Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)

1950-06-03 / 127. szám

Á munka jobb megszervezéséért!

A Megyei Pártbizottság határozat« „A"darabbérezés bevezetésének eredményeiről és hiányosságairól megyénk üzemeiben“ osztatlan nagy érdeklődés; és lelkes örömet véltotf ki megyénk dolgozóiban. Többször is áttanulmányozták az öntudatos dolgozók a Megyebizottság nagyjelentőségű határozatát, felhívták rá munkástársaik figyelmét. Hálával beszélnek mindenütt arról, hogy a Párt milyen szerető figyelemmel kíséri a dolgozók minden problémáját, nem mariad rejtve egyetlen hiányosság sem a Párt előtt, a Párt felfigyel a hiányosságokra és ugyanakkor utat mutat a hibák kiküszöbölésére. Mint a Megyebizottság határozata megállapítja: a darabbérezéa bevezetése során egyes helyeken előfordult hibákat döntően a munka szervezetlensége idézte elő. Hz annál súlyosabb jelentőségű, mert az igazságos, világos, a szocialista elv és gyakorlat alapján felépülő áj bérezési rendszer nagy eredmé nyeit ée előnyeit az ellenség elhallgatja. Éppen a munka szervezetlensége miatt tapasztalható hiányosságokba kapaszkodnak bele az üzemekben még meglévő osztály- áruló, hazaáruló jobboldali szociál demokraták és egyes, a klerikális reakció befolyása alá került — főként vidékről bejáró — dolgozók.

M

a még valóban nem mondhatjuk el, hogy a munka megszervezése mindenütt megfelel b Követelményeknek. Kend és összhang helyett kapkodás, rendszertelenség, kiesés, anyagellátási zavar tapasztalható elég sok helyen, többek között amiatt, hogy még mindig nincs kellőképpen kiépítve az egyéni felelősség.

Ez idéz elő olyan jelenségeket, .«minők például a Diósgyőri Gépgyárban tapasztalhatók. Balogh Kóla gyalus és tíz marós egy műszak alatt csak három-négy órát dolgozott, mert nem tudtak számukra folyamatosan munkát biztosítani. A vasúti kerékpár üzemben az egyik dolgozónak 10 nap fizetett kényszerszabadságot adtak, mert nem volt munkája, másszor viszont egyeseket vasárnap is behívtak túlórára, annyira feltorlódott a munka. A munka szervezetlensége megmutatkozik a Gépgyár megmunkáló üzemében, beszéltek ennek káros kihatásairól a Kohászati Dzemek, a Nehézszerszám- gépgyár Nagyüzemi Pártkonferen- eiáján is. Hibák vannak például a munkamenet szervezésénél a váltó- műhelyben, ahol emiatt kiesés, károsodás éri a dolgozókat és emiatt nem tudja teljesíteni a műhely kiszállítási tervét.

A Megyei Pártbizottság határozata felhívja a figyelmet arra, hogy az ön fényképezés segítségével is fel kell tárni a munka szervezésének hiányosságait, az azt előidéző okokkal együtt. „Igen sok helyen fordul elő, hogy a szakmunkások szaladgálnak munkalapokért, anyagért, szerszámokért, álldogálnak a műszaki átvételnél és ez idő alatt nem folytathatnak termelő munkát, állnak a gépek“ — hangzik a Megyebizottság határozatának egy része. így történik ez pontosan a diósgyőrvasgyári mechanikai ja vítóműhelyben, ahol í gy szakmunkásnak csaknem egész 8 érája telt el azzal, hogy 5 darab 4ö mm csavart — nem készítet el, hiszen a vezetőség hibájából a sok szaladgálás, utánjárás, a munka előzetes megszervezésének hiánya tolj tán a csavarokat el sem tudta

készíteni. Ugyanebben a műhelyben nem egyszor fordul elő, hogy több időt töltenek el a dolgozók a munkadarab műszaki átvételénél, mint amennyi időt a megmunkálásra fordítottak. Az ózdi durva- hengordében szinte szokásos már, hogy megfelelő minőségű gáz hiányában a kemencék tem teljesen fütőképcsek és a dolgozók munka nélkül állnak. Nem is túl kirívó eset volt az itt, hogy egy 8 órás műszakból 5 és háromnegyed órán keresztül nem folytathattak termelő munkát. Haszontalanul esnek ki értékes percek, sőt órák amiatt is, mert a műszak kezdetekor nem kapnak annyi előmelegített blokkot a kemencékben, mind amennyi azokban elhelyezhető volna.

M

egyei Pártbizottságunk határozata a munka szervezet- ensége ellen folytatott harc ki- unó eszközeként említi a „Viliéin“ - ct, melyet a felszabadító Szovjetunió tapasztalatain k kimeríthetetlen kinesesliázából vettünk át és ilkalmazunk üzemeinkben, vállalatainknál, intézményeinknél. A „Villám“ alkalmazásával komoly hiányosságokat tártak fel és küszöböljek is már ki elsősorban az ezen a téren példát mutató Diósgyőri Gépgyárban, de «. Diósgyőri és Ózdi Kohászati Üzemekben is. A „Villám“ bírálata nyomán igen nagyértékű többlettermeléshez jut a Diósgyőri Gépgyár, mert végre munkál'« vették hosszá idő után a befejezés előtt álló kábelgyártó gépet. A „Villám“ segítségével jutottak végre szerszámhoz az addig hiábavaló sok kilineselés után a lakatosok, ezzel az új, gyors és hatásos bírálattal küszöböltek ki rengeteg más hiányosságot is.

H

ibák, valóban súlyos hibák állapíthatók meg tehát a munka megszervezésében. Ezek a hibák azonban nem homályosíthat- ják el az eddig elért nagyszerű eredményeket. Nem szabad úgy vélnünk, hogy ezen a téren csupán rosszat találunk. Ha. körültekintünk megyénkben, ott látjuk több üzemünk homlokzatán fényleni a büszke „Elűzöm“-kitüntetést, több más üzemünk ennek második fokozatát vívta ki, van „szfahánovista“ üzemünk is, a szocializmus építésében, a békéért folytatott harcban kimagaslóan szép eredményeket mutatnak fel megyénk üzemei is. Ezeknek a nagy eredményeknek kivívásában kimagasló érdemei vannak a műszaki értelmiségi dolgozóknak, akiknek döntő föbb- ?ége a fizikai dolgozókkal szoro- ran összefogva fáradhatatlan, jó munkát végez a maga munkaterületén. A Diósgyőri Kohászati Üzemek műszaki bizottsága az ország legjobb ilyen bizottsága címet érdemelte ki, megyénk területéről is több műszaki értelmiségi dolgozó szerepel „a szakma legjobb dolgozói“ névsorában. Megyénk üzemeinek dolgozói — köztük a. műszaki értelmiségi dolgozók — büszke örömmel olvashatták az országos, összefogó adatokat, melyekben az Országos Tervhivatal beszámolt, az első negyedévi terv teljesítésének eredményeiről, mert büszke öntudattal vallhatták, hogy az ő jő munkájukat is tükrözik ezek a számok. Megyénk üzemeinek nagy része van abban, hogy a vas-, fém- és gépipar termelése aí egy évvel ezelőttihez képest 146.3 százalékra emelkedett, benne van az ő jó munkájuk is abban, hogy nyers» as termelésünk 106, nyersacél termelésünk 1:10.5, szerszámgép tamciéSztálin elvtárs távirata az ifjú német békeharcosoklmz

I. V. Sztálin elvtárs a következő táviratot intézte a Szabad Német Ifjúság Szövetsége Központi Tanácsához:

„Köszönöm a béke ifjü német harcosainak — az össznémet Ifjúsági Találkozó résztvevőinek — üdvözletét. Uj sikereket kívánok a német ifjúságnak, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország tevékeny építőinek, nagy munkájukban.

X« SZTÁLIN*4

Jó könyvvel9 tudással a békéért, a szocializmusért!

