Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-11 / 133. szám

MEGYEI PÁRTERT Ma ül össze Miskolcon Borsod- A oauj-Zempiénmegye pártszerveze­teinek legfelsőbb szerve á Megyei Pártértekezlet. Pártunk ma népi demokratikus országunkban a Kg- íőbb vezető-erő. Az egész dolgozó nép vezetője, nevelője, szocializ­must építő munkánk irányítója, győzelmeink szervezője. Ezért dón, tőfontosságú esemény megyei vi­szonylatban a Pártértekezlet ta­nácskozása. De amilyen döntő he­lyet foglal el megyénk országos viszonylatban, olyan jelentősége van országos viszonylatban is a bűrsod-abauj-zemplénj kommunis­ták küldöttei megyei értekezleté­nek. A megye dolgozó népe, párt­tagok és pártonkívüliek egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel és lelkes várakozással tekintenek a Megyei Pártértekezlet munkája elé. A leg. jobbakat, választották meg küldőt, lekké, a nagyüzemek , és varosok, bányák és falvak dolgozóinak mél­tó képviselői' tanácskoznak ma Miskolcon. Két évvel ezelőtt zajlott le a Ma­gyar Dolgozók Pártja első Megye] Pártkonferenciája. Az azóta eltelt időben éjért eredményekről, a győ­zelmesen megvívott harcokról ké­szítünk ma mérleget _ és szabunk irányt az előttünk álló feladatok megoldásának. Ezért nagyjelentő­ségű a Megyei Pártértekezjet, ezert érzi saját 'legfontosabb ügyének minden dolgozó. Az elmúlt két esz­icndőre esjk nemzetközi viszonylat­ban a világ nyolcszázmilliós szer vezeti béketáborának hatalmas megerősödése. Ezidő alatt folyta­tódott a világ első szocialista álla­mának, a Szovjetuniónak példában, m'gefösödése. A keleteurópaj nép! demokratikus- országok, közöttük hi-zánk a Szovjetunióra támasz- le dva, hatalmas lépéseket tettek »’ re. a szocializmus építésének útján. Erre az időre esik a kínai nép világtörténelmi győzelme, s a K tiaj Népköztársaság megalakulá­sa. Ebben az időszakban jötf_iétre „ Vietnámi Demokratikus Köztár­saság és szélesedett tovább a gyar­matok népei fegyveres harca, az jt .aerlalista elnyomók ellen. Ebben tíz időszakban jött létre KeTetné. rr.ftországban a Német Demokrati­kus Köztársaság, amely nemcsak b detnémetország dolgozó népét állítja a béke, haladás demokrácia táborába, hanem a német demokra­tikus egységért, a békéért, az im­perialista háborús gyújtogatok el­len mozgósítja Nyugatnémetország imperialista igában szenvedő do]go zó millióit is. Az amerikai imperia­lizmus által a Marshah-terv rabsá gába vetett nemzetek ellenállása, harca a népáruló bábkormányok eHen, páratlan lendii’etet veft eb­ben az időben Franciaországban, Olaszországban és másutt. Ebben az időben lepleztük ]e a Tjto-bandi. tákat. mini az imperialisták legve. izélyesebb ügynökségét- Az impe­rialisták egyre dühödtebben készí­tik elő az új háborút, a nép k ke­zében azonban, amelyek élén a isgy Sztálin vezette Szovjetunió, a kommunista és munkáspártok álla. nak, egyre erősebb, egyre legyöz- betetjenek a békéért vívott harc fegyvere. Ennek a háborúellenes demokra­tikus, szocialista bék.etábornak szerves része hazánk, a Magyar Népköz:áisaság. A munkásosztály egységének megteremtésével, a proletárdiktatúra funkcióit betöltő Irta: VAJDA GÁBOR népi demokratikus államunk erősí­tésével, a világ népeinek közös har cát vittük előre. Ä Rajk-banda le. leplezésével nemcsak hazánk népe felől hárítottunk e] súlyos veszélyt, hanem az egész demokratikus bé ketábornak tétV.ik komoly szolgá­latot. A szocializmus sjkeres épité. sávéi, népünk egységének, a Nép front-válasiztások során ország- vjlág előtt vájó lerögzítésévej ha­zánkat, mint a béke nemzetközi arcvonalának becsült tagját, erő­sítettük meg. Népköztársaságunk Alkotmányának t°rvénybeiktatásá- val. a hároméves terv 2 év és 5 hónap alatt történt, befejezésével és az ötéves tervnek, már első eredmé­nyeivel js nagy lépéseket tettünk az új, szabad, szocialista élet. megteremtése felé, a magyar do), gozó nép számára. Aiunkánk fölött őrködött, továbbfejlődésünket segíti a nagy Szovjetun,ó, feladatainkat megmutatja, győzelmeinket szer. vezi, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja. Népünk, benne Borsod-Abauj- Zemplénmegye dolgozói, becsület­tel vetpék ki részüket két esztendő küzdelmeiből, a munkásosztály egy­ségének megteremtéséből. A Nép­front, választáson egész dolgozó né pünknek a munkásosztály és Kár. tunk vezetése, alatt megvalósult egys-tgét mulattuk még. A szacia. lista munkaverseny, a Sztahánov- mozga’om fejlesztésével, az ipar­ban és bányászatban, az állami gaz- daságok, gépállomások, termeiőszö vetkezeti csoportok, s az egyénj dolgozó parasztok eredményes munkáján keresztül a béke ügye mellett tanúsított szilárd helytál­lásig- becsülettel megállapíthatjuk: megyénk dolgozó népe méltán te kituhetj magát a Pártunk vezetése alatt elért győzelme '"--Ínyek, büszke részesének. Népünk az elmúlt időben hatal­mas fejlődésen ment keresztül. Ezért fogadta olyan lelkes megér­tés, olyan muukára kész lendület a Párt Központi Vezetőségének feb már 30-i határozatát, Rákosi elv- társ beszámolóját. Megértettük, hogy további fejlődésünk előfelté tele, hibáink, hiányosságaink nyílt feltárása. Ha tovább akarunk ha­ladni, nem vakíthatnak el a sikerek, nem tehetnek önteltté az eredmé­nyek. Erre hívta fel a figyelmet, Rákosi elvtárs. Ezért jött lendület­be megyénk dolgozó népe is, hogy a hibák, hiányosságok nyílt feltárá­sával teremtse meg azok kijavító sának előfeltételét és adjon új erőt, új, lendületet harcunknak, építő munkánknak. A Központi Vezető ség határozatának végrehajtása so­rán zajlottak le Pártunk alapszeT vezetőinek taggyűlései, amelyeken újraválasztották a pártszervezetek vezetőségét, helyreállították a pár tonbelüli demokráciát, egyre bát vabb kritikával ás önkritikával tár ták fel a hibákat és szilárdították meg a Pártunk és népünk dolgozó tömegei közötti kapcsolatot. Az alapszervi vezetőség újjSválasztása idején, a járási, városi és nagy­üzemi pártértekezletei idején, Rákosi elvtárs beszéde óta párttagságunk hatalmas nevelöiskolán ment kérész tűi. De ugyanúgy hatalmas nevelő- iskola volt. ez az időszak a párton kívüliek, egész dolgozó népünk szá­mára. Nem véletlen az, hogy a ve- zetőségrálasztó taggyűlések a fel söbb pártgzPTvek értekezletei alkal­mával nem csupán a Pártunk tag­sága mozdult meg, hanem a párton- kívüliek üdvözlő küldöttségei a leg kisebb falutól a legnagyobb űző­it ig, bányateleptől a legnagyobb városig szinte egyetlen taggyűlésről, pártértekezletről sem hiányoztak. Párttagságunkkal együtt a párton- kívüli dolgozók tömeged, egész né­pünk országosan és megyénkben most tanulta meg igazán mi a Párt. Most győződött meg róla olyan mély meggyőződéssel, mint még’ soha azelőtt, hogy Pártunk — mely nem fél saját hibáinak feltárásától sem, mely biztos kézzel vezet a hibák kajavítására és ezen keresz­tül előre, az egyre jobb, vidámabb, békés és boldog élet megteremtésére — valóban élcsapata, egyedül hiva­tott vezetője dolgozó népünknek. A párttagok, «kik hosszasan vitatkoztak egy-egy jelölt neve felett, akik bátor bírálattal tárták fel a vezetőségek hibáit és gyako­roltak önbírálatot saját mulasztá­saik felett, jól tudták, miről van szó. A pártonkívüliek, akik a tag­gyűlések színhelye, az üzemek csar­nokai, a falvak iskolái, vagy kul- . túrházai l.jiiil a vezetőségek vá­lasztásának eredményére várva gyülekeztek, megértették, hogy nagy esemény tanúi. Még jobban tudják, milyen nagy fontosságú a mai megver pástért -k-vl-t As eddig lezajlott taggyűlések és párt értekezletek eredményei alapján elmondhatjuk: Pártunkban tovább erősödött a népünk élén járó munkásosztály súlya és be­folyása, a választások megerősítet­ték munkásosztályunknak a dol­gozó parasztsággal kötött törhetett len szövetségét. Fokozták Pártunk vezetésében a nők és fiatalok, «. dolgozó értelmiségiek részvételét. Igv Partunk s annak megyei szer­vezetei ma jelentékenyen erőseb­bek, sokkul alkalmasabbak népünk vezetésére, mint azelőtt. Biztosab­ban menetelhetünk hát az új győ­zelmek felé, a szociálist*, építés küzdelmében az üzemek munka- i padjainál. Eredményesebben haiad- j hatunk előre a mezőgazdaság szó- j cinlista, fejlesztésében a falvakban. Keményebben állunk helyt a béké­ért való harcban, az előrehaladás­ért, az imperializmus mindenféle ügynökei, a reakciós osztályok maradványai, a kulák kizsákmá­nyolok, a klerikális reakció ellen. Pártunk szakadatlan erősítésével, népünknek az alkotó szocialista hazafiság, a .Szovjetunió iránti hű­ség, az igaz nemzetköziség harcos szellemében való nevelésével, a ta­nácsok rendszerét megteremtve, a dolgozók legszélesebb rétegeinek az állam irányításába való bevoná­sával készüljünk fel az új felada­tok megoldására. Ehhez segít előre a megyei párt- őrfekezlet munkája. Ehhez segít hozzá a Megyei Pártbizottság be­számolójának beható megvitatása a küldöttek részéről. Gyakorolja­nak a küldöttek nyílt, bú for, őszinte, kommunista bírálatot, a Megyei Pártbizottság munkája fe­lett még fokozotabban, mint ahogy ezt az «lapszervi vezetőségek a járási, városi, nagyüzemi pártbi­zottságok felé tették. Adjanak ez­zel döntő segítségei a Pártnak, hogy megyei és országos viszony­latban meggyorsíthassuk előrehala­dásunkat. Juttassák el a Megyei Pártértekezlcten « dolgozó töme­gek szaváé, igényeit, véleményét. Szovjet memoranda«! a Déli Sarkvidék ügyében az imperialista kormányokhoz Június 7-éa a Szovjetunió kor­mánya memorandumot intézett az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Norvégia, Ausztrá­lia, Argentina és Uj-Zélíand kormá­nyához az ant&rktisz kérdésével kap­csolatban. 1949 őszétől kezdve az USA és más államok külügyminisztériumi szóvivőinek nyilatkozataiban, és a világsajtóban többször történt uta­lás az antarktiszi kérdés megoldá­sát célzó megbeszélésekre. A Szov­jetunió kormánya nem egyezett be­le, hogy ezt a kérdést részvétele nélkül oldják meg. Az antarktiszi szárazföld felfedezésében fontos szerepe volt Chausea és Bazarov orosz tengeri utazóknak, aíkik meg­döntötték azt a hitet, hogy a Déli Sarkon nincsen szárazföld. Az Antarktisz területe gazdasági szempontból nagy értéket képvisel. A világ cethalászatának 9/10-ed része ezeken a vizeken történik. A Szovjetunió ce'halász flottilája rendszeres halászatot végez az Antarktisz vizein. A szovjet kor­mány szükségesnek tárttá kijelen­teni, hogy nemzetközi jelentőségű terület kérdéseinek megtárgyalásában valamennyi érdekelt ország rész­vétele kívánatos. t A szovjet kormány már rámutatott autarktiszi kérdés külön megoldásá­nak törvényellenességére abban a jegyzékében, melyet 1939-ben inté­zett a norvég kormányhoz. Ezért a szovjet kormány egyetlen olyan dörrtest sem ismerhet el törvényesnek az antarktiszi hely­zettel kapcsolatban, (melyek részvétele nélkül történnék. Mivel az Antarktisz sorsa annyi ország érdekeivel van összefüggés­ben, fontos a kérdést nemzetközi alapokon megtárgyalni. A szovjet kormány a maga részéről kéri ős hajlandó megvizsgálni az érdekelt államok kormányainak bármilyen javaslatát a kérdés megfárgynlását val kapcsolatos eljárásról és asi antarktiszi helyzetről. A világ dolgozói egyre fokozódó erővel követelik az atombomba betiltását A Francja Kommunista