Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-15 / 63. szám

Of megye — Március 16-án megkezdi műk'' (lését az egyesített- Borsod-Abauj- Zemplén megye közigazgatása. A három megye egyesítése új sza­kaszt jelent politikai, társadalmi és gazdasági életünk fejlődésében, közelebb viszi a Magyar Népköz- társaság Alkotmányában lefekte­tett alaptörvényeket a megvaló­suláshoz. Elősegíti a megyék te­rületének új beosztása azt, hogy a fejlődés követelményeinek meg­felelően a közigazgatás is sokkal közvetlenebbül a dolgozók érde­keit szolgálhassa. A régi megyehatárok megváltoz­tatása mint szükségszerűség, nem új problémaként vetődött fel. Még a ferenejózsofi Magyarország idején mutatkoztak azok a gazda­sági, politikai és minden fejlődést gátló hátrányok, amik a megye- területek aránytalanságában dóm borodtak ki. Voltak mammut-vár- megyék és voltok törpevármegyók k ezek határait kizárólag a feudális korszak uralkodó osztályaihoz tar­tozó családok érdekei szabtál» meg, függetlenül a lakosság, a nép érdekeitől. A rossz megyebeosztá­soknak volt a következménye, hogy egyes vidékek, egyes megyék népessége feltűnően lemaradt más szerencsésebb beosztású vármegyék lakossága mögött; hogy nem tud­tak egészséges gócok kifejlődni, hogy a lakosság nagy nyomorú­ságba került és teljesen ki volt szolgáltatva a helyi kiskirályok basáskodó önkényének. A Horthy-rendszer sem akart hozzányúlni a régi megyehatárok­hoz, fenntartotta a csonka várme­gyéket, egyrészt azért, hogy tün­tessen a szomszédainkkal szemben érvényesítendő bűnös, imperialista, háborús, revizionista politikája mellett, másrészt az Irt, mert a csonka megyék megszüntetésével a vezető klikkhez tartozó dzsentri réteg esett volna el családi hitbizo- mányként kezelt néhány főispáni, alispán! és más megyei állástól, ha- saszékhelytől. Ezek a régi urak „ezeréves hagyományokra“, a nép­re káros és csak a sajat erUeklikof védő hagyományokra hivatkozva űj közigazgatás akadályozták konokul a fejlődést, a dolgozó nép érdekeinek érvénye­sülését, amikor csökönyösen ra­gaszkodtak a régi megyehatárok­hoz, nem törődve azzal, hogy a technika, és a gazdasági ólet fej­lődése parancsolóing követelte ”.z átszervezést. A dolgozó nép állatna, a Magyar Dolgozók Pártja, mint az ogósz dolgozó nép vezefő ereje, ezt a fej­lődést gátló akadályt is felszá­molta, amikor a Minisztertanács az Alkotmánnyal ráruházott hatáskör­ben az eddigi 25 he’yott 19-re csökkentve a megyék számát, meg állapította azok új hatarait. A megyehatárok új megállapítása egyrészt eltünteti a régi arányta­lanságot a vármegyék területének viszonyában, másrészt figyelembe véve a közlekedési, gazdasági egészséges politikai szempontokat, ezek összehangolásával a dolgozók érdekeinek megfelelően oldja meg az új megyebeosztás elengedhetet­lenül fontos kérdését. A visszhang, amely az új megyehatárok megál­lapítását? követto, bizonyltja, hogy a megoldás szerencsés volt ás egye­zik a dolgozó nép kívánságával. Az egyesített Borsod-Abauj- Zemplén megye nem a régi úri vi­lág, hanem a dolgozó nép megyéje, amely megnövekedett lélekszámú, vál megnövekedebt erőt képvisel a szocjaiizmus felé haladó társadalmi rendünk felépítésében. Az új nagy vármegye közigazgatása már min­den izében új típusú közigazgatás lesz, amely többé soha nem vá’ha- tik a dolgozó nép elnyomójává, uri klikkek választás} terrorszerveze­tévé, hanem marxi-lenini szellem, ben kell, hogy szolgá ja a szabaddá lett magyar dolgozó nép szocializ­must építő munkáját, ötéves tervé, nek megvalósítását, országunknak elmaradott agrárországból, fejlett iparj és korszerű mezőgazdaság­gal rendelkező országgá váló kifej­lesztését. Minf, ennek a nagy törté­nelmi feladatnak egyik megvalósí­tó szervét üdvözöljük az egyesített Borsod-Abauj-Zempjén vármegye közigazgatásának összes dolgozóit. a verseny és a Szíaisáeov-mozgalom kifejlesztésével, szaktanácsadással segítik elő a magasa!)!) termés- eredményt a járási mezőgazdasági osztályok Kedden délelőtt a Mezőgazdasági igazgatóság épülőiében az egye­sített három vármegye járási Me­zőgazdasági Osztály (MEZOSz) ve­zetői és szervezői fontos értekez­letet tartottak. A földmivelésügyi minisztérium kiküldötte, Szakács János ismertette az 1950. év ta­vaszi verseny támogatásával kap­csolatos feladatokat. A nemrégen megalakult járási mezőgazdasági osztályoknak egyre fokozottabban kell belekapcsolód- niok a tavaszi szántás-vetési munkálatokba a minisztertanács, a növénytermelés fejlesztéséről szó­ló határozatának pontos végrehaj­tása érdekében. Március 13-tól 20-ig felül kell vizsgálni a terme- löcsoportok brigádjainak, munka­csoportjainak üzemtervét. Szakta­náccsal segítsék a dolgozó paraszt­ságot. Versenytáblák felállításával kell elősegíteni a versenyeredmé­nyek ismeretéi, a verseny kiszélesí­tését a termolöcsoportokban és a falvakban is. Arra kell törekedni, hogy a tavassá árpa, cukorrépa, kukorica, napraforgó, burgonya, gyapot és rizs minél hamnrább el­vetésre kerüljön. A tavaszi árpa elvetésének legvégső határideje március 25, a cukorrépáé április 15, a napraforgóé április 30, első kapálása április 25, » kukorica, burgonya, gyapot és a rizs elve­tésének végső határideje április hé 30. Ugyancsak fontos feladat a me­zőgazdaságban az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése. A tejhozamot a legmagasabb fokra kell emelni. Ugyancsak fokozni kell ?! borjún ey elést » szarvas­marha állomány növeléso céljából, a malacnevelést hízóállományunk növelése és a juhnevelést a juh­állományunk növelése érdekében. A Szovjetunió Sztahánovista me­zőgazdászai, kolhozparasztjai pél­dáját követve, a tcrmelöesoportok- ban is ki kell fejleszteni a Sztahá- nov-mozgalmat. Az állam azokat a tormelöesoportokat, abol a ter­melési önköltséget 5 százalékkal csökkentik, valamint sztohánovista munkamódszerekkel határidő előtt végzik el munkájukat, külön juta­lomban, kitüntetésben részesíti. Meg kell indulni a termelőcso­portokon belül a páros és egyé­ni versenyeknek is, amit jó fel- világosító munkával, példamutatás­sal ki kell terjeszteni az egyénileg dolgozó parasztságra is. Az egyesített három vármegye MEZOSz vezetői megfogadták: a verseny kiszélesítésével, a gépi­erők fokozott felhasználásával, a Sztahánov-mozgalom kifejlesztésé­vel előmozdítják, hogy a ferme- tőcsoportok és az egyénileg dol­gozó parasztok is a legmagasabb terméseredmény elérésével segít­sék elő ötéves tervünk megvaló­sítását. Ú) ferme!ösz9v8tkez6ti csoport alakult K?ro; községbni 120 holdon. A csoportot 22 dolgozó paraszt alakította meg. Pácin köz­ségben a napokban ünnepé’yes ke­retek között adták áf, a nemrégen alakult csoportnak a működési en. gedéjyt. FELAJÁNLJ SAINKA T ÁPRILIS A ETÁN IS TARTANI FOGJUK: — fooadtdk meg baráti összejövetelükön a nagymiskolci üzemek legjobb dolgozói Terített asztaloknál íérfiak, nők, mellükön ott csillog a Bzocjaliz- must építő népi demokráciánk ki­tüntető elismerése: az ötágú csil­lag, a munka legjobbjai, az élmim- kúsok, kiváló munkások kitünta- tése. A nagymiskolci ipari és bá­nyaüzemek, építőipari vállalatok sztahánovistái, a szakma legjobb dolgozói, újítói és munkamódszer- átadói gyűltek össze bartfi meg­beszélésre a Nagymiskolci Pártbi­zottság meghívására. Mindönki fe­szült figyelemmel fordul Mihala Gyula elvtárs, a Nagymiskolci Pártbizottság titkára leié, aki méltatja a legjobb dolgozók telje­sítményét* és megjelöli feladatai­kat. •— Ma még kevesen vannak szta- hánovisták, ólmunkások, az ország legjobb dolgozói versonyében kitűnt ipari munkások, bányászok, építő­ipainak a nagymiskolci vállalatok­nál — mondja —■, de kétségtelen, hogy ez a szám emelkedni fog. En­nek elősegítése' <a munka legjobb­jainak megtisztelő'kötelessége. Oktassák, tanítsák, vezessél: munkatársaikat, nyújtsanak számukra elvtársi segítséget, hogy mindannyian könnyebb munkával is többet és jobbat tudjanak végezni. Ebhez min­den támogatást megkapnak a Párttól. A felzúgó taps, a kitörő lelkese­dés, amivel a felszabadító Szovjet­uniót, népünk nagy barátját, Sztá­lin elvtársat, győzelmeink szerve­zőjét és irányítóját, nagy Pártun­kat és szeretett bölcs vezérünket, Rákosi elvtársat éljenzik, mutatja, a kemény elhatározást, hogy mél- témák akarnak bizonyulni a meg­tisztelő feladatra, továbbra is ki akarják érdemelni a legnagyobb kitüntetést*, a Párt bizalmát. Rövid kultúrműsorban gyönyör­ködnek ezután. Lelkes Agues, s Színház művésznője megrázó erő­vel szavalja Aragon „Vörös Front“ című költeményét, Lukács Róza és Kiss Etelka énekel. Mihala elvtárs és a Nagymiskol­ci Pártbizottság munkatársai cso­portról csoportra járnak, beszélget*- nek a dolgozókkal, meghallgatják problémáikat, biztosítják őket a Párt gyors és határozott támoga­tásáról. így kell nevelni, oktatni az átképzőtöket Csorba Bálint, a Járőmfljavitó N. V. dolgozója, a legjobb kovács, Eiben Imre, a Borsodvidéki Gép­gyár öntője, Nyirkos Sándor, az ország harmadik legjobb mozdony- vezet’öje büszke örömmel mondják el Mihala elvtársnak, hogyan ha­lad munkájuk. Csorba elvtára va­lóban példát mutat nemcsak mun­kájával, hanem szaktársai tanítá­sával is. Hat hónap alatt 16 csoportve­zetőt képzett ki, tanít, oktat mindenkit a műhelyben. Mihala elvtárs a Borsodvidéki Gépgyár öntőinek solejtje után ér­deklődik. Eiben elvtárs bevall^, hogy, bizony, a selejtszázalék most valamivel magasabb lett — az átképzősöknél, — Vigyázz Imrei — figyelmez­teti Csorba. elvtárs —» ne tűrjük meg a felejteti, hiszen magunknak okozunk vele kárt. Eiben elvtárs mosolyogva fogad­ja a baráti intő szavakat. Nem kell félteni az ö keze alatt tanuló átképzésükét. Ké­szen kapják tőle sokévtize­des gazdag tapasztalatát. De­rék öntők lesznek belőlük, akik megvédik a Borsodvidé- ki Gépgyár dicsőségét, továbbra is ott lesz ez az üzem azok között, »melyekben országo­san legalacsonyabb a selejt. „Ne felejtRÖk soha — a Sztahánov-mozgalom bányából Indult el!“ A másik asztalnál Diósgyőri Szénbányák N. V. sztahánovistái kitörő örömmel fogadják Mihala elvtársat. Persze, itt is a munká­ról, főként pedig közeledő legna­gyobb ünnepünk, a felszabadulás évfordulójának méltó megünneplé­séről esik szó, A Pálinkás-toré eredményeiről Orevccz brigidveze- tő elvtárs beszél. Mátyási István brigádja — bonne 4 párionkívüli dolgozó is —• három hónapos ter­vét két és fél hónap alatt teljesí­tette. Az Oravecz-brigád hat hóna­pos átlagban 140 százalékos tolje- sítményt vívott ki. — Most front­fejtéssel kísérleteznek —- újsá­golja —, a felszabadulási évfor­duló alkalmából akarjuk beindí­tani, hogy tartsuk eredményün­ket. — Mi az, hogy tartsuk,..! — Nem állja, meg sző nélkül Bubi Ágoston elvfárs, Lyukévölgy ki­váló dolgozőza. Megállni annyit jelent, mint visszafejlődni.,, — Nem iz állunk meg — ke- mányedik meg Oravecz el/társ hangja —megmutatjuk, hogy még több és jobb munkával fejez­zük ki hálánkat felszabadulá­sunkért. — Úgy bizony — bólintanak hozzá. — Ne felejtsük el soha, hogy a Sztahánov-mozgalom bá- jnyáből indult el! Még magasabbra íveljen a szocialista munkaverseny! A Benkő-brigád vezetője be­szél. A felszabadulás óta 100 szá­zalék alatt soha nem teljesített. A sztálini műszakban 289 száza­lék volt az eredmény, állandó át- .lagteljesítése most is 150 száza­lék körül van. A felszabadulás megünneplé­sére meg lesz, ami a sztálini műszakban volt, vagy még több is...! — hangzik egyszerű szavakkal, de annál megbízhatóbb erővel foga­dalma. Az Anna-tárétól Rép&si Imre elvtárs elmondja, hogy Prungel Béla csapatával párosversenyben 168.7 százalékkal kivívták az el­sőséget, február 17-re befejezték havi fervüket. „Márciusi előirány­zatunkat 20-ára elérjük és a fel­szabadulás évfordulójára 260 szá­zalékot vállalunk“. Ennél az asztalnál is tudják, amiről az előbb Csorba elvtárs beszélt, hogy a munkafelajánl&sl mozgalom felszabadulásunk évfordulójára ne futótűz legyen, hanem ál­landóan tartson, magasabbra emelje, kiszélesíts« a szocialis­ta munkaversenyt. Ezért határoz!» el Bubi Ágoston és Seszták György brigádja a Lyukévölgy! bányánál, hogy fél­éves tervüket május 1-re befejezik. Ennek az ígéretüknek eddig vég­zett jő munkájuk a biztosítéka: márciusi tervüket már február 21-én teljesítették, átlagosan 198 százalékot értek el. tájin _ átlagosa® 245 százalékot teljesít és amit ötödmagával vá­logat, azt testvére másodmagá. val mindig kiszámolj». Április 4-re 10 százalékkal tovább emel­jük eredményünket — mond­ják —, de nemcsak orré a napra, n,,- nem azután is mindig ley_ alább ennyit 'akarunk teljesí. ten%. Sőt, még fokozzuk — mondja ifj. Szenté Jánosné él. munkás, aká szintén teljesítmé­nyének 10 százalékos növeléséi, ajánlotta fel. Velük v«n Lévai Pál, a papír, gyár üzemkarbantartó brigádjá­nak vezetője. Nagy elismerés ér­te: a szakma legjobb dolgozói kö­zött Van. Meg ig érdemelte, hi­szen a javítások tökéletes vég. zésévei csaknem felére lecsök­kentette a termelési kieséseket. Az eredmény uemcsak az enyém — mondja —, hanem a csoport minden tagjáé. Az ő nevükben i* fogadom, hogy megháláljuk fel­szabadításunkat a Szovjetunió­nak, megháláljuk »z elismerést „ Pártnak, még alacsonyabbra szo­rítjuk a termelési kiesést még tökéletesebben igyekszünk mm;, kánkat végezni. Gyorsvágás — a gatternál Gyorsvágásról eddig az eszter­gályosoknál hallottunk csak. An-, nál érdekesebb, ahogy Demc Jó­zsef, a ládt fűrésztelep élmun- kása beszél teljesítményéről. —. Van is miről. A sztálini műszak­ban 216 százalékos nagyszerű tel­jesítmény került neve mellé a ki­mutatásban, de állandóan, átlag, ban Is 161 százalékot ér el. A gatternál dolgozik, gyorsvágási vezetett he a fűrésznél, így sike­rült többszörösére emelni teljesít, ményét. Mint kiváló dolgozó, por, tartotta meg magának a ,,fii- kot", áradta munkatársai- *>ak iá, Így azok is 130—llfö —■ISO százalékra fokozták már teljesítményükat, — Szabadságomat, életemet » Szovjetuniónak köszönhetem mondja. — Ezért vállaltam 22C» százalékot a felszabadulási év­forduló alkalmából. Tudom mit vár tőlünk a Párt, Rákosi elv­társ, hogy teljesítményünk soha ne essék vissza, hanem mindig feljebb, mindig magasabbra emel­kedjék. így lesz...! „Megfogadjuk szeretett Rákosi elvtársiunknak...“ Egyhangú lelkesedés, kitörő él-­S ízés fogadja a javaslatot, hogy viratban üdvözöljék pépünk szeretett Vezérét, Rákosi elv tár ­sat A táviratban megfogadták; munkafelajánlássflI, több és mi­nőségileg jobb munkával készül­nek fel április 4.e megünneplés sére, teljesítményeik állandó fo­kozásával, munkomódszerátadáS- sal azon igyekeznek, hogy leg­nagyobb nemzeti ünnepünk után is tovább tartson, tovább fejlőd­jék, még magasabbra íveljen munkaverseny lendülete. Jgy fejezzük ki véghetet le, hálánkat szeretett Sztálin eh társunk iránt, Így védjük al­kotó békénket, a~ atfas im­perialist a háború„ u Szít ók el­len." Zenemé mellett, vidám táncra It ej rekednek a meghívottak, sokáig! maradnak együtt a kitünően si­került sztahánovista összejőve: télén. ... Azzal a* acélos elhatáiT* zással látnak másnap Újból mun­kájukhoz, • hogy teljesítik, túltel, jesítik fogadalmaikat, megteszik, amit kér, amit vár tőlük a Póri; Egymással vetélkednek az élmunkás testvérek vérek, élmunkásak. Sjmkó Kata­lin és Simkó Gizella. A két test­vér nagy versenyben Van egy­mással, Katalin a papírválogatá3- nál dolgozik a kisszsre’őtsrem­A papírgyáriak hívják és vár­ják már nagyon asztalukhoz Mi­hala elvtársat. Egyforma fekete ruhában két fintal lány ül kő. zöttilk. Nemcsak ruhájuk egy­forma, arcuk fe hasonlít, — test­ben, testvér« számoló, Sjmkó Ka-1 runk. 8 Szabadságharca Szövetség hírei I7-én, pénteken este 7 óraj kßz< deftel taggyűlést tartunk Rákóczi utca 12. sz. alatti székházunkb;if| Minden bajtársat szerdeHel .»

Next

/
Oldalképek
Tartalom