Észak-Magyarország, 1950. április (7. évfolyam, 79-90. szám)

1950-04-20 / 90. szám

A PA RTF LET B * Hogyan készített&k eii a diósgyőri ó-gyár nagy- kovácsmiMseSyéken a vezetiségváiasztó taggyűlést AmiUur miiünk, a Nagykovácsiul! helyben megválasztottuk új alap­oz: rvozéti vezetőségünket, műhelyünk dolgozóinak irányítóit, a Nagyko­vái-/műhely füstös falai piros zászlókkal, zöld fenyögallyakkal Tol­lak feldíszítve. Az emelvényen ott díszelgett piros drapériával övezve a mi nagy tanítónknak, a világbéke őrének, a szeretett Sztálin elvtárs­nak arcképe, a magyar dolgozók sze­letelt. vezérének, Rákosi elvtársiak arcképe és a munkásosztály láng­eszű tanítóinak, Marx és Lenin elv- társaknak a képei. A taggyűlés előtt üzemünk zenekara mozgalmi induló- k n játszott. Mindez ünnepélyes kere­tet adott ennek a nagyjelentőségű taggyűlésnek. De az ünnepélyes külsőségek csak kifejezői voltak annak, hogy tag­gyűlésünket mindenekelőtt n népne­velők alapos, jó munkájával készí­teti ük elő. Rákosi elvtárs február 10-i beszéde nagy lelkesedést keltett dolgozóinkban Párttagok és pártonkíviiliek mon­dogatták egymásnak, hogy ez az út mutatás erőt adott a Párthoz fű­ződő viszonyuk még szorosabbra kapcsolásához, a pártonbelüH demo­krácia megerősítéséhez, a nálunk 18 Tapasztalható bürokratikus pártépi- tési módszerek kiküszöböléséhez. üzemünkben az egyik népnevelő- csoport túlnyomóan .fiatalokból _ állt. Az „öreg'' népnevelők tapasztalatait párosítottuk az ifjak lendületével és megindult az egyéni agitáció. Az iilupszervézeti titkár, Kelemen dÓ- elvtárs sokat foglalkozott uóp- .. kinkkel és maga is kivette részét az aaUrnáéból. Különösen sokat foglalkoztunk a vidéki dolgozókkal. Újra és újra idéztünk Rákosi elvtárs beszédéből, ivh’ni vita ttukj lmg,y mennyire ráillenek megálla­pításéi a mi műhelyünk viszonyaira is, omliViceztettük őket, hogy alaps/erve- /ötünk munkája milyen szoros, elvá­laszthatatlan kapcsolatban áll a ter- n,ölési eredményekkel, a dolgozók életkörülményeinek javulásával, stb. Egyszóval azt .magyaráztuk, hogy a pártszervezet, a kommunis­ták munkáján múlik a közös­ség és az egyén boldogulása. Megérttéttiik velük, hogy a kommu­nisták kritikája-ünkritibája a tag­gyűlésen az előfeltétele, hogy üze­münk dolgozói a jövőben még jobb tűnni,ár végezzenek, még. gyorsabban halmijának előre. .V taggyűlés előkészítésével kap­csolatos felvilágosító munka azt is bebizonyította, hogy mennyire nem helytálló a még egyes vezető elvtár snk által is hangoztatott vélemény: ..A vidék-öl bejáró dolgozókkal nem lehet sokra menni, mert állandóan rohannak a vonathoz, sietnek haza.“ Mi, nagykovácsmflhelyi népnevelők a gyakorlatban cáfoltuk meg ezt a té­ves nézetet. Beigazolódott, ha szívó­san foglalkozunk a dolgozókkal, meg is mutatkozik az eredménye. Például megszerveztük azt is, hogy a ruesz- szelakó vidéki dolgozók, akiknek nem volt vonatuk, a taggyűlés napján egy-rgy helyijén! akii munkástársunk- 11 ál szálltak meg. Ez a példa is mu­latja, hogy a dolgozókban megvan a. jóakarat a Párttal szembeni kötele­zettségük teljesítésében, csak meg kell magyarázni az egyes kérdések jelentőségét. A taggyűlésen, megmutatkoztak a jó • előkészítő munkának a gyümöl­csei. En a legdöntőbbnek azt tartom, hogy a taggyűlésen erőteljesen al­kalmazta tagságunk a bolsevik bírálat és önbirálat fegyverét. v másik fontos körülmény az. hogy kommunistáink a taggyűlésen ko moly termelési kötelezettségeket vál­laltuk, újabb felajánlásokat tettek április 4-re és azutánra is. Tomes/ Rez.3Ö élmunkás elvtárs például vál­lalta, hogy Gyulai József esztergá­lyos társával együtt április 4-re ciz eddigi 174 százalékos teljesítményét 230 százalékra emeli. Tomesz elvtárs a taggyűlésen elmondta, milyen nagy segítséget adtak nekik a népnevelők. Tomesz elvtárs ugyanis nem régen került át műhelyünkbe és a népneve, lök itt fokozottabb mértékben fog­lalkoztak vele. Segítették, hogy az új munkakörülményekhez minél ha­marabb alkalmazkodni tudjon, meg­magyarázták feladatait, beszéltek neki a Központi Vezetőség február 10-i határozatának! jelentőségéről, stb. . Horváth Károly programkészítő felelősünk önkritikát gyakorolt a taggyűlésen. Elmondotta, hogy Rákosi elvtárs beszédéből, a népnevelők magyarázatá­ból értette meg eddigi hibáit Rájött arra, nem lehet úgy tizemet vezetni, ahogy eddig tette. Eddig mindent maga vállalt, a hozzá be­osztottakat nem nevelte és ennek kö­vetkeztében. nem jutott ideje a. tanu­lásra sem. Az elméleti téren való visszamaradottság pedig akadályozta munkáját és ezen keresztül akadá­lyozta az üzem feladatainak teljesí­tését is. Majoros László elv társ arról be­szélt, hogy bár régi tagja Pártunk­nak, bizony midig nem nagyon mert szólni, azt hitte, hogy aki kritizál, maga issza meg levét. Ma már lát­ja, hogy milyen helytelen volt ez az álláspont, mert csak a kiskirályok, basáskodók rossz munkáját segítette elő hallgatásával. Rákosi elvtárs be­széde nyomán ezen a magatartásán változtatni fog. Németi László üzemvezető főméi' nők elvtárs április 4-re felajánlotta, hogy az tizem jó műszaki vezetésével biztosítja tervünk 1950 december 1-re való teljesítését és ezenkívül vállalja, hogy ez év végéig 300.00!) forintos megtakarítást ér el a mű­helyben. Amint a példákból is látható, nemcsak munkásaink, de műszaki értelmiségünk is aktívan kivették részüket a taggyűlés munkájából. Ebbén nagy része van liancsi Árpád népnevelöfelelös elvtársnak. Banesi elvtárs munkájában mindig szoros kapcsolatot tartott a műszaki veze­téssel, megbeszélte velük, melyek azok a területek, ahol a népnevelő- munkát erősíteni kell, milyen kérdé­sekről beszéljenek a termelés emelése érdekében agitátoraink. A taggyűlés jó előkészítését, ered­ményességét bizonyítja az új alap- szervezeti vezetőség összetétele is. A héttagú vezetőségben négy élmunkásunk foglal helyet. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a jól előkészített és a helye­sen lefolyt vezetőségválasztás már minden kérdést megold, üzemünkben tapasztalható minden hiányosságot kiküszöböl. De az bizonyos, hogy megvan minden alap a munka meg­javítására, csak okosan fel kell hasz­nálni azt. Szerintem a jövőben is nagyon sok múlik azon, hogy nép­nevelőink hogyan dolgoznak, hogyan magyarázzák meg a, kérdéseket az üzem munkásainak, műszaki értelmi­ségeinek. Kcmeceei József. a Nagykovácsműhely népnevelője. ÚJ ELET a szalmafedelű kunyhók helyén Scg.n'ceu község mellett terilV el Mihály volt király és legfőbb ki'.iíkmányoló 3(5 ezer holdas bir­toka- B területen robotoltak a vi­dék dolgozó parasztjai. Amerre csak a szem. ellátott, gyönyörű szántóföldek húzódtuk, de « ■’>!. delö vetés melleit alacsony nád. é® szalmafedelű kunyhókban nyo­morgót t a nép. — Ma is eszembe jut — mondja keseriieii Constantin Stolnicim, aS uradalom volt pásztor„ — hogyan szedtek össze bennünket n csen­dőrök, hogy robotra vigyenek. Aki nem akart menni, azt felig agyonverték. És, ha elmentünk munkára — tokija meg a szót Andromsohc asszony — dolgozhattunk köröm- szakadtáig, romlott marhahúst és savanyútejet kaptunk enni. Ke. serves kínlódás volt ns életünk. ..Őfelsége", „ kígyósarjudék, évente egyszer lejött a birtokig. Fehérkesztyűs kézzel, óvatosan, vigyázna megfogta a birtokról ré. ssére készített fényképeket. Meg- biccentette fejét, hAyet foglalt ko­csijában és nagy porfeUeg köze. pette eltűnt a homályban. A szörnyűség! s életmódról leg­jobban■ tanúskodnak ások a rend. szabályok, amelyeket a szüretek alkalmával a gazdatiszt „urak" bevezettek. Öregek, asszonyok, fiatal gyermekek görnyedtek a szőlőtőkék felelt, kádakba rakták a diís fürtöket anélkül, hogy meg. ízlelhették volna. Még csak nem is gondolhattak erre, mert ahogy kiértek a szőlőbe, a kasznárok fiityülöt duglak „ szájukba és ál­landóan sípolni kellett. A felügye­lők bottal sétáltak közöttük. Ez sern volt elég a fogdin egeknek. Kutyái;, való szájkosarat raktuk a szegény munkások szájába, ne­hogy véletlenül is szájukba ke­rüljön egy szőlőszem. A munkásosztály átvette a ha­talmat és a király észnélkiil futott az országból. Kikiáltották a r0m mán köztársaságot és Segurcea községre fel virradt n- új élet hgj- n„ln. A Párt és „ kormány gon­doskodóra által a királyi urada­lom túlnyomó részét felosztották a szegény parasztok között. Egy- kor még rabok, nyomorultak vol­tak ezek as emberek, most pedig a maguk urai. saját boldogabb jövőjük boldogabb építői lettek. A fenntmaradt <5000 hold földte­rületen megalakították „ „Novem­ber 1.“ állami gazdaságot, Constantin Slolniciu,, «: egyko. ri j uh ászpás ztor most 300 lóból állá ménes felügyelője, felesége a juh nyájat kezeli. Havonta több mint I.f ezer lej „ keresetük. — Tudjuk — mondják a roméin parasztok — hogy virágzó jólé­tünket a Pártnak „ népköztársa­■ ágnak és a. nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy szeretett lM­■ ánk, két kezünk munkéija ngo. mén még gazdagabb legyen és minél hamarabb elérjük a szocia­lizmust, amely nekünk a legna­gyobb jólétet biztosítja. 8 0ÉF0SZ leleplezte a cselédnyúzó kukkokat Cserépfalu községben a DÉFOSz munkaügyi bizottsága leleplezte az alkalmazottaikat kizsákmányoló cselédnyúzó kulákokat, akik nem fizetnék ki a kollektív szerződés szerjnt járó bért. Kósjk Lajos 1138 forjnitn! fizetett kevesebbet alkal­mazottjának, Késik Bertalan 1942-97 forinttal. Kerékgyártó I.ajosné 667.40- forinttal. -A munkaügyi bi­zottság kötelezte a kulákokat;, hogy 8 napon belül fizessék ki az elma­radt munkabéreket. Á Szovjetunióban járt magyar kulturális küldöttség tagjai sajtófogadáson beszámoltak gazdag tapasztalataikról A Kulturkapcsolatok Intézette szerdán délben sajtófogadást ren­dezett, amelyen az, M8zT .Szovjet­unióban járt küldöttségének tagjai számoltak be rendkívül gazdag ta­pasztalataikról, élményeikről Mihályfi Ernő megnyitó szavai után Váozi Miklósné, az M.BzT fő­titkár helyettese, a küldöttség ve­zetője, Gellert Endre, a Nemzeti Színház főrendezője, Alexits György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kucka Péter Kossuth-díjas író, Both Béla, n Ma­gyár Filmgyártó NV művészeti ve­hetője, Székely Endre zeneszerző, a Bartók Béla Szövetség főtitkára, Radó Ferenc, a népművelési minisz­térium képzőművészeti osztályának vezetője, Mikus Sándor Kossuth- díjas szobrász és Straub Brúnó Kossuth-díjas egyetemi tanár mon­dott beszámolót. A sajtófogadáson elhangzott rend. kívüli érdekes beszámolókat lapunk legközelebbi számúban fogjuk rész­letesen ismerfct’ni. JOBB TANULÁSSAL a fegyelem megszilárdításával válaszénak a reakció aljas támadására A miskolci áliami leánykollégium diákjainak levele Kollégiumunkban sajtóul számoló alkalmával tanulmányóztuk az MDP Központi Vezetőség ének a közokta­tásügyi min iszté rium munkájáról szóló bírálatát. A felolvasás után kollégiumunk tagjai hozzászóltál \a tanulással kapcsolatban a határovat- hoz. A mi feladatunk, hogy minél jou- ban tanuljunk, tanulásunknak azon- ban gátló akadályai vannak. Első­sorban a nehéz stílusban írt Eönyvek nehezítik meg tanulásunkat, isko­láinkban sok olyan tanuló van, aki Juliiról kér tilt középiskolába és tu­dása még nem elég ahhoz, hagy meg­értse tankönyveink nehéz stílusát. Sokszor egyes diákok lemaradnak a tanulás torén, társaik mögött és ez is a rossz tankönyvek miatt vau. Az új tankönyvek még hozzá későn je­lentik meg és nekünk nagy lépteikéi kellett haladni, hogy pótolni tudjuk az elmulasztott időt. Sok diák biem tudta behozni a lemaradását a könyv nehézségei miatt. Ezeket a hiányosságoké l i mára ink lelki is me­ntes munkával, sem tudják kiküszö­bölni. A lemorzsolódús, sajnos, emiatt elég nagyarányét volt. A tankönyvek hibáiról tanúskodik az is, hogy a történelem és a földrajz könyvek ap­rólékosan tárgyalják a dolgokat és nem emelik ki a lényt get. A (szám­tan és az orosz könyveknek nincs gyakorlati értékük, vagyis nem hoz­zák összefüggésbe az anyagot az élet tapasztalataival. Az általános isko­lák orosz könyvei jobbak, mint a közép iskoláké. Sokszor e Uen t mon dóso­kat találunk a könyvekben, például földrajzkönyvben a Ti. oldalon. Még súlyosabb hibák vannak a kémia könyveknél. Például az acetilén gyár­tásánál ,,C+3C = Ca CS+Co“. —• Most kérdezzük mi, hogy kerüli iaz eredményhez a Ca? A fizika könyvt >' olyan magas stílusban írták, külö­nösen az 1. osztályban, amit nem in­dánk megérteni. Mi új, jobb tankönyveket akarunk, könnyen megértbe töket és olyanokat, melyei: összefüggésbe hozzál: az anyagot a gyakorlati élettel. Csak jó tanköv y vekkel, megfelelő rn agya rá- zatto.l tudunk jól 'tanulni és tanul­mányi eredményeinket növelni. Ezért megköszönjük a Magyar Dolgozó!: Pártjának, hogy ebérrégé­vel leleplezte a közök tatásügyi mi­nisztériumba férkőzött reakció akna­munkáját és ezzel biztosította, sző,- inunkra, munkások és dolgozó porosz- tol gyermekei számára a jobb tanu­lási lehetőséget. Mi a reakciónak jobb tanulással, a fegyelem meg szi­lárdít ásó val válaszolunk, A miskolci állami középiskolai hány kollégium diákjai nevében: Zilahi Szabó Mária. A „V ILLÁM“ megjavította munkafegyelmünket, új lendületet ad a versenynek jegyzések vannak a kartonokon és hatásuk nagyon figyelemreméltó. Osztályunk a Május 1-i munka- felajánlás lázában él. Naponkint születnek új felajánlások, eredmé­nyek, de akadnak hibák is. A verseny nyilvánossága, a ki­váló dolgozók eredményeinek ismertetése lendületet ad a ver­senynek s rávilágít a hibákra. Használjuk minél többet és mi­nél jobban a villámot, mint n kri­tika és önkritika eszközét és fej­lesztőjét’. (Kozma Zoltán intéző.) A MAY Igazgatóság Y1T. üzen- gazdasági osztályának dolgozói már alkalmazzák munkahelyükön a „Villámot-'. Mi a „Villám“ í Egy kartonlap, amelyen rövid csattanó.* pár tor közli, ki dolgozik jól vagy rosszul, ki vezetett l)e új munkamódszert. A kis színes kartonok fogadják a dolgozókat szobájuk ajtaján, vagy íróasztalukon és a ..Yilk'ui“-táblám A „Villám“ nagyon hasznos esz­köz az eredmények és a hibák is­mertetésére, a krit’ika kifejleszté­sé re. Alkalmazása gyors, mint a vil­lám, mely mindig alkalmas he­lyen csap le. Mindenki tart tőle, de mindenki szereti. A szerkesztésben az egész osztály résztvesz, il letve a szerkesztőbizottságnak • mindenki segít. A „Villám“ rö­vid, . tárgyilagos megjegyzései nyomán megjavult a munkafe­gyelem. Ilyeneket olvashattunk a kis kar- tonliupokon: „N. elvtárs április 4-i felajánlását két, nappal a határidő előtt teljesítette. Kövessétek példá­ját-!“ „Az asztalon napok óta nagy halomban munkaverseny posta van! Mi van az éberséggel?“ „Nem ké­szültél április 4. méltó megünnep­léséi-e. szobád dekorációja azt mu­tatja." ..Ha nyugodtan és tervsze­rűen dolgozol, többre haladsz.“ „Nagyságos asszonyok a, szocialista társadalomban nincsenek.“ ,,IIa nem bírod .a kritikát, dolgozz job­ban.“ liven és ehhoz hasonló moe­U MSzT ózdi szervezetének baráti estje Satter Ernő. a Népbolt N. V, kuRurfelelőse Írja: Szombaton este a Magyar-Szov­jet Társaság ózdi. szervezetének vendégei voltunk. A szépen dekorált, csilla rfényben úszó teremben hosz- szú fehér asztalnál a vacsorát jó­kedvvel és jó étvággyal fogyasztot­ta el a vendégsereg. Az első pohár- köszöntő a magyar-szovjet barátsá­got éltette. Farkas Bertalan elvtára titkár mélyen átórzett szavaiban szoros összefogásra, meghitt barát­ságra hívta, fel a tagságot. A va­csorát rövid kultúrműsor követte, A balalajka-zenekar kedvesen szó­rakoztatta a közönséget, az Állami Aruház és az MNDEz üzemi tánc- csoportja egymást váltva tüzes íic- rnnsu, mutatós magyar népi lán­cokkal szerepelt. Kár. hogy hiány­zott egy-két Majakovszkij, Pen o- jmajszkij, vagy más szovjet vers.

Next

/
Oldalképek
Tartalom