Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-13 / 109. szám

w ÉSZAKMA.GWORSMG Miskolc, 1950 májns 13, szombat Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 109 saim m Uj erődjeink épülnek s a helyi tanácsok (U B.) Népi demokráciánk fej­lődésében történelmi jelentőségű fordulópont Tolt Népköztársaságunk Alkotmányának törvénybe iktatása. Az Alkotmányban lefektetett alap- elvek fokozatosan öltöttek testet az egyes szervek életrehívásával, ezek nyomán fokozatosan haladt előre ál­lami életünk a logniagasabbrendü, a legdemokratikusabb államszerve Zet kialakítása felé. A most követ­kező láncszem államhatalmi és ál­lamigazgatási szervezetünk demo­kratizálásában a helyi tanácsok megválasztása lesz. A helyű taná­csokról szóló törvényjavaslatot or- bzággvtilésünk már elfogadta. A felszabadulás óta, amint azt az ■'t-zággj ölési vitában megvilágítot­tak, gazdasági és politikai győzd tneinkkel lényegesen megváltozott állami szervezetünk is. Megváltoz­tak a régi keretekkel átvett önkor- huínyzatok, a törvényhatósági bi­zottságokban, a. képviselőtestületek­ben ma már a dolgozó nép fiai fog­lalják el a régi uralkodó osztályok képviselőinek helyét, A régi kerete­ket új tartalommal töltöttük meg e ezzel előhaladást tettunk. Közben azonban észre kellett vennünk, hogy az új tartalom mellett a régi kor­hadt keretek már nőm felelnek meg a szocializmus építőse követelmé­nyeinek. Ezek a követelmények szük­e.cgcssé teszik, hogy a régi tartalom mellett félredobjuk a régi kerete­ikül i-s. Azokat, a kendeket, amelyek tegy álönkormányzat, egy hazug ön- kormányzat keretei voltak és arra a célra szolgáltak, hogy az elnyomó kisebbség, a kizsáknuinyolék érde­keit szolgáló államhatalom szolgald- ibü végrehajtó szervei legyenek. Mindinkább éreztük, láttuk, hogy nz álönkormányzatok maradványai, csökevényei gátlóivá válnak fejlődé­sünknek. Jóllehet államunk helyi iverve i gyökeresen megváltoztak, minduntalan kisebb-nagyobb zök­kenőket okozott az, hogy a központi kormányzat különböző helyi szervei t: kormány iutézkedéseit nem egy­mással összehangolva, az intézkedé­sek céljait nagy összefüggéseiben (megértve, hanem külön-külön a ma- guk elgondolásai szerint, esetleg az államigazgatásban megbújó reak­ciós erők befolyása alapján érvé­nyesítették és így a központi intéz kedések helyileg keresztezték egy­mást. Magának a dolgozó népnek, ti dolgozó nép legszélesebb rétegei­nek nem volt meg a lehetősége arra, hogy az intézkedések végrehajtását közvetlenül ellenőrizze, a végrehaj­tást a dolgozó nép kívánságainak megfelelő mederbe terelje. A vég­rehajtásban nem érvényesülhettek a dolgozó tömegekben rejlő értékes kezdeményezések, a nép alkotó ereje. Rákosi elvtárs, népünk bölcs ve­zére februári beszédében szögezte le: „Gondoskodnunk kell a Népköz- társasági Alkotmányunkban lefekte­tett alapél vek megvalósításáról. — Ennek megfelelően irányt kell venni arra, hogy lehetőleg az idén létre­hozzuk a falu, a város, járás és me­gye tanácsait, amelyeket Alkotmá­nyunk megkövetel és amelyek a dol­gozó tömegekkel elmélyítve a kap­csolatot, tovább erősítik demokrá­ciánkat.“ A helyi tanácsok megalkotása te­hát Rákosi elvtárs megállapítása szerint, demokráciánk további meg­erősítését szolgálja. Mit jelent népi demokráciánk fejlődése és megerősö­dése szempontjából a helyi taná­csok megalkotását Jelenti elsősorban azt, hogy i tanácsok- rendszerével, kialakítjuk a demokratikus államszervezet legma- gasabbrendü formáját. A helyi ta­nácsok rendszerének felépítésével megszilárdul, egységbe kovácsolodik az egész magyar dolgozó nép és te­vékeny részesévé válik az állami életnek, közvetlenül résztvesz a tör­vények végrehajtásában, az állam ügyeinek intézésében. A helyi taná­csok megalkotásával valósul meg és lesz mindennapi gyakorlattá Alkot­mányunk alapelve, hogy a hatalom a dolgozó népé, hogy országunk minden vonalon a munkások és a dolgozó parasztok állama. A taná­csok működése biztosítja, hogy dol­gozó népünk az ipari munkások, a dolgozó parasztok, a haladó értel­miségiek legjobbjai. Pártunk irá­nyításával érvényesítik kezdeménye­ző és alkotó készségüket, segitő és építő bírálatukat az államügyek in­tézésére. A helyi tanácsok lesznek azok az állami, egyben tömegszerve­zetek, amelyek az államigazgatás különböző alsóbb szerveinek végre­hajtó munkáját összehangolják és a többi tömegszervez.etekkel szorosan együttműködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, egységes ala­pot biztosítanak a szocializmus épí­tésének munkájában társadalmi, gazdasági és kulturális vonalon egy­aránt. A helyi tanácsokat a dolgozó mil­liók demokratikus alapon választ­ják meg, a megválasztott tagokat, ha nem felölnek meg hivatásuknak, visszahívhatják. A tanácstagok évente legalább kétszer kötelesek beszámolni a dolgozóknak tevékeny­ségükről, ezeken a beszámolókon maguk a dolgozó tömegek is bekap­csolódnak és tevékenyen résztvesz- nek az állannigyek intézésében. így teszi a tanácsok rendszere lehető­vé, hogy államigazgatásunk egész vonalán érvényesülhessen a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek -kezde­ményezése, alkotó ereje és építő bí­rálata. így változtatja a tanácsok rendszere méginkább élő valósággá azt az alapelvet, hogy- országonk a dolgozók állama. A tanácsok hiva­tása, hogy aktivizálják, kezdeménye­zésre mozgósítsák a dolgozó tömege­ket. ITa helyesen fogjuk fel, mit jelent ez ötéves tervünk megvalósí­tásában, a szocializmus építésében, hogy mit íjjelent a hatalmas, gazdag új és kimeríthetetlen erőforrás, ami o. dolgozó nép széles tömegeiben rejlik és amit egyedül a tanács- rendszer tud teljes értékében fel­tárni, akkor megértjük, mit jelent Rákosi elvtárs megállapítása a ta náesrendszerrel kapcsolatban, népi demokráciánk megerősödéséről. Ahogy az üzemi termelésben, a mezőgazdasági termelésben és a szellemi alkotó munkában a szóéin lista munkaverseny, a sztaliánovista mozgalom a rejtett tartalékok özö­nét hozza felszínre, úgy fogja fel színre hozni a tanácsok rendszere 3z.okat a további rejtett tartaléko­kat, amelyek felszínre hozatalának oddig állami életünkben akadálya volt a régi forma. Azzal, hogy a helyű tanácsok rendszerével megerősödik Pártunk és a dolgozó tömegek kapcsolata, az­zal, hogy a tanácsok rendszerében az államigazgatás egységessé válik és ez az államigazgatás mentesül a régi kötöttségektől, a régi merev­ségtől,. meggy őrsit juh a szocializ­mus építését, megszabadulunk a régi bürokratikus akadályoktól; érezni fogja mindenki, hogy államigazga­tásunk minden vonatkozásban köz ve' # úll a dolgozó nép érdekeit szolgálja. „A/dolgozók tanácsai — írta VI Sztálin elvtárs üzenete a baráti politika ájabb megnyilvánulása — írja a demokratikus német sajtó Hatalmas eredntaysHe! folyik világszerte a békefrek aláírása A demokratikus berlini sajtó közli Sztálin elvtárs meleghangú válaszát Otto Grotewohl elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének levelére. Ez az üzenet — írja a Taegüche Rundschau — újabb láncszeme an­nak a sorozatnak, amelyben a Szovjetunió kifejezi a német nép iránti barátság; politikáját. Ennek központjába^ a két nép barátsága s összetartozása áll. Itt mutatkozik az alapvető különbség a szovjet külpolitika és a nyugati hatalmak külpolitikája között. Míg Nyugaf-Németország an' golszász gyarmattá vált, a Szovjetunió külpolitikája lehe­tővé tette a szabad és szuve­rén Német Demokratjkus Köz. társaság megalakítását. A Német Demokratikus Köztár saság lakossága élénk helyesléssel fogadta a berlini Szovjet Ellenőrző' Bizottság javaslatát a berlini vá­lasztásokkal kapcsolatban- Ez az indítvány úgy szól, hogy egész Berlinben tartsák meg a szabad és demokratikus városi tanácsi vá­lasztásokat. Brandenburg 500 ezer siervezeti dolgozója útivózóii© a javaslatot. A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség országos vezetősége nyilatkozatban üdvözölte a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának javaslatát a jóváté telj kötelezettség csökkentésére. Deter a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetség nagyberlini elnöke hangsúlyozta: a Szovjetunió eddig is nagyvo- naluan kezelte Németország jó­vátétel kötelezettségét. 14 millió békealáírás a Német Demokratikus Köztársaságban Egyre hatalmasabbá váljk világ­szerte a békéért folytatott küzde­lem. A Német Demokratikus Köz­társaság területén már 14 millió ember írta alá a békeívet. A sza­bad német ifjúság örömmel fogadta ej a francia fiatalok Versenyfelhí­vását, az aláírásgyűjtési mozgalom kiszélesítéséért. Rómában az olasz bókebizottság csatlakozásra hívta fel a tudomá­nyos és művészeti élet képvisolöit. A francia hatóságéi: ellenséges magatartása ellenére a Peugeot gyár dolgozóinak 98.8, a Chauvin gyá,r dolgozóinak 99 százaléka aláírta a békeiveket. A newyorki szakszervezeti békevé­delmi értekezlet május 22-én in ditja meg az aláírási mozgalmat. A brazíliai Kommunista Párt harcra szólítja az ország népét az amerikai imperialisták ellen. A brazíliai békemozgalom állandóan erősödik s a béke hívei hangoztat­ják, hogy a brazíliai nép soha sem har­col a nagy Szovjetunió ellen. Tokióban a japán békevédelmi tár» saság értekezletén elhatározlak, hogy mozgalmat indítanak az atom» bomba eltiltást érdekében. A Francia Kommunista Párt megbélyegzi a gyalázatos Schuman-Acheson tervet Londonban az imperialista kül ügyminiszterek — az angol sajtó jelentése szerint — a hidegháború újabb stratégiáját dolgozzák ki. — Pénteken a német kérdésről, vaia mint a Schum ann-féle tervről tár­gyaltak, „hogyan kapcsolható be Nyugat-Németország az Atlanti Egyezménybe“. Achesón nyűltan felhívta a nyu- gateurópai csatlósokat, vegyék fel Nyugat-Németomágot a nyugati közösségbe. A Franeia Kommunista Párt köz­leménye éles szavakkal bélyegzi meg ezt a tervet, amely a franeia érdekek elárulását jelenti. A javas­lat elő akarja készíteni Nyugat-Nc» metország felfegyverzését és súlyos­bítja a dolgozó tömegek életét Frau» ciaországban. A Párt Politikai Bi­zottsága leszögezi, hogy a Bidault- Quenille kormány franciaellenes politikáját a jobboldali szociáldemo­krata párt vezetői támogatják. Tiltakozott az angol békebizotfc-t ság is az ellen az amerikai terv el-' len, hogy az atombombát Angliák , n tárolják. Követelték az amorik i katonák és bombavetők haladéktalan visszavonását. Ujafeb nagyarányú tüntetés Nápolyban Paiermé hajógyár munkásai hatá­rozatot hoztak, amelyben megtagad­ták a katonai jellegű munkák el­végzését és 1 kijelentik, hogy csak a béke érdekében hajlandók dolgozni. A nápolyi dolgozók tiltakozó tüntetést rendeztek Nápoly hadjtá- maszponttá való átalakítása ellen. A rendőrcsapa tok megtámadják a tüntetőket, 70 embert letartóztat­tak. A város békevédelmi bizottsá­ga falragaszokon és röpcédulákon tiltakozott az amerikai fegyverszál­lítások ellen. Arra a hjrre, hogy Hollandiába újabb 6 amerikai fegyverszállít­mányt indítottak útnak a rotterda­mi és amsterdami, valamint más holland kikötővárosok békevédelmj bizottsága felszólította a kikötő- munkásokat, tagadják meg a hadi­anyag kirakását. A rakodómunkások amsterdami ülésén fogadalmat tettek erre. A holland dolgozók valamenny.eri támogatják a kikötőmunkások harcát. Moszkvába érkezett Trygve Lie Trygve Lie az Epvesült Nemze­tek szervezetének főtitkára helyet­tesével Zjncscenkóvai együtt Moszkvába érkezett. A repülőtéren a Szovjetunió külügyminisztériu­mának vezetői fogadták. Az ázsiai és távolkeleti ipari, kereskedelmi és gazdasági bizott­ság ülésszakán a Szovjetunió kül­dötté javaslatot tett a Kuomintang kljkk képviselőinek kizárására és! Kína törvényes képviselőjének el­ismerésére. Burma és India képviselője a szovjet javaslat mellett szava­zott. Mivel az imperialisták szavazógé­pe elutasította a javaslatot, a szov­jet küldöttség elhagyta az ülést. A sztrájk miatt négy nagy amerikai vasútvonalon leállt a forgalom Második napja tart 18 ezer ame­rikai mozdonyvezető és fűtő sztrájk ja. A sztrájk miatt 4 nagy vasút­vonalon leállt a forgalom. A többi vonal mozdonyvezetői és fűtői megtagadták, hogy » sztrájkba lépett vasutasok vo­nalain vezessenek szerelvénye« két. A sztrájk hatására az amerikai sinszkij elvtárs a Szovjetunió ta­nácsáról — az államigazgatási mű­vészet nagy iskolái, a politikai te­vékenység nagy fórumai, hatalmas műhelyek, ahol a szocializmus építé­sének tudományát tanulják.“ Éppen ez az, ami döntő fordula­tot jelent dolgozó népünk politikai fejlődésében: a helyi tanácsok rend­szerében módja nyílik minden dol­gozónak, hogy a szocializmus építé­sének tudományát, az államigazga­tás művészetét, Pártunk célkitűzé­seinek, irányvonalának nagy össze­függéseit megértse, megtanulja, el­sajátítsa. Ez a tág lehetőség, a mindennapi politikai gyakorlat fog * ja kialakítani a politikai káderek­nek azt a hatalmas választékát, amelyből könnyű lesz — vagy eset­leg már nehéz is lesz — kiválasz­tani azokat a legjobbakat, akik fel­sőbb politikai funkciók betöltésére válnak alkamassá. A nagy válasz­ték biztosítéka lesz politikai szín­vonalunk minden vonalon való ál­landó emelkedésének. Az egységes államigazgatás, a legmagasabbrendü demokrácia lehetővé teszi, hogy minden posztra a legmegfelelőbb embert állítsuk. A tanácsok felállításának, mun­kájuk megszervezésének ügye nem kis feladat. Fontos, hogy a taná­csok kiépítését inéi: -tközben, munka közben végezzük cl. Egy pillanatra sem szabad háttérbe szorulniuk» azoknak a. hatalmas feladatoknak, amelyeket az ötéves terv megvalé-i sítása, végrehajtása államhatalmi hu1 államigazgatási szervezetünkre ró,! E feladatok végrehajtásában tehát] nem szabad zökkenőnek bekovetkea- nie. Mindamellett arra kell töreked» mink — követve Pártunk, Rákosii elvtáre bölcs iránymutatásait —, hogy a tanácsok megszervezésében, munkájuk beindításában már első alkalommal a legmegingathatatla» nabb alapot rakjuk le hazánk száii mára a szocializmus építésének to»! vábbi gyors és biztos sikerei érdé»! kében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom