Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-19 / 115. szám
Földet és nem háborút! (S. A.) „Terra e non guer.'s!“ — tőidet és nem háborús! Itália földjén ezt a jelmondatot hirdetik a iábluk, ezt a harcos követelést Scjáltják az olasz munkások, a föld- ípgln.ló dolgozó parasztok, Milánó é* Messina, Szicília és Calábria sza- twi dsághiwreosai, akik éies küzdelemben állnak az amerikai imperialistákkal és zsoldosaikkal az olasz pép szabadságáért", Olaszország füg- jge'lenségéért. Kz a jelmondat követelést és tiltakozást tartalmaz. Követelést a földért, amely a nagybirtokosok képén van és tiltakozást a háborús készülődés, az imperialisták és a kereszténydemokrata uralom aljas gyújtogató politikája ellen, amely b szakadék felé sodorja Olaszországot. Ez a jelmondat is kifejezi, hogy az olasz dolgozó parasztság földfoglaló mozgalma elválaszthatatlan szerves része annas a küzdelemnek, amely ma Olaszországban B munkásosztály és harcos IComnni- pista Pártja vezetésével a szabadságért, a békéért, a függetlenségért folyik. Kiválaszthatni len szerves része annak a. világot átfogó hatalmas küzdelemnek, amelyet a Szovjetunió vezetésével száz- és Százmilliók folytatnak az eszeveszett háborús gyújtogatok, a népek (Ellenségei ellen, a béke megóvásáért. Az amerikai „segítség“; a Mar- phaíl-terv rettenetes nyomorba döntötte az olasz dolgozókat.. Olaszországban ma 2,056.000 teljes és legalább 3 millió részleges munka- nélkülit tartanak nyilván. A mar- Shí.ilizáhís következtében mind az ipar, mind a mezőgazdaság legsú- |’-osabb válsága felé rohan. Az iunri és mezőgazdasági cikkek kivitelét amerikai parancsra a Tie Gasg.ori bábkormány csökkent;, c gyan- *, '„-kor a Marshail-segély „áldása- az Egyesült. Államok el- a. -isztja Olaszországot ip«n es to zőgazdasági cikkekkel, viszont B-'inmit sem vásárol Olaszországtól. IgYrvszerűen tönkreteszi az oiszág iparát, mezőgazdaságát. Egymas- ipián zárták be az olasz gyárakat es »( •mkások milliói kerültek az utca- >■' A nagybirtokosok földjein tíz-, t- tízezer hold marad megmüvelet- U. nül, a mezőgazdasági munkások ki,unka nélkül, kenyértelemil állnak. L\ tőkések, a földesurak mégjobban Benyomják az olasz dolgozók amúgy |s alacsony életszínvonalat, hogy iiizt'nsítsák maguknak a milliós Jnofitot. r A kapitalisták ás nagybirtokosok ki alma alatt sínylődő olasz sze- g-nv parasztságot a marshallizálás leég mélyebbre süllyesztette és elképzelhetetlen nyomorba döntötte. [A földbirtok viszon3'ok különösen S )él Olaszországban a feudalizmus Segsötétebb korszakára emlékeztethet. Egy olya n hatalmas földterü Jet, amelyen 40 ezer föidnétküli |.araszt és mezőgazdasági munkás iól, 25 nagybirtokos tulajdona. Vannak földesurak, akiknek birfoká- 4,an 50—60, sőt 100 ezer hold van. Olaszország parasztságának mind- ■Igazé 12 százaléka rendelkezik 2 liektáir földtulajdonnal (4 hold). A parasztság túlnyomó többsége telje- ren földnélkiili. A legszörnyiibb cm- 3,értélén szociális és egcszségü’gyi - Iszoirvok között élnek az olasz sze- génvpar,asztok. Van olyan tartomány, amelyben 660 község közül L'Sl-nek még kútvize sincs. 700 lakkosra jut égy kórházi ágy. Avenlino [.megyében 117 község közül csak 22-beu ran iskola. Benevento megyében eeak minden harmadik községnek van iskolája. Szicília és Calabria helységeiben egy szobában laknak sokgyermekes családok, de ugyanott helyezik el a lovat, az öszvért, a kecskét, a sertést. ínség, éhség, betegség, járvány, nyomor pusztít a dolgozó parasztok között. Vájjon mit fesz ez ellen a keresztényi humanizmus jelszavával ámító De Gasperi kormány, a kapitalista, földesúri, királypárti és fasiszta erők képviselője, az amerikai imperialisták készséges kiszolgálója! A marshallizált Olaszország költségvetésének elenyészően kis része jut közegészségügyi, szociális kiadásokra. Az olasz dolgozók véréből, verejtékéből kisajtolt százmilliókat hadicélokra fordítják. Jelentékeny összegből az államapparátust tartják fenn, amelyben a gyárosok, bankárok és földesurak rokonai, barátai, cinkosai és zsoldosai ülnek, akik a leggaládabb módon terrorizálják, brutálisan elnyomják az éh- B sfigfől, nyomortól szenvedő lakos- n ságot. Az imperialisták ügynöksége, a Vatikán a lelki terror és megvesztegetés minden eszközödéi segíti a kizsákmányolást, az elnyomást, az olasz dolgozók pusztítását. Az olasz, dolgozó parasztság azonban forradalmi öntudatra ébredt. A munkásosztály hathatós segítségére támaszkodva a Kominunisra .Vált vezetésével elszánt, kemény harcot indított a földesurak. a nagytőkések, az. amerikai gyarmatosítók ellen. — Dél-Olaszország szegény parasztjai nem álltak meg a tiltakozásnál, a követelésnél, hanem a tettek útjára léptek. Szervezett harccal, amelyben áttörhetetlen egységbe forrt össze a szicíliai, calábriai szegényparasztság minden rétege, megkezdte és hatalmas eredményeket ért el a földfoglaló mozgalomban. Felkerekedtek szegényes holmijukkal és fegyelmezett csoportokba, harcos egység-be tömörülve elfoglalták a nagybirtoko sok parlagon hagyott, vagy rosszul megművelt földjeit. Birtokukba vet ték és hozzákezdtek megműveléséhez. Puszta két kezükön kívül alig volt valamilyük. So eke, se szerszám, se igavonó! Kapával törték fel a kőkemény földet, hogy kenyeret adhassanak éhező gyermekeiknek. A nagy. tőkések és nagybirtokosok rájuk uszították a véreskezü Seelba pribékjeit, a De Gasperi-kormány csendőreit, De hiába űzték el a parasztokat, tízezrével újból és újból visz szatértek, hogy elfoglalják a földeket. Az áldozatos harc eredményeként többszázezer hold földet szereztek meg az olasz dolgozó parasztok, akiknek kihulló vére termékenyítette meg az ősi jussét Melissában, Torre- majgioreban, MontescagUosoban. Az. elhagyott földekre törő szegény parasztokra sortűz dördült, szuro avok meredtek, de nem rettenthette vissza őket a legféktelenebb terror, a legvadabb, legbrntálisabb támadás sem. Az olasz mezőgazdasági munkásság szüntelenül folytatja a harcot jobb életkörülményeiért. E harc sikereként a Mezőgazdasága Munkások Országos Szövetsége és a földbirtokosok érdekképviselete épp a napokban írt alá kollektív szerződést, amely elsöízlren szabályozza a gazdaságokban alkalmazott segédmunkások munkaviszonyait. „A jobb életért, a földéit folyó küzdelemben —- mint Di Vittorio elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség Budapesten tartózkodó elnöke írta — a katolikus parasztok együtt .menetelnek kommunista és szocialista testvéreikkel. — fl Szovjetunió vezetői a tárgyalásikon ismételten kifejezésre juttatták kékeakaratukat — mondotta Trygve Lie, az ENSz főtitkára moszkvai nyilatkozatában Trygve Die Moszkvában a sajtő- tudófítók kérdésére válaszolva kifejezte azt a reményét, hogy az ENSz előtt álló nehézségeket az ENSz szeptemberben összeülő ülésszakáig meg fogják oldani. Egy másik kérdésre válaszolva az ENSz főtitkára emlékeztetett a Genfben nemrégiben tett nyilatkozatára, amelyben. kifejezte reményét, hogy felvesznek az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 9 európai államot, amelyek felvételüket kérték és ez meg fogja erősíteni Európa hangját az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A főtitkár ajánlotta, hogy vegyék fel a 9 államot az ENSz tagjai közé és ez a kérdés továbbra is a Biztonsági Tanács előtt fekszik. Megjegyezte, hogy az említett európai államokon kívül 5 más állam is felvételét kérte az ENSz^be, összesen tellát 14 ország. Egyik külföldi tudósítónak arra a kérdésére hogy a Szovjetunió vezetői a tárgyalások során kifejezték-e békére irányuló törekvésű- kér, így vá in szólt: — Ez a gondolat vörös fonalként húzódott végig minden megbeszélésen, amelyet a szovjet vezetőkkel folytattam. Megjegyezte a főtitkár, hogy más fővárosokban folytatott tárgyalásai során szintén hallott bóketörekvé- sekről. Végül megjegyezte, hogy már ötödlzben tett látogatást a Szovjetunióban, látta Moszkvát béke és háború idején egyaránt. Az elért sikerek — mondotta — szemmel láthatóak. Német dolgozók kösz'Inete a Szovjetuniónak a jóvátétel csökkentéséért A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói kitörő nagy örömmel fogadták a Szovjetunió miniszter- tanácsának határozatát a német jó vótételi kötelezettségek csökkentéséről. üzemi gyűléseken ismertették a munkásokkal a határozatot és állást foglalnak amellett, hogy csak a Szovjetunióval való baráti együttműködés alapján lehet Németországot gyorsan újjáépíteni. 40 ezer lipcsei lakos nyilvános gyűlésen fejezte ki háláját a szovjet kormány iránt a jóvátétel csökkentéséért. A Berliner Zeitünk rámutat, hogy a nyugatnémetországi költségek évenkint elérik a 4—5 milliárd nyugati márkát, «nemben a hátralévő kb. 9 milliárd márka összegű jóvátéteü kütelezettségek- kel, amelyeket a Szovjetunió támaszt, így oz a jóvátétel nem magasabb a nyugatnémet protektorátus két évi megszállási költségé-1 Bél. A nyugatnémet szén- és acélipar néptulajdonba vételét követeli a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjai A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjának Országos Tanácsán Georg Derringer külügyminiszter beszámolójában hangsúlyozta, hogy a külpolitikai helyzet Németország demokratikus erőinek mozgósítását követeli, hogy szembeszállhassanak a nyugafi hatalmaknak a német nép szuveréni- tása ellen irányuló támadásaiban. A nyugati hatalmak megszegték a potsdami egyezményt, csapataik intervenciós és megszálló csapat jellegét öiíötték magukra. A német nép azonban nem szándékozik továbbra is elismerni a nyugati hatalmak csapatainak jelenlétét. A Német Demokratikus Köztársaságban már nincs gazdasági válság — mondotta —, nincs munka- nélküliség s a barátságos kapcsolatok elmélyítése a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal bizonyítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság semmire sem törekszik jobban egységének megteremtésénél és a béke megszilárdításánál. Ezt & politikát továbbra is következetesen folytatják. Ezután egyhangú lelkesedéssel aj következő határozatot hozták: — Tekintettel a veszélyre, amely-j lyel a nyugati hatalmaknak a németi szén- és vasérc-iparnak a franciéi szén- és acéliparral való egyesítésére vonatkozó terve a német nép gazdasági és politikai jövőjét fenyegeti, az Országos Tanács azt kívánja, hogy az egész nC.n't nép döntsön Nyugat-Németország szénás acéliparának a nép tulajdonába történő átruházásáról. Nyugat-Németország természeti értékei és acélipara nem kerülhet a nyugati háborús uszltók birtokába. Ezek az egész német nép természetes tulajdonai ... A Nőmet Demokratikus Köztársaság lakosságát nem zárhatják ki az egész német népet illető értékek birtoklásából. A Moszkvában járt angol szakszervezeti vezetők nyilatkozata A Moszkvából hazatért angol szakszervezet) Küldöttség titkára, William Weinwrighf, többek között ezeket mondta a Szovjetunióban látottakról: — A Szovjet nép jobban él, mint az angol. Élelmiszerekben mindeniitj nagy a bőség és óriás- a változatosság. Mjnden munkahely közelében van megfelelő bölcsőde, ovoda, vagy gondozó. Moszkvában bámulatos gyorsasággal épülnek a kei szerű új munkás, lakások. Mindenütt korlátján szólásszabadság van a Szovjetunióban. Amj a politikai kérdéseket illeti, úgy találtam, hogy a szovjet poL gár gyakran jobban van tájékozva az angol politikai helyzetről, mint például a mi küldöttségünk tagjai. Ezekben a megmozdulásokban, amelyeket a munkásosztály erősen támogat, megvalósították a teljes egységet.“ Kik segítik, kikre támaszkodik az olasz szégónyparaeztság rendkívül nehéz harcában! Az olasz munkásosztályra, amely számtalanszor megmutatta mélységes együttérzését, szolidaritását forradalmi szövetségese, a szegénypa- rasztsúg iránt. A Scelba-pribékek gazságaira, az olasz föld foglaló parasztok éllen foganatosított intézkedésekre az olasz munkásság sztrájkokkal tüntetésekkel, harcos megmozdulásokkal válaszolt. A földért, szabadságért, békéért folyó küzdelmet a Kommunista Párt, az,olasz, munkásosztály nehéz, harcokban edzett rettenthetetlen, megtörhetetlen, impról-napra erősödő forradalmi élcsapata vezeti. Támaszkodik a becsületes emberek, a béke száz- és százezer olasz országi hívének mozgalmára. Az olasz dolgozó parasztsággal nehéz harcában, amelynek egyre újabb eredményei születnek, együtt van a százmilliókat számláló hatalmas béketábor, élén az elnyomottak reménységével, a szabad emberek biztonságával, a béke leg-föbb őrével, a Szovjetunióval. A szovjet dolgozók nemrégiben traktorokat küldtek Olaszországba, hogy segítsenek a parasztoknak a föld megmunkálásában. Az amerikai imperialisták ugyanakkor, fegyvereket küldenek Olaszországba, hogy legyilkoltassák a dolgozó férfiak, nők, gyermekek tíz- és százezreit. A mi népünk, a mi dolgozó parasztságunk — amely, hála a Szovjetunió felszabadító harcának és segítségének, szabadon dolgozik a maga földjén, gondos munkával készül a dús termés betakarítására és épífi boldog jövőjét — meleg együttérzéssel, harcos szolidaritással kíséri az olasz dolgozó parasztság kemény küzdelmét. Azzal támogatja ezt a harcot, hogy mindent megtesz a jó terméseredményekért, népgazdaságunk előrehaladásáért, a békefront reánk eső szakaszának tnegvődelmezóséérf. Amikor termelőszövetkezeteink-: ben, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, az egyénileg dolgoz.» parasztok földjein szorgos kezek munkálkodnak a bőséges termésért — az olasz parasztság küzdelmét in segítjük — az ő küzdelmük pedig a mi biztonságunkért, békénkért is folyik. Mert a szabadság, az emberi haladás és a béke ügye egy és oszthatatlan. Messze hangzik, hozzánk is eljut, az olasz nép harcos követelése*, „Terra e non guerral — Földet és nem háborút!“ Serkentse ez a. harci riadó munka- kedvünket, ébressze alkotó kedvünket, erősítse éberségünket, hogy-j még szilárdabb egységben felsorakozva, a béke híveinek hatalmas! seregében tömörülve a nagy Szov-- jetiimé mögött, elszántan őriaDükyj védelmezzük a szabadságot, a bé<1 két. L Miskolc, 1950 május 19, péntek Ara Sö fillér VII. évfolyam. — 115 szám rnmmmmmm i niinni -miw—i-iiiiiwwiin i—Wimmw^..—iwirwmininroiin mmwmiimt mm iiwm ■miii ■iimniiwiiimiiw .................. ...................m^
