áll munkaversenyben, 85 százaléka egyéni versenyző. A 100 forintra eső termelési érték a 880 forintos átlagról 1950-re 058 fo rintra emelkedett. 182 sztahánovista mutat példát a miskolci középüze meknél, bányáknál, vasútnál, az építőiparban. A Miskolci Magasépí tő NV a második helyre került az országos versenyben. Az újítások bevezetésével elért megtakarítások összege 1950-ben 508 ezer forintra emelkedett. A még meglévő hiányosságok mellett is (a verseny tcampánysze- riisége, visszaesése, etlany hutása) ezek a számadatok mutatják, hogy munkásosztályunk öntudata váro­sunkban is megerősödött, a -munká­hoz való viszonya alapvetően meg­változott, érzi, tudja, hogy az üze­mek gazdája. Ugyanígy érzi, hogy az egész város gazdája. Felelős érte. még mindig fellelhetők a városi közigazgatásban. Napirendre került a tanácsok megalakítása, a Pártbizottság azon­ban nem tudatosította a tanácsok nagy jelentőségét, azt, hogy a ta­nácsok működésével a dolgozók közvetlenül kezükbe veszik a város irányítását. Pártunk erősítése, a vá­ros dolgozóival való kapcsolatainak elmélyítése mellett ez egyik döntő biztosítéka annak, hogy Miskolc még rohamosabban fog továbbfej­lődni. Párttagjainknak, a város dolgo­zóinak állandóan foglalkozmok kell elsősorban saját lakóterületük, de egész város közigazgatási, beru­házási, fejlesztési problémáival. Jó szolgálatot tesznek ezen a téren a Nagymiskolci Pártbizottság által rendszeresített várospolitikai párt- napok. A titkári beszámoló a Pártkon­ferencián érzékeltette azt a hatal­mas fejlődést, amely Nagymiskole életében, a város fejlődésében a Párt vezetésével végbement. Utalt a hiányosságokra, a hibákra is. Nagymiskolei pártszervezeteinknek a termelés s a púrtépítés kérdései mellett a városfejlesztés, a város- politika saját problémáival is fog- lallcozniok kell. Annál érthetetle­nebb, hogy a vitában alig 3—4 felszólaló érintette ezeket a kérdé­seket. A vitának, a Pártkonföreu- eiának ez komoly hiányossága volt. Ezt a hiányt a mai várospolitikai pártnapoknnk és azok anyaga, tapasztalatai, tanulságai alapján az új Városi Pártválasztmányuak és Pártbizottságnak kell pótolnia. Meg kell adnia a város fejlődésé­nek nagyszerű távlatait. Behatóan foglalkoznia kell a várospolitikai kérdésekkel, elő kell készítenie a tanácsok megalakulását, rajta kell tartania kezét a város életének ütő erén, újabb és újabb eredmények­kel kell odahatnia, hogy Miskolc a szocializmus építésének egyre szi­lárdabb fellegvára, a munkások, a dolgozók szabad, fejlődő, virágzó városa legyen. Sárközi Antloi A minisztertanács rendelete az üzemi iiaieseteiháritás fokozottabb biztosításáról A minisztertanács rendeletet adott ki az üzemi balesetelháritás fokozottabb biztosításáról. Az ipar gyorsütemű fej ődése során egyre több olyan munkavállaló kerül üzembe, gyárba, aki még nem do], gozott iparban. Ezeket érj a bal­esetek jelentős százaléka, mert nem ismerik a munkájuk során fel. merülhető balesetek edenj védeke­zés módját. A rendelet előírja, hogy minden új munkavállalót elméleti és gya­korlati balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Minden üzem kö­teles balesetelhárítási útmutatóval ellátni munkavállalóit- A rendelet szerint a vállalatvezető, vagy meg. bízottja köteles havonkint az tizem szakszervezeti” bjzottsága, a bizton­sági megbízott és az üzem} orvos bevonásával megvizsgálni, hogy nem mutatkoznak-e hiányosságok a balesetelhárítási felkészültség te­rén. Ha baleset fordu] elő, ugyan­ezeknek a szemé’yeknek kelj hely­színi vizsgái tot tartaniok és in­tézkedni, bogy a baleset ne ismét­lődhessék meg, Kngndjunk ki néhá titkári beszámolóból: Hogyan fej­Június 9—13-ig tartják* az iskolai évvégi vizsgákat Az ország valamennyi általános és középiskolájában az évvégi vizs­gákat, illetve összefoglalókat jú­nius 9_tő! 13-ig- tartják meg. A tanévzárás városokban június 17-én délután, falun június 18-án ugyancsak délután lesz. A tanévzáró ünnepélyt mindenütt lelkesen készítik elő a pedagógu­sok, a tanulóifjúság és a szülői munkaközösség. A tanévzáró ünne­pélyeken megjelennek a PaTt helyi szervezete, a demokratikus tömeg­szervezetek képviselői és a tanulók szülei js. Az általános iskolai évzárókon az igazgató és a szülői munkakö. zösség elnökének beszéde után ki« osztják a jutalmakat. A középjs. koiások évzáró ünnepségén az jf jti- sá~ kultúrműsorral szórakoztatja a meghívottakat. — A kolozsvári RAT„A autóbusz vállalat több soffőrje százezer kilo. métert tett meg javítás nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom