Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-03 / 53. szám
Tízezrek legyenek (T. T.) A sztahánovista tanacs hozásról néhány napja érkeztek vissza a küldöttek s ipari és bányaüzemeinkben egyaránt nagy érdeklődéssel, szeretettel veszik körül a dolgozók kiváló szaktársaikat. — Mindenről tudni akarnak, ami ; tanácskozáson történt. Ez a rendkívüli nagy érdeklődés matatja, hogy a munkásosztály felismerte a sztahanovista kongresszus hatalmas jelentőségét. Megértették Eákosi elvtárs irány- mutatásából, Gerö elv tái s nagy. beszámolójából, a küldöttek felszólalásából: a föfeladat az, hogy újabb lendületet kapjon a. szocialista munkaverseny, hogy a dolgozók tízezrei, százezrei kapesolódjak be a Sztahánov-mozgalomba, Mik a feladatok most a sztahanovista tanácskozás után? Elsősorban: nem elégedhetünk meg azzal, hogy ipari vagy bányaüzemeinkben csak egy-két kiváló termelést felmutató sztahánovisfu legyen! Azt kell elérnünk a lehető tegrövidebb idő alatt, hogy a dolgozók széles tömegei sajátítsák el az élenjáró új munkamódszereket, hogy egész üzemek érdemeljék ki a »sztahánovista üzem« megtiszte lő címét. Még mindig találkozunk azonban olyan jelenségekkel üzemeinkben, amelyek hátráltatják ennek a nagy célnak elérését. Vannak, akik az! mondják, hogy »az ő munkahelyükön nem lehet sztflhánovista módszerrel dolgozni«. Ez helytelen felfogás, harcot kell indítanunk az iiyen felfogás felszámolására. Hogy lekiizdjük a még mutatko zó maradiságot, régihez való ragaszkodást, az előrehaladás legveszélyesebb ellenségét — ahhoz elsősorban ß pártszervezeteink fokozottabb politikai felvilágosító, népnevelő munkájára van szükség. Rákosi Mátyás elvtárs szavaival meg kell magyarázni minden dolgozónak: »a szocializmusban végre a gép nem kizsákmányolója, hanem segítője, szolgálója a dolgozónak.« A gyakorlati példák tömegével győzhetjük meg a dolgozók tömegéit arról, hogy a többterme léssel — magának, családjának, »egyéni terveinek« megvalósításáért dolgozik ugyanakkor, amikor becsülettel teljesíti kötelességét a közösség iránt, az alkotó béke védelmében. »Csak a szocializmus a? a rendszer, ahol a munkás érdeke és a termelés érdeke egybevág. Csak a szocializmusban lehetséges a szíahánovi munkamódszer, amelyben a munkás egyéni érdeke, életszínvonalának és keresetének eme lése egybevág a köz érdekével, a szocializmus építésével« — mondotta népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs a sztahanovista kongresszuson. A Párt ott áll azok mellett a dolgozók mellett, akik nem félnek felrúgni a régi technikai normákat, bátran vezetnek be újításokat és hatalmas mértékben elöbbrevi- szik A. szocializmus építésének ügyét. A dolgozók széles tömegeiben termékeny talajra talált Rá kosi elvtárs felhívása, hogy — »kezdeményezzenek bátran, legyenek nagyvonalúak, ne féljenek az új utaktól, az új kísérletektől, mert mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttük áll kimeríthetetlen gazdasági és tapasztalati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió. A továbbj nagyfontosságú feladat az, hogy a Párt vezetésével feltárjuk a tartalékainkat. így elsősorban a nőket kell fokozottabb számban bevonnunk a termelésbe, a Sztahánov-mozgalomba. „Kimeríthetetlen lelkes, találékony tartalék hadsereget jelenj a magyar szocialista építés számára, a nömiinkás’1, — mondta Rákosi elvtárs. Erre pel da Berecz Istvánné ózdi csillés, aki éppen most nyerte el a szakma leg. . jobb dolgozója’“ megtisztelő címét. A dolgozó nők igen széles körében tapasztalható a törekvés, hogy szakismereteiket, poljtikaj fejlettségük színvonalát tovább emelve még nagyobb eredményekkel, a sztahánovísfává! férfiakkal egy sorban küzdjenek, dolgozzanak maguk és családjuk még boldogabb jövőjéért. A tartalék hadsereg nagy táborához tartoznak az ifjak is. A párt- szervezeteknek, az ifjúsági szervezeteknek, az üzemi vezetőknek áz ifjúság lelkesedését, tanulékonyságát teljes erővel a szocializmus építésének szolgálatába kell állítani ok. „A nők mellett az ifjú dolgozók serege a magyar szocializmus egyik legnagyobb tartaléka“ — mondotta Rákos; e'vtárs. A Diósgyőri Gépgyárban Matisz Imre, a kohászati üzemeknél VJaducz Péter és Kálna Ottó ifjúmunkások mutattak példát a többieknek, a váltóműhelyben a SzIT brigád már el- ilentervet is készített, a Martinban ,,ifi-kemencénél" dolgoznak az ifjúmunkások. Mindez azt bizonyítja, hogy az ifjak a szocialista építés rohamcsapatává akarnak válnj, de ehhez a tapasztaltabb dolgozók, elsősorban a kommunisták támogatására, irányítására van szükségük. Sokkal gyorsabbá kell fűzni a kapcsolatokat a fizikai dolgozók és a műszaki értelmiségi dolgozók között. A komplex-brigádok munkájának eddig} eredménye} mutatják, milyen hatalmas erőforrást jeleni ez. Rákosi elvtárs iránytmutató szavaiban ezt fey határozta meg: „Az értelmiség és a fizikai dolgozók egységes munkája teszi a szocializmust a korlátlan lehetőségek hazájává“’. Szép és követendő példát mutatott erre Sefmeczi Béla elvtárs, a Diósgyőri Kohászati Üzemek főmérnöke, aki — mint elmondta a sztahánovista értekezle. ten — a fizikai dolgozókkal, beszélte meg a kemenceépítés problémáit és így sikerült az üzem hatalmas eredményeit elérniök. Döntő feladat, hogy akik már elértek kimagasló teljesítményeket, azok minél több dolgozó társunknak adják át munkamódszerüket. Ezen a téren Bárnai elvtárs a Diósgyőri Gépgyárban mutat jó példát, aki tanulók és átképzősök nagy csoportját tanította meg új munka- módszerére. Margóczi István elvtárs, a Kohászati Üzemek sztahá- novistája felszólalásában rámutatott, hogy annak örül a legjobban, hogy munkavá'tója már az ö eredményét is túlszárnyalta. Kálna József, diósgyőri sztahánovista esztergályos a kongresszus útán így nyilatkozott: — minden erőmmel arra törekszem, hogy gyengéb szak- társaimat megismertessem munka, módszeremmel s azt szeretném, ha ők is minél hamarabb sztahánovjs- ták lennének." Sztahánovista-mozgalmunk egyik nagy hiányossága, hogy még nem terjedt át a mezőgazdaságra. Ez nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy még mezőgazdaságunk szocialista szektorában sem fejlődött ki kellőképpen a szocialista ver- senymozgá'.om. Fő feladatuk tehát, hogy állandó, rendszeres felvilágosító munkává] fejlesszük a dolgozó parasztság versenymozgalmát, hogy ezen a talajon — a felszabadító Szovjetunió szovhozaj és kolhozai dolgozóinak példamutatását követve — mezőgazdaságunkban is mielőbb számot adhassunk a Sztahánovista mozgalom magával- ragadó fejlődéséről. Közeledik április 4-e, hazánk felszabadításának ötödik évfordulója. Ez a nap újabb, fényes állomása lesz sztahánovista mozgalmunk fejlődésének. Véssük jó] szivünkbe Rákosi elvtárs útmutatását, teljesítsük minden részletében a sztahánovista kongresszus tanácskozásai után ránk 1 váró feladatokat, hogy az új, magasabb termelékenységet biztositó munkamódszerekkel minden eddigi eredményt felülmúló teljesítményekkel ünnepelhessük nagy nemzet} ünnepünket. A magyar dolgozó nép tudja: azza] rója le méltóképpen háláját a Szovjetunió és dicsőséges Vörös Hadserege iránt, ha a termelés frontján előretörünk, ha kiszélesítjük a Sztahánov-mozgalmat, mert így visszük győzelemre az ötéves tervet, így gyorsítjuk meg a szocialista építést, így szilárdítjuk még erősebbé a béke frontját, melyet e dicső Szovjetunió, a lángeszű Sztálin vezet a teljes győzelemre. Az ország legjobb kőművesének tanácsa megjavítják és meggyorsítják munkáinkat a Magas* építési 91V. dolgozói a százlakásos kórházak építésénél Az építésügyi minisztérium munkaügyi főosztályának kiküldöttei kíséretében Miskolcon járt Pozsonyi Zoltán elvtárs, az ország legjobb kőművese. Meglátogatta a városunkban fo]yó nagyarányú építkezések munkahelyeit, különösen értékes volt látogatása a 100 lakásos bérházak építkezésénél. Pozsonyi elvtárs részleteiben megvizsgálta a munkát, hogy gazdag tapasztalatainak felhasználásával megállapítsa a helyes munka- módszereket, de rámutasson azokra a hiányosságokra is, amelyeknek kiküszöbölésével a Magasépítés; NV itteni dolgozói munkájukat meg tudják javítani, meg tudják gyorsítani. A sztahánovista kőműves felment az épület födémszerkezetére, hosszasan beszélgetett a munkásokkal, nézte őket munkájuk végzése közben. Hasonlóképpen tanulmányozta az átképzősök munkáját. Ezután a munkavezetők és az átképzősök oktatóinak részvételével megbeszélést tartottak, ennek keretében Pozsonyi elvtárs feltárta a tapasztalható hiányosságokat és értékes gyakorlati útbaigazításokat adott. Hangsúlyozta, hogy a munkát a szovjet tapasztalatok feihaszná ásával lépcsőzetesen, futószalagszerűen szervezzék meg: amíg az egyjk épületen a vasszerelők dolgoznak, dolgozzanak a másikon az ácsok, a harmadikon a kőművesek, a negyediken végezzék az ácsolási munkák előkészületeit, helyezzék e1 az előregyártott betongerendákat Fontos, hogy amikor a, brigádok munkába kezdenek, már odakészitve találják a kellő mennyiségű maltert és téglát, hogy anyaghiány, várakozás miatt egyetlen perc se essék ki a termelésből. A brigádok össze állít ás ára vonatkozó fontos tanácsa} után különösen kihangsúlyozta, a politikai nevelés és a munkamódszerátadás, a tapasztalatcsere hatalmas fontossá, gát. Rendszeresen, nagy gonddal kell foglalkozni különösen a vidékről bejáró dolgozók oktatásával. A munkamenetről, « térvfelbontás-*) rói, a dolgozók szakmai tovább-:’ képzésének kérdéseiről tárgyalta'*! még, majd Pozsonyi elvtárs eljs-, méréssel állapította még, hogy ennél az építkezésnél szépen haladnak a dolgozók és olyan komoly eredményeket érnek el, amelyek nem minden építkezésnél tapasztalhatók. A feladat az, hogy a helyes kezde-i ményezéseket továbbfejlesszék, a hiányosságokat kiküszöböljék, hogy megnyerjék azt a versenyt, amely a SzojnokJ Magasépítő és a miskolci munkahely dolgozói közötti folyik. Az üzemi pártszervezet és a* szakszervezet képviselői köszönetét! mondtak Pozsonyi elvtárs értékes! útmutatásaiért és megígérték; hogy a kapott tanácsok nyomán megjavítják, meggyorsítják mun-f kájukat HÁROM LEÁNY Rákosi elvtá'rs útmutatása, a Komszomol példája nyomán „f é r f i m u n k á r a “ készül A RÚD A BÁNYAI VÁJÁRISKOLÁN A rudabányai Andrássy II. Vasérc bányarész külszíni fejtéseinél kék overáloa fiatal fiúk és lányok járják a bányát, Babik József elvtárs vezetésével. A rudabányai vájáriskola tanulót A mindjobban melegedő tavaszi nap jólesően bocsátja sugarait a fiatal dolgozókra, a jövő jól képzett vájár szakmunkásaira. Ékeg bizonyítéka annak, mennyivel magasabbren<Ki a ma szakoktatása, mint a kapitalizmusé volt, hogy ellentétben a múlttal, nemcsak mennyiséget akar kinevelni a bányászat részére, hanem hároméves iskolai oktatással, minőségre törekszik. A cél: a lehető legmagasabb szán- vonalú kiképzés. 20 óra tanulás, 28 óra munka A vájár iskola tanulóinak — mondja Babik elvtárs — heti 20 óra tanidejűk v«n és 28 óra gyakorlat, ami azt jelenti, hogy a heti 88 árán át fizikai ■munkán ismerkednek a szakmával. November 14-én kezdődött az iskola ég azóta a fizetésükön felül egy öltöny ruhát, egy pár lábbelit kaptak a tanulók. Ugyanakkor mindennap jó, bőséges ebédet kapnak, fizetésük pedig a tanulási eredmény szerint 250— 350 forint között változik. Az iskoIa 38 hallgatója között 28 munkás és 10 paraszt szármát zásu fiatal dolgozó. Mondanom se kell _ fejezi be Babik elvtárs —, hogy ehhez hasonló iskoláról a múltban álmodni sem lehe. tett, ma viszont ez megvalósult, mert népi demokrá. dónknak a további termelési harcokhoz, a szocializmus építéséhez jól képzett szakmunkásokra van szüksége. Vájárleány fúrógéppel Elbeszélgetünk ezekkel a lelkes fiatal vájárjelöltekkel. Kedvesarcu barna leány Kolo. sai Gizella. Éppen a nehéz „Böller" fúrógéppel ismerkedik. Az ember a fst hihet né, hogy meg sem bírja mozdítani és mégis a kővetkező pillanat, bon egy hosszú, kétméteres - lyuk túrásához fog. Erősen tartja a gépet, izmos keze nyugodtan pihen az elzáró csapon. Mintegy 10 perc után kész a munkájával éa egy kiosit lihegve megszólal: — A szüleim is helyeselték, Példaképünk Viktór Erzsébet vájáriskolás szól közbe, mialatt arrébnyom egy vasérccel rakott csillét. — - Ha már beszélhetünk magunkról — mondja —-, én ja szeretném elmondani, hogy a hős Komszomotról vettem példát. Mi, a vájáriskola tanul<5l SzIT tagok Vagyunk és mindannyiunk példaképe a Komszomol. Tudom azt, hogy nagy hiány van műszaki' értelmiségben s azért te választottam ezt a pályát, hogy tanulásom, tudásom által segítségére legyek a szocialista termelésnek. Jászka Rozália te közbeszól. A három leány az iskolában egymás mellett ül, a munkában is egymás mellett vannak, ö ig arról beszél, hogy minden vágya a tanulás és MEGJELENT Seiger, Vogeler, Sanders és kémtársai a törvényszék előtt A 200 oldalas illusztrált könyv tartalmazza .a kém- és szabotázs-per tárgyalásának teles anyagát a vádirattól az Ítéletig Ara: S Jorint Kapható minden könyvesboltban, a pártszervezetek és üzemek Szikra megblzottainál amikor elhatároztam, hogy vájáriskolára megyek. De nem állokj meg ennél. A célom az, hogy később szakérettségit tudjak tenni, — Rákosi elvtára beszéde nyoa mán határoztam el magam arra, hogy vájár szakmunkássá legyek. Akkor láttam esak tisz-J tán azt, hogy valóban mennyire egyenjogúságot élvezünk mi, nőt dolgozók is. És úgy éreztem, haji egyenjogúságot kaptunk, meg y, kell mutatnunk, hogy > tudunk is egyenértékű műn- 1 kát végezni a férfiakkal. a Komszomol ezen keresztül egy olyan mesterségnek az elsajátítása, amellyel mint dolgozó nő vajlóban egyenrangú mun. , kát végezhetnek a férfi, dolgozókkal a szocializmusért. Gyorsan, ügyesen mozognak alj lerobbantott Vasérctömbök között a fiatal vájáriskolások s látszik, hogy bár fiatalok, a leg-i komolyabban veszik jövendőbeli’ szakmájuk elsajátítását, amihez1 a népi állam, a Párt, Rákosi elv-1 tárg útmutatása, a Szovjetunió,! a Lenini-Sztálini Komszomol pétei dája segítette őket. . ________ H. Jt\ S munkátvállaló nyugdijasek is megkanlákl nyugdijukat Az állami vállalatok Központi) Nyugdíjpénztárának nyugdíjasa^ ha ájjami vállalat alkalmazásában álltak, nyugdijukat nem kaphatej ták meg. A minisztertanács és a népjóléti! miniszter előterjesztésére rendeletetj fogadott el, amely lehetővé teszi,! hogy az a nyugdíjas, aki kereső! foglalkozást folytat, nyugdíját megkaphassa, ha nyugdijának és keresetének együttes összege a havi 1200 forintnál nem több. Ez a.i értékhatár minden nevelési jára-í dákra jogosult gyermek után 12« forinttal emelkedik.
