Észak-Magyarország, 1950. április (7. évfolyam, 79-90. szám)

1950-04-20 / 90. szám

nüjanaK a béke védelméhez. ; Hja Ehrenburg, a világhírű szöv­őét író Prágában nyilatkozatot ít flott k bélsóért vívott harcról. Rá «untatott a békemozgalom növekvő érőjére, amely világméretekben bon t akozik ki, ’ Ezt még szélesebbé és hatalma­sabbá kell tenni mondotta, A lengyel békevédelmi bizottság több határozatot hozott a mozga lom megszervezéséről. A romái bi zottsúg felhívása hatalmas vissz­hangot keltett. Bulgáriában hatal­mas lendülettel, folyik az aláírás- gyűjtés. A nyugatnémet béKehareo- sok aláírási mozgalma hatalmas si­kereket éri? el. A dolgozók több mint kéthar­mada Irta alá a felhivást, Brazília fővárosában, Rio de Ja- neiroban eddig több mint egymill.ó férfi és nő írta alá a, békenyiíat- kozatot. Szovjet nőküldöttség utazott Berlinbe A Kémet Demokratikus Jíőszu- vetség meghívására szovjet nokiil- döftség utazott Moszkvából Berlin- be. A küldöttség vezetője Maria h ovrigina, a Szovjetunió egőszaég­ügyminiszter helyettese. A küldött­ség résztvesz a német demokratikus nöszövetség harmadik országos kongresszusán.' Májas Hői az iizeoiekben fizetik az 9Ii táppsnzsegélyeke! a Oíásgyőri Gépgyárbaa OTI megtalálja a megfelelő meg­A fe’szabadulás óta a társadalom- biztosító intézetek irányítása a ezakszerVeketek feladativá vált- Pártunk útmutatása" alapján ha. tározía ej a Szakszervezetek XVII. kongresszusa a társadaiombiztosí- (ító intézetek egyesítését. A diós­győri dolgozók — mj tagadás —i kezdetben nem szívesen fogadták ezt az Intézkedést, Féltünk az OTI-tól és múltbeli ta­pasztalataink alapján félelmünk nem is vojt alaptalan. Attól tartot­tunk, hogy jtf Diósgyőrben js régi OTí bürokratákkal fogunk |_alát_ kozni, akjk nem a megértést, ha­nem lélektelen közömbösséget ta­núsítottak. Amikor Társpénztárunkat az OTI .magába akarta olvasztani, kézzcj- Sáb-tjad .tiltakoztunk ellene.- Sikerrel, luéít a beolvasztást elodázták. Ugyanakkor azonban Pártunk fel is figyelt a tilta­kozásra és kezdték yjzsgál- gatnj, mj az oka a dolgozók magatartásának- A hibákat va­lóban megtalálták és mindent elkövettek, hogy azokat kikü­szöböljék. Rajta vannak, hogy az OTI-t a nép wzolgájaiába ámítsák, ahol nem űzi-keresik, hogy kinek a kérelmét Hogyan, utasítsák el, hanem azt, hogy hogyan segíthetnek a rászo. ruió dolgozókon,, Ilyen OTI-tól már nem félünk, inegnyugvással -fogadtuk, amikor öz év elején; az QTI átvette a T árspénztárt, annál is , jnkább, inert kormányunk mindent elkövetett, hogy az átcsatolással a dolgozókat ne érje károsodás. Igaz, hogy az egyesítés nem ment zökkenőmentesen, vannak még bajok, amelyek , mjatt dolgozóink körében panaszok merülnek fel. Az .OTI orvosok nem írják fel a meg. Jelelő gyógyszereket, azon a címen, hogy drága- Reméljük, hogy a szakszervezet közbenjárására az oldást. Hjszen nálunk is a legfőbb ér. ték az ember, akinek felgyógyu­lása érdekében a legnagyobb áldozatot i$ meg kelj hozni­Bjzunk abban, hogy a felmerült hibák múló természetűek, mert a társadalombiztosítás szemünk lát­tára fejlődik, Május l.vel, — Djósgyó'rben is bevezetik a társadalom- biztosítási készpénzsegélyék. nek az üzemben való kifizeté­sét. Ez is a dolgozó nép érdekében történik. Nem kél ezután a taP- pénz .alán szaladgálni, órákat, napoka.t’ eltölteni, hanem úgy mintha a dolgozó beleg sem lelt vojna, a fjzetéssel egyidőben a saját bérejszaniolója állal szám­ié jtett táppénzt fogja megkapni. Ez a munka nagy feladatot ró az üzemi bérelszámolókra. Bizonyára [esznek [nehézségek az indulásnál, ezeket azonban le kejl küzdeni. A táppénz kifizetéseknél n-agy szere­pük lesz a szociálpolitikai felelő­söknek és beteglátogatóknak, Ép- pep az a célja az új segélyfizetésj rendszernek, hogy a szakszervezet minél hathatósabban tucUon bele­nyúlni a társadalombiztosításba. Beteglátogató és szociálpoliti­kai felelős engedélye nélkül, táppénzt kifizetni nem fognak. Ezzel elérjük, hogy a rászoruló dolgozó a táppénzen kívül igazsá­gos mértékig szociális segélyt is kaphasson, módunkban lesz ugyan, akkor a szimulánsokat, a táppénz­csalók af tettenérés, esetén méltó­képpen megbüntetni. Üzemünkben az új rendszer za­vartalan bevezetése érdekében - a közeljövőben OTI szaktanfolyamot fogunk rendezni a bérelszámolók és szociálpolitikai felelősök részére. Tovább harcolunk társadalombizto­sításunk javításáért, kiküszöböljük a még meglévő hiányokat,. (Krokos János, a Dósgyórj Gépgyár társ. bizt. vezetője.) Újabb értékes véllaUsekat tettek Május 1-re - az egereseiül ifjúmunkások Az egeresein bányaüzem ifjúsága (egyre fokozottabb lendülettel kapcso­lódik a verseny-munkába. A napok­ban a bányatelep kultúrtermében, if­júsági gyűlést -tartottak, amelyen {Vadászi Margit MINSz kiküldött is- •iuertette az egységes ifjúsági szewe­het megteremtésének fontosságát és iá Május 1. nagy jelentőségét, Hang- tsúlyózta, hogy az .egércsehi bánya­tizem ifjúmunkásai április 4-re fl ínegyében a legjobb eredményű, ér­ték el, arait tovább kell fokozni. Az ifjúság lelkesen tett munkafel- Sjánlásokat. C'sá*yi Sándor az „Oleg Jv őseiéi “-brigád nevében az üzemi tmtnkák- mellett, agyi.. ponthegesztő transzformátor elkészítését vállalta. 3’íWdr Gyula • vájár teljesítményét fi00 százalékra fokozza. Máté Sándor, Jfelédi Ferenc, Bíró K. István vállal­ta as I. fősik) ói szállítás zavartalan- >iii tételét és a munkaidő teljes ki­használását. Férd László és társai kovácsok a bányai kötállakatók és az »isztályózó szalagmü tökéletes kar- \ an tartását. vállalták. Ficere Malvin ätz adminisztrációs munkában ígért­fokozottabb . teljesítést. Fosták György és társai villany-szerelő ta­nulók a bányához vezető út világítá­sának felszerelését és a monosbéii távbeszélő vonal rendbehozását, vál­lalták. Somodi Kálmán 130 százalék­ra emeli teljesítményét. Yargyas Béla köt szivattyú helyett 3 szó vattyu kezelését vállalta. Hegdiis János gépkezelő a csapatok üres ed' lével való ellátását biztosítja, iSzabó Mihály és Tóth Imre ő újítás he­gesztői munkáját végzi. Szabó külön vállalta egy beteg hegesztő munkájá­nak elvégzéséi. Falta Ottó 55 ceil Its szénpor feladását 65-re emeli, -— Targa B. János és társai a 42-es frontfejtés üres ellátását 110 száza­lékban biztosítják. Szegváry György a fatelep teljes rendbentartását és Május 1-re kultúrműsor megrendezé­sét vállalta. Jvádi Erzsébet a hangos híradón keresztül a termelési ered­mények pontos bemondásával és hí­rekkel segíti elő a propagandamunka kiszélesedését. (Szegvárig 'Ojtárgy, Pap Ottó, Egereseki,) S&ámos új létesítménnyel gazdagodik Borsod-A hamj-Zemplén megye az ötéves terv első évében Borsod-Abáúj-Zemplőn megye vá­rosai, községei a hároméves tervben nemcsak helyreállították a háborús pusztításokat, népi demokráciánknak jutott ercie arra is, hogy új léte­sítményekkel gazdagítsa a megye Községeit s pótoljon sok olyan hiá­nyosságot, amit a régi rendszer ne­gyedszázados korszaka alatt nem tudott, nem volt hajlandó pótolni. A hároméves terv 1950-re átnyúló beruházásai Az ötéves terv első esztendejében számos új létesítménnyel gazdagodik a megnagyobbodott vármegye. — Olyan létesítményekkel, amelyek hozzájárulnak a dolgozók kulturális és gazdasági jólétének fokozásához. Bár a közületi vonalon végzett be­ruházások csuk kis töredékét alkot­ják az állami vonalon történő beru­házásoknak, ezek is jelentékeny elő­rehaladást eredményeznek a dolgozó nép érdekében. Csupán as 10Í9. évről esésre át­nyúló tervberuházások összege több, mint 1 millió forintra mg. Az egyes tételek között szerepel Bak és Vatta község új községházája, együttesen több, mint 200 ezer, fo­rint költséggel. Félmilliónál naL gyobb költséget képvisel a borsod- nádasdi gyönyörű kultúrház, 100 ezer forintot pedig a királdl kultúr­ház. A volt Zemplén területén több, mint 150 ezer forint költséget ruház­tak be a sajóhidvégl községház, építésére, közel 66 ezer forintot a eigándi kultúrházra, amelyek építését most fejezik be. Az ötéves terv első éve a községele újabb sorát látja el korszerű községházával, jegyzői lakással, aZ eddig hiányzott tűz­öl tósze rtára klen l, amikre ismét milliós költségeket fordítanak. A disznóshorváti község­háza 450 ezer forintos építkezés, de ugyancsak szép épületeket emelnek e célra Szentistvánban, Aszalón. Jelentősen fejlődik a közlekedés A legnagyobb összeget fordítják közületi vonalon a közlekedés fej­lesztésére., A községek belterületén nagy hiányosságot jelentenek a ro­zoga fahidak, kövezetlen utak, gya­logjárók. A hidak hiányosságait szá­molják most fel Sájószentpé torén, Bánfalván, Szikszón, Répáshután és még néhány kisebb-nagyobb község­ben. A községi utak helyreállítása, kikövezése, járdák kiépítése új arcu­latot fog adni ugyancsak számos községnek. Így Mezőkövesden az ut­cák kövezésére 50 ezer, járdaépítésre 40 ezer forintot fordítanak. Sajó- szentpéter, Putnok, Edelény, Mczö- csát, Ragály utcáinak képe is meg fog változni, ugyanúgy Sárospataké, ahol járda és útépítésre 130 ezer forintot fek­tetnek be, Szerencsen 100 ezer forintot. Fejlesztik Eegyesbényte, Bekecs, Gi- rinos, Köröm, Tiszaluo, Megyaszó, Tokaj, Tiszakarád, Erdőbénye, Tolcs- va, Tállya, Taktaszada, Taktahar- káhv belső úthálózatát is. A terv első évében, 31 újabb község kap villanyvi­lágítást­Tudjuk Gerö elvtárs beszédéből, az ötéves tew végére egyetlen község sem lesz az országban, amelynek ne lenne villanya, postája és telefonja, 9 községben létesítenek dögkutat, ö községben kerítik el a vásárteret vagy helyezik karba. Gondot fordí tar.ak ezenkívül a fásításra, községi kei-tészetek, gyümölcsösök létesí­tésére, , parkosításra. Jelentékeny •összegeket ruháznak be fásításra Szentistván, 'Sajőszentpéter, Mező­keresztes, Mezőkövesd, Tokaj, Rieso községekben, parkosításra Sárospa- takón. Tállyán bekerítik a parkot, Abaújszántón, Göncön gyümölcsösö- ket létesítenek. Fejlesztik az állattenyésztést Sok községben hiány-zótt még a- hullaház, amit most íl községben, köztük Szikszón, Encsen, Sárospata­kon fognak pótolni. 11 községben fordítanak jelentékenyebb összege­ket a belvízlevezetésre, a belterület szabályozására. 9 helyen létesítenek jégvermet, vágóhidat. A közületi be. ruházások kiterjednek az állatte­nyésztés fejlesztését szolgáló istál­lók létesítésére is. Szikszón ménis- tállőt, Vizsolyban bikaistállót, Sem- jenben apaállat istállót építenek. A falu népének haladását, az életbe való bekapcsolását mozdítják elő h, hírközlő berendezések fejlesztésé«» szolgáló beruházások. A Borsod megyével egyesített aba- •úji és zempléni községek dolgozói már az első évben tapasztalni fogják, milyen nagy előnyt jelent számuk­ra az iparilag gazdagabb, az, élen­járó munkásosztály nagyobb töme­geit magábafoglaló s a munkásosz­tály lendítő, alkotó erejét közvetle­nül érvényesítő borsodi medencébe való szorosabb bekapcsolódás. Az egyesítés hatalmas előnyeit az öt­éves terv végrehajtása során minden vonalon, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és kulturális vonalon egyaránt érezni fogjuk Abáúj én Zemplén eddig elhanyagol tabb, ked­vezőtlenebb viszonyok között élő dol­gozói. ÓiafÉ MSzT-szervezet iáisfceicon A miskolci Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi N. V. dolgozói április 17-én ünnepélyes keretek között alakították meg a Magyar- Bzovjet Társaság alapszervezetét. Az MBP részéről az alakuló ülést Yiskevics Zoltán elvtárs nyitotta meg. Lupták István, az M8zT me­gyei , ritkára, magvas beszédben is­mertette milyen hatalmas támoga­tást, kaptunk a Szovjetuniótól ha­zánk felszabadulásától napjainkig. Ismertette a Magyar-Szovjet Társa­ság célkitűzéseit’ és arra kérte a hallgatóságot, igyekezzék minél job­ban elmélyíteni a szovjet-magyar barátságot. Az alakuló gyűlésen az, aiábbi vezetőséget választották' meg: el­nök Erdős Béla, titkár Gerö Mik­lós, helyettese Viskevics Zoltán, propagandista Turcsik Mária, gaz­dasági vezető Galló Sándorné, szer­vező Incze Kálmán. (Tan Éva saj- tófeíelős.) SZÍNHÁZ Ma, csütörtökön este fél 8 óra­kor Fagyejev bérletben a „-Villa a mellékutcában" kerül színre. A színdarab rendkívül érdekes mon­danivalójával, a színészek kiváló •alakításaikkal és a pompás díszle­tekkel minden esíe nagy siker! arat. Perecesen játszik a „Gerol&telnj nagyhercegnő“ együttese, mint a .Miskolci Nemzet} Színház táj- színhá-za. A lelkes közönség el seni akarja engedni a társulatot, akik felszabadult jókedvvel szórakoztat­ják Pereces dolgozóit. Elkészültek a „Tamás bátya kunyhója" díszletei, A színdarab, amely a színház legközelebbi be­mutatója lesz, pompás kiállításban kerül színre. Básthy István dísz­letterveit Horváth Lőrinc festő ki­vitelezte, a iamunkálatokat Szász­fái György színpadmester irányí­tásával á színház saját műhelyé­ben a műszakj dolgozók végzi*. Az áprilisi esőzések elősegítik a kukorica vetését A miniszteri anácsi határozat elő­írása szerint a kukoricavetést az Alföldön április 30-jg, a dunántúli és az északi megyékben május 15-ig be kel] fejezni, A ve*ést géppé] végezzük. Helytelen az az elavult módszer, hogy barázdára pergetik a kukoricát, mert ezzel a módszerrel nem lesz egyenletes a vetés. A megfelelő vetésmélység 6—8 centiméter, leghevesebb a 60, esetleg 70 centiméteres sortá. volság. Négyzetes vetésűéi és illá­jában a koraibb fajtáknál COtas sor­távolságot alkalmaznak. Vetés után boronálni kelj a földet- Hengere, zésnek csak száraz időjárás esetén van helye, . Az áprilisi esőzések nagyon meg könnyítették a talajporhrnyító mun­kák végzését, kedvező’ előfeltétele­ket teremtettek a kukorica vetésé­hez, fi sakk-vüáÉaMelíiM versenyének állása Boleszlavszkij—Szmiszlov,— győz Boleszlavszkij. Kotov—Szabó — függőben ma­radt­Flohr—Kérész döntetlen. Najdorf—Stahlberg — függő játszma. Ll lienthal— Bronstejn — döntet­len. A verseny állása: Boleszlavszkjj, Bronstejn, Kérész, 4—4 pont, A többinek 2—2 pontja, Szabónak 1 és fél pontja van. 10.367.eGQ forint uses a kinnrlipar mát A könnyűipar március hónapban alkalmazott’ -újításai tízmillió 367 ezer forint megtakarítást jelente­nek. Az elfogadott újításokért több mint 300.000 forintot fizettek ki, A legkiemelkedőbb eredményt! a, bőripar érte el 2,675.794 forint évi megtakarítást jelentő újításaival, Az élelmezési iparban márciusban ftabarífásf jelentenek eins hm újításai kiemelkedő eredményt értek el a malomipar dolgozói. A benyújtott újításök száma közel háromszoro­sára emelkedett a februárinak. Ugyancsak emelkedett? a cukor­iparban a benyújtott újítások szá­ma és szép fejlődésnek indult a ru­haipar újítási mozgalma Is, Versenvbe inainak a meovei állami oazdasáaok központjának § A megyei állami gazdaságok köz­pontjának három gépjárművezető­je: Dajka Dezső, Dúkát István és Bori gyári Ferenc a „szakma legjobb dolgozója11 címért versenyre hívta az állami gazdaságok megyei köz­pontjainak gépjárművezetőit 1950 december 31-ig Terjedő időre. A gépjárművezetők vállalják, ogy a személyautók havi ka- ban- lartási költségét .csökkentik, Azzal, épiármövezetői hogy a középjavításokat házilag végzik 'el. Vállalják, hogy üzem­anyagban 5 százalékot, genéráljavi- túsok terén pedig évi 4.000 forintot takarítanak meg. S a havi rcejieO teljesítményt fokozzák. Ez utóbbit úgy érik el, hogy a gépjármüves javítási ideje; csökkentik, A ver­senyfelhívást megküldötték miuden egyes állami gazdaság központjá­nak, V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom