Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-18 / 65. szám

A MUNKA HŐSE S zabó István bányász volt. Lent dolgozott a föld alatt többi bányásztarsaiva) együtt. Fejtette a kőkemény csjflogó szenet, ddjgozot' látástól fakulásig. Amíg meg nem kapta behívóját. A frontra került- Itt tengernyi szenvedés zudujt rá, a gránátok, ágyúk, bombák füzé­ben. Egyszer megpróbált álszökni szovjet csapatokhoz. Úgy érezte, oda tartozik. Egyetlen vágy haj­totta: megszabadulni innen, megsza­badulni a fasiszta tisztektől, a Hbr_ íhy-pribékek fojtogató közelségé­ből. De nem s-jkerüft! Egy csilíagta- lan sötét éjszaka esőben, latyakos sárban, a csontigható hjdeg ízéi vad muzsikája mellett indult neki * nehéz vállalkozásnak. Előtte sö­tétlett az erdő, háta megett pedig már az elhagyott magyar lövészár­kok földhányásai feketéitek. Hason- csúszva hajadt egy ideig a földön- Gémberedő keze minduntalan kilőtt ágyúhüvelyekhez ütődött- Nemré­gen még ágyúállás lehetett ezen a ifelyen. Aztán egyszer belerúgott vEjamibe. Szeme előtt sárga láng vitelt, még érezte, hogy hideg, nedves sárcafatok vágódnak az ar­cához, isszonyú fájdalom hasított testébe, aztán nem emlékezett to­vább semmire, Kórházban ébredt fel. E]ső pil­lantása a katonaorvos zubbonyára esett s ebben a percben megtudta, hiábavaló volt az áldozat, mégsem »került eljutni oda, ahová szíve húzta. Hazakerült. Hónapokig feküdt, mert a tőből levágott lábsebe nehe­zen hegedt. Féllábú ember lett. Aztán mind közelebb és köze- -iebb hallatszott az ágyúdörej s- egy erősen havazó téli napon meglátta az első szovjet katonát. M egkezdődött az építő munka. Szabó most érezte csak iga­zán rokkantságát. Dolgozni akart minden áron. Tudta, hogy nehezen fog elhelyezkedni, de bízott a Pártban, az ő Pártjában, amelynek hamarosan tagja lett. És nem csalatkozott. Elhelyez­ték. A diósgyőri gyárba került ka­pusnak. Nem volt megerőltető munkája és meg volt a rendes fi­zetése. De Szabó István mégsem érezte magát boldognak. Nem í iéhába mjatt búsult annyira, ha nem inkább azért, mert Jdfta a fel­szabadított magyar dolgozók hatal­mas küzdelmét a holnapért, a szebb jövőért és ő nem vehet részt a termelő munkában. Egy nap már nem bjrta tovább. Ősz volt, 1947 ősze. A nap már éppenhogy melegített, Szabó átad­ta helyét a segédportásnak és be sántikált az irodába. Szívesen fo­gadták, de nem akarták teljesíteni a kérését. Féllábú ember nem való műhely­be — mondták jóindtifalúan. .Végűi mégis csak ő győzött.. Két hét próbaidőt kapott. Szabó István a Kohászati Öze- mek durvakikészítő műhelyébe ke­rült, mint bugacsjszoió. Ettől az, időtől kezdve két hónapon keresz­tül a megpróbáltatás időszaka zú- - dot rá. Az e’.sp napokon tanulj. Megpróbálta hatalmába keríteni a lengőköszörüt, amelyet munkaköz­ben egy egészséges embernek is ejég megtartani?*. Az első de.-ab buga csiszolásánál kétszer lökte hanyaj a gép. Véresen, bevert, fej­je! tápászkodott fel'a a műhely po­ros földjéről. Margóczi Imre csi­szoló előmunkás segített neki. Mjnden társa segíteni akart rajta. Egyik nap a lengőköszöríín levő szíj elakadt, az arcába csapott a nekivágta a liátamögött levő vas. tömbnek. Úgy érezte, nem bírja tovább. Négy napig feküdt otthon súlyos izomlázzal, mert az egy lá­ba telíesen kiállt. Műlábaf nem Indiák csinálni neki, mert a csonk állandóan elgennyesedett. A ne­gyedik nap reggel megint csak visszament a műhelybe. A lengőkö. szőrű ellenségesen nyújtózkodott a Inrtóhuzalok végén, Szabó meging nekifogott. Most már ismerte va­lamennyire a gép rosszindulatú lö­késeit. Még egy rohamot intézett hogy magsaié gyűrje. Néhány nap ajaft sikerült két bugát íecsiszolnia. Határtalan öröm fogta el. Habár ezen a műszakon Js háromszor esett el, úgy érezte, hogy mégis ő győz. Naponta olvasta a 6ZociaKs!a munka hőseiről szóló jelentéseket s az az o]thatatlan vágy, amj a szívében ébredt, hogy ő is a so­raik közé emelkedjék, végiilis le­győzött ntjnden akadályt Társai csodálkozó, elismerő pil­lantásokat vetettek rá s valahány­szor megkérdezték tőle, hogy mi az, am] ezp a hatalmas akaraterőt önti bejé, Szabó István csendesen, de annál határozottabban fejelt. — A Párt, a nép iránti szeretet- ■— Mert Szabó István akkor már párptag volj. Úgy érezte, hogy a kis piros könyv, ainjt állandóan ma­gánál hordott, nem engedi feladni a harcot, erőt, nagyon nagy aka­raterőt sugároz be’é! A mikor az első száz százalékot elérte — ez már hosszú he. lekkel később volt — öröme nem ismert határt. Pedig a lába egész nap vadul sajgót« és Margóczi, meg Tóth András, akik állandóan segítettek neki a kisebb bugáknak a munkapadra való tételénél, sza­badságon voltak. Habár a többiek is segítettek, mégis megtörtént, hogy háromszor k ejlett egyedül odavonszolnia az anyagot. Mintegy öt méterre volt tol« a lerakott anyag. A darab, amit fel­vett, 20 kilo lehetett. Először meg­próbálta ugrálva odavinni, de az első ugrás u-tán elbukott. Most már másképp csinálta. Dobta a bu­gát. Négyszeri dobásra sikerült munkapadjához érni és mégis elér­te aznap a száz százalékot. Más­nap már nem sikerült csak 95 szá­zalék, de a következő hélen már öt napja volt, amikor 100 százalékos teljesítést ért el. Es haladt tovább. Mjndig jobban és jobban belejött munkába. Az akarala legyőzte a gépet- Lassan elhagyta a társait a termelésben. Ahol más ember 80 százalékot ért e], ott ő 140-150 százalékot teljesített. Nézték is a dolgozók állandóan. Figyelték, ő volt •» műhely hőse. Es Szabó ha­ladt a maga elé kitűzött úton fo­kozatosan. A Párt is figyelte mun. kaját. A társaj bizalmából 1948 má­jus elsején é]munkás lett Szabó István, a féllábú bugacsiszoló.-Szabó István nem ált meg, nem pihenj a babérjain, hanem 'jjati- dóan jobban és jobban dolgozóit. A neve a műhely fajára kiakasztott termelési tábján mjndig eíől ser rv_ pelt Es 48 o?cén felkerült Pestre az émunkáskongi’esszusra, A kong­resszuson még nagyobb tötüntetes érte. Rákosi elvtárstó] a második széken kapott helyet. A kongresz- szus végén pedig beszélt is vele. ha ugyan beszédnek lehetett nevez, nj Szabó szavait- Mért a megbe­csülésnek az a jele, amellyel körül­vették, elfojtott benne minden szót. Csak' áljt mankójára támaszkodva az őt körülvevő dolgozók gyűrűjé­ben és akkor megfogadta magában, hogy még jobbat, '»ég többet 'og elérni. A hároméves tervet hetekkel a határidő előtt fejezték be. Szál» István lendülete nem csök­kent, Mindig biztosabban és bjzto- s-abban dolgozott. Most már köny. nyékben jöít-ment a jengököszörű körül. Harcolt minden százalékért, hogy nap-nap után emelje a terme­lést. Ha elő2ő nap visszaesett az eredmény, másnap nagyobb érővé] fogotj a munkához és szívós igye­kezettel behozta a hiányt. Ha már nagyon kimerült, vagy erősen ha­sított lábában a fájdalom, Rákosi elvtárs mosolygó arca bukkanj fej emlékezetében és az a néhány ked. vés szó, amij azon az emlékezetes napon mondott nekj. 1950 januárjában Szabó István már 203 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Egyik nap fuj a másak után. Épül. szépül az ország. Folyik a munka még nagyobb erővel, mint eddig. Szabó István tartja a százalékot. Azj az eredményt, amit csak az új ember, egy kommunista érheteit ej - féllábbai. i Holdi János „NAGY CSALAD" (Kínai fiim bemutatója a Kossuth-fjimszínházbon) A kinai néphadsereg diadalmas harcainak egyjl; részletét öled fel a .»Nagy család” című, 1949-ben ké­szült kínai fjlm, amelyet az Eszak- kelet-Kina-; filmgyárban Ceng-Jin rendező készített. F.z a jellegzetes részlet, mje j csepp a vjengerben tükrözi a diadalmas kínai néphad­sereg e1 söprő győzelmeinek aiap- ját; a néphadsereg ideológiai., er. kölesi fölényét az amerikai impe­rialisták zsoldjában álló Kuomjn- tang-hadsereg feltett. A fjlm szegény kínai paraszt, család háborús viszontagságai köré ionja a cselekményeket. A család nagyobbik fia, Wu-Ta-Kang a Kuo_ mínjang-ltódseregbcn szolgál. Erzj, hogy ebben a háborúban nem a Kuomjntang, a nép kirabióinak, az amerikai zsoldban álló korrupt kí­nai vezetők hadseregében van a helye, többszőr meg akar szökni, hogy a néphadsereg oldalára álljon, de kísérlete nem sikerűt. A nép­hadsereg kemény csapásai elöl me­nekülő K u om i ti tan g - k at on á k ke­gyetlen. züllött tisztjeik parancsára kifosztják a feladott falu lakosságát, közte a fiú szüleinek szegényes la­kását isi s ráadásul még fel is gyújtják. Hogy pedig aljasságukat szépítsék, a Kuomintnng-tiszt azt mondja a szegény kifosztott, em­bereknek: örüljenek, hogy csak ennyi történt velük, mert jönnek majd a néphadsereg katonái, akik é]ve temetik el őket. Az egyszerű, szenvedő, nélkülöző emberek a rágalmaknak Hitelt adva aggódva várják a néphadsereg be­vonulását. Még akkor sem hisznek a szemüknek, amikor tátják, hogy a nép} hadsereg katonái a hjdeg idő ellenére az utcán ütnek éjjeli szál­lást, csak hogy ne zavarják a la­kosság éjszakai nyugalmát. Nem. hogy elvennének valamit j*. éhük,' :nkáób segítenek a lakosságon. Amikor látják, hogy a népi katonák! Wu-Ca-'ii, a szegény paraszt házát is helyreállítják, ébredezni kezd a bjzaunuk, de végleg akkor foszlik szét az ellenséges rágalom ereje, arnjkor a néphadsereg katonái visz- szar.ciják a Kuomintang-csapatoktól elveit robloft holmit a népnek. Könnyes, megható jelenet ez. Wu-Ca-Ti.ban ekkor megéli eió- dik az elhatározás; megkeresi fiát a nép ellenségei közöí-t és vissza­hívja. Ez nehéz és veszélyes kö­rülmények között sikerül is. ,Wu- Ca-Tj a KuomiiUang.csapatok Kö­zött olyan meggyőző, felvilágosító munkát végez, hogy amazok át­látják: az ő helyük is a néphadse­regben van. Ártalmatlanná teszik tisztjeiket és fehér lobogóval fo­gadják a lendületesen lámadó népi katonákat. Mindkét hadsereg kato­nái egy és ugyanazon nagy család, a kínai nép tagjai, akik itt egy­másra találnak. Az események közben folytono­san érezzük, látjuk a Kínai Kom­munista Párt irányító, vezető, rfe- ve'ő szerepé^ A Párt irányítja az egész harcot, amely a mérhetetlen Kínát felszabadította és a sokat szenvedett, teljesen lerongyolódott; kínaj népet a félemelkedés útjára vezette. Magas művészi eszközökkel dol­gozott a film rendezője. A sei ne­szek, a jelentősebb szerepek alakí­tói kivétel nélkül a szocialista-rea­lista színjátszás emberi eszközeivel tolmácsolják a cselekmény monda­nivalóit. A szovjet filmművészet nyomdokajn haladó nagyszerű kínaj f.ílmWkrtás lenyűgözően halott a közönségre, (hb) Rákosi eVtársról nevezi** ei a csepeli gyárat A csepeli WM-g-yár dolgozói óriási lelkesedéssel fogadták a Cső-gyáriak javaslatát, hogy a magyar nép szeretett, bölcs ve­zéréről, Rákosi Mátyásról nevez­zék el a gyárat. Az üzemek, mű­helyek dolgozói röpgyüléseltet tartottak. Itt beszélték meg: mi. vel érdemeljék ki a hagy meg­tiszteltetést. A röpgyüléseken számos új felajánlást tettek s dolgozók április 4-e méltó meg ünneplésére és sokan, akik már tettek felajánlást, most új, ma- gv,s;lbb termelési eredményt vál látták, hogy ezzel is bebizonyít, sák: méltók arra, hogy munka­helyük Rákosi Mátyás nevét vi- selje. A közös zenélés művészetét sajátítják el a diósgyőrvasgyári zeneiskola hallgatói Beszámoltunk a diósgyőrvasgyári zeneiskola első növendékhangver­senyéről, amelyet a szülők, a dol­gozók népes számban hallgattak meg. A hallgatóság jó benyomá­sokkal távozott a fiaiul kulturális intézmény első nyilvános szereplé­séi öl. A diósgyőrvasgyári zeneiskola tavaly okóberben nyitotta meg ka­puit. Az iskola lehetőséget nyújt a diósgyőrvasgyári dolgozók gyerme­keinek zenei növeléséhez. Az isko­lából kikerülő felkészült, művészi­leg képzett hallgatók a diósgyőr- vasgyári dolgozók zenei ér- (iikiödéséf fogják kielógiteni. A gyermekekből álló lendületes, szé­pen fejlődő úttörő zenekar tagjai, tudásukat állandóan fejlesztve, ko­moly szimfónikus zenekar színvo­nalát érhetik majd el. Az iskolá­ban folyó zenei' kiképzés elősegít­heti a helyi nagyzenekar megte­remtését. A pengetös-zeaekar is alig 4 hónapi tanulás után komoly eredményeket tudott felmutatni. Mindkét együttes szép eredményei arra mutatnak, hogy az iskola munkáját a ‘kollektiv muzsikálás szelleme hatja át. Az új iskola a közös zenélés művészetébe és örö­meibe akarja bevezetni növendé­keit. A zeneiskolának majd 4UO nö­vendéké van. Az első hangverseny Is bebizonyította, hogy szép szám­ban akadnak közöttük komoly te­hetségek. Az iskola szervezete a sokirányú zenei érdeklődéshez iga zodik. Zongora, hegedű, szárny- kürt, dobszámok, duettek, hegedű, zongora-szonáták, pengetés és fúvós zenekari számok váltakoznak a műsorban. Az elért’ szép eredményekért el­ismerés illeti az iskola tantestüle­téi: Szűcs Ilon«. Igazgatónőt, Fraknói Vilmos, Kerner Antal, Mikula Ferenc, Simon János, Szatmári Endro, Szentinirei Magda, Szirmai Kálmán, Tiscsán József, Vanesó Dezső, Zorkócai Erzsébet tanárokat. A diósgyőrvasgyári, zeneiskola legközelebbi új műsorát március 27-én, héffőn délután fél ő órakor tartja a vasas székházban. Máso­dik hangversenyére szeretettel 'vár­ja az érdeklődőket. MeglezdodoSf Dorogén u első magyar bányász sztahánoflsfa akadémia Csütörtökön Dorogon megkezdő­dött az első magyar bányász szta- hinovista akadémia. Az első aka­démiára a legkiválóbb sztahano­vista bányászokat hívták meg. A megnyitó ünnepélyen Ajtal Zoltán, a Dorogi Szénbányák NV vezérigazgatója üdvözölte a szta­hanovista akadémia hallgatóit, majd az MDF megyebizoHsága nevében Bamai Albert szólalt fel. Zgyerka János, a bányászszak­szervezet főtitkára felhívta az akadémia hallgatóinak figyelmét a szovjeű módszerek beható tanulmá­nyozására. Az akadémián az első előadást az Országos Tnlálmányhivatal sajtó- és propagandaosztályának vezetője tartotta „A Sztahánov-mozgalom. és a szocialista niunkaverseuy tör­ténete” címmel. A* előadás után élénk vita in­dul f meg. Varga András, a szakma legjobb dolgozója, elmet viselő Kossuth- díjas tatai sztahünovista vájár be jelentette ar akadémia hallgatói­nak, hogy brossurát ír munkamód­szeréről. Ä rifiíegyetem műsoros esffe Az MKOSz műszaki egyetemi csoportja és a WEFHESz miskol­ci szervezete március 18-án, «zom­baton este 8 órai kezdőitől műsoros estet rendez a városi zeneiskola nagytermében, A megnyitó beszé­det Várszegi József szakszervezeti titkár tartja. A műsorban az egye­tem zenekara, énekkara ős tánc- csoporfja szovjet és magyar szerzők müveit adja elő. Kónya Albert hallgató, Nagy Károly egyetemi tisztviselő szávai, Csontos István hallgató hegedűn játszik. Hegedű számmal szerepel a műsorban Hop­péi Endre, zongoraszámmal Ablon- zi Gábor. Az egyetem 100 tagú énekkarát Gránát József zeneiskolai igaigafó, a zenekart Finta Elemér karnagy vezényli. A táncokat Spür,layer Katalin és Szilágyi Gábor tanítot­ta be. Konferál Neuman Walter. Műsor után tánc a Kosstíth-'-zálló fehérfémében. badsága és békéje ellen törnek. Helyesen alapítja meg, hogy a bé­ke erői, amelyek élén a Tnwtalmas Szovjetunió áll, visszaveri az im­perialista mesterkedéseket. Erősíte­nünk kejl harcunkat minden terü­leten, — így különösen a munka termelékenységének emelésével — a béke megvédelmezéséért. Szerkesztői üzemei Gyürke; Imre Mjskolc Dobó u. 5. Űrömmel tapasztaljuk, hogy nagy figyelemmel és érdeklődéssel kí­séri a világpolitikai eseményeket. Látja azokat az aljas és alattomos módszereket, .amelyekkel az impe­rialisták, a háborús uszítók és kií. önbözŐ zsoldosaik, a népek sza­URANIA Máre. 16—22-ig FiEátaszsrelsm Előadiskejidések: tíétkőu.ti ás S óra, vasár- én ünnep». 4-kor ie KOSSUTH M4re 16-22-ig A szabad Kin* filmje Nagy csatád Klöadiskezdáitsk i hétkeso. fái £ és 8 ó , vasár ás iinuepa. 3-kor és CORSO Máre. 18-22-ig Uj albánja Szovjet és Magyar Híradó Folytatólagos előadás 1 és 2 forintos helyérak Előadás <—9-ig, vasárnap 2—#-«g Hejóctabai Szabadság most! Az első osztályosok Előadások : Szombaton 7 óra Vasárnap 3, 5 ós 7 óra Kossuth EiliaszSaház (kid Március 19—20-ig Végzetes éjszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom