Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-11 / 107. szám
A norma- és bércsalók: hazánk fejlődésének akadályozói A magyar munkásosztály, » ma- jjyar dolgozó nép a kommunisták vetítésével az elmúlt évek során hatalmas eredményeket ért el. Az életein vonal állandóan emelkedik olyan ütemben, amely példátlan országunk fejlődésében. Áz Országos Tervhivatal a dapókban adta ki 1950 első negyedévi jelentését. Láthatjuk belől^, hogy különösen az utóbbi időben rendkívül magas szintet élt el a termelés. Ezév első negyedében jnajdnem 50 százalékkal többet termeltünk a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Nagyszerű eredmények, a magyar dolgozó milliók lendületes munkájának bizonyítéka ez a jelentés. De ha részleteiben nézzük az Or- r/.agos Tervhivatal jelentését, találkozunk olyan számadatokkal, melyek azt bizonyítják, hogy szocialista építő munkánkban s éppen a termelékenység és a munkabér arányosságénak területén komoly hiányosság mutatkozik. .Míg az elmúlt évnegyedben az & abérek 7.7 százalék Iran emelkedtek, a létfenntartási költségek pedig Változatlanul maradtak, a munka termelékenysége csak 2.2 százalékkal emelkedett. Szocialista építésünk „b-gdöntőbb szektorában, a nehéziparban pedig a termelékenység l.tí »zúzalékkal visszaesett. „A munka termelékenysége — guuadja Lenin elvtárs — ez végeredményben az új társadalmi rend gyö- tteiuio ftzempo.-itiiíhái * le&tfontoeu-ibb, a legfőbb dolog ___a kapita •"■L „must azzal lehet véglegesen legyőzni és azzal fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a mun- 1:: nuk új, jóval magasabb termeié- Jo-ny jégét hozza létre.“ Mit mutatnak az Országos Terven atal jelentéséből az előbb említett számok. Mindenekelőtt azt a tényt, bogy amíg a dolgozók túlnyomó többségé becsületesen, szorgalmasan (1,1 gozik, ’ résztvesz a munkaverseny- 1 :i, legjobb tudásával és minden t jóvei'igyekszik fokozni a munka b ! imóékenységét — ugyanakkor jeli itős számban vannak olyanok, akik (i bváltatják a termelés emelkedését, p. ik magas bért visznek ugyan harz. de elszámolt százalékaik mögött Jióies tényleges teljesítmény. Ezek a munkások a normák lazítá- fcávnl, különböző csalással érnek el íi agás százalékot, jogtalanul jutnak többletkeresethez. Közrejátszik a jobboldali szociáldemokraták „hagyo- »minjtos“’ bér- és nonnademagógiája í.s. az öntudatlan dolgozók hiszé- 1.1 nységo, a párt és szakszervezeti tiizaluiiak felvilágosító munkájának loányossága, a váilalatvezetőség récééről gyakorolt ellenőrzés hiánya, így alakul ki az a veszélyes légkör, amelyről Kovács István elvtárs be- i/.élt a SzOT vezetőségi ülésén. „A Üornmcsalások, bércsalások a munka- |'"gyelem megsértése területén üze- pieinkben tűrhetetlen a légkör.“ Nem elszórt jelenségekről van r ár szó, hanem tömeges jelenségről. Fiók dolgozó megfeledkezik arról, hogy a szocializmus építésében nem rsak a jogokkal kell élni, hanem igen komoly felelősség is hárul a lolgozókva, a kötelezettségeket végre kall hajtani. Nemcsak a budapesti gyárakról tan szó. Megyénk üzemeiről is. Nálunk is előfordulnak bér- és normn- zralások, OTI-esalások. A Diósgyőri Kohászati üzemeknél tsett a 100 forintra eső termelési írték s ez annak tulajdonítható, hogy "meglazult a munkafegyelem, iiogy ez így van, azt bizonyítja az t tény is, hogy a beteglétszám jaguárban az ösazmunkásság 2.5 százaléka volt, míg áprilisban már 3.7 százalékot tett ki. Ai igazolatlan mulasztások terén sem különb a helyzet. Míg januárban 13 volt az igazolatlan kimaradók száma, márciusban ez 40-re emelkedett. Norarm- és béresalás is előfordult a Kohászati Üzemeknél. Légi Vbb a buga- faragóknál lépett ez fel csoportosan s hogy ezen a területen sikerült rendet teremtenünk, az annak köszönhető, hogy fegyelmi eljárással kemény határozatokat hoztak, továbbá annak, hogy jó népnevelő munkát végeztek a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok. A Diósgyőri Gépgyár NY-nél a helyzet talán még súlyosabb. Különösen a vasszerkezeti műhelynél fordult elő súlyos bércsalás. Megtörtént, hogy a régi idöböL nagymennyiségű csavar és szegecs maradt vissza megrongálódott állapotban. A gyárvezetőség az üzemvezetőkkel karöltve ügy határozott, hogy a megrongált csavarokat és szegecseket kiadják javítási munkára s újra felhasználják. Es mi történt? Némelyek a raktárból új csavarokat és szegecseket vételeztek ki, becsapták a numkabe- írót, felvették a javítási időért járó bért — a rossz csavarokat pedig „eltüntették“ . Vagy vegyünk egy másik példát. A megmunkáló k«eszterga csoportjában nem egyszer történik meg: a dolgozó kap egy bizonyos munkát,, egy bizonyos időt. Elkészíti a, munkát - - de a műszaki átvétel HZ'egész munkát, vagy egy részét visszaadja javításra, mert nem felel meg a rajznak, az előírásnak. Erre elmegy a munkás blokkolni, de nem mondja meg a munkabeírónak, hogy javítani kell a munkán, hanem újra beíratja, mint új munkát, holott még javítási idő sem járt volna rá. A szerszám- és készüléküzemnél nem volt teljes mértékben bevezet- ve a tudományos norma. Ezt használták ki az öntudatlan dolgozók-. Mikor egv munkába belékezdtek, elmentek t\s. ielőeiemzőböz s bizonyítgatni kezdték, hogy kevés az idő. Ha így nem tudtak eredményt elérni, nem riadtak vissza a fenyegetéstől sem. Megkapták a magasabb időt s mivel annál a munkánál, amelyre a „póridőt“ kapták, azt nem használhatták ki, „előre dolgoztak“, azaz bclekezdtek egy másik munkába, az előző munka ideje alatt s lezárták a munkát 30Ü—400 százalékkal! Nemcsak a diósgyőri gyárakban van ez így, hanem a miskolci üzemeknél is. A Magasépítési NV-nél az iib. hiányos munkáját bizonyítja az a tény, hogy nem foglalkoznak az igazolatlan mulasztókkal, a betegágyén lévőkkel, ezekről nincs is kimutatásuk. Es a munkafegyelem? Éz áll a legrosszabbul. Többször előfordult, hogy egy-egy ünnepnap ufán 70—-SO dolgozó nem jelent meg munkahelyén. Ugyanígy van ez Pereces-bányatelepen, vagy a bánfalvi bányatelepen. Itt egyéb is történik. A két bányatelepről tömegesen mennek át más munkaterületre a dolgozók, legtöbben az építőiparhoz s nem számolnak azzal, hogy veszélyeztetik a terv végrehajtását. A Borsodvidéki Gépgyárban a dolgozók jelentős része csak ezt a normát tartja jónak, mellyel 200 százalékot tud elérni. Sokszor indokolatlan pótidőket kérnek, komoly méreteket ölt a normalazitás. Megtörtént, hogy olyan írónkéra kértek, pőtidőt egyes dolgozók, mellyel ICO százalékot értek el. A Gyárépítési NV-nél a munka fegyelem területén van baj. Az értelmiE Szakszervezeti VüáiSzMsés budapesti tanácskozásai Jelentős nsértékbei hozzájárulnak a békéért folyó harc fokozásához Szerdán délelőtt nyitották meg Jj ünnepélyes keretek kőzötf Budapesten a Park Klub feldíszített nagytermében a Szakszervezeti Világ- szövetség tanácskozásait. Az ünnepi megnyitó ülésen a világ minden részéből érkezett szan- szervezeri vezetők foglalták el helyüket. Az elnöki emelvényen Di vittorio elvtárs foglalt helyet és bejelentette az Slnökség megválasztását. Többek között Di Vitforiot, Seillant-t, Apró Antalt, Gébertet, « Világszövetség titkáráé, valamint Aszalmov-ot, a szovjet küldöttség egyik tagját és Liu-Ning-Y kínai küldöttet választotfák meg. Sztálin eivtársat iinnplik a küldöttek Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöko megnyitó beszédének bevezetőjében szeretettel üdvözölte a Magyar Szakszervezeti Tanácsot, az egész magyar népet, a népi demokrácia koixnányát, a mindenütt ismert és nagyraoecsüit Rákosi Mátyás elvtársat. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép u (szovjetunió által mutatott utou, I i világ minden dolgozójának bölcs erére, Sztálin által mutatott fiion, a többi népi demokráciákkal együtt nagy sikereket ért el. Sztálin nevének említésekor a I küldöttek hatalmas lelkesedéssel, hosszan ünnepelték a világ dolgozóinak vezérét. Di Vittorio beszédében hangsúlyoz!«, hogy a Szakszervezeti Világszövetség tanácskozásának nagy jelentősége van a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Rámutatott arra, hogy inig a Szovjetunióban és a népi demokráciákban emelkedik a termelés, a dolgozó nép életszínvonala, addig a világnak azon a részén, amely az imperialista elnyomás alatt él, közelgő nagyméretű gazdasági válság mutatkozik, növekszik a munkanélküliség, a nyomor, egyidejűleg pedig növekedik a monopóliumok profitja. Az imperialisták cinikusan foB ízületeiket s mrzalmasabb ására toréban ül össze :, mit teszitek, nem- igái védelmében, hanem az egész emberiség megmentése érdekében — mondotta Di Vittorio, majd hangsúlyozta, hogy az egyes szak mai szervezeteknek saját munkájukon keresztül szolgálniok kod az egész munkásosztály megerősítésének ügyét. Beszéde végén így foglalta össze a Szakszervezeti Világszövetség tanácskozásának célját: A budapesti tanácskozások célja az, hogy megerősítse a világ munkásosztályát a Dákéért folyó harcban, hozzájáruljon a háború erőinek semlegesítéséhez és a béke ügyének diadalra viteléhez. A hatalmas tapssal fogadott bőszed után Harustyák József elvtárs, a SzOT elnöke mondott üdvözlő beszédet. — Meggyőződésünk — mondotta többek között —, hogy a budapesti tanácskozások jeAmjkor DJ Vittorio bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Kádár János elvtárs behiuvminiszter mond üd— vözlöbeszédet, a küldöttek helyükről felállva ünnepelték a Magyar N épköztárs aságot— Magyar Népköztársaság kormánya részéről őszinte szeretettel és forró elvtársi üdvözlettel köszöntőm az értekezlet minden egyes résztvevőjét — kezdte beszédét Kádár János elvtárs. Szívből köszöntőm nálunk a nagy Szovjetunió, Kína és a többf népi demokratikus ország szabad népeinek, a kapitalista és gyarmati országok elszánt harcot folytató munkásosztályainak szakszervezeti küldötteit. — A magyar munkások, dolgozók a Szovjetunió adta szabadsággal élve a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosj Mátyás elvtárs vezetésével leküzdve a belső reakciós erőket és visszaverve az imperialisták beavatkozási kísérleteit, eltüntették a háború anyagi pusztításait, lebontják a rothadt kapitalista rendszert és szilárdan a szocializmus felépítésének útjára léptek. Szakszervezeteink szabadon fejlődnek, soraikban tömörítik a magyar munkások és alkalmazottak tömegeinek, csakiem egész táborát. • lenfős mértékben hozzájárulnak a béke megvédéséért folytatott harc fokozatához, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének szilárdításához, a nemzetközi munkásszolidaritás elmélyítéséhez és a dolgozók jólétéért folytatott harc sikeréhez. Ezután a Eákosi Mátyás Művelt békebizottsága üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. — A Szakszervezeti Világszövetség budapesti tanácskozásai fontos állomást jelentenek a békeharcban — mondotta a küldöttség szónoka. Mi, csepeli dolgozók vállaljuk, hogy a budapesti tanácskozás határozatainak végrehajtásáért minden erőnket latbavetjük azon a munkaterületen, ahol éppen dolgozunk. Munkapadjaink mellett állva még jobban megszorítjuk a kalapács nyelét és fokozzuk a munka termelő? kenységét. A kormány nálunk a dolgozó parasztsággal szövetséges murikásoszály hatalmat személyesíti meg, s ezért természetes, hogy teljes erejével, támo gatja a szakszervezeteket. A magyar dolgozók üdvözlik és teljes erejükkel támogatják a Szakszervezeti Világszövetség harcát az imperialista háborús uszítok ellen a békéért. A magyar dolgozók az elmúlt két Íjét alatt egységesen,- pártállásra, korra, nemre való tekintet nélkül 26 és fél-ezer béke- bizoftság létrehozásával, több mint 7.100.000 aláírással juttatták kifejezésre, hogy csatlakoznak a stockholmi béke konferencia békehatározatához. Kívánom, hogy a Szakszervezet] Világszövetség tanácskozása} segítsék újabb sikerekhez az egész világon, a hősiesen harcoló nemzetközi munkásosztály szent ügyét, az egész emberiség máj legnagyobb és központi célját, a békéért folytatott harc diadalát a háborús gyújtogatok felett- A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének küldöttsége nevében Kriznet Károlyné üdvözölte a tanácskozást— Mi, magyar asszonyok a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, egységes, erős táborba tömörülve harcolunk » békéért, a szabadságért, mejyKádár János elvtárs üdvözlő beszéde: A magyar dolgozók teljes erejükkel támogatják a Szakszervezeti Világszövetség harcát ségi dolgozók indokolatlanul túlóráznak, ezzel hatalmas költség- öbbletet idéznek elő. Ennék oka, hogy a 8 órai munkaidőt nem használják ki gazdaságosan. Mindezekből láthatjuk, hogy megyénkben is komoly méreteket öltött a norma- és béresalás, a munkafegyelem meglazulása üzemeinkben. Ezt a helyzefet nem lehet tovább tűrni. A Párt útmutatása alapján ezért hozott határozatot a KzOT elnöksége a szakszervezeti központok, területű bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak feladatairól a nornuilazítások, a hércsalások kiküszöböléséről, a munkafegyelem megszilárdításáról. Hogy kiküszöböljük n hibákat, ahhoz szívós nevelő munkára von szükség, állandó napirenden lévő feladat ez. Megoldásához nagy segítség számunkra, hogy támaszkodhatunk a hatalmas Szovjetunió példájára. Tanulnunk kell a szocializmus építésének gazdag tapasztalataiból. A darabbérezés bevezetése a diósgyőri és ózdi gyárakban kiküszöböli a fégi visszás helyzetet. A darabbér ügye: politikai kérdés js, é[vá>aszthatat'an a szocializmus építésétől, a béke védelmétől. Ha gyorsabban tudunk építeni, ha megszilárdul a munkafegyelem, még nagyobb eredményeket tudunk elérnj s ezzel jelentősen erősítjük a béke táborát. A feladatok megoldásában az üzemi pártszervezeteknek kell élen. járulok. Maximális segítséget kell nyuieaniok a szakszervezeti bizottságoknál: és vállalat vezetőségeknek. A népnevelőknek ojyart légkört kell teremteniük az üzemekben, hogy elviselhetetlen Jegyen minden munkás számára az a gondolat, hogy normalazitást, vagy bércsalást kövessen el. Azj kéjt elérni, hogy minden öntudatos munkás megvetéssel és lenézésével sújtsa a bércsalókaj. normalazitó- kat, OTl-csalókat. Ebben a kérdésben nyíltan, élesen határozottan i kel] felvenni a harcot. Ha a ve. zejők tudatosítják a dolgozókban, mj a tennivalójuk, akkor a magyar munkás újra bebizonyítja, hogy csodákra képes, Pártunk, Rá * kosi elvtárs vezetésével hamarosan j kiküszöböli a hibákat és gyorsabb j ütemben építi hazánkban a *szocla- j izmust. Tarczy TiborJ tsmmmmm #■ Üiskoic, 1950 május 11, csütörtök Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 107 szám nm—iiHiiwii—uniamwi hihh—hiwh iumiiii—iiHyi'W ihmm ii>i'ii<ii<wii>'iriii i■niMMíii[i)iiiivi>'awnii,iH''Ol||tw^iiTi>n'iB>JT>ii—•< h >»n i '~n~Tn tn«iaimrii MPimrrT 'r* i<i*. mn i ir'inntfi n mir <ifim»•■■»»-—•«■..«h»»-.... ~