Párt po. li'kai Bizottság, megbélyegezte az imperialisták ogvre lázasabb hábo rus készüléseit. A politika] bi­zottság megállapította, hogy a kommunistáknak kötelességük egy­re nagyobb lendülettel és meggyő­ződéssel minden erejüket latbavet. ni, testvéries egységben a béke minden hívévé] az atombomba be­tiltását követelő aláírások gyűjtés se érdekében, Newyorkí jelentés arról számol be, hogy több, mint 2 ezer ember vet| részt az amerikai békevédejmj központ gyűlésén. kapcsolatban 5 millió aláírás gyűjtéséért. Az angol .Kommunista Párt poli­tikai bizottsága nyilatkozatot adopt kj, amelyben tiltakozik a maláj löidi háború folytatása ellen. A nyilatkozat a háború beszüntetését követeli és felszólítja az angol dolgo­zókat. hogy ne szállítsak hadianyagot és katonát Maláj­földre. Az osztrák békeharcosok első kongresszusa szombaton kezdődött meg Bécsben. A külföldi küldöttek közüi elsőnek a Szovjetunió, Ma_ gyarország, Lengyelország és Olaszország küldöttei érkeztek meg az osztrák fővárosba. Ezzel egyidőben hatalmas kam­pány indult a békefejhívással A japán nép minden erejével harcol a kormány politikája ellen Tokiói jelentés szerint a rend- I őrség behatolt a japán főváros j kommunista pártjának több irodá­jába és röpirafokat kobozott el. Osakában letartóztatták " kommu­nista párt elnökét. A japán kormány politikája ellen az egyetemi diákszövetség június 20-ra általános sztrájkra hívta fel tagjait. Csütörtökön, az egyik autó­gyár munkásai sztrájkbaléptek. A képviselőház kommunista tagjai kijelentették, hogy minden erejükkel harcolnak a kormány kommunista ellenes, háborús imperialista politikája ellen. Indiában tizedik napja tart a vasúti műhelyok hétezor munkásá­nak sztrájkja. A munkások a nagy- drágaság letörését követelik. Egy indiai falubán, mintegy 500 paraszt lefoglalta a gazdag birtokosok rizskószletét és azt ki­osztott«, a szegények között. Ennek alapján tudja a Párt helye­sen kitűzni a feladatokat. Mutas­sák meg az értekezleten a dolgozók százezreinek elszántságát, a mun­kára és harcra, mert ebből ismeri meg a Párt milyen hatalmas erőt mozgósíthat népünk felemelése ér­dekében, ha megjavítja a vezetés, a felvilágosítás, a szervezés mun­káját. Tolmácsolják a küldöttek a Pártértekezleten a dolgozók köré­ben elhangzott bírálatot, valósít­sák meg ezáltal az ellenőrzést alul­ról, a tömegek részéről, a vezetők felé. Ezzel adják meg a legnagyobb támogatást a pártmunka megjaví­tásához. Ezzel visszük előre egész állami és gazdasági munkánkat, ezáltal erősödünk, így leszünk egy­re hasonlóbbakká nagy példa­képünkhöz, Lenin és Sztálin Bol­sevik Pártjához. A Megyei Pártértekezlettel csak formailag zárul le az a folyamat, amely a Központi Vezetőség hatá­rozata nyomán, az alapszervi vese- főségválasztó taggyűlésekkel kez­dődött. A megyei választmánynak, melyet ma megválasztanak, tény legesen vozetőszervnek kell lennie. Elő szervezetnek mely havonta, megtárgyalja a tagjaiból alakuló Megyei Pártbizottság beszámolóját.,, ellenőrzi annak munkáját, meg­szabja a megye területére Pártunk politikájának alkalmazását. Ezt a tényleges vezetőszervet teremti meg a mai Megyei Pártértekezlot, ezzel ad új erőt, friss lendületet: megyei viszonylatban annak «.j munkának melyet Pártunk vozoté-' sével, a nagy Szovjetűniő oldalán a békéért, a szocializmus építéséért^ folytat dolgozó népünk. Szeretettel üdvözöljük a Megyei Pártértekezlet küldötteit! 9 Miskolc, 1950 junius 11, vasárnap Ara S0 fillér VII. évfolyam. — 133 szám <u;jjjmmmmmmmmmamammwiii^«riimrm^aw»gaa»gr '■■■mBfiiPiMwiiwiraMMHM iwitiiiiiMrwiiMiiniffi'iwwiny mmmmmmmmammmmmmmmBammmmmmmmmBtsaammamammmmmmmmmammmmmmmmmaBm,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom