Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-11 / 107. szám

Törvényjavaslata helyi lattácsoltrél' Egy éven belül megválasztják a helyi tanácsok tagjait, addig a községek kivételével a Függetlenségi Népfront szervei küldik be a tagokat kiterjedő hatállyal, olyan állandóbb jellegű szabályozást igénylő je.entős kérdésben, amely nem haladja meg feladatkörüket, szabályrendelet elne­vezéssel, helyi rendeletet hozhatnak. Ezek nem ellenkezhetnek a törvénv- nye!, törvényerejű rendelettel, a mi­nisztertanács, a miniszterek rendele­tével, vagy a felsőbb tanácsok sza­bályrendeleteivel. A helyi tanácsok a szükséghez ké­pest tartanak ülést: a megyei taná­csok háromhavonkint, a járási, vá­rosi és a város-kerületi tanácsok Az országgyűlés szerdai ülésén tárgyalta a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat bevezetőjében hangsúlyozza: „A szo­cializmus útján haladó Magyar Nép- köztársaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködéséi az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, köze­lebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvé­nyesíti a szocialista törvényesség ét­iéit. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése az alkotmányban megál­lapított elveknek megfelelően megva­lósítja a demokratikus államszerve­zet Ugmayasabbrendü formáját: a tanácsok rendszerét.“ A LAKOSSÁGRA TÁMASZKODVA A helyi tanácsok a dolgozd nép kö­réből a széleskörű demokrácia alap­elvei szerint választott és a demokra­tikus centralizmus elveinek .megfele­lően egymás alá és fölé rendelt szer­vek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képvise­lik, biztosítják a tei-vszerüséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, általá­ban az államigazgatás helyi tenniva­lóit. A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támasztod nak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és el leiüirzébét az államhatalom helyi gyakorlásában. A tanácsok, mint a dolgozók leg­szélesebb tömegszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömeg szervezeteivel szorosan együttmiíköd ve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre. HOL LESZNEK HELYI TANÁCSOK? Helyi tanácsot kell alakítani min den megyében, járásban, városban, a minisztertanács által meghatározott városi kerületben és rendszerint min den olyan községben, amelynek la kossága az 500-at eléri. A Budapes­ten szervezett tanács a megyei ta­náccsal azonos jogállású, Budapesten kerületenként városi kerületi tanácsot kell létesíteni. Ugyancsak városi ke­rületi tanácsokat kell szervezni azok­ban a városokban is, amelyek a mi Jüsztertanács rendelkezése szerint igazgatási kerületekre oszlanak. Az 500 főnél kevesebb lakosú több köz­ség részére rendszerint közös községi tanácsot kell alakítani. VÁLASZTÁS ÉS VISSZAHÍVÁS Valamennyi helyi tanács legfelső fokon az országgyűlés és a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. A helyi tanácsok munkájá­nak felügyeleté és általános irányí­tása, működésük összehangolása a minisztertanács feladata. A buda pesti, a megyei és az azokkal azonos jogállású városi tanácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanú csők és a velük azonos jogállású vá rosi tanácsok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi ta­nácsok közvetlenül a járási tanács­nak vannak alárbndelve. A városi ke­rületi tanácsok közvetlenül a városi tanács alá vannak rendelve. A helyi tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négyévi idő­tartamra választják az országgyűlési képyiselők választására megállapított »lapelvek szerint. A helyi tanácsok tagjait a választópolgárok a tör­vénynek megfelelően visszahívhatják, Minden politikai, gazdasági vágy- egyéb tevékenység, magatartás, amely ellentétes a dolgozók érdeké­vel, összeférhetetlen a helyi tanácsi tagsággal. A TANÁCSOK TAGLÉTSZÁMA , - A budapesti városi tanács tagjai nak száma 251, a megyei tanácsoké • legalább 61 és legfeljebb 91, a já rási tanácsoké legalább 41 és legfel jebb 81, a városi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a budapesti vá-1 elsősorban rosi kerületi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101, a városi kerületi és községi tanácsoké legalább 21 és legfeljebb 101. Minden tanácsba, a tagokon felül póttagokat is kell vá- asztam. A helyi tanács tagja köteles a ta­nács munkájában tevékenyen részt- venni és a rábízott feladatokat pon­tosan elvégezni. Köteles a tanács tagja a választókkal állandó kapcso­latot fenntartani, a választókat mun­kájába közvetlenül is be kell vonnia és tevékenységéről idönkiut tájékoz­tatnia. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGOK A helyi tanácsok végrehajtó és in­tézkedő szervei a végrehajtó bizottsá­gok, amelyeket a helyi tanácsok, tag­jaik sorából választanak. A végre­hajtó bizottságokat vagy azok tag­jait a helyi tanácsok visszahívhatják. A végrehajtó bizottságok közvetlenül felelősek a helyi tanácsoknak és a felsőbb tanácsok végrehajtó bizott­ságainak. A végrehajtó bizottság tagjai sorából elnököt, elnökhelyet­test 6s titkárt választ. Az elnök fe­lelős elsősorban a végrehajtó bizott­ság munkájáért. Ha a helyi tanács nem ülésezik, feladatkörét a végrehajtó bizottság gyakorolja. A végrehajtó bizottság szükséghez képest, hetenkint azonban legalább egyszer ülést tart. I ALLANDO BIZOTTSÁGOK A helyi tanács az egyes osztályok munkájának támogatására és ellen­őrzésére, egyes különleges feladaton ra tagjai sorából állandó bizottsá­gokat alakít. E bizottságok tagjai­nak megbízatása a tanács működésé­nek befejezéséig tart és a bizottsá­gok összetételét a tanács bármikor megváltoztathatja. Az állandó bizott­ság tanácsadó és véleményező szerv. Ellenőrzik az osztály munkáját; az osztály ügyintéző tevékenységét azon­ban részijén sem vehetik át és nem hozhatnak ügydöntő határozatot. — Egyes különleges ügyek előkészítésé­re vagy intézésének ellenőrzésére 9 tanács tagjai sorából ideiglenes meg­bízatással külön bizottságokat küld­het ki. BESZÁMOLÓ A VÁLASZTÓKNAK kéthavonkint, a községi tanácsok ha- vonkint legalább egyszer kötelesek ülést tartani. A tanács ülései általá­ban nyilvánosak, rendkívüli esetben zárt ülés tartását is elhatározhatja a tanács. SZAK1GAZGATASI OSZTÁLYOK yjabb kimagasló termelési eredmények az egységes ifjúsági kongresszus tiszteletére a diósgyőri üzemekben A helyi tanácsok működéséről a tagok kötelesek a választóknak éven- kint legalább kétízben beszámolni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja azt a helyi tanácsot, amelynek működése az alkoimányba ütközik, vagy a dolgozó nép érde­keit súlyosan veszélyezteti. A helyi tanácsok működésük terü­letén az alkotmányosan hozott jog­szabályok és a felsőbb szervek meg­határozta keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. A he­lyi tanácsok működési területükre AZ INDOKOLÁS A TANÁCSRENDSZER EGYSÉGÉRŐL A végrehajtó bizottság hivatali szervezete keretében szakigazgatási ágiik szerint osztályokat keli szervez­ni. Az adottságokhoz képest — külö nősen az alsóbb végrehajtó bizottsá­goknál — több igazgatási ágat ösz- sze Jeliet vonni egy osztályban. A községi végrehajtó • bizottságnál nem szükséges osztályokat szervezni. Az osztályok élén az osztályvezető áll, aid irányítja és vezeti, a beosz­tottak munkáját. A végrehajtó bizottság elsőfokú határozata ellen egyfokú jogorvoslat­nak van helye. A felügyelet és ellen­őrzés során a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a minisztertanács megsemmisítheti, vagy megváltoztat­hatja a helyi tanácsok minden olyan szabályrendeletét, határozatát vágy- rendelkezését, amely az alkotmányba ütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit. MEGSZŰNNEK AZ ARVASZEKEK A helyi tanácsnak alá nem rendelt áüumigazgatási szervek viszonyát a helyi tanácshoz a minisztertanács szabályozza. A tanácsok megalakulá­sával megszűnnek az árvaszékek; a jogvitás ügyekben gyakorolt hatás­körűk a bíróságokra, egyéb hatás­körük pedig a végrehajtó bizottsá­gokra száll át. A minisztertanács rendelettel szabályozza, hogy a rend­őri büntető bíróságok hatásköre mi­lyen mértékben száll át a helyi taná­csokra. A helyi tanácsok tagjait a törvény hatálybalépését követő egy éven belül meg kell választani. A választások megtartásig a tanácsok tagjait — a községi tanácsok tagjainak kivételé­vel — ideiglenesen a Magyar Füg­getlenségi Népfront megfelelő szer­vei küldd: be. A helyi tanácsok be­küldött tagjainak visszahívására vo­natkozó jogot a Magyar Független­ségi Népfrontnak az a szerve gya­korolja, amely a tanácstagot be­küldte. Kádár János elvtárs belügyminisz­ter a törvényjavaslathoz fűzött indo­kolásában hangsúlyozza, hogy a ta náesok munkájában való tevékeny részvétel növelni fogja a dolgozó tö­megek érdeklődését az állami ügyek iránt, szorosabbra fűzi az állam és a tömegek kapcsolatát. A tanácsok rendszere kifejezi, hogy a Magyar Népköztársasá gban az államhatalom és az állam- igazgatás összes szervei a dolgo­zó néptől kapják megbízatásukat és mindegyikük célja azonos: a dol­gozó nép szolgálata, hazánk felemel- Kcdése, a szocializmus építése orszá­gunkban. A Magyar Népköztársaság­ban ezért nincs szembenálló országos és helyi érdek; a tanácsrendszer egy­sége kifejezi azt is, hogy a megyék járások, városok, községek fejlődése országos érdek, amelynek feltétele az ország erői fejlődésének előmozdí­tása. Kifejezi a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslat azt is, hogy szoeia iizmust építő hazánkban az állami érdek azonos minden dolgozó egyéni érdekével. A tanácsok munkáján keresztül ezért az államhatalom és államigazgatás tevékenységében széles méretekb.n résztvevő dolgozók őrködnek majd afelett, hogy mindenki A Diósgyőri Kohászat; Üzemek I SzIT ifjúsága mind fokozottabb - lendülettel kapcsolódik az egysége- j sítő konferencia tir,zte‘eíére el.ndL j tott munkaversenybe. A szociális- i ta verseny egyik jeientÖ9 állomása : volt már a május 1-j felajánlások teljesítése is. Kimagasló eredményeket- értén e] a mechanikai javítóműhelyben dolgozó ifjúmunkások. A ^Komszo- mof brigád Kutas; György veze­tésével 400 százalékos brigádvállalá­sát 474 százalékos havj átlag­ban teljesítette. Nagy Ede a brigád tagja 497 szá­zalékos havi átlagot ért el s má­jus i-én tnár -december 20-j tervét teljesítette. • A „Május 1" ifjúsági brigád Prj- mecz Ernő esztergályos vezetésé­vel 396 százalékos eredményt ért e'­Primecz Ernő 677 százalékos havi átlagteljesítményével már október 17-j tervét teljesítette­A Martinban dolgozó ifjak is nagyszerű eredményekkel dicseked­hetnek. Pénzes Márton jfi br.gádja 180 százalékos vállalását 212 szá­zalékra teljesítette. Gergely Imre, Frigyik József és Janovich Géza ifjú olvasztárok 130 százalékos vállalásukat, 142 százalékra telje­sítették. Kozma Bertáján ifi brj gádja 180 százalékos vállalását túlteljesítette s 220 százalékot ért el­Az acélöntődében kimagasló tel­jesítményt ért el Plesovszki Bá­lint vezetésével a „SzIT“ brigád. Március havj 140 százalékos adag eredményüket 223 százalékra eme.- ték. A finomhengerdei ,,ifjú Gárda" hcngeresztergáyos brigád a március havi 1S9 százalékos átlagteljesítményét túlszárnyal. ta s 251 százalékot értek el. A nagykovácsműhejyi ifjúsági brigád Kovács János vezetésével 150-ről 189 százalékos havi adagra emelte teljesítményét. A finomhengerde; kikészítő mű­helyben dolgozó „Ságvári Endre" brigád, Frgyik Miklós vezetésé­vel 172 százalékos átlageredményt értek el. A Kohászati Üzemeknél az idő betartsa népköztársaságunk törvé­nyeit. A népi demokrácia jogszabá­lyaiban a dolgozó tömegek többé nem az érdekeikkel szembenálló kényszert, hanem saját érdekük, saját akaratuk kifejezését látják. Megváltozott tehát a dolgozók viszonya a jogrendhez, új szellem van kialakulóban: a szocia­lista öntudat és a szocialista fegye­lem az, amely népköztársaságunk jogszabályainak megtartását a dolgo­zók közös ügyévé teszi. Az államhatalom a tanácsok rend­szerével az államigazgatás munkáját meg­szabadítja a bürokratikus eljárás korlátáitól és az eleven ügyintézés útjára viszi. Megkönnyíti a dolgozók számára az illám szervezetének áttekintését, mó­lót ad a bürokratikus kinövésekkel szemben az állandó ellenőrzésre és harcra, biztosítja, hogy az ügyek in­tézése közelebb kerüljön az érdekelt lakossághoz Feladatunk most az, hogy a fel szabaditó Szovjetunió példája nyö mán következetesen továbbfejlesszük Népköztársaságunk állampzervezel ét, tökéletesítsük működését; csak így Tudja betölteni népi demokratikus Utániunk azt a nagy feladatot, amely a munkások és dolgozó pa 'asztok államára a szocializmus épí lésében hárul. sebb dolgozók közül js sokan csat­lakoztak az ifjúsági versenymoz. gajomhoz. A vasöntöde, acélöitode, vá főműhely, csavargyár és a Mar­tin dolgozói te‘íes létszámmal csatlakozlak az ifjúság nemes ver. sengéséhez. Az ifjúsági kongresszus tisz­teletére a felajánlások értéke 6 millió 603 ezer 900 forrt}. Az ifjúsági felajánlások áltago­san szépen haladnak, de a nemes, acélkovácsinűlicly ifjú munkásai, idősebb dolgozói eddig még nem kapcsolódtak be a nemes versen­gésbe. H.ányos az acélöntődé ifjú­sági titkárának a szervező munkú- ja js, mert maga ugyan élenjár a termelésben, de nem fogla’ljozik kellőképen az ifjúmunkások ver* seny felhívásának szervezésével. A Diósgyőri Gépgyár NV do’go. zój a t8. bérhéten tovább fokozták a szocjal.sta verseny lendületéi. Különösen az egyénj versenyzők értek el szép eredményeket- A megmunkálóban Verők Imre fogcsiszoló két gépen dolgoz­va 374 százalékot ért el az utolsó munkahéten. Munkáját tov’ább kívánja fokozni csak az a panasza, hogy a tervíel- bonfó már 3 hete nem kezeli a terv teljesítési lapját, nem tudja, hol ál], pedig 1950-es tervét szep­tember közepére be akarja fejezni. Misuta Károly esztergályos 420 százalékot, Jászói József 396 szá­zalékot ért el ebben az üzemben- A szereidében Tjsza Kálmán és Baranyai Lajos lakatosok kerültek az élre 678 százalékos kimagasló teljesítményükkel. A vasút; kerékpárüzemben Lugo. sí Ede sztaháqovista esztergályos 370 százalékot ért e!. Garaba Géza 344' százalékkal a második helyre került. A vasszerkezeti műhelyben Nagy István lyukasztógépen dolgozó la­katos 346, Hegy; Kálmán segéd­munkás 346 százalékot ért el. A reszelővágó üzemben Boncsur József reszelőkoyács 291, Komén, da József kovács 247 százalékot ért el. A szerszámkovács műhelyben Tóth András ifjúmunkás,* kés- forrasztó 380 százalékban teljesí­tette tervét. n minisztertanács határozata a nyereségvisszatérités rendszeréről A minisztertanács határozatot hozott, amelyben újból szabályozta a közületi vállalatok nyereségéből a dolgozók részére nyújtott vissza­térítés rendszerét. A miniszterta­nács meghatározta a nyereségvisz- szatérités módját abból a célból, hogy a vállalatok által elért több­letnyereségből elsősorban azok a dolgozók részesüljenek, akik telje­sítményükkel kiváltak, hogy a vál­lalatok igazgatóinak hatáskörét és felelősségét a jutalmak megállapí­tásában növelje, továbbá, hogy a nyereségvisszatérités eddigi bonyo­lult számítási módját alapvetően egyszerűsítse. A nyereségvisszatérl- téa új rendszerét már 1950. év első negyedére vonatkozóan alkal­mazni kell. A nyereségvisszatérítés összegé­ből továbbra is 60 százalékot a vállalati dolgozók jólétét szolgáló kulturális és szociális jellegű beru­házásokra kell felhasználni, 40 százalékot pedig az igazgatói alap céljaira koli fordítani. Az igazga­tói alapból a vállalat igazgatója előre kitűzött célok, vagy kiváló teljesítmények jutalmazására a vál­lalat dolgozóinak egyszeri péuzösz- szeget juttathat. Az előre kitűzött feladatok megoldására megfelelő összegű egyéni jutalmat — esetleg csoportos jutalmakat — kell rend­szeresíteni. A kitűzött jutalom összege feleljen meg általában a munkavállalók legalább félhavi fi- zefésének. Május 15-től új bérezési rendszert vezetnek be az építőiparban Döntő fordulatot hoz az építő­iparban a darabbérezés rendszeré­nek bevezetése, melyei az építés­ügyi minisztérium most dolgozott ki. Ezzel az építőmunkásság régi és jogos követelése valósul meg. Az új bérezési rendszer világos, egy. szerű, mindenki számára érthető és országos bevezetése nagyban hozzájárul az építőipari munkaver­seny kifej' / léséhez, az egyéni te*, jesíímények általános emelkedésé­hez, a munkakedv fokozásához. Ugyanis a hamis egyenjősdi elve edd g meggátolta a teljesítmény fokozására, a verseny kiszélesíté­sére irányuló törekvéseket. Az építőipari munkahelyeken csoportos elszámolás volt, a munkahét végén összevontan fizették az egyes cso­portokat Tehát egy.egy dolgozó hiába múlta felül egyéni teljesímé.. nyével a csoport átlagát, nem a végzett munkája után részesült dí­jazásban. A tervfelbontás és a darabbére­zés rendszere most lehetővé tesz}, hogy az építőmunkások feladataik ismeretében e*őre kj tudják számi- tani az azok elvégzéséért járó ke_ resetet s ez ösztönzőleg hat a terv túlteljesítésére, az egyénj verseny kiszélesítésére. Az eddigi 22 bér­osztály helyett május 15-től 7 bér- osztáiy lesz az építőiparban, egy­idejűleg pedig a bérosztályoknál százalékos emelést léptetnek éjeibe,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom