Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-04 / 101. szám

Május 1 erejével u békéért, a szocializmusért! riatvan esztendeje már, hogy *--* a v.jág népei, — így Ma­gyarország munkásosztálya es cklgozó népe is — megünneplik Május Elsejét, a munka, a kapita- Ü iák elleni, a jobb jövőért folyta­tói I arc ünnepet, jdatodjk eszien- rli je már, hogy népünk örömmú- r.urban, szabadon, izzó lelkesedés­sé! ozönji e[ ezen a napon az utca­kai, i eiejtheteclenül szépek vo|ra,< az eddig. Május Elsejék, amelye len hazánkban a felszabadulás óta milliók vettek részt- Soha olyan káprázatos nem vojt azonban Má­jus 1 ünnepe, raint ebben az esz- tuidőben, amikor dolgozó népünk minden eddiginél egységesebben mutatta meg erejét. Munkások, íl gozó parasztok, katonák, a nép. tűz, a munkásosztályhoz hű értel­miségiek, mérnökök, technikusok, pedagógusok, orvosok, tudósok, művészek, gyermekek és anyák, -fiatalok és öregek, férfiak és nők sok-sok milliónyian, boldogságtól sugárzó arccal meneteltek ezévben Május 1 én a béke, a szocializmus büszke vörös lobogói alatt. • Tavaly s az elmúlt években is v It mit ünnepelnie népünknek! Az elmúlt év alatt azonban a dolgo­zik szocializmust építő munkája, nak eredményeként megsokasod­tak sikereink es győzelmeink. Ta- v ott súgtak össze a legalá valóbb árulók és gyilkosok, Rajk és Páüíy 6 azt tervezgették, hogyan sem­misítik meg gyáraink, üzemeink, bányáink, va=uíamk, szántóföld­jeink, hivatalaink dolgozóinak ered­ményeit-, hogyan raknak vasszögek­kel kirakot^-vas jármot dolgozó né­pünk nyakara. De nagy Pártunk, .kai és bölcs vezérünkkel, Rákosi Mátyással az élen, népünk elsöpör­te a" soraiba befurakodott gyaláza­tos gyilkosokat s ország-világ i itt lerántotta a leplet aljas meg- bízó-.k és gazdáik, a véreskező ■j lo-banda s az amerikai imperia- l;-ták romboló tevékenységéről. Erre gondoltak a felejthetetlen ün­nepen íeivonuio doigozo milliók s a:ra is: milyen nagy sikerek, ered menyek adnak a hátunk inögölt, hogy szocialista gyárainkban, üzemeinkben, szocializmust építő mezőgazdaságunkban naprol-napra születnek az űjabb és újabb mun- kagyőzélinek," hogy a mindinkább kiszélesedő munkaverseny-mozga- lom éltre százával és ezrével áll­nak oda a győzelmes szocializmus országának,. a Szovjetunió dolgo­zóinak példáján a sztahanovisták, a munkamódszerek forradalmi újítói. Azt sem felejtették el a Május 1 -ét ünneplő dolgozók, hogy harcos építőmunkájuk nyomán naponta ho­gyan épül, hogyan szépül gondta. Jan életük, hogy az állandóan csök­kenő é^miszer és iparcikk árak, az egyre több kultúra és szórako­zás hogyan teszik derűssé, boldog­gá életüket. levonulók, az ünneplők mil­lióinak sugárzó arcán, csil­logó szemeiben ott ragyogott né­pünk hatalmas ereje, harcos helyt­állása, szilárd építőakarata s mo­solyukban, túláradó, boldog ntve. iésükbOi ott tükröződött a határ tálán bizalom és szeretet mindazok iránt, akiknek az új. boldog éle­tet, a'szabad Május Elsejéket kö­szönhetjük. Százezrek és milliók köszöntötték ezen a napon azt. akinek mindent köszönhetünk: fel- szabadilónkat, barátunkat, segítőn, két és példaképünket, a szocialista Szovjetuniót és lángeszű vezérét, Sztálin elvtársat. Százezrek és milliók éljenezték, ünnepelték győ­zelmeink szervezőjét, legyőzhetet­len erőink forrását, új életünk ko­vácsát, a Pártot. Párttagok és pár- tonkivüljek mutatták meg háláju­kat, ragaszkodásukat, őszinte forró szeretetüket. Május Elsején az élok közü] a legnagyobb, Sztálin elvtárs és legjobb magyar tanítvá­nya, népünk bölcs atyja, Pártunk nagy vezére, Rákosi elvtárs jránt- Ezért volt a hatodik Szabad Má­jus Elseje az eddiginél sokkal ha­talmasabb, jmpozánsabb ünnepe dolgozó népünknek. De nemcsak ezért. Ezen a Május Elsején a legnagyobb, a Jcgmagasztosabb céj forrasztotta egységbe a dolgo­zó mjillókat. E céj a legszentebb valamennyi közül: a szabadság és a béke har­cos védelme. Igen, a béke védel­méért fellángolt hősi küzdelem ko­vácsolta most egybe a becsületes embereket, akik ott meneteltek Május Elsején végeláthatatlan sorokban mjnden város utcáin, akik ott ünnepeltek minden faluban és tanyán soha nem látott lelkese­déssel. A béke védelme, az impe­rialista háborús gyujtogatukkal szembeni harcos helytállás volt az, amj még megbontiiatatlanabbá, szi- MWUb V( ' . 11> ' WcéVbílY <’ dtSgCiö milliók egysegét­M ájus Elseje ragyogó ünnep, ségei, a felvonulók legyőz­hetetlen erőt sugárzó lelkesedése megmutatta azt js: a béke és a szabadság ügye nem ismer ország­határokat, hogy tengeren innen és túl, az egész földkerekségen egy­formán szent ügye ez a becsületes emberek százmillióinak. „Éljen Május 1, a világ munkás, ságának seregszemléje, a proletár nemzetköziség harcos ünnepe!’' — hirdették mindenütt a feliratok- Ha Marx, Engels és Lenin oft adhat­tak volna Sztálin mejlett, láthatták volna, magasztos, nagyszerű esz­méik, a kommunizmus győzelmes ügyének újabb, világraszóló diada­lát. Ezévben Május 1-én a Szovjet­unió népeivel az élen 800 millió szabad ember, a népi demokráciák, a 475 milliós újjászületett, felsza­badult Kína, a Német Demokra­tikus Köztársaság népei ünnepelték a szociaüznyis, az igazi demokrá­cia győzelmét, ,az ember ember ál­tal vájó kizsákmányolásának meg­szüntetését. De láthatták volna Bombaytól Londonig, Páriától New- yorkig az imperjalista, kapitalista országokban és a gyarmatokon élő népek lenyűgöző egységes tünteté­sét, a béke, a szabadság és a sz»_ cialízmus ügye. meljett. Mind több és több millió dolgozó ember is­meri fel,, hogy ha a szocializmus megvalósítható a Volga és a Dnye­per partjain, a Visztula és a Duna partján, akkor megvalósítható a Szajna és a Ijberisz, a Thcmze és a-Ganges*, vagy ha úgy tetszik, a Misejsipi és minden más folyo partján is. Ez a tudat, a Szovjetunió fénye­sen ragyogó példája, a szocializmust építő népi demokratikus országok nagyszerű - sikerei adtak hatalmas erűt az imperialista elnyomatás alatt szenvedő népeknek Május 1 ón. Ez vezette a százmilliók kezét, ami­kor aláírták a gyilkos atomfegvvei betiltását követelő békenyilatkoza­tokat, amelyeknek tízmilliói bevene- tiAleu falként emelkednek a vérziva­tart, pusztulást-, harmadik világiiá­Egy év alatt 47.4 százalékkal emelkedett gyáriparunk termelése Az Országos Tervhivatal Jelentése az első ötéves nép- gazdasági terv végrehajtásáról az 1950. január-márciusi időszakban Az ötéves terv első (negyedévét népgazdaságunk erőteljes fejlődése és a szocialista szektor további erő­södése jellemezte. A Sztahánov-moz- galom, a munkaverseny kiszélesedése a termelés további jelentős tartalé­kait hozta felszínre. Ipar Az 1950. év első évnegyedének tervét a nehézipar 109.1 százalékra, a könnyűipar — mezőgazdasági ipar nélkül — 106.3 százalékra, az egész ipar 108.5 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése az *lsö évnegyedben 1940. év azonos időszakához képest 47.4 száza* lékkai emelkedett. Az iparon be­lül a nehézipar fejlődése a könnyűiparhoz viszonyítva erő­teljesebb ütemii volt. Az egyes iparágakban a gyáripari termelés 1949. év első negyedéhez viszonyítva következőképen alakult: 1950. élni negyedévi terrne- Iparág lése a* elülő ev első negyed- évinek siásalék&bao Bányászat 127.4 ' -c , -féi.. ie g.ljtj».- ’ií'.S Villamosenergia termelés 140.7 Epítőanyagipar 173.6 Vegyipar 167.2 Nehézipar együtt: 148.4 Faipar 148.3 Bőripar 133.2 Gumiipar , 184.9 Textilipar 148.0 Ruházati ipar 208.0 Papíripar 138.9 Nyomdaipar 151.6 Mezőgazdasági ipar 133.6 Könnyűipar együtt: 145.9 Gyáripar összesen: 147.4 Az iparágakon boliil az egyes fon­tosabb cikkek termelése általában. meghaladta a tervben előírt mér léket és a múlt év azonos időszakához a következőképen alakult. 1950. első negyedévi terme- íparcikkek lése az előző év első negyed­évinek sv.szaiékában Vasérc 115.5 Szén H9.8 Ásványolaj 103.3 Nyersvas 106.0 Nyersacél 120.5 Szerszámgép 125.0 Traktor 190.8-Motorkerékpár 161.2 Villamosáram 121.3 Kénsav 124.6 Szuperfoszfát 232.2 Péti só ‘ 111.0 Cement 209.2 Mész 156.7 Benzin 107.0 Bőrcipő 165.6 Pamutszövés 107.5 Gyapjúszövet 107.5 Műselyemszövet 116.2 Len- és kenderszövet 155.7 borút előkészítő amerikai halálgyá­rosok és csatlósaik előtt. Ö rökké felejthetetlen, győzelmes emlékű ünnepe lesz az ezévi Május Elseje a haladó emberiség­nek. A népek százmilliói mutatták meg ezen a napon mérhetetlen ere­jüket az imperialistáknak s hitvány nyomorult szolgáiknak: az angol. A gyáripar tervteljesítőse az 5 éves terv első negyedében iparágon- kint az alábbiak szerint alakult: , , Tervteljeaitéi íparas aaáaalékban Bányászat 106.2 Kohászat 110.6 Nehézgépgyártás 104.4 Erősáramú berendezések gyártása 117.1 Híradástechnika, 112.2 Finom mechanika 126.9 Töraegeikkipar 110.0 Közlekedési műhelyek 110.7 Villamosenergia termelés 101.7 Epítőanyagipar 113.2 Nehéz ’egyp? r 114.5 Nehézipar együtt109.1 Könnyű vegyipar 106.5 Gumiipar 98.9 Faipar 104.5 Papíripar 105.9 Nyomdaipar 123.3 Textilipar 107.3 Bőr- és szőrmeipar 102.2 Ruházati ipar 97.8 Könnyűipar együtt: 106.3 Nehéz és könnyűipar összesen: 107.7 Mezőgazdasági ipar 112.3 Ipar összesen: 108.5 A gyáriparral együtt; jelentősen megnőtt az építőipar termelése is. Az építőipar termelése egyedül március hőnapban nagyobb volt, mint az 1949. év első ne­gyedévének egész építőipari termelése. 1950. első negyedében az iparban és az építkezésnél foglalkoztatott fizikai dolgozók száma 27.000 fő­vel emelkedett. 1950. első évnegyedében került elsőízben sot a rövidített tanuló­idő alapján iparostanulók felszaba­dítására. A nagyiparban összesen 13.400 iparostauuló szabadult fel, ebből 5.300 a vasiparban. Az átlagos órabérek a gyár­iparban 1950 január l-től március 31-ig 7.7 százalékkal emelkedtek, míg a létfenn­tartási költségek változatla­nok maradtak. Ugyanezen idő alatt a termelékeny­ség az iparban (a mezőgazdasági ipar nélkül) az 194.9. decemberé­ben elért — addig legmagasabb — termelékenység 102.2 százalékára emelkedett. A nohézipar termelé­kenysége azonban a decemberinél 1.6 százalékkal alacsonyabb, a könnyűiparé viszont 6.6 “zúzalék­kal magasabb volt. Mezőgazdaság A mezőgazdaság tavaszi vetés­tervét a főbb növényekben április 29-ig a következőképen teljesí­tette: francia, olasz, nyugatnémet jobb- oldali szocialistáknak, a véreskezű Tito-banditáknak. Százmilliók mu­tatták meg, hogy milyen hatalmas a népek ereje, ha összefognak a háború ellen, az imperializmus el- ’en, hogy megvédjék a békét. Május Elseje elmúlt, de ragyogó fényességű emléke továbbra is lel­tavaszi árpa 97.9% zab 108.8% cukorrépa 101.6% napraforgó 97.0 % burgonya 97.2% lucerna 161.0% vöröshere S5.0% kukorica 81.6% Ilymddon a tavaszi vetési mun­kálatok sikeresen, terv szerint foly­nak és befejezésükhöz közelednek. A minisztertanácsnak a növény­termesztés fejlesztéséről szóló feb­ruár 9-i határozata eredményeként jelentős mértékben megjavult a mezőgazdasági munkák minő­sége. A tavaszi vetésterv teljesítésé­ben élenjártak állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, amelyek terveiket az előírt fejlettebb agro­technikai módszerek alkalmazásá­val határidőben túlteljesítették. Az állami gazdaságok szántó­területe a tervidőszak végére elérte a 430.000 kát. holdat, egész szántóterületünk 4.5 szá­zalékát. Termelőszövetkeze­teink száma az évnegyed vé­gére 1865-re nőtt, szántóterü­letük elérte a 393.000 kát. hol­dat, egész szántóterületünk 4 százalékát A gépállomások száma március végére 275-re emelkedett. A tavaszi munkák sikeres végre­hajtásához jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság szocialista szektorá­ban kibontakozó munkaverseny, amelynek során több gépállomáson, állami gazdaságban kimagasló ered­mények születtek. Közlekedés Népgazdaságunk általános fejlő­dése kapcsán a közlekedés a meg növekedett követelményeknek mind az áru, mind a személyforgalom te­rén elegeit tett. A vaguti áruszállítás terén a forgalom emelkedése az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva 35.2 százalék, az utasszállítás terén 22.5 százalék. Jelentősen emelkedett az évnegyed­ben a teherautóforgulom és megnö­vekedtek a posta teljesítményei is. Az 1949 első negyedéhez képest a levélküldemények száma 14.7 szá­zalékkal, a csomagküldemények szá­ma 9.9 százalékkal, az utalványfor­galom 8.2 százalékkal, a telefonbe­szélgetések száma a helyi forgalom­ban 28.3 százalékkal, a távolság: forgalomban 26.8 százalékkal emel­kedett s 27.9 százalékkal nőtt njeg a távbeszélő előfizetők és 12.1 szá­zalékkal a rádió előfizetők száma. Kereskedelem Az állami nagykereskedelem 1950. évi első negyedében 5.3 mil­liárd forint értékű árut forgalma­zott, ami az előirányzatot 10 száza­lékkal haladta meg. Ez a magyaré­kesíti a világ valamennyi országá­ban a dolgozók, a becsületes embe­rek százmillióit. Lelkesíti őket a. további, megalkuvás nélküli lanka­datlan küzdelemre a béke, a szabad; súg ügyéért és a további harcos helytállásra, építőmunkára a szocia­lizmus végső győzelméért. TIE TE SI FEXEHO. Miskolc, 1950 május 4, csütörtök Ára 50 fillér VII. évfolyam. — 101 szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom