Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-12 / 61. szám

TCrlQk te a kulákszabotizst a tavaszi munkáknál,! Beköszöntőit a tavaszi munkák Weje. Megyénk dolgozó parasztsá­ga mar meg js fogta a munka vé­gét, hozzá is látott a szántás-ve- téshez, a tavaszi ta'ajműveléshez. A falu dolgozó népe ez évben fo­kozottabb erővel, öntudattal lát a munkához, mert tisztában van ve­le, hogy a boldog jövőt építő öt­éves terv e'sö tavaszáról, a terv első aratásának előkészítéséről van szó. Borsod-Abaúj-Zemplén dolgo­zó parasztságának, nagy többsége azt is tisztán látja: az ötéves terv­ben előirányzott nagyobb termést, minisztertanácsunk határozatát a növénytermelés fejlesztéséről, csak nagy Pártunk és népi demokráci­ánk segítségével tudja eférni. Ezért kötöttek a dolgozó parasztok ide­jében talajművelési szerződést az állam} -gépállomásokkal. Megyénk területén az elő.rányzatot túlhalad­va 115 százalékban kötöttek 17 gépállomásunkkal szerződést a fa­lu dolgozóinak ezrei- Egyes vidéken, mjnt például a hejőpapi-i és mező. nyárádj gépállomásokhoz tartozó községekben már a tervbevett terü­let 200 százalékát is lekötötték. A talajművelési szerződések köté­sében fiatal, erősödő termelőszö­vetkezeti csoportjaink jártak az élen, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is egyre na. gyobb tömegei ismerik fej a gépi munka előnyeit és veszik igénybe a gépállomások segítségét. Ä tavaszi munka megindulá­sával ezévben egy másik örvendetes jelenség is tapasztalha­tó megyénk falvaiban. Az ipari munkásság példája nyomán dolgo­zó parasztságunk egyre szélesebb rétegei ismerik fel a szocialista munkaverseny nagy fontosságát és jelentőségét és azt, hogy a tavaszi munka idejében való, jó elvégzése politikai, harci kérdés. Állami gaz­daságaink, termelőszövetkezeti cso­portjaink, de tavaink is egymás után nemes versengésre hívják egymást. A versenyfelhívás nem­csak papíron történik meg, hanem az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek dolgoz« valóban versenyeznék. Községejhk közöl MJkóháza, amely megyénk területén első ett az Őszi munkák teljesítésében, is­mét példát mutatott: versenyre szólította megyénk mmden közsé­gét. Felhívására azonnal válasz ér­kezett Zemplénagárdrói és Nagy- rozvágyról, de a többi községek dolgozó parasztjai is egymás után fogadják el a kihívást lelkes gyű­léseken. A falusj népnevelők, a dűlőte'elősök ahol jól dolgoznak, a maradiakat is egymásután meg­győzik a munkaverseny fontossá, gáról. Az ellenség, a kulák js felis­merte a tavaszi munkálatok poli­tikai jelentőségét- A legküönfé- íébb álarcot öltve, szövetségesül hívja a maradiságot és minden el- képzélhető formában támad, hogy az építőmunkát akadályozza. Vagy a jó kulák álarcában, vagy tudat­lannak mutatva magát, vagy alat­tomosan, vagy pedig nyíltan tá­mad a kuiák. Célja azonban min­dig egy: a szocia.jsta építés, dol­gozó parasztságunk lendületes munkájának meghiúsítása, a dogo­zók boldogulásának megakadályozá­sa. P-pámos példával lehet bizonyí- wt tani ezt. A jó kulák álarcé ban kísérleteztek Jakab József és Olasz István borsodjvánkai zsíros­parasztok, akik felajánlották föld­ek 20 holdon felülj részét 5 évi időtartamra a helybeli és a négye, si termelőcsoportnak. „Csupán" annyit kötöttek ki, hogy a tszcs „viselje a földterület minden ter­hét". Ezek a „jó kulákok” semmi többet nem akarnak, mint any- nyit, hogy a tszcs tagjai vállalják magukra az ő kötelezettségeiket, ők pedig csak valahogy átvésze­lik a nehéz időket", ahogy mond­ták, eddig „összekuporgatott” (ma­gyarul úgy mondják: a dolgozó pa­rasztok verejtékéből összehará. csőit) vagyonukból. Hasonló „jó" emberek azok a mezőcsátj ku'akok, akik azt tanácsolták a dolgozó pa­rasztoknak, ne szerződjenek a gép­állomással, mert a traktor „össze­tapossa” a földjeiket. Lengyel^ M'- tyás és ifj. Fehér János abaűjkér; kulákok más furfanggai kísérletez­tek. Ártatlan arcot vágva bead­vánnyal fordultak a helyi népi szeg­yekhez, amelyben közölték, hogy földjeiknek 19 holdon felüli részét kiadták kjshaszonbérletre és ezen az alapon kérik, hogy töröljék őket a ku’ákok névsorából. Pártunk ébersége és a DÉFOSz szerveze­tek felvilágosftó munkája vala­mennyi felsorolt kulákmesterkedést leleplezte. Mindemellett a kulákkat szembe­ni következetes harc terén vannak még hjbák is. A ragályi sajósenyej. sajóvámosi kulákok rémhíreket ter­jesztenek, sokszor nem ás ese­ménytelenül. Amikor a ragályi állami gazdaság munkásokat akart szerződtetni, azt az aljas és ocs- mány hazugságot tévesztették el, „akj leszerződik, azt Szibériába vi­szik“. Hasonló rémhírt terjesztettek Sajósenyén és Sajóvátnoson az építkezésekhez szerződtetett mun- munkások között. Itt a helyi szer­vek, köztük a DÉFOSz, nyugodtan tűrték mindezt, nem verték vissza a kulák támadását, nem leplezték le az aljas támadókat és nem vilá­gosították fel a valóságról a dol­gozó lakosságot. Sajóecsegen nyíltan mutatja iga. z) arcát, ellenséges érzelmeit a kulák. Itt •Vattai József és ifj. Kazinci Nagy Lajos kulákok egy­szerűen megtagadták, hogy nép- gazdasági tervünk és országunk szükséglete által előírt terménye­ket termeljenek földjeiken. A népi szervek, a DÉFOSz ezt ölhetett kézzel nézi, semmit sem tesz az ellenség nyílt támadása ellen. A fe’sorolt példák arra figyel­meztetnek bennünket: A dol­gozó parasztságot, a népi demok­ráciát izzóan gyűlölő falusi kizsák. mányolók, a kulákok támadnak és támadásra készülnek. Fokozni kell tehát dolgozó parasztságunknak éberségét. A pártszervezeteinknek irányításával a DÉFOSz szerveze­tek tagjaiknak, a dűlőfelelősöknek éberen kell őrködntök s le kell lep­lezni a kulákof, az ellenséges ma­gatartás legkisebb jelét is. A ku­lák a fajún a legnagyobb ellenség. Nagy Pártunk útmutatását kö­vetve Borsod-Abaúj-Zemp'én köz­ségeden az újjászervezett DÉFOSz vezetőségeknek, elsősorban a meg­erősített munkástagozatoknak, az most tavasszal a főfeladatuk, hogy dolgozó parsztságunk körében ál­landó és szívós felvilágosító mun­kát végezzenek és kíméletlen, so­ha nem lanyhuló harcot folytassa, nak a kulák ellen. Döntő biztosí­téka ez a tavasz} mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzésének. Nagy Béla a DÉFOSZ Borsod-Abaúj- Zemplén rrjegyej titkára Állami áruházak, Földmüvesszöveikezetek, állami Ipfűizletek, NépboKtek, Kereskedők figyelem! Nyári gumitalpú vászoncipő szükségleteiket minden minőségben kielégíti a miskolci Bőr*, Cipő* és Cipőkellék Nagykereskedelmi N* V* eipŐQssétálya S^échenyi'W- 33, Tel.; 24-12 Előre a hibák JcijavifásáraT A felfelé gyakorolt bírálat és őszinte onbírálaf új lendületet ad a ragályi állami gazdaság dolgozóinak Napfényben fürdik a ragályi ha­tár. A régi uraság kasté yának udvarán nagy a készüődés a tava­szi munkára. Az állami gazdaság dolgozóinak egy része már kint js van a földeken és a boronálást, ínűtrágyaszórást, a szántás} végzi. A gazdaság össze] alakult s ma már Ragályon kívül disznóshor- váti, fe sőkelecsényj, pogonypusztaj és bánfalvai határban js vannak üzemegységei. A tavaszi munkával nem vártak, ahogy felszikkadt a föld és a nap kisütött, már meg­kezdték. Eredmények dicsérik a munkát Nagy Gyula elvtárs, diósgyőri munkás a gazdaság helyettes veze­tője. Ö számol be eddigi munka, jukról, eredményeikről: A t® folyamán a sőrehízjalásban 122 százalé­kos állageredményt értek el, nem egy á lat 300—340 kg-ot hízóit öt hónap alatt. Most térnek át a tehenészetre, a borjúnevel/ésre. Az év elején üzem tervüket a dolgozókkal együtt, az ő felszólalásaik, javaslataik figye­lembevételével készítették el. A te­henészeten kívül sertéstenyésztést is előirányoztak, most kezdik meg építeni 210 anyakoca részére az óját. A terv gépekkel is ellátja őket: két Sziálinyec traktort kap­nak erre a dombos vidékre. Ezen­kívül még Hofherreket, vontató- Iraktort, cséplőgépet, új szelektort, motoros kukoricamorzsolót és sok apró, a mezőgazdaságban szüksé­ges gépet, szerszámot. A mezőhegyesjek felhívását is megtárgyalták, már az első nap elkészítették ellentervüket. Vállal, ták, hogy az elhanyagolt, rossz ta­lajon gabonaátlagukat 8 mázsára emelik, s ezt is túlteljesítik 5' szá­zalékkal­Az} mondják a dolgozók: „Nem fogunk lemaradni a versenyben." Ezt bizonyítják is: az egyik nap két fogat (4 lő, 2 ember) az egész napra előirányzott 10 ho|d boronálást már délre elvé­gezte. Engem már nem hajt senki, de nincs is rá szükség! A gazdaság dolgozói Nagy elv. társat és Sepsj János elvtársat, a gazdaság vezetőjét js, tisztelik, szeretik, nemcsak felettesüknek, de munkatársuknak, barátjuknak érzik. Tudják, hogy maguknak do'goznak lelkesen, szorgalmasan végzik mun­kájukat. 18 éves csillogó szemű fiú vezeti az egyik nagy táblán a bo­rona e]é fogott lovakat. Öntudatos arccal mondja: — Az apám egész életében Ra- gá’yi bárónál vo]t cseléd. Upv do] goztatfák, mint az állatot Engem már nem hajt senk], nincs is szükség rá. Saját álla­munk gazdaságában dolgozom. Télen 409 forintot kerestem ha­vonta, nyáron még többet fogok, mer} a normát túl fogom teljesí­teni. A völgy túlsó oldalán Fülpes Já­nos, a kocsis-brigád vezetője (ü. b. elnök) szánt egy meredek tarlót Szedlák Józseffej és Vadnaj István, nal. A kocsis-brigád versenyben ál jött A mezőhegyesiek felhívása nyomán, az előirányzat 10 száza­lékos túlteljesítését vállalták. Azért dolgoznak lendülettel, hogy teljesít' sék is. Bírálat a miskolci alközpont felé A ragályi gazdaságban a ver. seny k|f"''”'té?ét akadályozza az, hogy — bár még az ősszel igényel­ték — a feltét enül szükséges gépeket: 20 ekét, 4' vető gépet, 2 traktort még mai napig sem kapták meg. , Pedi£ a gépeknek, szerszámok­nak itt kellett volna lenni a tavaszi munka kezdetére! Van még egy más"’: hiányosság is: nincsenek kidolgozva a meg­felelő szabatos normák, trij^sít" ményeőirányzatok. A miskolci al­központ még nem készítette ej. így bár az állandó és a már felfogadott időszaki munkásokat is brigádokba szervezték, — a versenyt nem tud­ták megszervezni. Ahogy Nagy elvtárs mondja: „Akadályozza ezt az egyén] bérezés hiánya. Nem lehet kedve annak versenyez­ni, akj nem tudja, hogyha többet dolgozik', többet t.eljosft, mennys lesz a keresete.“ Pedig a dolgozóknak van kedvük az egyéni versenyhez. Szedlák Jóska azt mondta: „örömmel lépnék egyéni ver senybe, csak nem tudom ho­gyan kellene,” A teljesítmény-táblázat pedig nap., ról napra késik, a dolgozók meg js mondják erről a véleményüket: — Hjába mondja Rusz elvtárs, amikor kijön az alközponttól, hogy — „csak a versenyt nyomjátok ejv- társak" -r* nem segítik elő, hogy me,g tudjunk indulni. Az üzemi pártszervezet önbírálata Természetesen a feíelősség nemcsak a mis­kolci alközponté, hanem a ra­gályi gazdaság vezetőié |s. A legutóbbi vasárnap az üzemi pártszervezet ülésén ezt ők maguk Bárdos Ferenc elvtárs, a pártUt­kár és Nagy Gyula, Soltész István, Barna József és a többiek is, meg­állapították Rákosi e'vtárs bírálata nyomán: eddig az üzem,] pártszervezetet egy kjssé elhanyagolták. Az üzemi gyűléseket egybekapcsol­ták a pártnapokkal. Nem törődtek eléggé a termelés, a munka irányí­tásával, a verseny megszervezésé­vel. Ennek tudható be az js, hogy nem ismertették Eléggé a gazda­ság dolgozóival a minisztertanács, nak a növénytermelés fejlesztésé­ről szóló határozatát. így azután nem is tudják a dolgozók milyen terméseredményt kein elérnjök, mi­lyen módszerekkel, ha azt akarják, hogy jutalomban és a legnagyobb kitüntetésben, — a Munkaérdem- rendben részesüljenek. Pedig azt is vállalták, hogy a Szovjetunió iránti hálájukat, felszabadulásunk ünne­pére, áprils 4-re, kimagasló teljesít­ményekkel akarják kifejezni- Az üzemi pártszervezet taggyűlésén az elvtársak önkritikát gyakoroltak és megfogdták, kijavítják az eddigi h'bákat. A ragályi gazdaság egészségben szépen fejlődik, azonban még sz?r. vezettebb, jobb munkára van szil*, ség. Az egyénj verseny ütjából — a miskolci alközponttal közösen, — sürgősen el kcól izördíteni tren­den akadályt! így biztosítható, hogy a, ragályi állami gtzdaság dolgozói is sikere­sen hajthassák végre a tavaszi szántás-vetést s ezen túl mindazo­kat a feladatokat, amelyek rájuk is várnak, a nagyüzemi, virágzó szocialista mezőgazdaság építésé­ben HETES! FERENC Az dllami gazdaságok és termelőcsoportok példája nyomán jól haladnak a tavaszi vetések Borsod-Abauj-Zemplén községeiben Borsod-Abaúj-Zemplén megye dogozó parasztsága hatalma3 len­dülettel és lelkesedéssel kezdte meg a tavaszi szántás.vetésj munkálatokat Ezeknél a munká­latoknál nagy segítséget jelente­nek a gépállomások traktorai. — Főleg olajlen, árpa, zab és ta­vaszbúza Vetéssel foglalkoznak, amit az ütemterv szerint már­cius 31.ére kell befejezni. A szán. tás-vetésben — mint mindig — az állami gazdaságok és termelő- csoportok járnak az élen, akik egymásután küldik a jelentést, az egyes növények elvetéséről. A gépállomás munkájára támasz­kodva, valamint jól megnyerve Zott versenymunkával március 9-re a borsodi „Vörös Zászló“ év a sajószentpéteri Kossuth terme­lőszövetkezeti csoport teljesen be­fejezte az árpa vetését. Ugyan­csak 9-re fejezte be az abaújal­pári tszcs, a tavaszbúza, árpa és a zab vetését. A termelöcsopor. tok jő példája nyomán, a közsé­gek lakói Is egyre szorgalmasab­ban végzik vetési feladataikat. — Legújabb jelentés ezerint Boldog­kő váralja és Boldogújfalu dolgozó Parasztsága az árpav0tést teljesen befejezte. Szépen fejlődő termelő csoport működik a megyénkhez csatolt Kenézlő községben Hírt adtunk arról, hogy néhány más községgel együtt Szabóién me­gyétől Borsod-Abauj-Zemplén me­gyéhez csatolták Kenézlő községet is. Kenézlőn igen jól működő, szé­pen fejlődő termelőszövetkezeti csoport van. A csoport 90 család­ból, 160 tagból áll. Földterületük 526 hold. Van konyhakertészetük is, ezt öntözéssel művelik. Ezen­kívül virágkertészettel is foglal­koznak. 20 drb. anyakocával, egy féhéu törzzsel és lőállománnya] rendelkeznek. A tavaszi munkálatokat már megkezdte a eaoporf, a tél folya­mán alaposan felkészültek a ta­vaszi munkára. Brigádokban dol­goznak, a brigádok éa a brigádta­gok versenyben vannak egymással. A csoport munkája iránt a dolgo­zó kis- és középparasztok körében igen nagy as érdeklődés, sokan ké­rik felvételűket. FöldmGvesizövotkozotok Népboltok Atox-Qzlotok Állami Áruházak Vásározó N. V.-ok és Magánk.r»,k.d6k |? J g y g | „ t Pamut, Melyein, gyapjúszövet és len-kender méteráru cikkeiteket egy helyen megtalál iát eh yicuni rny alextilnagykereskedelmiN.V„Hiál üflltfRULllUH Smsmipélr-mtsm */«. imám. J".l. 1.J \ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom