Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-06 / 103. szám

leplezzük le a szalutáló kalákákat, szervezzük tovább a verstant a tavaszi nüványápelás sikere árüekébea ; i daraliiiérezis lisfizetís évet úloiiii lépéssel haladuHk előre a szaeiaNzmat építésében Borsod-Abauj-Zemplén megye járási DEFOSz titkárai ée irodave­zetői most tartották meg a rendes havj értekezletüket. Tari Dezső elvtárs, megyei titkár és Lőrincz István szakszervezeti felelős be­számolójukban rámutattak az elért eredményekre, a hiányossá­gokra a minisztertanács határoza. | ónak végrehajtásával és az üzemj bizottságok átszvrveaéj vei kap­csolatban. A tavaszi munkálatok első szaka­sza befejezést nyert, most újabb szakasza következik, a szakszerű és gondos növényápolás^ amelyet nemcsak az állami gazdaságokban és termelőcsoportokban, de a kapa­rásztok parcelláin is el kell végez­ni. Lőrincz elvtárs rámutatott azok­ra a hiányosságokra, amelyek az flzerrti bizottságok átszervezésénél mutatkoztak és felhívta a figyel­met, hogy az eddig} fapasztala- tok alapján hajtsák végre ott az üzertii bizottságok átszervezését, alip! ez még nem történt meg. A gépállomások, állami gazda­ságok. termelőcsoportok példa­mutató munkájukkal ragadják magukkal a falu dolgozó pa. rasztjalt a többtermelés érde­kében. Ennek a munkának sikeréért fo­kozottabb tevékenységet kell kifej­teniük a DEFOSz helyi szervezetei­nek, karöltve a többi tömegszerve, zetekkel. Az állami gazdaságokban, a termelőcsoportokban a verseny, munka, a falvak között a verseny további fejlesztése képezze alapját a minisztertanácsi határozat végre­hajtásának. A munka új szakaszá­nak beindítása érdekében az állami gazdaságokban termelési értekezle­teket -tartanak, a falvakban pedig a DEFOSz, a járási MEZOSz cs a tömegszervezetek aktiválnak bevo­násával kisgyííléseket fognak tar­tani. Fedor László sátoraljaújhelyi já­rási DEFOSz titkár felszólalásában rámutatott, hogy a tervgazdálkodás kiélezi az osztályharcot. Ahol nem viszik helyes irányban a felvilá<go- sító munkát, ott megjelenik az ellen­ség és ő irányít, mint ahogy a sá­toraljaújhelyi járásban történt, ahol az állami gazdaság dolgozóit a ku- lákpropaganda igyekezett félrevezet­ni. Felsőregmec községben Cs. Jurkó Mihály 34 holdas kulák a tavaszi vetését a gazos földbe vetette el kéz­zel. Egy-egy tó 30—40 cm-re van egymástól. Ugyanez a kulák 24 kát. hold legelőjét nem gyomtalanította és ebből 8 hold hasznavehetetlen, mert tüske borítja. A most ültetett facsemeték "kő­éül a kulák töhb, mint 100 da­rabot kihuzgált. Ugyanígy rombolt Lengyel Imre abaújkéri 26 holdas kulák ée K. Lengyel Imre, aki 6 kát. hold földet nem tavasszal, sem ősszel nem mun­kált meg. Az ellenséget a jól meg­szervezett határjárással leplezték le a dülőfelelősök. Az osztályellenség, a kulák rom­boló munkája fokozottabb éberségre kötelez bennünket. Mindenütt le kell leplezni a szabotálókat, ötéves ter­vünk végrehajtásának akadályozóit. Vorosln-mozgalom a főldművesszövetkezeteknél A Szovjetúnió példája nyomán április hő 24-én országosan megkez­dődött a földmíveeszövetkezeteknél a boltkezelő-, tejüzem- és terményfol- vásárló vonalon a Vorosin-mozgalom. Vorosin mindössze 40 éves, egy moszkvai szövőgyár helyettes meste­re. A második világháborút öntuda- ijos, hős szovjet emberhez méltó mó­don küzdötte végig, annak befejez­tével, cseppet sem lankadó munka- kedvvel vette fel újból 1941 júniu­sában levetett munkaruháját, hogy most már a termelés frontján foly­tassa a kemény, egyTe elszántabb harcot. Vorosin mozgalmát döntően négy szempont köré csoportosítja: 1. A tervszerű munka elvégzése. 2. A rend és tisztaság maximális al­kalmazása. 3. A munka jó megszer­vezése. 4. A politikai és szakmai to­vábbképzés. Vorosin azt mondja: „Ha tiszta, rendes üzemben dolgozunk, mindjárt i'lbb kedvvel végezzük termelő mun­kánkat.“ Vorosin azonban döntően nemcsak n tisztaságot hangsúlyozta ki, hanem mint fő szempontot jelöli meg a ruj.mka termelékenységének és minő­ségi színvonalának emelését, A mezőkövesdi földmívesszövetke- zet I. számú boltkezelője, Koós An­drás, május 1-re már igyekezett megközelíteni a vorosini-követelmé- nyeket. Az Összes üzletek között a legtisztább, legjobban megszervezett üzlet ez, mely ízlésességével a dolgo­zó parasztok tömegeinek figyelmét vonta magára. Ugyanilyen a füzőrrndványi föld- wívesszövetkezet boltkezelője, aki ki­rakatrendezésben, az üzlet tisztasá­gában, az áru pontos elrendezésében, n tervszerű gazdálkodásban még a múlt hónapban kihívta versenyre ÍTngybózsva és a nyíri földmívesszo Vetkezet boltkezelőit. A mezőcsáti földmlvesszövetkezet fcoltkozelöje, a sárospataki, az ónodi főldmivesszövetkezet boltkezelöje Ráczkevi Margit és többen mások felkészültek a Vorósin-mozgalom tel­jes kiszélesítésére, igyekeznek a moz­galomban élenjárni, tudják, hogy a Vorosin-mozgalom kifejlesztésével dolgozó népünket szolgálják, elősegí­tik S éves tervünk sikeres végrehaj­tását, munkájukkal, tevékenységük­kel aktív harcosai kívánnák lenni a szocializmus építsének. A Vo rosin-mozgalom ben résztvevő földmívesszövotkezeti alkalmazottak, ebben ae esetben döntően a boltke­zelők, tejiizemkezclök, terményfelva- sárlók az egyes főszempontokat fel­bontják munkakörüknek megfelelően részfeladatokra, külön-külön megje­lölik, hogy abban a pontban mi volt az eddigi helyzet, hogyan kívánnak azon segíteni ős milyen eredménye­ket akarnak elérni a Vorosin-mozga­lom keretein belül. Az eddig elmondottakon kívül még elsőrendű fontosságú feladata a Vo- rosin-mozgalomnak, hogy hivatva van megteremteni . a szocialista munka feltételeit a földmívesszövetkezetek vonalán kifejlődő szocialista munka­versenyhez. A Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségének az a véleménye, hogy a földmívesszövetkezetek mun­kaversenyében csak az tud komoly eredményekre biztató kilátások mel­lett résztvenni, aki már előzőleg a Vorosin-mozgalom keretein belül be­bizonyította erre való felkészültségét és igyekezetét. A Szövetkezetek Országos Szövet­sége a Vorosin-mozgalomban kiváló eredményt elért főldmivesszövetkezet i alkalmazottakat elismerésképpen ér­tékes jutalmakkal kívánja jutalmaz­ni, erre a célra 10.000 forintot irá­nyoz elő. Biztosak vagyunk abban, hogy a szovjet példa nyomán szeretett Pár­tunk vezetése mellett a Vorosin- mozgalmon keresztül minőségi mun­kával megteremtik a földmivesszö- vetkezetek a szocialista munka és a szocialista munkaverseny közvetlen előfeltételeit, A SZÖVOSz Borsod-Abaúj-Zemplén- megyei központja. A Magyar-Szovjet Társaság me. gye) titkársága 7-én, vasárnap reg­gel 9 órakor titkári értekezletet tart Miskolcon a MSzT székhazá­ban Deák utca 5, szám alatt- Fel. kérjük a városi, üzemi, községi, ál­lami gazdaságok, gépállomások, TSzCs alapszervezeti MSzT titká­rait, hogy az értekezleten pontosan jelenjenek meg. Vidékieknek az útiköltséget a MSzT megtéríti. A diósgyőrvasgyári Kohászati Üzemek aktivaértekezlete Az új diósgyőri Vasas Otthonban csütörtökön délután a Diósgyőri Ko­hászati Üzemek szakszervezeti veze­tői, a mühelybizottsági titkárok, idő­elemzők, muukabeírók és üzemveze­tők aktivaértekezletet tartottak u darabbér bevezetésével kapcsolatban. Egyenlő munkáért egyenlő bért! Solti András üb. titkár megnyitója után Czottner Sándor neliéziparUgyi államtitkár tartott beszámolót. — A Szovjetunió példája nyomán most újabb állomásához érkezett ha­zánkban a szocializmus építés ügye. Ugyanúgy, mint a Szovjetmi-ő- ban, meg fogjuk valósi tani a termelésben a darabbérezést s ennek bevezetésével eleget te­szünk a szocializmus építése alapfeltételeinek. Érvényesülni fog maradéktalanul: egyenlő munkáért egyenlő bért!“ A dolgozók emlékeznek még a régi úgynevezett „alkubérre“, mely csak a tőkés hasznát dagasztotta s a ki­zsákmányolás egyik eszköze volt. A kapitalista országokban is van da- rabbérozés napjainkban is, de itt csakis a gyáros, a kapitalistának a nyereségét tartják szemelőtt, az im­perialista országok darabbérezéee a munkás fokozott kizsákmányolását jelenti. Egészen más alapokon nyugszik a mi darabbérezésünk, melyet a Szov­jetunió tapasztalataiból merítve ve­zetünk majd be; ez megszünteti az eddigi bérezési rendszer hátrányait. A most bevezetendő darabbére­zés fejlődést jelent a szocializ­mus építésének irányában. Pon­tosabban lehet ellenőrizni a ki­adott anyagot, az anyagfelhasz­nálást, közben a dolgozók óráról- órára látják, hogyan áll a kere­setük, milyen a teljesítményük. A volt kollektív szerződés nem volt teljesen reális, ennél a szolgálati idő is jelentősen számított, így sok jó szakmunkás került hátrányba « bérezésnél. A darabbér bevezetésé­munkás többet keressen, a gyengébb dolgozót pedig ösz­tönzi a magasabb teljesítmény, a minőségi munka elérése felé. Eá kell mutatnom, hogy az eddigi bérezés sok csalásra adott! lehető­séget, ez most gyökeresen meg fog változni. — A melegüzomi dolgozók sokat panaszkodtak, hogy munkájukat nem értékelik úgy, mint a hideg- üzemiekét. Ez a kérdés is meg fog oldódni a darabbőr bevezetésével. Az új bérezés érvényesítése után jelentősen emelkednie kell a terme­lésnek, mert* a bérezés is lényege­sen emelkedni fog. Arra kérem a műszakiakat, gondoskodjanak kellő mértékben anyag- és szerszámkész­letről, hogy a darabbérben dolgozó munkás zökkenésmenti | n tudja majd végezni építőmunkáját. A bér­Horváth Ferenc az időelemző iroda vezetője szólt ezutáíi. A da­rabbérnek — mondotta — akkor lesz igazi jelentősége, ha minde­nütt bevezetjük, de ehhez az is ke]l, hogy a mutatószámos akkor­dot felszámoljuk, ehhez a műsza. kjak segítségét kérjük. Német Gáspár az acélöntődéi dolgozók panaszát vetette , fel. — Sokat kell még szaladgálnunk da­ru után, a homokot sem kapjuk időben. Ezt kell megszüntetnünk hamarosan, a d^rabbérezés így fog igazán érvényesülni. Demjén István a mechanika} ja vítóműhely üzemvezetője rámuta­tott, hogy a darabbérezés az üzemükben a legnagyobb eredményeket fog­ja hozni, mjvel ott könnyű lesz bevezetni. Nádas} Mihály a vasöntöde dol­gozóinak nevében beszélt. — Nem szabad most már előfordulnia an­nak, hogy a komplikált munkát nem elszámolóknak figyelmébe ajánlom, hogy a darabbér bevezetésénél ne számoljanak tizedfillérekbcn, ha­nem kerekítsék mindig fel egt ■& számra, így lehet majd zökkenés­mentesen elvégezni munkájukat. X mutatószámof akkordot fokozatosan meg fogjuk szüntetni, ebből is mind a kalkulációnak, mind a mű­szakiaknak ki kell venniük a ré­szüket. Ezután több felszólalás hangzott el, — Gcde István, a nagyolvasztó dolgozója rámutatott, hogy a reak­ció nálunk a Sztahánov-mozgalom kibontakozásánál erősen működött. Azt mondták, hogy nem fizetik ki a magas teljesítményt. Most éberen kell figyelni a reakció támadását s azt idejé­ben vissza kell verni. időzik 1© s így az egyszerű mun­kán dolgozó munkás többet kere­sett, mint a nagyobb műszaki tu­dást igéj^lő i\irtkán dolgozó. Ju­hász Sándor acélöntődéi kaikúláns Ígéretet, tett igyekezni fognak minden mun. kát leidőzni, hogy ezzel előse­gítsék a darabbér bevezetését­Czottner elvtárs válaszolt a felszólalásokra, majd Blaha Béla eWtárs a Megyej Pártbizottság üzemi-termelési osztályának veze­tője rámutatott, hogy a reakció híreszteléseit mindenütt le kell lep­lezni, ez kötelessége minden becsüle­tes, szorgalmas dolgozónak, különösen a párttagoknak, hi­szen a darabbér bevezetésével fog érvényesülni igazán a szo­cialista építés szelleme: Egyen­lő munkáért, egyenlő bért! Az aktivaölés az Infernaeionájó- val ért véget. Vissza kell verni a reakció minden támadási kísérletét nei a magasaDD Tize test az kapja, aki többet, jobbat, minőségi munkát állít elő. A darabbér bevezetése a lelkiis­meretes, becsületes munkásnak óriási előnyt nyújt, megnyílik előtte a további fejlődés útja. Megteremti a gyengébb képzettségű dolgozók számára is a fejlődés, a felemelkedés útját. Aki igyekszik jobb, több, selejtmentes munkát vé­gezni, az mag is fogja kapni a mun­kája után járó magas bért. Pártunk mindig idejében veti fel a termelés problémáit Rá kell mutatnom még egy dolog­ra — folytatta Czottner elvtárs. — A reakció most sem alszik. Úgy akarja feltüntetni a darabbérezős be­vezetését, mint új normarendezést. Erről pedig szó sincs! Rendkívül fontos, hogy mindenkinek megmagya­rázzuk a darabbérezés óriási elő­nyeit, hogy leleplezzük a demagóg és reakciós suttogásokat, így tudjuk csak sikeresen megoldani az előttünk álló feladatot. Pártunk a Szovjetuniótól vett tapasztalatok alapján most újra bebizonyította, hogy a szocializ­mus építésének korszakában min­dig idejében veti fel a termelés problémáit. Újra bebizonyosodhatunk afelől, hogy Pártunk a becsületes, a szor­galmas dolgozók érdekeit szem előtt tartva olyan javaslatot tett a bére­zés területén, mellyel előbbre lendít­hetjük a szocializmus építését, A munkában kiváló dolgozók, a becsü­letes munkástömegek meg fogják kapni kiérdemelt bérüket. Herczeg Ferenc vezérigazgató szó­lalt fel ezután. — A darabbérezés igazságosabb az eddigi bérezésnél — mondotta. Módot ad arra, hogy a jobb iz állaüli húsiizleteknek szervezettebb, lelkiismeretesebb munkával keli biztosíta­niuk a nagymiskolci dolgozék húsellátását! Kaptuk az alábbi levelet: Nehezen fogom meg a toil at, egyszerű munkásaisszony vagyok, de ezt már meg kel! írni. Mint a munkások újságját, kérdezem az Eszakmagyarországlól a következő, két: Itt volt Május 1, kétnapos ün­nep és nem kaptunk húst. Az én férjem a vasúton dolgozik, nehéz testi munkát végez. Szerettük vol­na jó ebéddel ünnepein} Május El­sejét, aszabadság és a béke ünne­pét- Hús azonban nem vo]t. Az ál­lami hentesüzletekben szombaton azt mondták, hogy vasárnap lesz reggel sertéshús. Ezért nem vet. tem én sem, meg sokan mások marhahúst. Vasárnap azonban ser­tés nem volt, csak azoknak, akjk számot kaptak. Azt periig nem tud_ ni ki kapott, mert szombaton senki nem mondta az fizietekben, hogy kérni kell, pedig én réggé] is, dél­ben is és délután is sorban álltam. Vasárnap reggel már marhahús sem volt. Azt mondták, hogy a húst az éttermeknek szállították. Emiatt nem jutott a dolgozók ház­tartásának. így azután nem ettünk húst Május Elsején, mert akkor már a népboltokban sem lehetett kapnj füstölthúst, vagy felvágot­tat sem. Sok asszony nevében azt kérdezem, mi volt az oka ennek? KOVÁCS FERENCNÉ Arany János utca 16, kor a nusc[iaia»uuii min«.«™» szervezetlenséget és zavart kifogá­i , .-U«— rt.w „ IipIutíiI. Egyetértünk a levélíróval, amf- a húsellátásban mutatkozó solja. Valóságban az a helyzet, hogy Nngymjskolc részére Május 1-re a szokásos mennyiségen túl 1 50 sertéssel több vágási engedést adtak ki, tehát minden kötiiimé. nyelt között biztosítani lehetett és keljeit volna a lakosság hússzlik. ségletét- A számok kiadásával kap. csolatban az a véleményünk, hogy a húsüzletek felettes szervének, a Népbojt-központnak azonnal kj keil vizsgálnia az ekörül mutatkozó esetleges visszaéléseket. Meg ke|l jegyeznünk, hogy Nagy- mlskolc dolgozóinak húseilásával nemcsak Május 1 ejőtt voltak ba­jok. Az előző hetekben is mutat­koztak hasonló szervezetlenségek. Említenünk ke]l a Széchenyi ut­cában lévő színházzal szembeni húsüzletben állandóan tapasztalha­tó állapotokat- Itt ugyanis az a helyzet, — ezt szerkesztőségünk­höz beérkezett számos panasz bizo­nyítja *-, hogy az alkalmazottak közül a húsmérő és a pénztárosnő —- nem egy esetben udvariatlanul, sőt goromba magatartást, tanúsít a vásárlókkal szemben. Szinte napon, ta előfordul —, hogy amikor van elegendő hús s a félsertések a szö­gekre akasztva függnek, az állami húsüzlet alkalmazottja nem hajlan­dó olyan husrészt kimérni, amit^ a vásárlók kérnek, vagy pedig kis­gyermekekkel a karjukon várakozó anyáknak nem hajlandó soronkívül húst mérnj. Ehhez hasonló, ha nem is ilyen durva-esetek szórványosan a föbbi áHamj húsüzletben }s elő­fordultak. Az Illetékeseknek ebbe« az ügyben is vizsgálatot kejl tar­tamok. Azután pedig sokkal szer­vezettebb, lelkiismeretesebb mun­kával kell biztosítanjok a nagvmis- kolcj dolgozók zavartalan hú-elU» tását, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom