Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-20 / 116. szám

Ilyen bányairoda nincs! (?) A bányairodában a munka a szó- flott mederben folyik, amihez hozzá- tartozik, hogy behatóan megtárgyal­ják a sporteseményeket, a motorke- rékpárversényt, stb. Ha termelési t redményekre kerül a sor, Tuléber Hál összevon ja a homlokát és kijelen­ti:— Elvtársak erről nem szabad beszélni. Éberség! — Ilyenkor néma csend támad az irodában, az arcok lílrkészőcn egymásra néznek. A kar­társak az íróasztalokhoz sompolyog ■ok, felkerülnek a biztonsági zárak, fsak néznek egymásra, nem mernek hozzáfogni a versenyeredmények ki­értékeléséhez. A bányatelepen hangszóró szól, az­tán a zene elhallgat. Egy hang termelési eredményekről számol be. — Kovács János vájár tHk százalékkal telj... a hang meg­szakad, nincs tovább. Ugyanis Tűié- c.er Tál mint egy örült rohan végig v folyosón, benyit a „stúdióba" is < nyetlen üvöltéssel elhalgattatta a be- jhondót. Ébernek kell lenni, nehogy valaki megsejtse májusban, hogy Kovács János január elején hány százalékos eredménnyel ugrott ki. Igaz éberség szempontjából az eredménynek csak o, felét mondták be, de hát az ördög sohse alszik. Riadtan bámulnak ki most is az ablakon, figyelnek. Egyszeresük Leső Béla felordít: — Végünk van — itörgi, újságíró a láthatáron! Derült égből lecsapó villám nem okoz olyan rémületet, mint a pártsajtó képvise­lőjének megjelenése, aki pedig nem akar semmi mást, csupán az életjáró dolgozókról riportot írni, hogy a me­gye dolgozói megismerjek Kovács János, meg Kiss Péter teljesít,mé- v.yét. Tuléber Pál térde összekoccan rémületében és halálsápadt arccal ’ nyögi: — Elvtársak, sürgősen eltün­tetni mindent. — Nosza a munkatár­sak nekiesnek a falnak, leszednék ■minden feliratot, az íróasztalról leteprik a papírlapokat és a páncél- szekrényre háromszor ráfordítjál: a kulcsot. Már-már fellélekzenek, ami­kor Tuléber Pálmák eszébe jut, hogy a „felozolóbafikrétával fel vám ír­va, hogy a sztálini műszak alatt kik élték el a legnagyobb teljesítményt. Lerohannak a terembe, villámgyorsan letörölik a neveket. — Na ez megvolna — törlik meg verejtékező homlokukat és újra fel- rohannak az irodába. De most jön »» nagyobbik baj, a pártsajtó képvi­selője. Szerencsére éberség is van a világon és már előre összeharapják szájukat, el vannak szánva, hogy még kínzással sem hajlandók elmon­dani valamit. Belép az újságíró, egy darabig be­szélgetnek, aztán élesen csattan a kei Vés, mint a lövés. — Hogy állunk a munkaverscnnyel! — Nálunk elvtársi — kockáztat­ják meg az időhúzó kérdést. —- Igen, itt az üzemben. — Nagyon jól — mondja Fecsegő 0énes és ■másfélórás izgalmas elő­adásba kezd a motorkerékpárverseny politikai jelentőségéről. Ömlik a szó, elveszi az Újságíró elől a levegőt s amikor szóhoz jutna, új beszédhul­lám csap le rá. Végül Fecsegő Dé­nes kimerül, s odaszól Tuléber Pál­nak: — Elvtárs, mondjál valamit te is a munkaversenyről. Nekem ször­nyű sok dolgom van — sóhajt. Tuléber Pál egy pillanatig gondol­kozik,- aztán a helyzethez illő komor arcot vesz fel. Kereken kijelenti, hogy ő nem hajlandó semmiféle ada­tot kiadni. Heves vita támad. — Nem és nem, — ismétli Tuléber Pál és testével védelmezi az íróasztalt, nehogy a lap munkatársa belásson a fiókba. Váratlanul új személy jelenik meg a láthatáron: a járási párttitkár eivtárs. — Szabadság! — köszön. Rövid beszélgetés után hogy, hogy nem, ö is azután érdeklődik, versenyeznek-e a bányában! — Hol vannak a ver­senyeredmények ' — csattan a kér­dés. Tuléber Pál kővé mered íróasz­talánál, de egyre csak ezt ismétli: nem, nem adhatok ki semmit. Gépko­csi áll meg a bánya előtt. Valaki ki­száll. A megyei pártbizottság mun­katársa. Kemény, határozott léptek­kel jön az irodába. Tuléber Pál még éberebb lesz. Érthetetlen előtte, miért érdeklődik most a megyebizott­ságból jött elvtárs is az eredmények ircínf. Ezt nem szabad megtudni sen­kinek sem. Hogyne, hogy a megye dolgozói elismeréssel adózzanak a sztahánovistákvak és még talán olyan is akadna köztük, aki mwika- módszerüket átvenné és alkalmazná a maga munkájában. Mi történne ak­kor! Mások is fokozottabban ver­senyeznének, emelkedne a termelés, az életszínvonal. Ki vállalná ezért a felelősséget! Nem adok ki semmit — sírja el magát elkeseredésében. Menjenek a minisztériumba, kérjenek engedélyt, hogy az NV igazgatóságra bemehes­senek. Ott majd kapnak egy igazol­ványt, hogy én beküldhetem a verseny­eredményeket az NV-be, amit onnan továbbítanák a minisztériumba, ahol ha összeül a bizottság, leellenőrzik a jelentést és visszaküldik az NV-hez, ahol még egyszer átnézik. Ott postá­ra teszik, visszaküldik hozzám, még- egyszer leétlenőrzöm és ha hoznak egy igazolványt az NV-től és tiszt: orvosii bizonyítványt, hogy nem szen­vednek járványos betegségben, bár mosom kezemet, ebben az esetben hajlandó leszek megmondani, hogy Kiss Péter «00, vagy 500 százalékot érte el! A megyebizottság munkatársa rá­néfr a járási titkár elvtársra, aztán mindketten az újságíróra és elhagy­ják az irodát. Elcsendesedik minden. Tuléber Pál mindenkit kikiild, kulccsal bezárja as ajtót, az ablakokra dupla függönyt húz, meggyőződik róla, hogy egyet­len élőlény sincs a szobában. Akkor levesei a biztonsági zárat, wertheim kulccsal felnyitja íróasztala fiókját, mégegyszer körülnéz, aztán megsimo­gatja íróasztala fenekén a papírla­pot, amin szerencsére nincs egyetlen adat sem... nös-iesen megvédte, — vájjon hogy fogják ezt felettesei értékelni! * Szerencsére ilyen bányairoda nincs — még Ormospusztán sem —, de ha jobbam körülnézünk, lukkor talán alMd hozzá hasonló, (csb) Nagy ifjúsági kulturdélután lesz vasárnap a diósgyőrvasgyári Szabadság-kertben Vasárnap délután 5 órai kezdet- 'el a diósgyőrva'gyári SzJT, a Ne­hézipari Műegyetem és a Hunfalvi Piákszövetség kulturdélután? ren­del Diósgyőr vasgyárban a Szabad­ság-kertben. A kulturdélutánra sze­retettel meghívja a dolgozókat a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége. A műsor után tánc, játék és szóra­kozás várja az érdeklődőket. Belé­pődíj nincsl Június 4-én a nemzetközi A* egész világon június elején imnepij a hájadó emberiség a jövő reménységeit: a gyermekek napját- A magyar dolgozók is országszer­te készülnek már a nemzetközi gyermeknapra. A nemzetközi gyer­meknap sikere érdekében az MNDSz asszonyakf,jva értekezletet \ gyermeknap megyén de. tartják meg gyermeknapot zésére helyi bizottságokat alakíta- tanak. Az úttörők őrs] rajértekez­leteket, tartottak és elhatározták, hogy június 1-én és 2-án diszraj- gy üléseket tartanak. A nemzetközi gyermeknappal kapcsolatos ünnep, ségek mindenütt június 4-én lesz­nek. Bőd rogker esztúr on, Tapolca-fürdőn és Lillafüreden a külföldi szakszervezeti vezetőkkel A Szakszervezeti Világszövetség budapesti tanácskozásainak résztvevői, Sofia Jacakova asszony a lengyel, Illő Bosi az olasz, Mau­rice Carroue a francia föld- és erdőmunkások vezetői megyénkben tett látogatásuk során a tolcsvai állami szőlőgazdaság és borpincészet meg­tekintése után Bodrogkereszturra, Tapolcafürdőre, majd Lillafüredre utaztak. Mindenütt forró szeretettel, hatalmas lelkesedéssel, ünnepélye­sen fogadták a dolgozók a külföldi szakszervezeti vezetőket. Felejthetetlen fogadtatás a bodrogkeresstűri termelőcsoportban napii-os lányok fogadnak bennün­ket. Bodnár Jőzsefné brigádvezetö üdvözölte a vendégeket, majd a kedves fiatal lányok mindenkinek Erősítsük népeink harcát a békéért, a szocializmus győseiméért... Lent a völgyben messzire világít a Palota-szálló sok-sok ablakával. Páradús, hűvös levegő ereszkedik le a hegyekről s úgy borítja be a vi­déket, mint a mély csend, amelyet nem. zavar a Szinv&patak egyenle­tesen zúgó, kristályfehér vízesése. Az üdülőben az üzemi pártszer­vezet titkára és a pihenő dolgo­zók nevében Gazsi József, az Egye­sült Izzó munkaérdemrendes műve­zetője üdvözlik a Szakszervezeti Világszövetség küldötteit. A fény­űzően berendezett épület történőiét Borbás elvtárs, a PEFOSz főtitká­ra mondja el: csongrádi és az or­szág más vidékéről való kubikusok dolgoztak itt, hosszú évekig keser­vesen. Amikor elkészült a palota —• mőg annyi pénzük sem volt, hogy vonattal hazautazzanak. Abból a pénzből épült itt minden, amit el­raboltak a proliktól. Jacakova elv-társnő vidáman fe­leli: — Es most azoknak a jogos tu­lajdona lett, akiknek a pénzéből építették. Horváth Ede sztahanovista esz[er;á!ycs egy esztergakéssel 170 tengelyt készít el Biniek József gépe a munkaidő 75 százalékában termelő munkában van vörös szalaggal átkötött nefolejcs- csokrot nyújtottak át. A szépen gondozott csemetekert­ben a lányok vezetnek bennünket és közben csengő hangon énekel­nek. Az erdei tisztás széléhez me­gyünk. Szovjet hősök, sírjai dombo­rulnak itt. Bajtuk virágok, körülöt­tük fiatal ezüstfenyők. Az erdő­gazdaságban dolgozó fiatal lányok gondozzák a sírokat, nagy és hálás szeretettel. Tudják miért: a szov­jet hősök életüket áldozták az ő gondtalan, vidám, derűs és boldog életükért... A hallban a miskolci Ruházati NV. kulturesoportjának tagjai mu­tatják be műsorukat, a külföldi vendégek és a Palota-szállóban üdülő dolgozók előtt. Fiatal lányok szinpompás ruhákban, magyar és orosz népi táncokat Jc.itenek, szé­pen, természetesen és könnyedén. Ezután forradalmi verset szaval­nak, szovjet dalokat énekelnek. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt is megmutathattuk a külföldi elvtár­sa knak: nemcsak politikailag és gazdaságilag fejlődünk és erősö­dünk, de kialakulóban van és mind mélyebb gyökeret ver a mi hazánk­ban az igazi szocialista népi kul­túra is. Amikor az éjféli órákban elbú­csúztunk Jacakova, Bosi és Car- roué elvtársaktól, azzal az ígéret­tel köszöntek el tőlünk: — Mindent elmondunk otthon a mi hazánkban a dolgozóknak, erő­síteni fogjuk ezzel az ő harcukat, amelyet a szabadságért, a békéért és a szocializmus győzelméért foly­tatnak ... HETEST PERENO Diadalkapn fogadja a látogatókat a bodrogkereszturi tszcs belső gaz­daságánál. Piroskendős lányok vi­rágcsokrokkal és borral telt por­cellán kulacsokkal várják a vendé­geket, akik boldogan fogadják a szeretetnek ezt a kedves megnyil­vánulását. A termelőesoporf elnöke, Suszte. rics János elvtárs elmondja törté­netüket: — Amikor Rákosi elvtárs útmu­tató beszéde után a község legöntu- datosabbjai elkezdték a közös mun­kát, nehézségekkel küzdöttek. Most két év után — a Párt és a népi demokratikus állam támogatásával — már 62 hold szőlőben, 500 hold szántón gazdálkodnak 109-en. 600 sertésük, többszáz juhulc és más állatuk van. A községben szeretik a csoportot, állandóan jelentkeznek új fagok, kis- és középparasztok. A Szakszervezeti Világszövetség küldöttei megtekintik a milliomos termelőcsoport gazdaságát, majd a tagokkal kart-korba öltve, végig­vonulnak a községen az Erzsébot- iiget felé. - Jókora zápor zudul alá a szürke felhőkből, bemeuekülnok élőle az általános iskola épületébe. Itt finom juligoiuolyával kínálják a tszcs-asszonyok a küldötteket. Csodálatos dal Sztálinról ••• Felejthetetlen élményben volt itt része mindenkinek: a teremben felsorakoznak az útt’örö pajtások, fiuk, lányok és a fiatal, rokonszen­ves tanító, Lelkes Róbert vezeté­sével énekelnek. Harsányan cseng, búg, csilingel a kedves gyermekek hangja, arcuk mosolyog, szemük ra- •gyog. Magyar népdalokat, munkás- mozgalmi indulókat, majd a Poljus- kát éneklik. Jacakova elvtársnö el­ragadtatva hallgatja, boldog, hogy a hazájában született dal a magyar gyermekek ajkán szárnyal. Ahitat, szeretet ömlik el a gyer­mekek arcán: a Sztálinról szóló kantáiét éneklik gyönyörűen, orosz nyelven. Amikor indulunk tovább, a jövő reménységei ajkán felharsan a világ dolgozóinak himnusza. Ezt is a szocializmus nyelvén, oroszul éneklik s csengő hangjuk egybeforr a magyarul, lengyelül, oroszul, fran­ciául éneklő felnőttekével... Horvát Ede, a győri vagőngyáx Koesuth-dijas sztahanovista esztergá­lyosa rezsikünyvecskét vezet, amelybe pontosan beleírja, hogy egy szerszá­mot mennyi ideig használ. A szer­szám élettartamának ez a gondos megfigyelése és a szerszám gondos kezelése lehetővé tette, hogy míg a múltban 100 tengely megmunká­lásánál 2 kés kopott el, addig a je­lenlegi gyorsított vágással, helyes szerszám köszörüléssel egy szerszám­mal készít el 170 tengelyt. Sztahánovista esztergályosaink ügyelnek arra is, hogy a gép a S órás munkaidőben a lehető legtöbb ideig termelő munkát végezzen. Biliek József, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek sztahánovista esztergályosa a munkaidő 75 száza­lékában termelő munkát végez a gépén. Kék Zoltán 75—80 száza­lékos, Rumpler László pedig napi 8 órai munkaidő melleit hét é» fél­órái munkaidővel hat és fél órai gépi idővel dolgozik. Miskolc-Tapolcán Megérkezünk Miskolc-Tapolcára. Itt is ugyanaz a lelkesedés és sze­retet fogadja a külföldi elvtársa­kat, mint mindenütt. A fiirdőtelep éttermének terraszán az üdülő dol­gozók nevében Qittner László, a Vegyianyaglcereskedelmi Központ vezérigazgatója beszél arról, hogy a múltban soha nem nyaralhattak volna itt; ezt a csak a Párt, a munkásosztály által vezetet? népi demokrácia tette lehetővé. A terített asztalnál megkezdődik a nagyszerű ebéd. A pompásan elké­szíteti, bőséges ételekkel az olasz és francia elvtársak nem tudnak megbirkózni. Nincsenek hozzászok­va, hiszen hazájukban egyre rosz- szabbak az élelmezési viszonyok. Megkezdődött a borsodnádasdi dolgozók nyári üdültetése A lemezgyárból az idén 450 ie- íentkezitek nyári üdülésre és az első csoport máris megkezdte jó mun. kája után kiérdemelt pihenését az ország legszebb üdülőiben. Mj nem felejtjük ej egy percre sem, hogy a Párt és Rákosi elvtárs tette le­hetővé számunkra, hogy ma a dol­gozók pazarul berendezett üdülők­ben a magas életszínvonalnak meg felelően kifogástalan ellátás mel­lett pihenjék ki fáradalmaikat,. Az üdülésről hazatért dolgozók első csoportja örömmel mondta el, hogy nyaralásuk közben megismer, kedtek más üzem dolgozóivá] js s közben tapasztalatcserét jp folytat, tak. A Szabadsághegyen, Gályáié, tőn és a Kékesen üdülő dolgozók tudják, hogy csak a szocialista épí. tő munka tette lehetővé számunk­ra azt, hogy mj most jólétben él­jünk s ezért még fokozottabban folytatjuk termelő munkánkat s még etezántabb harcosai leszünk a békének. (Kalapács István Borsod., nádasd.) Olcsslib lett a csirtepsprikás k pástétestazerv is Ssoviet hősök sírjánál r a Bükk-hegységben A gépkocsik a haragoszöld Bükk­hegység közepén kanyargó szerpen­tin úton kúsznak felfelé. Sötétedik már, amikor megérkezünk a lillafü­redi erdögondnokság kurtabérci csemetekortjéhéz. Itt a pereces! bá- nyászzeneknr pattogó indulói és fe­hér ruhába "’között mosolygó, bar­Néhány nappal ezelőtt, mint megírtuk, leszállították a sertés-, borjú és marhahúsból készült kon. zervek árát. Most tovább) árcsök­kentésről adhatunk hírt: teszállí­tották más konzervek árát |s. Ol­csóbb lett a csjrkepaprikás-kon- zerv, a félkilós doboz új ára 13.36 forint helyett 7 forint- A pástét», mok árát szintén csökkentették, ay egyharmados májkrém például 5.9.5 forint helyett 4.80 forintba, az egy. hafodos májkrém 4 forjnt helyett 3 forintba, az egyötödös vagdalt hűspáS(étom 8.80 forint helyett 4.80 forintba, az egyharmados nyulpás« tétom 4.60 forint helyett 3 forint­ba kerül ezentúl. A különböző pás­tétomok és húskrémek különösen kirándulásoknál nagyon IcedyfHj-i, a dolgozók körében

Next

/
Oldalképek
Tartalom