Révai József elvtárs népművelési miniszter nyitotta

népségén Devecseri Gábor, az írószövetség főtitkára megnyitó szavai után Révai József elvtárs, népmüvePénteken délelőtt Budapesten ünnepélyes keretek között megnyílt a hatodik szabad magyar könyvnap. A Nemzeti Színház előtti Szikra könyv- sátornál megtartott megnyitó ünlési miniszter tartozva beszédét

meg ünnepi

A könyvnek új olvasóit

— A magyar könyvkiadás számadatai — mondotta — tükrözik kulturális forradalmunk eredményeit. 1938-ban 7 millió 800 ezer példányban adtak ki könyveket, 1945-ben 6 millió 500 ezer, 1949-ben pedig 40

millió 707 ezer példányban.

A könyvnek Magyarországon új közönsége, új olvasótábora van: a dolgozó nép, amely a régi rend alatt kizsákmányolva, tömegeiben úgyszólván nem olvasott könyvet és most olvas, jeléül annak, hogy van ideje, kedve, s anyagi lehetősége a művelődéshez.

A továbbiakban Révai elvtára rávilágított arra, hogy a nyugati tőkésvilágban nemcsak gazdasági, hanem kulturális visszaesés is vau, majd így folytatta:

'tora van: a dolgosó néj

— Az idei könyvnapok sikert j< lentenek abból a szempontból ii liogy népi demokráciánk órdekeivt ellentétes müvek az idén már végle kiszorultak a könyvnapi sátrakból.

Köszönhető ee a hatalmas eredmény azoknak a kemény harcoknak, amelyeket Pártunk vezetésével sikeresen vívtunk meg, s amelyeknek eredményeként a könyvet, ezt az igen fontos fegyvert hazánkban kicsavartuk az imperialista reakció ügynökei kezéből, s dolgozó népünk kulturális felemelésének eszközévé tettük. Az idei könyvnap komoly sikert jelent,

komoly segítséget nyújt szocializmust építő népi demokráciánk további kulturális fejlődése sz&mára.

„A müveleilennég összeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladataival**

Az idei könyvnapokon nagy lépéssel előre akarunk menni azon az utón, hogy a haladó kultúrát, a szocialista kultúrát az egész dolgozó nép közkincsévé tegyük. Ez a törekvés jut kifejezésre abban, hogy Budapesten 100 utcai könyvsátor mellett 8S0 üzemi könyvsátor várja a dolgozókat.

Az idén történik az első szervezett kísérlet a könyvnek nemcsak a vidéki városokban, hanem a falvakban való lejuttatása érdekében is.

„A müveletlenség összeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladataival — mondotta Rákosi elvtárs. — A szocializmus építése egyre komolyabb és bonyolultabb feladatok elé állítja a dolgozókat. A béke védelme, a helytállás a munkában, az építésben, a termelésben megköveteli azt, hogy tájékozódni tudjunk a nemzetközi helyzetben, ismerjük más

népek helyzetét és életét, tágítsuk szemhatárunkat. Szemben a háborúra készülődő imperialista kalandorokkal, akik a könyvet az új háború előkészítésének, a dolgozók öntudata meg- raételyezésónek, a barbárságnak és a züllésnek eszközévé alacsonyítják,

mi — az élenjáró szovjet irodalom példáját és útmutatását követve azt hirdetjük: „Jó könyvvel, tudással a békéért, a szocializmusért“

— fejezte be beszédét Révai József.

Tanuljunk au élenjáró szovjet kultúrától 1

Ünnepélyes keretek között nyi- fották meg pénteken délután a Magyar-Szovjet Társaságnak az Erzsébot-körúti Bástya-mozi előtt felállított könyvsátrát.

Vas Zoltán elvtárs miniszter, az

meg az idei könyvnapokat

Országos Tervhivatal elnöke tar-, tott ünnepi beszédet.

— A magyar népi demokrácia

megerősödése és sikerei az elmúlt év alatt nemcsak gazdasági és politikai eredményekben mutatkozz tak meg, hanem kulturális éle-! tünkben is.

— A népi demokrácia kulturális

eredményeit: nem méltathatjuk

anélkül, hogy ne beszélnénk a hazánkat felszabadító Szovjetúnió kulturális eredményeiről és azok hatásúról, a mi kulturális életünk fejlődésére. A Magyar-Szovjet Tár. saság arra hivatott, hogy a Szovjetunió kultúráját, a Szovjetunió eredményeit a szocialista építés sikereit, a magyar dolgozó néppet megismertesse, azt terjessze és

mindent, hogy a magyar dolgozó nép a Szovjetúui.' kultúráját megismerve, azt megszeretve magáévá tegye és

annak ismeretében fejlessze ki a magyar népi demokrácia kultúráját, amelynek ugyancsak formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrának kell lennie.

Abban a munkában, amit szocialista országépítésiink e területén végzünk, nem feledkezhetünk el Sztálin elvtárs hozzánk intézett szavairól: „Minden nemzetnek,

kicsinek és nagynak van valami egyéni sajátossága, mindegyik hozzájárul obulusával az emberiség közös kincstárának gyarapításához. A Szovjetunióban vannak nemzetek, amelyek már kihalóba!» voltak, de amelyek új életre keltek és amelyek a szocializmus győzelmével tudták a maguk kul túráját kifejleszteni.“

Tanuljunk a szovjet kultúrád tői, tanuljunk a nagy Bolsevik Párt tapasztalataiból

és ezzel a könyvnappal is vigyük egy lépéssel előre a szovjet-magyar barátság ügyét.

síink 125 százalékra emelkedett. Do

az eredmények mellett ugyanakkor megyénk üzemeire és műszaki vezetőire is vonatkoznak azok a hibák, amelyeket ez a jedentés feltár. Az első negyedév során 7.7 százalékkal emelkedtek az átlagos órabérek, ugyanezen idő alatt a termelékenység csak 2.2 százalékkal, a nehézipar termelékenységű 1.6 százalékkal alacsonyabb lett a decemberinél.

N

em mondhatjuk el még, hogy ezeket a hibákat azóta már kiküszöböltük volna. A Nagyüzemi Pártkonferencián például föltárta a Diósgyőri Kohászati Üzemek vezérigazgatója, hogy azóta is van a gyárban több olyan üzem, ahol jobban emelkedtek a munkabérek, mint ahogyan a termelés emelkedett. Es ennek alapvető okát a i airaka szervezésének hiányosságaiban találjuk meg. „Emelni kell a munka termelékenységét, ezzel kapcsolatban (és e célból) pedig a munkát magasabb színvonalon kell megszervezni“ — tanította Lenin elvtárs.

A Megyei Pártbizottság határozatát most sorra megtárgyalják a Nagyüzemi Pártbizottságok, hogy a hiányosságok felszámolása terén többek között határozottan kijelöljék a műszaki vezetők feladatait is. A műszaki vezetők külön értekezleten fogják a napokban részletesen megvitatni ás kidolgozni ezeket a feladatokat. Tartsák szem előtt ezeken «/. értekezleteken műszaki értelmiségi dolgozóink Sztálin clvtárs útmutatását: „A munkát... az üzemekben úgy kell megszervezni, hogy termelékeny cége hónapról hónapra, évnegyedről- évnegyedre emelkedjék,“

A Párt minden támogatást

megad ehhez a munkához műszaki vezetőinknek. Támogatják a munka jobb és fökőlotesebb megszervezésére irányuló törekvésüket a fizikai dolgozók is, akik magukévá tették a Megyebizottság határozatának felhívását: >rA dolgozók bátran vessék fel az anyag-, ellátás hiányosságait a műszaki vezetés felé, követeljék a munka, jobb megszervezését.“ Ebbon % munkában még szorosabb egységbe fognak összeforrni a fizikai <& szellemi dolgozók Ős egymástól tanulva, egymást segítve megoldják az előttünk álló feladatokat: megteremtik és állandóan biztosítják a munka helyes megszervezését, hogy a hiányosságokat felszámoljuk és újabb döntő lépésekkel meggyorsítsuk a boldog, szocialista Magyarország építését. (N. G.)

Miskolc, 1950 junius 3, szombat Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 127 szám