Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

« « I « « « a I Putnok és Farkaslyuk nemes vetélkedése az elsőségért, az élüzem kitüntetésért Pvtnok... Kanyargós gyalogúton, margarétá­val teleszórt réten keresztül Icemény- gtcu ’bányászok igyekeznek a felőző- ló felé. Érdeklődéssel állnak meg a versenyeredményt hirdető táblák előtt. Egyesek megelégedetten bólo­gatnak, büszkék az eredményre, má­sok szenében kemény elhatározás ér­lelődik meg, látsgik, áj harcra indul­nak a még nagyobb győzelemért. Molnár János sztahánovista vájár, Fekete István segédvájár egyszerre lép a táblához. 260 százalék a leg­magasabb termelésük a hónapban. Molnár János karjában megrándul az izom, Fekete István vállára csap.-—’ Ma még jobban nekifekszünk. — Hátuk mögött Fekete Jáno áll meg fizurdoki Bálinttal. Elmúlt negyed­évi tervüket 204 százalékos ered­ménnyel teljesítették. Fekete oda­szól: Gyürközzünk neki a harcnak, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megelőzzük Farkaslyukot. A szemek összevillannak. *— Rendben van — hangzik a válasz keményen, megfon­toltan. így beszélnek a többiek is. f Úgy dolgozzunk mind­annyian, hogy bányánk első legyen a versenyben! A bányászok párosával csapatosan megindulnak a bánya felé. Lent, a bánya re'ryén bakancsuk alatt cup pog a sál, imitt amott reccsennek az áesolatok. A lámpakampó nekiszalad a fának, fény világítja meg a mun kahelyet. Lendül a csákány, omlik a szén. A „Vörös Csillag“ brigád Klimon István vezetésével rövid „ha­ditanácsot“ tart még. — Elvtársak s- mondja Klimon *— most úgy mindnyájan dolgozzunk, hogy bányánk első legyen a verseny ben. — Bízd csak ránk ■ válaszolnak B. brigád tagjai. Bér ént ei István keze acélosan mar­kolja a csille fogantyúját, a kerekek rikoltva zúgnak a gineken. Izzadság csepeg az arcokról, harcolnak az el­sőségért. A versenylendület nem csökken, egyre fokozódik. A második Fzinten Csendi József, Fatvaros Sán dor, a SzIT-brigád tagjai csak a 'szemükkel intenek egymásnak. Még, mégj óbban I A versennyel építjük az országot. — mondja Patvaroe, aztán hozzáteszi, erősen megnyomva a sza­vakat — a mi országunkat. A rázóscsúzda zakatol, zuhog vá- lyúlyába a szén. Emelkednek a szá­zalékok. A második szinti siklófejtésén búgva mar a fúrógép a szénbe. Fó­nagy István testén izzadságcseppek gördülnek. M. Kovács István lép mellé, új kar feezül a fúrógép fo­gantyújára. Január: 104 százalék — Április: 139*6 százalék Megindulnak a szénnel telt csil Jék, végigfutnak a drótkötélpályán és a szén belezuhog a rostagépbe, Bajagó Erzsébet, Felelik Anna, Győr Erzsébet ügyeo kezekkel szedik ki a •olejtet, a palát. Csak tiszta szenet *knroak adni népgazdaságunknak. A párttitkár a verseny-felelőshöz lép, Összeiiajóinak, — Mi az ered mény? — Röpködnek a számok, a: arcok kiderülnok. Meg is van rá az ok, a termelés nem kampányszerűen, hanem állandóan fokozódva emelke­dik. Minden jel arra mutat, nem ma­radnak le a versenyben. Nézzük csak, mit mutatnak a szá mok. A januári termelés 104, a feb­ruári! 04.5, a márciusi 113.15, az áprilisi 139.6 százalék volt. Május havi tervükkel eddig 112.29 száza­léknál járnak. A dolgozók 85 száza­léka versenyző. A Bztálini műszak alatt 294, a felszabadulás ünnepére 320.4, Május 1-re 491.3 százalékos eredményt hozott a putnoki bányá­szok versenylendülete. Országosan is elsők lettek ezzel, és most sem akar­nak, most sem fognak leniara dili. Farkaslyuk kí??el egy hónappal előbbre jár tervének teljesítésében Farkaslyuk. Szél fodrozza a zöldelő fák leve­lét. A fák között keskeny síneken villamos mozdony fut hosszú szerel­vénnyel. A bánya szája előtt buf- fannak az ütközők, a szerelvény megáll. A bányászok, kezükben égő lámpával fellépnek a személyszállító kocsikra, elheyezkednék, lámpájukat lábuk élé helyezik. — Mehet. — Az érintkezőnél felszikrázik az áram, a vülanymozdony egyre fokozódó búgássál és gyorsabb sebességgel ro­bog a síneken. A bányászok egy pil­lanatra a bánya homlokzatára néz­nek. Vörös csillag alatt hatalmas tábla áll, szembetűnő betűkkel. „Üzemünk ma, május 25-én az ötéves terv teljesítésében junius 23-i tervét teljesíti“ A bányászok a vibráló fények alatt egymásran őznek. — Ha jól megszorítjuk — mondja Lakatos Barna -— akkor még azt a két na­pot is behozzuk és június 1-én eigy hónappal megelőzzük tervünk végre­hajtását. — Meg is lesz, — hang­zik innen-onnan, — hadd lássák a putnokiak, hogy mi tudjuk, mi a verseny. Dobos Lőrinc Villanymozdonyvezető a versenyzászlőra néz, amely ott büszkélkedik a gép homlokzatán. Bi­zonyítja, hogy a verseny legjobbjai, Dobos Lőrinc, Majoros Ferenc, Hor­váth József 2000 csille szállítással megelőzték a többieket. A kisvonat 2300 méter hosszú sínen szállítja a bányászokat. Pár perc, itt a végál­lomás. A bányászok lelépnek a ko­csikból, munkahelyükre sietnek. Iz­mos kezekben frissen lendül a csá­kány, csattan a fejsze, megkezdődött a munka. Nekünk kell győznünk...! A 40-es frontfejtésen Lengyel Já­nos ügyesen, gyorsan dolgozik. Pap Szenes Dezső két kalitka között tér­del, kezében villog a csákány, mu­lasztást végez. Kezefejével megtörli homlokát, aztán a csákányra néz. — A múlt héten Tatabányán vol­tam tapasztalatcserén, nagyon sokat tanultam ée ezt a tudást beleviszem a versenybe. Nekünk kell győz­nünk ... Az utolsó szavakba már bel eve gyűl a kaparószalag zakatolása. Nekünk kell győznünk, — ezt lehet kiolvasni a szemekből, ezt látni az arcokon, ezt hallani a munka ütméből is. — Vigyázz! Lövés! — hangzik. Dörrenés rázza meg a levegőt. El- oszlik a füst. A félmeztelen bányá­szok kezében röpköd a lapát, zuhog a szén a kaparószalag teknőjébe. Papp István, Dédes Lajos, Kigó Jó­zsef egymást biztatják. A százalék egyre jobban emelkedik a hónap kezdetétől. 200—250 százalék, majd újabb erőfeszítés: 280 százalék. Megelégedetten bólintanak, de nem nyugszanak, még ennél is többet akarnak. Nincs megállás. Szorítja őket Bakos Lajos pillérfejtésnél 205 százalékkal, Petik Pál 200 százalék­kal. A 44-es csapatnál pattog az áesolat. Koós János élmunkás csapa­ta dolgozik itt a termelési győzele­mért. 260 százalék. Kiss Imre török vizet ereszt a karibidra, szisszen a láng. Újból fölemeli a csákányt. — 280 százalékot értem el, — mondja — de nem nyugszom, töb­bet és többet akarok termelni. 4 Rövid időre megáll. Elgondolko­zik. Jobb módszer jutott eszébe. Megpróbálja, —• sikerül. Szól a szomszédjának is, az bólint, megér­tette. Fokozódik a termelés. Salamon István, és társai Összeha­jolnak. — Ha elsőig akarunk lenni, — mondják — akkor teljes erővel kell elősegítenünk a termelő munkát. A szállítást jobb alapokra kell helyez­nünk. Brigádét alakítunk. Nem messze a munkahelyektől szintén lázas munka folyik. Uj ak­nát építenek. Függőaknát. Oaernely, Csokvaomány,. Sáta és Nekézseny dolgozóinak biztosítanak ezzel köny- nyebbséget. Az autóutat 15 km-rel megrövidítik számukra. Farkaslyuk is becsülettel helytáll a termelés frontján. Januárban 113 százalék, februárban 111, március­ban 111, áprilisban 131 százalék volt az eredmény. Májusi tervüket ezideig 124 százalékra telj esitették. A telepen ragyog a napfény, A műhelyben, dolgoznák a gépek, ola­josruhájú dolgozók küzdenek azért, hogy a bányászoknak gépekkel elő­segítsd ka termelést. Nem messze — pontosan a telep közepén — fákkal körülültetve SzlT fiúk és lányok most készítik a stran­dot. Ügyes kezük nyomán barátsá­gossá válik a terület. A bánya száján a villanymozdony egymásután vonja ki a szénnel telt csilléket. Telnek a vagonok. Emel­kednek a százalékok. A bányász­arcokról a szénporos izzadságcsep­pek mögül egyre biztosabban ragyog a győzelem tudata ... így harcol két bányaüzem nemes vetélkedéssel az elsőségért, az él- iizem kitüntetésért. CSOEBA BABKABAS Iá eredményekkel tanullak a hallgatók a királdi segádráfár kénzön A királdi bányaüzemben május 22-én fejeződött be a segédvájári vizsga. A tanfolyamon 17 hallgató vett részt. Valamennyi segédvájár úgy számtanban, mint írásban ki­fogástalanul megfelelt a követel­ményeknek. A vizsgabizottság dí- cséreben részesítette jó munkájá* ért Lőcsei Lajos politikai előadót, úgyszintén a szakmai előadót is. (Németh János körz. üb. termelési felelős,) A FOLD ALATT Ma lent jártam a bányamélyben Régi pajtások — elvtársak között S ahogy ültünk a támfa tövében Halkan, ahogy illik, beszélgettünk. ügy volt, hogy a Kovács Dani bácsi, Akinek húsz éve van a föld alatt, Megjegyezte, meg kéne csinálni A járóosztályon az „Urma falat“ Nem szólt rá senki semmit Az öreg is, a csendre elhallgatott S mi, vártunk a szürke füstre — míg A vén vájár tovább okoskodott. Mert nézzétek fiúk — így az öreg — A bánya, hisz tudjátok, a miénk, Miért hagyjuk, hogy az oldal kidőlve Behúzza a többi gyenge — részt, A múltban tán észre sem vettem S ha megláttam lazítottam rajta még Hadd dűljön-omoljón össze, menten, Mit bántuk — bántam akkor én. Mi csak hallgattunk s az úszó füst ködébe Egymásra nezve, igazat adtunk neki S amint elérkezett a műszak vége Elindultunk megnézni, mi van odakint. Az öreg szó nélkül'velünk tartott. Kezében lámpa, fejsze, egy lapát S ahogy mentünk ő reánk szólott: Ti nem hoztok semmit — cimborák? Nem tudtuk, miért kérdi tőlünk, Hisz a munka, a sikta léiéit, de Ahogy a járóosztályhoz értünk Megtudtunk mindent rendibe. . Az öreg nem jött ki velünk a napra, Hanem gyors munkába kezdett ott, Amiről nekünk — fiataloknak, Míg a füstre vártunk — célozgatott. Jól megállják helyükéi a női bányászok » »I » » » » » » » » : » ► » » » » » » » » » i » » A pécsbányatelepi András- és Széchenyi-akaán már 104 női bá­nyász dolgozik. A nődolgozók a fejtésekben, az elovájásokban, bő­vítéseknél végeznek fontos mun­kát. Legnagyobbrészük csillés és széntoló a fejtéseknél, de nagy­szerűen megállják a helyüket mint lapátolok is. A női bányászok száma állandóan növekszik. Álberftelepen a rakodó munkásokra nőm vonatkozik teljesítmény bérezés...^ Az nlberttelepi bánya rakodóján beszélgetünk a dolgozókkal. A dél­előtti műszakban a Fábián-brigád tagjai dolgoznak itt. Előbb arra az új berendezésre terelődik a szó, amellyel biztosítják a bányából kiszállított szén kifogástalan minő­ségét. Eddig a bunkerba került a kockás zennel együtt a daraszén is, a megrendelő vállalatok ezt kifo­gásolták, Most' a kaparószalag vé­génél kefét és külön kis csuzdát állítottak be, igy a bunkerba és onnan a vagonokba, csak az elő­irt nagyságnak megfelelő szén- űfliabok kerülnek, az apróbb sze­net külön csuzdán továbbítják, más vagonokba rakják és olyan gyárak felé adják el, amulyek ezt kitünően hasznosítani tudják. A Fábián-brigád tagjai kifünő, jó munkát végeznek. Havi átlag­ban mindig több vagont raknak meg, mint a másik két műszak rakodó brigádja. Volt már 52 va- gonos eredményük is. Megbízható, jó munkások. Télen 28—30 fokos hidegben, a nyári rekkenő hőség­ben egyaránt megbirkóznak azzal a nehéz feladattal, hogy vagonba rakják azt a mennyiséget, ameny- nyit a bányában kitermelnek. Aho gyan íi bánya termelése emelkedik, úgy nö az ő munkájuk is. De a keresetük nem, mert nem kapnak teljesítménybérezést. Kere­setük ugyanannyi, mint a náluk jóval kevesebbet teljesítő másik két brigádé. Ugyanannyit kapnak, akár sokat, akár keveset dolgoz­nak. Munkájuk anyagi elismerésé­nek hiánya, mellett az is elkedvet­leníti itt a dolgozókat, hogy sem­miféle erkölcsi elismerésben sem részesítik munkájukat, közülük aonki sem kapott kitüntetést, elis­merést. Úgy látszik, Albertteiopen azt hiszik, hogy a rakodómunkásokra nem vonatkozik a teljesítmény­bérezés. A munkások ugyanis már bejelentették panaszukat, de „tár­gyalásokon“ kívül semmi nem tör: tént. Felelős a kérdés elhanyago­lása miatt a párszervezet vezető­sége is, amely ismeri ezt a szocia­lista bérezés elvével homlokegye­nest ellentétes tarthatatlan helyze, tét, mégsem in téri ei a dolgozók jogos panaszát. Mindazoknak a rokonoknak, israefősöknek, kik forrón sze- i etett édesanyánk özvB Yass Fereacué sz. iia.inczl Nagy Julianna emetésén megjelentek, rava­talára koszorút és virágot ho- yeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét, Gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom