Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-28 / 123. szám
Határozat a cséplésről, aratásról és a terményhegyüjtési versenyről f —---------------- —-----------------------------------------------------------------------------A nemzetközi proletárszclidariiás erejével a békéért A világ minden részéből a dolgozók felfokozott figyelme kísérte a Szakszervezeti Világszövetség budapesti tanácskozásait, mely a Budapesten, Miskolcon és más nagy városokban rendezett lenyűgöző arányú és izzó lelkesedése béke-nagygyűlésekkel ért véget. A Szakszervezeti Világszövetség legutóbbi — milánói — kongresszusa óta újabb döntő változások történtek a nemzetközi osztályliare frontján. Még jobban megerősödött és kiszélesedett a“ béke, demokrácia és szocializmus tábora, melynek élén a diadalmas bzucialízmns legyőzhetetlen birodalma, a nagy Szovjetunió és a világ proletariátusának lángoló szeretető által övezett bölcs Sztálin áll. Erre az időszakra esik az a történelmet formáló győzelem, amelyet a kínai népi erők arattak Kommunista Pártjuk vezetésével a hazaáruló belső reakció 6s az őket támogató imperialista erők felett. Ez időszakban született meg és válik egyre erősebbé a Német Demokratikus Köztársaság. A Szovjetunió önzetlen, baráti segítségével mind izmosabbá, su’áloeabbá válnak a népi demokratikus országok. Fokozott erővel lángolt fel a nemzeti felszabadulá- -■'•kórt, az imperialista elnyomás eilen küzdő gyarmati népek szabadságharca. A történelem során első ízben alakult ki a béke védelmezőinek szervezett arcvonala. 800 millió dolgozó egységben nyilvánítja harcos, elszánt akaratát a béke megvédésére, küzd az aljas imperialista háborús uszitők véres terveinek meghiúsításáért. M indezek a tények felfokozták az imperialisták agresszióját. A kapitalista országokat fenyegető, egyre élesedő gazdasági válság — véleményük szerint lehetséges — elhárítására, megriadva a béke és demokrácia erőinek állandó növekedésétől, az amerikai és angol imperialisták egyre nyíltabban és tevékenyebben készülnek fel egy új háború ki robbantására. Nem értik meg, nem akarják megérteni, hogy a harmadik világháború az egész világkapitalizmus' sírját megásná. Azon fáradoznak, hogy agresszív katonai tömböket hozzanak létre, ágyútöltélékként vágóhídra akarják kergetni a Marshall-terv által leigázott országok lakosságát, hogy megpróbálják az utolsó tétet, megpróbálják meghosszabbítani a történelem által ha- lalraitéit kapitalista rendszer életét. Az imperialisták háborús gyújtogató kísérleteivel szemben fajra, társadalmi, vagy- szakmai hovatartozásra, felekezeti, vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül egységesen sorakozik fel a becsületes emberek sokszázmilliós tábora az egész világon. A dolgozó nép harcának vezetésére egyedül hivatott és egyedül képes munkásosztály áll mindenütt kommunista, pártjával az élén ennek a harcnak, mely a haza függetlenségének, a dolgozók jogai megvédésének, az alkotó béke megőrzésének szent jelszavával küzd. Éppen emiatt követnek el mindent az imperialisták, hogy megfizetett, nyomorult ügynökök, osztályáruló és haza- áruló jobboldali szociáldemokraták révén megbontsák a munkásosztály egységét. Hitvány lakájaik mellett inás Ilii vány gyilkos bérenceket is ezol gálatokba fogadtak: a béke, a haladás erőivel szemben eaataaorba állították a jugoszláv nép árulóit, hóhérait, az elvetemült Tito-bandát. A z imperialistáknak a munkásosztály sorainak szétbomlasztására irányuló ez a kísérlete is kudarcba fulladt. Éppen a Szakszervezeti Világszövetség, mint a munkásosztály legjelentékenyebb nemzetközi tömegezervezete révén a munkásosztály még szorosabbra fonja nemzetközi egységét. A mindennapos tapasztalatok nyomán szerte a világon undorral fordulnak el a dolgozók az imperialisták által megvásárolt vezetőktől és csatlakoznak a Szakszervezeti Világszövetséghez. A világ dolgozóinak nevében határozott helyesen a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága, amikor az imperialisták kutyáit, a Tito-bandi- ták pórázán rángatott jugoszláv szakszervezeti vezetőket kizárta a Végrehajtó Bizottság tagjai sorából. Kihangsúlyozza ez a határozat ugyanakkor azt, hogy az áruló vezetőkkel való szakítás egyáltalán nem jelent szakítást a jugoszláv dolgozókkal, sőt ellenkezőleg: ez az egyetlen lehetőség az elnyomott jugoszláv dolgozó tömegek ég a Szakszervezeti Világszövetség közötti tényleg«* kapcsolatok megszilárdítú- sára. A suakadárok minden egyuégbonté törekvése ellenére, az imperialista zsoldban álló „sárga internaeionálé‘‘ létrehozása ellenére, a Szakszervezeti Világszövetség nagyobb és erősebb, mint volt. Franciaországban és Olaszországban szétzúzták a dolgozók a szakadárokat. Csatlakoztak a nemzetközi szakmai szövetségiekhez olyan "országok szakszervezetei is, amelyeknek szakszervezeti központjai kiléptek a Világszövetségből. A Szakszervezeti Világszövetségnek megalakulásakor 64 millió tagja volt, tagjainak száma ma 78 millió. Es e 78 millió szervezett dolgozó ós a többi becsületes, haladó erő képviseletében egybegyűltek a legjobb szakszervezeti vezetők a világ minden részéből, hogy legyőzhetetlen erővel odakiáltsák az imperialisták felé a világ dolgozóinak szent fogadalmát: össze- fognak a proletár intemacionaliz-. rrvus jegyében, sohasem fognák fegyvert fogni, háborút viselni a világ népei a Szovjetunió, a népi demokratikus orzágok ellen. A Szakszervezeti Világszövetség budapesti tanácskozásai során hozott határozatok móg áthatolhatat- ianabbá, még egységesebbé teszik a munkásosztály, a dolgozók nemzetközi egységét, még magasabbra szítják a békéért folytatott elszánt küzdelem lángját, hogy megértsék az imperialisták: a Szovjetunió vezetésével, a kommunista pártokkal az élen. a munkásosztály köré tömörülve olyan egységes tömbben sorakoznak fel bűnös terveikkel szemben a népek százmilliói, hogy meghiúsításra ítélik elvetemült gyújtogató kísérleteiket. Meg kell érteniük az imperialistáknak, hogy a népek nélkül, a népek ellen nem folytathatnak háborút. — Ennek a még magasabbra fokozódó békeharcnak szolgálatában jelölte ki a Világszövetség a szakszervezetek, a szervozett dolgozók feladatait, amikor megállapította: „Valamennyi szakszervezet kötelessége, hegy támogassa a mókásoknak a háborús uszítok terveinek meghiúsítására irányúA Megyei Pártbizottság határozata a darabbérezés bevezetésének eredményeiről és hiányosságairól megyénk üzemeiben A Borsod-Abauj-Zemplén megyei Pártbizottság a Diósgyőri Kohászati Üzemek NV, a Diósgyőri Gépgyár NV és az Ózdi Kohászati NV üzemeiben tapasztaltak alapján megvizsgálta a darabbérezéa bevezetésével kapcsolatos eredményeket és a fennálló hiányosságokat. Rákosi elvtárs múlt év augusztusában mondott beszédében felhívta figyelmünket az akkori bérezési rendszer helytelen voltára, rámutatott arra, hogy a „Tudományos norma“ alapján a munkás képtelen kiszámítani, hogy mit keres. A felszabadító Szovjetunió gazdag tapasztalataiból merítve bevezettük a darabbérezést, amely jó, világos, igazságos bérezési rendszer, fegyver a munkásosztály kezében a szocializmus építésében, fegyver a termelésben fennálló hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, termelésünk emelésére. A darabbérezés hatására emelkedik a termelés A meg vizsgáit, három nagyüzemben az összes fizikai dolgozók 61 százalék«, az új darabbérezési rendszer mellett dolgozik. Számtalan helyen tapasztaltuk az új bérezési rendszer ösztönző, serkentő hatását a termelés emelésében. Például Tóth János, Kiss Jenő dolgozók a darabbérezés bevezetésével termelésüket az első héten 203 százalékról 310 százalékra emelték. Ugyanígy jelentős mértékben emelkedett « darabbórezés hatására a termelés és ezzel együtt a dolgozók keresete az ózdi Martinban, az ózdi durvahengerdében, a Gyárépítési NV, a Miskolci Magasépítési NV építkezéseinél. A dolgozók döntő többsége nagy örömmel fogadta a darabbérezés bevezetését. Ezeknek ez öntudatos dolgozóknak véleményét mondotta el a Diósgyőri Kohászati Üzemek nagykovácsmühelyében Lengyel Gyula pártonkívüli dolgozó, aki úgy nyilatkozott, hogy őzt várta már régen, mert a darabbérezési rendszer a legigazságosabb és legtisztább bérezési rendszer. Bögtön meg is mondta, mennyit keresett az előző műszakban, tudta, hogy aznap mennyit fog keresni. A Diósgyőri Gépgyárban Karlik József esztergályos, * megmunkáló üzem szakszervezeti bizalmija kifejtette: a darabbórezés szakmai továbbképzésre ösztökéli a dolgozókat, mert látják a minőségi munka külön megbecsülését, hogy a minőségi munkát magasabb díA kimagasló értékű nagy eredmények mellett azonban tapasztalhatók hibák és hiányosságok is. Pártbizottságaink a darabbérezés kérdését nem tekintették döuő politikai feladatnak, nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a dolgozókat kivétel nélkül felvilágosítsák a darabbérezés jelentőségéről, hatalmas előnyeiről. A Gépgyári Pártbizottság nem tárgyalta meg a darabbérezés bevezetését, nem szabta meg a politikai feladatokat, még a pártbizottságon belül is vannak olyanok, akik nincsenek tiszában az új bérezés jelentőségével és technikai lebonyolításával. Nem ellenőrizte itt a pártbizottság a szakszervezet által rendezett termelési értekezleteket, sőt azzal, hogy ugyanezen időpontokban tartották a szemináriumokat, a legjobb aktívákat elvonták a termelési értekezletekről. Súlyos hiba volt, hogy a szakszervezet a darabbérezés kérdésének megvitatásával egyidejűleg 5 napirendi pontot vett fel az értekezlet anyagául, ez okozta, hogy elsiklottak a fontos jazásban részesítik. Éppen ennek hatása, alatt üzemünkben a továbbképzés és az átképzés iránti érdeklődés erősen fokozódott. Az ózdi durvohengordében, fi. nomhengerdében, viUamostekercae. lő műhelyben, a Diósgyőri Gépgyár szerekéjében, sok építkezésnél a munkások maguk követelik már a munka jobb megszervezését, mert a szervezési hibák miatt az időkiesés folytán hátrányos helyzetbe kerülnek. Ez serkenti a műszaki vezetőket, hogy a hiányosságokat a szervezés megjavításával megszüntessék. kérdés megvitatása felett. A Pártbizottságok úgy vélték, hogy az összevont aktivaértekez- lettel már mindent megtettek « népnevelő munka terén. Az alap- szer ve* ebek e $pts eve iótínekezi até t a kérdés megtárgyalására nem tartottak, ennek hiányában nem folyik a személyes agitáció. Mindezeknek következménye az volt, hogy az agitáció elmulasztása miatt az ellenség támadásba indult. Arra törekszik, hogy a dolgozókban bizalmatlanságot keltsen a darabbőrezéssel szemben, aminek alapot adott az is, ami több üzemben előfordult, például az ózdi gépműhelyben, a Diósgyőri Gépgyárban, hogy a munkantalványra a munka forintértékét nem vezették rá s emiatt nem tudták a dől gozók, mennyit kapnak a munka elvégzéséért. Támadásba indultak ismét az üzemekben megbújó el lenségek, a jobboldali szociáldemu. kmták, akik ismét aljas bérdemagógiával igyekeznek hangulatot kelteni. A vidékről bejáró dolgozók megnyilatkozásaiban tapasz talhatő a klerikális reakció aknaA® imperialisták ügynökeinek: a Jobboldali szociáldemokratáknak és a klerikális reakciónak aljas aknamunkája ló akcióit, mert « békéért vívót hare elszakíthatatlcmnl kapcsolatban áll a munkásság létérdekeinek védelmévelEzért fordult a Szakszervezeti Világszövetség felhívással az egész világ dolgozóihoz, hogy Írják alá a stockholmi békefelhívást és tevékenyen készítsék elő a Béke Híveinek XX. Világkongresszusát. A magyar dolgozók — éppúgy, mint szerte a világon minden munkástestvérünk — örömmel és azzal az elszánt akarattal fogadták a Szakszervezeti Világszövetség határozatait, hogy azokat maradéktalanul végrehajtják. E határozatok végrehajtása érdeliében el kell mélyítenünk dolgozó népünkben a proletár internacionalizmus, a proletár szolidaritás érzését. Még jobban tudatosítanunk kell, mit hozott, mit adott nekünk a felszabadító Szovjetunió, népünk legnagyobb barátja, szeretett Sztálin elvtársunk, milyen mélységes hálával tartozunk a hős szovjet népnek, mely nemcsak elhozta, de védelmezi is szabadságunkat, békénket. Minden magyar dolgozónak tudnia kell, bogy a világ dolgozói egyetlen hagy családot alkotnak és mindig egységesen kell küzdeniük a közös ügyért, a világ békéjéért, az emberi haladásért, valamennyi nóp testvériségéért. A béke megvédésének ügye és a dolgozók nemzetközi összefogása elválaszthatatlan. Csak a munkásosztály egységén keresztül, a pro- !ctárinternacionalizmus erejével vihetjük diadalra a békéért folytatott nemes küzdelmet. • Di Vittorio elvtárs, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke ezt üzente a budapesti nagygyűlésről a magyar dolgozóknak: „Minden egyes győzelmük az új szocialista gazdasági trend építésében, győzelem a mi számunkra is, győzelem a világ proletáriátma szálmára, mert újabb csapást jelent a rothadó kapitalista rendszerre.“ T udnunk kell, hogy mi elsősorban a termelés frontján harcolunk a békéért, — Minden új gép, -minden tonna szén, minden méter szövet, minden zsák búza, minden alkotásunk a béke egyetemes ügyét szolgálja. Nagy Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatásait követve minden becsületes dolgozónak az a kötelessége, hogy hatalmas szervező és felvilágosító munkával a munkásosztály köré, a béke zászlaja alá tömörítse dolgozó társait. Nap mint nap meg kell mutatnunk a pénzeszsákjaik, kizsákmányoló uralmuk védelmében újabb véráradat és pusztítás felidézésére készülő imperialista bitangok igazi képét. Szüntelenül la kell lepleznünk nyomorult ügynökeiket,, a megfizetett áruló bérenoeket, a jobboldali szociáldemokratákat, Tito fasiszta bandáját. Harcolnunk kell lankadatlan erővel az új háborúra ákitozó belső ellenség, az imperialisták belső ügynöksége, a kulákok, a klerikális reakció, az üzemekbe, hi vatalokba befurakodott és ott megbúvó ellenség ellen. lg7 teljesítjük a Szakszervezeti: Világszövet'ség Budapesten hozott: nagyjelentőségű határozatait, így;, teljesítjük feladatainkat azon a frontszakaszon, melynek v'delme, sziklaszilárddá erősitése a mi becsű-; letbeli ügyünk a kommunizmust építő dicsőséges Szovjetunió álfal i vezetett béketáborban. (N. G) v fiS7AKNAGVÄRQRSMG Miskolc, 1950 május 28, vasárnap Ára S3 fillér évfolyam. — 123 szám ............... i. u jiMinMiiüPwwMi«wwiwiiiiBiiiriMniMWiiiMiiiMiiiiiiiMrir iii—iiwnii■ —"httth—imi m
