Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-10 / 106. szám

A PA RT ÉL ÉTBŐL * Az dlapszervezeti vezetőségek feladatai. munkamódszerei Louis Saiilant, a Szakszervezeti Világszövetség iőllára megérkezett Budapestre Ünnepélyes keretek között ma reggel kezdődnek a tanácskozások ii. .Legyen az alapszervezet u Párt politikája végre­hajtásának harcosa! Rákosi Mátyás elv társ a Központi Vezetőség február lü-i ülésén rámu­tatott arra, hogy akadnak alapszer­vezeti vezetőségek, amelyek a Párt általános irányvonalától eltérő poli­tikát akarnak érvényesíteni, azzal az indokkal, hogy az ö sajátságos mun katériiletük ezt megköveteli.' Az alapszervezeteknek alapvető fel­adata az, hogy harcoljanak Pártunk Központi Vezetősége politikájának betartásáért. Döntő feladat például falun a Pártunk púra sztpoliti kéj átél való jobb- és baloldali elhajlások el­leni harc. Nem szabad a jövőben ment értén ni ök olyan eseteknek, mint amilyenek Vilmányban előfordultak, ahol a gépállomás traktoristái önké­nyesen igény be votték a kulákok szer számait, mezőgazdasági eszközeit, vagy mint Göncön, ahol a kuiákolcat árokásáshoz rendelték ki. Pártunk helyes politikájának szakadatlan megmagyarázásával, tanításával az ilyesfajta baloldali túlzásokat fel k'dl számolni. Keményen fel kell venni a harcot mindenfajta jobbol­dali opportunista magatartás ellen is. Urajban például sajnálkoztak az oeztólyollenség felett, mondván: „miért éppen a mi községünkben bántják őket?'’ vagy üogybátoron, a páirttitkárnak az volt a véleménye, hogy a kulák „szegényebb már, mint a középparaszt“. AIapszervezetei.nl: helyi politiká­ja nem térhet el Vártunk általá­nos politikájától. Természetesen, •<«r alapsz< rvc.zct vezetősége csal: akkor tehet Váriunk politikája végrehajtásának harcosa, ha jól ismeri a Várt határozatait. Ez elengedhetetlen föltétele annak, hogy a helyi politikát ki tudjuk ala­kítani. Természetes az is, hogy Pár­tunk határozatait nemcsak a veze tőségi tagoknak, de az egyszerű párt- tagoltnak, sőt a pártonkívüli széles dolgozó tömegeknek is ismerniük kell, hogy azok végrehajtása érdeké­ben mozgósítani tudjuk őket. A Pártunk határozatainak betartásáért folytatott harc alapvető feltétele a párttagok és tagjelöltek között foly­tatott politikai nevelőmunka. Ahol ez elmarad, ott nem lehet élénk és ak­tív élet a pártszerezetek bon, ott a Párt tagjai nem járhatnak élen munkájukkal a többi dolgozók előtt. Hogy a politikai nevelés elhanya­golása milyen, súlyos következmé­nyekkel járhat, arra szolgáljon pél­dául a szirmai községi pártszervezet előző vezetőségének rossz munkája. Itt az elvtársak eltávolodtak a tö­megektől, a Párt tagjaitól, nem fog­lalkoztak velük, nem ismertették Pattunk határozatait. A párttitkár nem hallgatta meg a dolgozók alulról jövő bírálatát, sőt nem egy esetben durva kényszert alkalmazott. Ilyen körülmények között természetes, hogy a Párt tagjai, sőt a népnevelők is elidegenedtek a szervezettől. Ha­sonló volt a helyzet Sály községben is. A pártszervezet régi titkára, Ha- nyánszki János, aki egylxm a föld­in ivesszövetkezet elnöke, községi bíró és még egész sor más bizottság el­nöke is volt, terrort gyakorolt a párttagokkal és a község lakóival szemben, nem egyszer megfenyegette őket. Ugyanakkor a kulákokkal cim­boráit s ami ebből következik, min­dent elkövetett, hogy megakadályoz- /« a termelőcsoport megalakulását a községben. Hogy ez nem sikerült, az a pártszervezet öntudatos, Pártunk országos politikáját követő, harcos dolgozó paraszt tagjainak köszön- ketö. Ma már Súlyban életképes tar- melöcsoport működik tíü taggal, több mint 300 hold földön. Elengedhetetlenül fontos tehát Pártunk politikájának, a Köz­ponti Vezetőség február 10-i ha­tározatának: a belső demokrá­ciának, a bírálat és önbirálatnak a megvalósítása. Az új alapszervezeti vezetőségek tagjainak szívós, kitartó, szakadat­lan nevelő munkával kell kijavíta- niok az eddigi hibákat és i erőssé. egységessé, aktívvá kell nevelniük a párttagokat és tagjelölteket. Ahol az alapszervesetek maguké­vá teszik Vártunk határozatait, azokat ismertetik a tagsággal s kijelölik számukra a konkrét fel­adatokul, ott máris mutatkoznak eredmények. így például a Borsodvjdék Gépgyár­ban az újonnan megválasztott ve. zetőség első dolga volt, hogy a pártszervezet v.ezetőszerepét a tér. melés irányításában megvalósítsa. Újjászervezték a népnevelő cso­portot, amely addig csak papiron létezett. Ma már hetenkint tarta­nak agitátorértekezletet, amelyen a iegapróiékosabban feltárják a hi­bákat, ezzel megkönnyítik a veze­tést és biztosítják az alulról jövő kezdeményezést. A népnevelők már alig várják a hétfői napot, hogy értekezletükön megvitassák a legidőszerűbb termelési kérdéseket és azt, hogy Pártunk politikáját, hogyan alkalmazzák helyesen az üzem sajátságos viszonyaira. A jő népnevelő munkának köszönhető, hogy a Borsodvidéki Gépgyárban az új pártvezetűség munkája nyo­mán jobban megy a terrne’ö munka s kiszélesedik a versenymozgalom- Az Abod-lqrálykuli állatni gazda­ságban hasonló a helyzet. Az új pártszervezet megvá asztása óta Rákosi elvtárs február 10-j beszé­déből tanulva, a párttagok, a pár- tonkívüliek versenybe léptek s szá mos felajánlást tettek Május 1. tiszteletére, amelyet jóval tfil is teljesítettek. A párthatározatok ismertetésének a párttagok és tagjelöltek állandó nevelésének tehát döntő szerepe van mind a pártépFl'sben, mind a termelésben. Nem elég azonban a Párt politikáját, határozatait álta­lában ismertetni, vagy a tagsággal megtárgya'ni. Ki kell kérni a véleményüket is és be kell vonni őket abba a m mikába, amelynek feladata, hogy a Párt politikáját levigye a széles pártonkívüli tömegek közé. így lehet cs»ak biztosítani, bogy a kommunista párttagok éljenjáró szerepet töltsenek be a Párt általá­nos határozatainak végrehajtásá­ban, hogy az alapszervezetek meg­győzzék a dolgozó tömegeket a határozatok helyességéről és moz­gósítsák őket azok végrehajtására. Miskolc város vezetősége táviratilag üdvözölte Rónai Sándor elvlársat az Buti Tanács elnökét Miskolc város tanácsa keddi ta­nácsülésén őszinte Őrömének adott kifejezést, hogy az országgyűlés Rónai Sándor elvtáisat, a város szülöttét és a törvény hot ósági bi­zottság régi tagját választotta meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsi­nak elnökéit. A tanács a város egész dolgozó társadalma nevében táviiatilag kíván? Rónai elvtársnak a szocialista Magyarország felépí­tése érdekében végzendő további munkasságáhbz sok sikert. Louis Sailjant a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára kedden este repülőgépen megérkezett Bu­dapestre. A ferihegyi repülőtéren fogadására megjelentek Apró An­tal elvtárs a SzOT főtitkára, Ha- rustyik József elvtárs, a SzOT el­nöke, a szakmai szakszervezetek tötjtkárai és a szakszervizetek küldöttségei. Ma reggel 9 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Szakszervezeti .Világszövetség ta­nácskozásainak első szakaszát. Má­jus 10-tó'l • 13-ig 4 napos tanácsko­záson a vas és fémipari textilipari, bőripari, bányaipari, építőipari, élel­miszeripari, közlekedési és vegy­ipari dolgozók, valamint a hajósok, dokkmunkások, halászok és kikötői dolgozók, pedagógusok, a posta­telefon-rádió és a mező és erdő. gazdasági dolgozók szakszerveze­teinek nemzetközi szövetségeinek elnökei, titkárai és alejnökei tart. jak együttes megbeszélésüket a 12 nemzetközi szövetséghez tar­tozó szakszervezetek mintegy 45 millió- tagja képviseletében. A szerdai megnyitó ünnepségen Dj Vittorio a SzVSz elnöke mond ünnepi beszédet, majd a magyar Szakszervezetek Országos Taná­csa nevében Harustyák József e'v- társ, a SzOT elnöke, a Népköztár­saság nevében Kádár János elv- társ belügyminiszter mond üdvözlő beszédet. A tanácskozáson Boleszlav Ge­bert, a SzVSz titkára beszámolót tart. A beszámolót vita követi A SZOT jelszavai a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó- bizottsága budapesti tanácskozására 1. Egységgel a békéért a háborús gyujtogatók ellen! 2. Éljen a Szakszervezeti Világszövetség, a béketábor szilárd fámasza! 3. Éljen a munkásosztály nemzetközi egysége! Éljen a Szakszer­vezeti Világszövetség! 4. Éljenek a szovjet szakszervezetek, a kommunizmus iskolái! 5. Erősítsük szakszervezeti mozgalmunkat a szovjet szakszerveze­tek tapasztalataival! 6. Testvéri üdvözlet a szocializmus építésében, a békéért folyó harcban velünk egy sorban küzdő népi demokráciáknak! 7. Testvéri üdvözlet az imperialista orszzágok és a gyarmatok bé­kéért, kenyérért, szabadságért, nemzetük függetlenségem küzdő né- peinek! 8. Üdvözöljük a nemzetközi szakszervezeti mozgalom vezetőinek budapesti tanácskozását! Magyar válasz az angol kormány jegyzékére az államosíiott vállalatok kártalanítási kérdéseken Szervezettebb munkával a növénytermelés fejlesztéséért Tapasztalatcsere értekezletet tartottak a megye termelőcsoportjainak vezetői A megye termelőszövetkezeti csoportjainak elnökei, valamint az üzemi pártszervezetek titkárai ta­pasztalatcsere értekezletet tartot­tak Miskolcon? Az értekezletet Jesz- i.iiis Károly elvtárs, a megyei Me­zőgazdasági' Igazgatóság vezetője nyitotta meg, majd 1'icz.ere Gyula, óz Igazgatóság szövetkezeti .osztá­lyának vezetője szólott azokról a hiányosságokról, amelyek a mun­kaszervezés terén a csoportokon be­lül adódtak. Beszélt a növényápolási mun­kák nagy fontosságáról és je­lentőségéről, majd megállapítottá, hogy ezen a férőn ezideig fennakadás nem volt tapasztalható. A munkaszervezés hiányosságait vizsgálva, rámutatott arra, hogy A baujszántón például minden szervezési, adminisztratív és egyéb munkát a csoport elnöke végez. Nincs közös megbeszélés, hiányzik a brigád- és munkacsapat szervezés, döcög a munka. Itt a csoport pártszervezete elsősorban felelős, mert nem tárta fel ezt a hiányosságot, de felelős a járási KHZOSz is, amely nem adott kellő útbaigazítást. Ugyanez a helyzet Borsodivánkán, ahol a munkacsapa-, tok beosztása papiron megvolt ugyan, de gyakorlatban nem valósí­tották meg. A rossz munkaszerve­zésre jellemző példa, hogy egy dOO négyszögöles dohánytermesztésre ki­jelölt területen a palánták kiülteté­sét egyszerre végezte az egész cso­port, ugyanakkor más munka nem folyt. Az ültetést négy ember elvé­gezhette volna. ífejöpapiban a kertészetben egyáltalán nincs munkacsapat. Itt is elhatározták ugyan a megalakí­tását, de ennél nem is jutottak to­vább. Ilyenfajta hiányosságok a megye termelőcsoportjainak 40 szá zalékánál többé-kevésbé fellelhe­tők. A beszámolót vita követte. 8usz- tcric.s János, a borsodkereszfuri ter- melöcsoport elnöke elmondotta, hogy az értekezleten felmerült hi­bák az elmúlt évben még náluk is megvoltak. A Párt segítségével és útmuta­tásával azonban feltárták azo­kat, ki is javították és ma már minden területen zök­kenő nélkül megy a munka. Eodrogkereszturon nincs olyan csoporttag, aki ne ismerné a munkaegységgel való számolást, kialakult a 200-as brigádmoz- galom, a brigádok és a munka­csapatok közötti versauygés. A kenézlői csoport elnöke, Zsindely György a munkaszervezés egyik helyes módszeréről szólott, ame­lyet ők megvalósítottak. Elmondot­ta, hogy ugyanaz a tag például a borsónál minden munkafolyamatnál ugyanazon a. iölddarabon dolgozik, ugyanazt a sort kapálja, síb. így minden tag felelősséget érez a munkájáért, ugyanakkor meg is bí­rálják egymást. A felszólalásokból kiderült, hogy több helyen — így az egerlüvői, szomolyai csoportnál — cem az elkészített üzemterv sze­rint dolgoznak, hanem ötletszerűen, tervszeriitleuül végzik a munkát. Az értekezletről, amely igen sok tapasztalattal, haszuos tanáccsal es tanulsággal szolgált, a résztvevők azzal a lüdattal tértek haza, hogy a- Párt útmutatásai alapján feltár­ják a hibákat, hogy azokat kijavít­hassák és végrehajthassák a terme­lik,sopon ok országos tanácskozásá­nak és a minisztertanács növényter­melés fejlesztési határozatát. A külügymjnisztérjum tájékoz­tatás] főoszlálya közli: Néhány héttel ezelőtt Nagybrj- tannia budapesti követsége kor­mányának utasítására jegyzékben kifogásokat emelt az 1949 december 28-i törvényerejű rendelet egyes módozataival szemben és felvetette a brjt tulajdonban volt államosított vállalatok tulajdonosainak kárta­lanítás} kérését- A magyar külügy. minisztérium a jegyzékre kedden válaszjegyzéket nyújtott át, amely­ben egyebek között a következőket közli: Annak ellenére, hogy a brit kor­mány jegyzékében elismerj Ma­gyarországnak, mint szuverén ha­lálomnak azt a jogát, hogy saját hatáskörébe tartozó érdekeltsége, két államosítson, mégis indokolt, lan kifogásokat emel a magyar kormánynak ezen rendelkezése el­len, így az udvariassági szabályok megsértését látja abban, hogy a magyar kormány szándékát az ér­dekeitekkel előre nem közölte, hol­ott a brit kormány Is tudja, hogy bizonyos gazdasági intézkedések csak akkor érhetik e] a kívánt eredményt, ha azokat előzőleg nem hozzák nyilvánosságra- Az angol kormány sem közölte előre a font leértékelését, 'sőt hivatalosan meg­cáfolta az e'őzetes híreszteléseket azzal kapcsolatban. A magyar jegyzék rámutat arra, hogy az állami tulajdonba vétel kár talanítás ellenében történik, majd hangsúlyozza, hogy a magyar kor. mány nem zárkózik el az elől, hogy e tekintetben tárgyalásokba bo­csátkozzék, mjnt ahogy más álla­mokkal hasonló tárgyban jelenleg is vannak tárgyalások folyamat­ban. A tárgyalási készség kifejezé­sével egyidejűleg azonban a ma­gyar kormány nem mulaszthatja el, hogy rámutasson azokra a követe, lésekre, amelyek a Magyar Nép. köztársaság részéről a brit kor­mánnyal szemben fennállanak. Kü­lönösképen fel kívánja hívni a brit kormány figyelmét a békeszer­ződés 30. paragrafusa értelmében fennálló azon kötelezettségére, amelynek érte'mében v: -a kell szolgáltatnia Magyaros Üzére a németek által nyugatra nurcolt javait, amit a brjt kormány és a németországi brit hatóságok eddi­gi magatartása gyakorlatilag !e. hetétjenné tett. A magyar kormány e jogtalan eljárás folytán szenve. dett károk tárgyalását az angol részről támasztott igények tárgya, lásáva] egyidejűleg kívánja napi­rendre tűzni. A magyar kormány végű] szük­ségesnek tartja — szögezi le a jegyzék — a brjt kormány figyel­mét felhívni arra a körülményre, hogy az államosított ango] javak fejében támasztott követelések tényleges rendezése feltételezi a két ország közötti kellő mértékű kereskedelmj kapcsolatok fennállá­sát, mert az angol tulajdonosok ré­szére csak ebben az esetben van módjában fontkifizetéseket eszkö. zö>ni. A magyar külügyminjszté: rium ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy ezen kapcsolatok jelen­legi hiányáért a felelősség teljes mértékben az angol kormányt ter­heli, minthogy a magyar-angol ke. reskedelmi tárgyalások 1949 de. cemberében a brit kormány hjbájá. ból szakadtak meg és a tárgyalá­sok megszakítását brit részről, mint Magyarország ellen foganato­sított megtorló rendszabályt tűn. tették fel. MNDSz-HIREK A következő csoportjainknál f,ar. tunk % héten nőnapot: Belváros szerdán délután 6 óra. Előadó: Ujj Viktor, Gárdos Mária szerdán 7 óra. Előadó: Stark Jó- zsefné. Martos Flóra szerdán 6 óra Előadó: Kiéri Imréné. Zrínyi Ilona szerdán 7 óra: Előadó: Németh Jánosné. Martin-telep szerdán 6 óra: Magdinecz Antal. Ujgyöri- bérház szerdán 7 óra. Előadó Kraj- nik Erzsébet. Rendőrség szerdán 5 óra. Saját előadó. Hámán Kató pénteken 7 óra. Béder Mjklósné. Szendrei Julia pénteken 7 óra: Kiss Lászlóné. Klára Zetkin pénteken 7 óra: Halász Károlyné. Pereces 7 óra: Taggyűlés. Központ} ellenőr* Majláth 7 óra: Taggyűlés. Közpon­ti ellenőr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom