Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-19 / 66. szám

De * Pírt támogatott elhatá­rozásomban és kifutottam az első szerelvénnyel, melyen 1400 tonna helyett 2100 ton- „ na volt. E.« sikerült! Pér nap múlva mér az ország minden részén megindult a 2000 tonnás mozgalom. Most már nem nyugodtam tovább, fokoztam a rak­súlyt és sikerült 27.13 tonnát is vontatnom. Megkaptam a Köztár­sasági Érdemrendet, ébnnnkás ki­tüntetést. Ismét a szovjet sztahanovisták siettek segítségemre. Pányin elv- társ látogatása után — jelentősen fokoztuk a versenymozgahnat, megindult az 500 km-es mozgalom. Ivan Blinov szovjet mozdonyveze­tő sztahanovista elvtárs újítását ta­nulmányoztam s tőle megtanultam, hogy kell a 100 km-re eső javítási költséget csökkenteni. Soha nem látott eredményekkel ünnepeljük legnagyobb nemzeti ünnepünket! Most április 4-re készül Tóth Ili. János elvtárs s versenyben áll az összes mozdonyvezetőkkel, hogy Magyarországon soha nem látott eredmények szülessenek e napokban, így ünnepeljük legna­gyobb nemzeti ünnepünket. A szov­jet sztahánoviaták útmutatását kö­vetve, a Párt állandó jsegítő tá­mogatásával Tóth elvtárs elnyer­te a legnagyobb kitüntetést, s ez további még jöbb munkára lelkesíti a kiváló mozdonyvezetőt. Búesúzásul megkérdezzük, mit vesz a 10 ezer forintos Kossuth díjból? — Már kinéztem ,-tnagamnak egy családi házat és most azt meg is veszem. A Szovjetunió példáját követve nálunk is becsület és dicsőség dolga lett a munka Tóth III. János elvtárs nem érte volna el kiváló teljesítmé­nyét, ha nincsenek olyan öntuda­tos munkatársai, mint Locker An­tal és Kertész András, a két fütő. Mind a hármam egy célért lelke­sednek, egy cél lebeg előttük. Locker Antal 36 éves, magas, barna, komoly arcú fűtő. Of fia Vhu, 12 éve dolgozik, mint fűtő. Közben megszerezte a segédmoz­donyvezetői vizsgát is. Apja kőbányában dolgozott, mint bányász, kegyetlen, nehéz, nyomorúságos kenyérkereset volt iez. Kezdetben ő is ott dolgozott’, mint napszámos. Soha írem becsül­ték meg munkáját. Nem is volt kedve ott maradni. Szíve a gépek leié vonzotta. Addig nem nyugo­dott, amíg sz Allamvasutakhoz nem került. Szorgalmasan dolgo­zott ugyan, de itt sem becsülték munkáját. A felszabadulás óta megvál­tozott az élete. Felismerte és egyre jobban megbizonyoso­dott róla, hogy a termelés fo­kozása az életszínvonal emel­kedését vonja maga után. Tóth III. Jánossal és Kertész Andrással együtt! indultak neki augusztus 23-án a 2100 tonnás szállítmány Hatvanba való veze­tésére. — Úgy éreztem — mondja visz- szaemlékozésül —, ez a nap ki­elégítés volt számomra a reakció­val szemben. Hatalmas csapást mértünk ezzel a teljesítményünkkel az imperialistákra. A dolgozó nőp állama munkánknak elismeréséül kitüntetésben és pénzjutalomban részesített. Boldogan‘meséli el, hogy amikor hétfőn este hazament munkából, felesége mondta, hogy távirat vár rá, sürgősen Budapestre kell utaz­nia. Nem tudta meg, miről van sző, boldog izgalommal utazott' « fővárosba. — Amikor a kitüntetést és a pénzt megkaptam — mondja —, akkor éreztem mélyen a lelkemből, hogy. országunk milyen hatalmas előrehaladást tett a szocializmus felé, hogy nálunk is a Szovjet unió példáján a. munka1 becsület és dicsőség dolga lett. Feleségem gyermekeim a rádión keresztül hallották meg jutalmazásomat. Amikor hazaérkeztem az állomásra, mind a hatan nyakamba borultak. Az 500Ö forinttal mi a ter­vem...? Kriptám a dolgozó nép államától egy házhelyet és ezen most családiházat akarok épííeni... „Képességem legjavával akarom megszolgálni, amit a Szovjetuniótól, a Párttól kaptam“ Kertész András apja uradalmi Cseléd volt. Heten voltak testvé­rek. Apja sohasem keresett fir.y- jnyit, hogy a mindennapi kenye­ret biztosítani tudfa volnin, a nagy családnak. Korán meg kel­lett kezdenie az uradalmi napszá­mosok kemény, keserves sorsát. Kora hajnaltól késő estig dolgoz­tatták és tűrnie kellett — a kol­duskenyérért — a ispánok, az intézők hajcsárkodását, Munkáját soha sem ismerték el. — Még kenyerünk sem volt ügy, ahogy kollett volna, — mondja keserű visszaemlékezésé­ben — és nemhogy kitüntetést kaptam volna, hanem mindig at­tól kellett rettegnem, hogy a pár filléres napszámtól is elesek. O is nagyon szerette a gépet. A tanyavilágból elindult a város felé. Vonzották a sistergő mozdo­nyok, a csattogó vouatkerekek. Kezdetben mint pálynmunkás dől gozott. 1947-ben lett fütő. Tóth és Locker mellett ő is a szovjet sztahánovisták munkáját kezdte tanulmányozni. Lelkesen kapcsolódott bele a 2000 tonnás mozgalomba. — Nem tudtam, hogy kitünte­tésben lesz részem, vagy pénzju­talomban, még azt’ sem tudtam, kogy megdicsérnek érte. Voltak munkatársaink, akik egyenesen gyűlöltek ezért minket... Csak Köszönetét mondunk mind- azosnafc, kik felejthetetlen férjemnek, édesapánknak te­metésén megjelentek, részvé­tükkel fájdalmunkat enyhítet­ték GRIEGRR CSÁVÁD g egyet tudtam: számomra, a felsza­badulás, a Szovjetunió hozta meg az életet, a szabadságot, a Páli, vezet a biztos jövő felé és én eze képességem legjavával akarom megszolgálni. Tudtam azt, hogy minden kiharcolt kilométer új és új győzelem a szocializmus építé­sében. Meghatódva meséli el, hogy az országházban szörnyű zavarban volt. Félve lépett be, hiába ol­vasta az újságokon keresztül, de még mindig nem volt biztos benne, hogy ez a nép tulajdona. — Attól féltem, nem jó hely ro megyünk. De az a meleg sze­retet, ahogyan ott fogadtak, egyszeriben eloszlatta minden cl fogődottságomflt. Boldogan vettem át a kitüntetést és a jutalmat. Leírhatatlan moghatódottság vett erőt rajtam, úgy éreztem, ez kár pótlás minden eddigi szenvedé­semért, hiszen egy ország ismerte el az én munkámat. Felesége és kislánya boldog örömmel várta haza. Rövidesen tervet készítettek és már meg is vásárolták az épülethez a felsze­relést és megkezdte az építkezést. A demokrácia, nemcsak biztos és’ mindig nagyobb kenyeret, de lakó házat is biztosított számunkra — mondja. Mind a hárman boldogok, de nem nyugszanak a babérokon, újabb feladatokra készülnek, újabb sikereket akarnak kivívni a termelés frontján. Ez a jutalom — mondják —, a magyar népnek ez az elismerése újabb munkára lelkesít bennünket és mi meg akarjuk hálálni ezt a nagy ki­tüntetést. (Tarczy — Csór baj A *1 ito4> anda az imperialisták kémszervezete A „Nemzetközi Kérdések“_ sorozatban (Szikra kiadás) je­lent meg a fenti című köny­vecske, amely több tanulmányt tartalmaz. V. Minajev tanulságos, szem­léltető adatokkal mutatja be a népek szabadsága eben törő eme. rikai imperializmus titkos sztra_ tégiáját, amelyben jelentős sze­rep jut a faiszta Tito-bandának. A második világháború alatt ak­kuit meg a2 Egyesült Államok­ban az úgynevezett Sztratégiai Szolgálati Iroda (Office of Stra­tegic Services-OSS). Feladatul tűzte ki, hogy kémei befurakod­janak az antifasiszta ellenállási mozgalmakba, a munkásmozgal­makba, azokat gyengítet# és alá­aknázzák. Különösen a kommu­nisták vezette szervezetek tevé­kenységét igyekeztek megakadá­lyozni. 1943-tól titkos együttműködés volt az amerikai és » német kémszolgálat között: ez a Szov­jetunió ellen irányult. A b.,lkáni szovjetellenes szövetség megte­remtésében nagy szerepet szántak az áruló Titonak, ezért támogat­ták őt, ezért hemzsegtek Tito fő­hadiszállásán az angol és ameri­kai tisztek. A háború befejezése után, mint azt a Rajk- és Kosz tov-banda pöre bebizonyította, az amerikai Imperialisták kémiigy- nökségeí, szabotörjei, provokáto­rai fokozták tevékenységüket a Szovjetunió a a népi demokrá­ciák ellen. Hogy Titot megfele­lően felhasználhassák, ezt a fa­siszta klikket kommunista álarc mögé kellett rejteni. Az álcázási terv azonban kudarcba fulladt, a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozata lerántotta a leplet a Tito-árulókről. Jugoszlávia az angol- amerikai imperialisták gyarmata A Piradov tanulmány., az ada­tok egész halmazát sorakoztatja fel, hogyan adja el Jugoszláviát Tito-handa- A Tito-klikk. min­den eszközzel elősegíti a Jugo­szlávia nyersanyag forrásainak kifosztására irányuló imperialis­ta politikát. Öt hónap alatt 5700 ton;ia rezet. 2385 tonna krómér­cet, 620 tonna ónt és egyéb nyersanyagokat Szállítottak ki Jugoszláviából a2 Egyesült Álla­mokba. Cserébe tejport, parafint és varrógépeket kötettek. Az or. szág egész gazdasági élete a2 angol-amerikai töke ellenőrzés» alatt áll. Truman As Aeheson közbenjárására Jugoszláv!,, az Export-Import Banktól 20 millió dollár kölcsönt kapott. A kölcsön politikai garanciái között szere­pelnek a jugoszláv kommunisták elleni aljns szadista intézkedések. A gyarmattá vált ország teljes gazdasági csődbe jutott. A rómax tájékoztató iroda nemrégiben megállapította: „A Tito-rezslm politikai és gazdasági összeomlá­sa küszöbön áll.“ Az angol-ame­rikai imperialisták megannyi alamizsnája Sem menti meg Ti- to-Rankovics fasiszta gcstapo rendszerét. Lehullt az álarc... F. Judin mélyenszántó írása rávilágít arra, hogy a Tito.klikk az angol-amerikai imperialisták kémeiből és bérenceiből áll. A Tájékoztató Iroda 1948. évi hatá­rozata őta ez a banda többé már nem téaykedhetik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ,,barátainak“ álarcában. A Tito- klikk — fasiszta banda, amely a Gestapo elvetemült állatias mód- szereivel irtja a prolctárnemzet_ köziségbez; a Szovjetunióhoz hu jugoszláv kommunista hazafia­kat. „Aki támogatja a Tájékoz­tató Iroda határozatát — jelen­tette ki nyíltan a jugoszláv fa­siszták vezére, Tito —, az, kát el kell tenni láb alól.“ A Tito. bandának már százezer kommu­nista esett áldozatul. A párt kapuit szélesre tárták i burzsoá és kulák el mek eíótt. Behlen, a megrögzött amerikai kére ’ egyike, s a f.si alvi­lági ideológia hasonszőrű uépvi- j Se'.ői, a kulák-filozófus Buharin rothadt elméletének, a szocializ­musba való belenövés hitvány ha­zugságának felelevenítésével pró­bálják megmagyarázni aljas po­litikájukat. Miközben a kulák és burzsoá elemek, a Tito-janicsárok dúskálnak, a munkások, a sze­gény. és középparasztok milliói egyre mélyebb nyomorba süllyed­nek. Az élelmiszerárak az 1945. évi árakhoz viszonyítva 740 szá­zalékkal emelkedtek, a munkabé­rek viszont átlngosan 9 százalék­kal. A munkaerőkérdést katonai módszerekkel akarják megoldani. A munkások, bányászok, parasz­tok azonban ezrével szöknek meg a kényszermunkáktól. Jugoszlá­via dolgozóit soha úgy nem zsák­mányolták ki, mint most. Tito Jugoszláviája katonai táborrá változott és ugyanaz a sors vár rá, mint minden népellenes, szu­ronyokra alapozott rendszerre. A Tito-íasiszták elleni harc — harc a békéért! Rámutat Judin elvtárs: „Nem. csak a világ Kommunista Párt­jai értették meg, hogy a Tito- klikk az angol-amerikai imperia­lizmus ügynöksége, hanem ezt most már megértették úgy a nemzeti, mint a nemzetközi de­mokratikus tömegszervezetek.“ Ezért zárják ki sorra a jugo­szláv fasiszták képviselőit a ha­ladó szellemű, békéért harcoló nemzetközi szervezetekből. Lát­ják, hogy a Tito-banda a hábo­rús uszítók zsoldjában áll és ve­szélyezteti a békét. A békéért harcolni azt is jelenti; harcolni a Tito-fasiszták ellen. Mind erősebbé válnak a Jugo­szláviában működő forradalmi erők, amelyek a proletárnemzet­köziséghez, a Szovjetunióhoz hü kommunisták vezetésével vissz., fogják vezetni Jugötóiaviát a ha. ladó népek és a béke táborába. Az értékes kötet közli a Tájé­koztató Iroda novemberi határo­zatát, továbbá Gerö Ernő elvtárs cikkét, amely megvilágítja, mi­lyen tanulságokat kell levonnunk a magunk építő munkájához és harcunkhoz a Tájékoztató Iroda határozatából. Megállapítja Gerő elvtárs: „A Magyar Dolgozók Pártja s a magyar nép levonta a szükséges következtetéseket a Rajk-Brankov kém. és kártevő band.a leleplezésének és felszámo­lásának tanulságaiból, fokozta és fokozza éberségét és a Tájékoz­tató Iroda novemberi értekezletén hozott határozatokkal felvértezve —- a nagy Szovjetunió példáját követve — még zártabb sorokban és határozottabban halad előre * szocializmus építésének útján.“ C—közi) „Sokat sírtam és erősebb lettem... Dolgozók nyilatkoznak az Ifjú Gárda miskolci előadásáról (( A miskolci Állami Nemzeti Színház estéről-estére nagy siker­rel játssza Fagyejev megrázó erejű müvét, az „Ifjú Gárdát“. A dolgozók visszafojtott lélekzettei kísérik a krasznodoní Komszomo. lók hősi harcát a fasiszta betola­kodók ellen. A kitűnő rendezésű előadás megérezteti a szovjet ha­za iránti mélységes szcretetet, a Bolsevik Párt iránti törhetetlen hűséget, a kommunista ember erkölcsi fölényét, amely az Ifjú Gárda hőseinek tündöklő példa- mutatásából kisugárzik. Megér­zik azt a megingathatatlan acélos erőt, amely a dicső Vörös Hadse­reget, a szovjet népet a végső győzelemre vezette. Á színház M 8 zT .szervezete ötletes újítással postaládát he­lyezett el a színház előcsarno­kában. IdK dobják be a nézők kritikájukat. A kig láda min­den előadásnál megtelik. Annak jele ez, hogy a dolgozók mind. inkább aktív résztvevőivé vál­nak az előadásoknak, kritikai szemmel figyelik a színpadi já­tékot, értik, érzik, hogy övéké, „ dolgozóké a színház, a kul­túra. Ragadjunk ki néhányat ezek közül a kritikák közül. Legtöbbje egy-egy, a szünetben vagy elő­adás után sebtiben megírt érté­kelés. Röviden, de annál tömö­rebben adják vissza a mély be­nyomásokat. Matolcsi Júlia hímzőnő gzt írja: Én minden darabot meg­néztem, de ilyen szépet még soha nem láttam. Élmény volt számomra. Ha alkalmam le»2, mégegyszer megnézem. Sokat lehet belőle tanulni. 4 Bojzó Imre: Minden elismeré­sem a társulaté. Köszönöm, hogy ezt a darabot adják a kö­zönségnek. Munkájuk nem volt hiábavaló. * Iglay Ferenc vasmunkás.- Nagyon tetszik az Ifjú Gárda és általában, amióta állami lett a színházunk, mindig kitűnő darabot játszanak. * Kovács Dezső hengerész: A darab első felvonása lassan in. dúlt. Most a második felvonás után kritikát lehet írni az ed­dig látottakról. Komoly felké­szültség, ragyogó rendezés, lel­kes szereplőgárda, mely művé­szete legjavát nyújtja. Ilyen­nek képzelt-’-'- szocialista, realista müva Oláh Borbála: Az új állami színház minden színdarabja tet­szett és szeretném, ha mindig ilyen jó színmüvek mennének. További jó munkát! * Garacs Etelka gyárimunkás ■ Ilyen darabot, ilyen lelkesítő előadást vártunk a mi színha zunktól. Gyönyörűen van meg­rendezve. Sokat sírtam és erő­sebb lettem. * Egy kultúrmunkás így nyi­latkozik: Örömmel tapaszta­lom, hogy a miskolci Nemzeti Színház művészei napról-napra darabról-darabra viszik tökély­re a szocialista emberábrázolás művészétét, a szocialista-rea­lista színjátszást. A dárab rendezésben és színészi játék­ban egyaránt erről tanúskodik. * Vörös ceruzával ,,egy öreg gár­dista“ elragadtatásának, lelke­sült®égének ebben a bárom szo­bán adott kifejezést: „Éljen a Párt!“ Éljen a Párt, amelynek veze­tésével — mint az Ifjú Gárda si­kere s az idézett kritikák is iga­zolják — a magyar dolgozók: mindjobban felvértezik magukat a szocialista kultúra fegyveré­vel, hogy még erősebbé, harced­zettebbé váljanak. (s.) URAÍkiA Márc. 16—22-ig Piiólaszereiein Előadáskezdések: Hétközn.fi és 8 óra, vasár- és ünnepli, 4-kor is KOSSUTH Márc. 16—22-ig A szabad Kína filmje Nagy család ElőadáskeMósek i hétközn. tél 6 és 8 ó , vasár és ünnepn. 3-kor is CORSO Máre. 18-22 ig Uj albánia Szovjet és Magyar Híradó Folytatólagos e'őadás 1 és 2 forintos helyárak Előadás 4—9-ig, vasárnap 2—9-ig Hejőcsabal Szabadság mozi Az első osztályosok Előadások : Szombaton 7 óra Vasárnap 3, 5 és 7 óra Kossuth filmszínház Ózd Márciu- 19—20-ig Végzetes éjszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom