Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1950-06-10 / 132. szám
Minden erővel a% aratás sikeréért Ö téves tervünk záloga, — dolgozó népünk jövő évi kenyere ring a jól ápolt gazdag mezőkön, ügyre biztosabban elmondhatjuk, ■hogy ilyen termésünk nem volt a szabadulás óta. azt megelőzően ’»•ni. Iridgozó parasztságunk szorgalmát, népi demokráciánk segítségét ezúttal bőségesen visszafizeti a -fold. A falvakban egyre nagyobb a bizakodás, — a jövőbe vetett hit és nyomában újult erővel fellángol a uumkakedv. üz“ az örvendetes jelenség alapja vu válik azonban néhol az elbizakodottságnak, amely máris jelentkezik. Veszélyes elképzelések válnak ur- trá egyeseken; azt lüszik, hogy min- !<h a « legnagyobb rendben van, ha a. idő kedvezett, a többi megy majd magától is. Akik így gondolkoznak, megfeledkeznek arról, hogy gazdag, bőségest ígérő aratásunk az osztályharc, kiélesedett viszonyai között (megy végbe. Megfeledkeznek az ellenségről, amely nagyon jól tudja, (mit jelent népi demokráciánknak, ha a múlt évi 30 millió méter-mázsa [helyett 4ő—50 millió méter-mázsás ■termést takarít be. Ilyen méretű megerősödés, nyilvánvalóan, nem leirat kedvező a fekete reakciónak ás er vele összefonódott kulák kizsák- niuuyolóknak. .Látják jól, hogy minden szem gabona a szocializmus gyorsabb építését, az ő vesztüket » ágálja, .mindent el fognak tehát ‘xI vetni, hogy minél több szétfolyjon a kincset érő szemekből. A múlt évi aratás idején már megmutatták a fogukfehérét, auost fokozottan el kell készülnünk (ura, hogy minden fegyverüket, tartalékukat harcbavetik. 11a azonban tavaly főleg rémiúre- iket terjesztettek, az idén el lehetünk készülve, hogy emellett kártevő tevékenységüket minden eddiginél elszántabban folytatják. Egy »'falán nem véletlen, hogy a megye i . iW sor községében, főleg a miskolci és a _ ricsei járásban újból háborús rémhíreket terjesztenek. — V ilágosan, megmutatkozik ez esot- b“\i is érdekazonosságuk a külföldi imperialistákkal, amelyek aljas kain ndorpólitikájukkal táplálják a »■ akció reményeit, hiszen őket éppúgy idegesíti a Magyar Népköztír- * “ág sikere, mint a belső bitangokat. Legkedvezőbb támadási felületet, .behatolási rést éppen elbizakodottságunkkal nyújtunk az ellenségnek. Ilyen elbizakodottság számos vonatkozásban megmutatkozik. A mun leérő megszervezésénél és biztositá Bánát éppúgy, mint a gépjavítások és a magtárbiztosítás kérdésénél. 8Jersze, hogy megragadja az osztály- r-llenség az alkalmat, amelyet mi »ingunk nyújtunk nekik! Egyetlen községe sincs a megyerink, ahol meg ne mutatkozott volna Icái a kulákok támadása. M ezőkeresztesen például nyillan tagadja meg az aratómunká- sok szerződését, a munkaerő hiányén hivatkozva. Ebben a községben <->ak jellemző az öntudat hiányára, hogy a támadásra milyen csekély ellenállást tanúsítottak elvtársaink. ÜLhelyett, hogy visszautasították volna, a jegyző 8 napi haladékot engedélyezett számukra, — önhatalmúlag — a minisztertanácsi határosát megszabott időpontja ellenére, lie nemcsak itt, — a mezőkövesdi já- fr-ús, számos községében hasonlóan Viselkednek a kulákok. A vilmányi Jfjz;(ákmínyolók ugyanígy támadnak. 'Vizselyun a fekete reakció velük összefogva gyónást rendelt el az aratási szerződés ideje alatt, így akarta lehetetlenné tenni a munkáéin megszervezését. A ricsei és az abaújszántói járásban a kulákok agitálnak az aratási szerződés megkötése ellen'. t A szentistváni dolgozó parasztokat azzal beszélik le a szerződésről, hogy „csak akkor írják alá, ha majd látják, hogy érdemes lesz“. He nemcsak ezeket, számtalan más példát lehetne még felhozni a ku'ákok vakmerő provokációira, amelyekéit nagyon gyakran későn vészünk észre. Alapszervezeteink,, — ■ de főleg DEFOSz-szervezeteink még mindig ölhetett kézzel várják a nagy munka idejét s azt hiszik, hogy a. munkaerő majd magától jön. Semmi nem zavarja nyugalmukat, nem gondolnak arra, hog-y a bőséges termés fokozott felelősséggel jár. Tgaz ugyan, hogy ott, ahol megmozdultak elvtársaink, a munkaerő megszervezésénél valóban fennálló nehézségekkel találkoztak. H atalmas lendülettel fejlődő iparunk, főleg az építőipar, megszüntette a munkanélküliséget, felszívta a munkaeröfelcsleget. Ez azonban arra kellett volna, hogy ösztönözze falusi elvtársainkut a munkaerő szervezésében, hogy alaposan és még jókor hozzálássanak a nehézségek megszüntetéséhez. Sok helyen --""főleg az állami gazdaságokban — ezt elmulasztották. Amikor már körmükre kezdett égni a dolog, kezdtek fühöz-fához kapni, s beleütköztek, —- a szervezetlenségük miatt előállott munkaerőhiányba. A kulákok magyarázata nagyon is kézenfekvő volt, s mentesítette a felelősségtől azokat is, akik tehettek volna ellene. Lehct-e jobb példát mondani, hogy nincs olyhnméretü munkaerőhiány, ahogy azt a kulákok feltüntetik, mint a sárospataki és a sátoraljaújhelyi járások példáját? Ezek községeiben munkaerő-felesleg van és mégis vontatottan haladnak az aratási szerződéskötések. így például Karoson a kulák telekürtölie a vidéket, hogy szárazság lesz, uem érdemes dolgozni. Ok, akik régebben karácsonykor ’ leszerződ tették az arátóniunkásokat és ha újév utáu nem volt’ valakinek aratási szerződése, kenyér nélkül maradt; most egyszerre annyira ráérnek, hogy három héttel az aratás előtt meg nem fogadtak meg senkit. A sárospataki fekete reakció ugyanakkor aljas szemforgatással arról prédikál, hogy nem is sürgős az evilági, inkább gondoskodjanak a túlvilág! kenyér biztosításáról. A lculáktániadás következménye és elbizakodottságunk oka, hogy amikor a megyeben már 2!*3l aratási ,, szerződést kellett volna kötni június 5-ig, még 2000 sem volt. A hiányokat és az elkövetett mulasztást csak akkor tudjuk pótolni, ha az aratásig meglévő időt alaposan felhasználjuk és visszaverjük a kulákok és a fekete reakció gyalázatos mesterkedéseit. Legfőbb feladatunk a népnevelő munka fokozása. Annak tudatosítása, hogy az arafás, 'cséplés és begyűjtés fontos politikai, nem egyszerű gazdasági, hanem harci kérdés és hazafias, becsületbeli kötelessége minden dolgozónak, hogy résztvegyen győzelmes megvívásában. Elsősorban a falun meglévő munkaerőin rtalékokat kell mozgóTrygve Lie, az Egyesült Nemzetek főtitkára 10 pontból álló békememorandumot juttatott el az ENSz tagállamaihoz Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága nyilvánosságra hozta annak a levélnek a szövegét, melyet Trygve Lje az ENSz főtitkára intézett az ENSz valamennyi tagjához. Trygve Lie levelében közli, hogy kidolgozott egy memorandumot, amely pontokat tartalmaz a béke elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezete útján és ezt a memorandumot személyesen nyújtotta át Trumannak, az USA elnökének, Attlee brjt miniszterelnöknek, Bidault Francia miniszterelnöknek és Sztálin generalisszimusznak, a Szovjetunió miniszterelnökének. A memorandum pontjait meg is vitatta a fentemlííett kormányfőkkel és az említett kormányok több más vezetőjével. A megbeszélésekből azt a szilárd meggyőződést vonta le, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is alapvető tényező marad ezeknek a kormán nyoknak su!ypontjában és lehetségesnek bizonyulhat, a tényleges tárgyalások felvétele az egyes eddig meg nem oldott kérdésekre vonatkozólag. Teljesen nyilvánvaló, hogy észrevehető előrehaladás mindaddig nem érhető el, míg az ENSz tagjai között éles ellentét áll fenn a Kinai Köztársaság, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja képviseletének kérdésében. Ezt a kérdést feltétlenül rendezni kell. A memorandum ezekkel a szavakkal kezdődik: — MJnt az ENSz főtitkára, szilárdan meg vagyok győződve: fel tétlen szükség van újabb nagyarányú erőfeszítésekre, hogy végetves- sünk az úgynevezett hideg-háborúnak és a világot ismét olyan útra vezessük, amely nagy reményt nyújt a tartós békére. A nemzetközi bizalmatlanság fokozódásának légkörét ej lehet oszlatni és egy új háború okozta szerencsétlenség terjedésének elejét lehet venni, ha teljes mértékben felhasználjuk a megbékélés és béke konstruktív megszilárdításának azokat a lehetőségeit, amelyeket az ENSz alapokmánya tartalmaz. erőfeszítéseket keli tenni ebben a kérdésben valamilyen közös alap keresésére. 4. U.iabb komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy megegyezés jöjjön létre azokról a fegyveres erőkről, amelyeket az alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács rendelkezésére kell bocsátani a Tanácsban hozott határozatok végrehajtására. 5. Mielőbb észszerű intézkedéseket kell tenni az ENSz-tagság A memorandum a továbbiakban Javasolja 1. A Biztonsági Tanács idősza- konkint tartson üléseket a tagállamok külügyminisztereinek, kormányfőinek vagy kormányaik más tagjainak részvételével. Fejlessze,; tovább és használják fel az ENSz eszközeit közvetítések és a nemzetközi viszályok rendezésére ná- nyuló tárgyalások céljaiból. Vissza kell állítani azt a gyakorlatot, hogy az öt nagyhatalom képviselői nem hivatalos tanácskozásokat folytassanak és annak a kísérletnek megújítását, hogy megegyezést hozzanak létre a vétójog használatának korlátozásáról. 2. Uj kísérleteket kell tenni arra, hogy haladás történjék a nemzetközi atomenergia ellenőrzési rendszer létrehozásában, amely lehetővé teszi az atomenergia háborús célokra való felhasználásának megakadályozását és előmozdítja az atomenergia felhasználását békés célokra. A Biztonsági Tanács hatalmazza fel a főtitkárt, hívja egybe a tudósok konferenciáját, akiknek megbeszélései új elgondolásokat eredményezhetnének a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának ellenőrzésére vonatkozólag és elősegítenék az atomenei- gia felhasználási békés célokra. 3. Uj magatartást kell tanúsítani a fegyverkezési verseny megszűntetésének kérdése iránt. Meg | goknak eleget téve a kell indítani a tárgyalásokat és új rendeli: egyetemessé tételére. Úgy vélem, » jelenleg felvételre váró mind a Ifi országot fel kell venni és a többi országokat is, amelyek a jövőben érik el függetlenségüket. Rá kell mutatni világosan, hogy Németországot és Japánt is fel fogják; venni, mihelyt megkötik velük a békeszerződést. 6. Szükség van észszerű gyakorlati technikai segélyprogramra, a( gazdasági fejlődés és széleskörű tőkebefektetések előmozdítása érJ elekében. 7. Az ENSz összes tagállamainak kormányai használják fel határozottabban az ENSz speciális intézményeit a magasabb életszínvonal, a teljes foglalkoztatottság, valamint a gazdasági és szociális haladás feltételeinek biztosítás» céljából. 8. Szükséges az ENSz munkájának fejlesztése annak érdekében, hogy tartsák be és tartsák tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat az egész világon. 9. Fel kell használni az ENSz-t a függő helyzetben lévő gyarmatig vagy félgyarmati népek fejlődésének erőszakos eszközök helyett békés eszközökkel való elősegítésére, hogy egyenrangú helyet foglalja,-- nak el a világban. 10. Hatékonyan fel kell használni az ENSz alapokmányában lefektetett jogot a nemzetközi jog kidolgozásának meggyorsítására és a továbbiakban az egyetemes emberiségre kötelező vllágjog létrehozására. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a hér- és normacsaiókkal szemben szükséges rendszabályokról A. dolgozó nép egyre fokozódó felháborodással állapítja mag a béres normacsalások által a népgazdaságnak okozott károkat A becsületes, öntudatos dolgozók felismerték, hogy a bér- és normacsalások hatalmas károkat okoznak a dolgozó népnek és akadályozzák a szocializmus építésének előrehaladását. — Ezért azt kívánják, hogy az állam szervei a bér- és normacsalókat vonják felelősségre é® kényszerítsék az okozott károk megtérítésére. A minisztertanács a dolgozó nép köréből érkezett ezeknek a kívánsá- következőket 1. Az illetékes miniszterek utasítsák a főfelügyeletük alá tartozó állami vállalatok igazgatóit, hogy a bér- és normacsalások ellen hozott fegyelmi határozatokban minden esetben kötelezzék az alkalmazottat az okozott kár megtérítésére. 2. A bér- és normacsalások leg súlyosabb eseteiben az illetékes miniszterek tegyenek bűnvádi feljelentést az államügyészségnél. A minisztertanács elhatározta, hogy a múlt esztendei ffdbonaárak, ebben az esztendőben is változatlanul érvényben maradnak. »Kanunk, de dolgozó parasztságunk ezúttal is számíthat munkásosztályunk támogatására. Fárt- és tömegszervezeteinknek élére kell állniok a mozgósításnak; a termelő- szövetkezeti csoportoknak, gőpállo másoknak, mindenekelőtt az állami gazdaságoknak pedig példát kell mutatniok a munka helyes megszervezésére. A leggondosabb éberséget kell tanúsítani, meg kell szervezni, hogy a kulák orvtúma- dúsa ne veszélyeztesse sc a lábon álló gabonát, se az asztagjkat. Tudatosítanunk kell, hogy ötéves tervünk alapja boldog jövendőnk, mindaddig, amíg a termés zsákokban nincsen, veszélyben forog. Egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk, hogy minden aljasságra -jiész, elvetemült ellenséggel van dolgunk, amely legszívesebben éhhalálba döntené, vérbe- tíízbo fojtaná a dolgozók országát. Ú jult erejű, lelkes versenyt kell kezdeni a kommunisták személyes példamutatásával, hogy az aratást és a eséplést a legrövidebb időn belül elvégezzük. Állami gazdaságaink és termelő- csoportjainknak meg kell mutatniok, hogy a szervezett nagyüzemi gépi munka milyen, hallatlan, előnyöket biztosít s jóval előbb kell befejezni a- munkálatokat. Egyetlen szem gabonát uem szabad átengedni az ellenség prédájára, meg kell szervezni az ellenőrzést és a lehető legkisebbre kell csökkenteni a szemveszteséget. Benki ne legyen a faluban, aki ne tudja, mit jelent ha 5—10 százaléka a termésnek elpereg. Egyénileg folytatott felvilágosító munkával tudatosítani« kell, hogy ez a veszteség az országi kenyérszükségletének a felét je-i lenti. A cséplőgépek beosztását a lehető legcélszerűbben kell intézni, üresjáratukat a legkisebbre esők konteni s felvilágosító munkával,' a kuláktámadás kemény ■vssmttr- verősével, népszerűsíteni keÜ a közös szérűn való cséplés időé. :'és> pénzt megtakarító módszerét. Népi bizottságaink a koimnuúia ' ták vezetésével álljanak, a hotel', más, jövőt építő munka éhére é* mindenre kiterjedő figyelmükkel, legyenek rajta, hogy a feladatot győzelmesen megoldjak. Ez a győzelem rajtunk múlik, f éteföeek vagyunk érte! ZSITVAY IMREI ■m m- m m ** i • 1 ■ wn ■■■■ II ___________n I «*#■■■■ r Miskolc, 1950 junius 1^, szombat Mra 50 fillér VII. évfolyam. — 132 szám
