Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-09 / 58. szám

Vexetőségválasstó taggyűlés a diósgyőrvasgyári megmunkáló és kiseszterga alapszervezeteiben A diósgyőrvasgyári megmun. káló kiseszterga-csoport MDP alapszervezetének vezetóségvá- I^szlo gyűlésén jelmondatok, idé­zetek fogadják a tagságot. A falon Rákosi elvtára február 10-i beszédéből vett idézet hívja fél a vezetőségválasztó gyűlés je­lentőségére a tagságot: „A választásokon arról kell gondoskodni, hogy friss v&r ke­rüljön a vezetőségekbe, hogy le­váltsuk « meg nem felelőket és az utolsó esztendőkben a párt. munkában, a termelésben kitűnt dolgozókat, nőket, ifjakat, mű­szaki értelmiségieket,'jó új erő­ket ültessünk helyükbe.“ Megválasztják a jelölő bizott­ságot, majd Tatár elvtárs titkári beszámolójára kerül a sor. A beszámoló meglehetősen rö.. vid. Tatár elvtárs arra hivatko­zik, hogy csak egy hónapja alap- szervi titkár, ez az idő kevés volt arra, hogy a párttagokat és a pártonkívtilieket megismerje. Ennek ellenére rá tud már mu­tatni egyes hiányosságokra. Az alapszervi vezetőség nem tudott kellő befolyást gyakorolni a tag. »ágra, kevesen vannak még egyé­ni munkaversenyben nagyrészt amiatt, hogy az üzemvezetőség nem tudta megfelelő munkával ellátni a dolgozókat. A maga hibáiról nem beszélt Tatár elvtárs, az önkritika telje­sen hiányzott beszámolójából. Ezzel szemben Szabó Ágoston elvtárs, a Pártbizottság tagja önkritikával kezdi. A hibálcat — állapítja meg —i Rákosi elvtárs úgy látta, mintha közöttünk is járt •vuioa pedig már négy taggyűlés Zajlott le a.zóta­Ezután került sor Tatár elv- társ válaszára, majd a legünne. pélyesebb részre: az űj vezető­ség megválasztására. A javasolt jelöltek egymásután álltak fel és mondották el önéletrajzukat, ed­digi pártmunkájukat, mikor lép­tek a Pártba, mit végeztek az­óta. Az elnök minden esetben fél­tette a kérdést: Elfogadják-e az elvtársak a jelölt vezetőségi- ta­Határozat a hibái Végül a taggyűlés 8 pontból álló határozatot fogadott el, melyben versenyre hívják ki a megmunkáló összes alapszervezetéit és dolgo­zóit. Vállaljuk, hogy egy hónapon be­lül minden tag versenyben fog állni. A tizescsoportbizalmiakat és nép­nevelőket egy hónapon belül újra. válasszuk. Mjnden vezetőségi tagot népne- veíőmunkára osztunk be. A gyűlés elfogadta, hogy április 4-ig a termelést a sztálini műszak got? Mindannyiukat egyhangúan megválasztották, a jelöltek át- érezték, hogy ezután még na. gyobb tisztesség lesz a vezetőségi tagság és még nagyobb felelős­ség hárul reájuk, A taggyűlés táviratban Ígérte meg Rákosi elvtársnak: „A jövőben pártmunkánk oda fog irányulni, hogy a pártdemokráciát még jobban kiszélesítsük és ezzel is erő­sítsük Pártunkat és elősegít, sük a szocia,lizmüs ,építését. : kiküszöbölésére eredményeihez képest 20 százalék­kal túlteljesítjük. Minden párttag vállal egy át- képzőst, akit tanítani fog úgy po­litikailag, mint műszakilag. A pártdemokrácja érdekében a vezetőség minden egyes tagja be­számolót tart végzett munkájáról. Háromtagú bizottság megválasz­tását javasolják, melynek munkája a faliújság rendezése lesz. Egyben kihívták versenyre a megmunkáló összes alapszervcit. A gyűlés az Internaclonálé ef- énekjésével ért véget. JTltküjtk máit eoSsílenlink kell (J)áriunkban az önkritikát, a demokráciát, kogg ezzel újra mí- Igebbrt erexszük gjjöhezeutket a tömegekbe, ex mesj.- Lzibüexxük a tömegjeidül ttalÁ elszigetelődés tytszt- IgiL“ (Rákosi elvtárs február 10.-i beszédéből) A párttjtkár hibája, hogy min­dent egymaga akar elintézni, i A tagokkal szemben a meggyö-1 -zés helyett az utasítások módsze­rét alkalmazta. Miskolcon is bemutatják Hág? Sztálin harcos élete“ kiállítást „Nem bírálta munkámat senki“ Kardos Imre felszólalásában a vezetőségnek a tömegektől való elszakadására mutatott rá. Mé­száros Ferenc műszaki értelmi­ségi. sajtófelelöa beismert^, nem látta ©1 feladatát, ahogy kellett volna! lebecsülte a Párttól kapott megtisztelő feladatát. Kerekes József oktatásfelelös is beismerte hibáit, amiket feladatkörében való tapasztalatlanságával ma­gyarázott. — Ezt a rossz munkámat aZ is okozta, hogy nem bírálta . munkámat senki, nem kap­tam kritikát. Hámorszki Béia kádervezetó ugyancsak önkritikát gyakorolt. _A vezetőségben nem volt összhang, egymástól függőt. lenül rendelkeztek és dolgoz­tak a tagság megkérdezése nélkül. Mezősi János elvtárs, a Párt központi kiküldötte a taggyűlés jelentőségére hívta fel a* elvtár- sak figyelmét. A taggyűlés azt jelenti, hogy mi ténylegesen el­lenőrizzük a vezetőséget. Ha így tesszük, akkor a taggyűlés nem lesz unalmas értekezlet, hanem munkaértekezlet, amely komoly feladatokat ad a vezetőségnek. Párttagnák Tenni aVmVit je­lent, hogy ténylegesen bele kell folyni a vezetés mun. kájába, felelősségre kell von­ni azokat, akik hibákat kö­vetnek éU Ez teszi majd lehetővé, hogy ez itz üzemrész jg élre kerüljön. Három tagjelölt kérvénye hiába várt elintézésre Ami a titkár eivtár» beszámo­lójából hiányzott, azt részben Re- göczi Dezső helyettes oktatási felelős pőtolta: — A titkár elvtárs súlyos hi­bát követett el a tagjelölt fel­vételnél, mert három tagjelölt felvételi ké­relmét hosszú ideje nem tér. jesztette „ taggyűlés elé, „A Nagy Sztálin harcos élete“ című kiállítás anyagát Mis. kolcon március 19-töl április 2-ig az MSzT Deák utcai székházár bon mutatják be, A Magyar.8zoryjet Barátság Hónapja keretében megrendezett kiállítást Borsod-Abaúj-Zemplén megye dolgozói is megtekinthe­tik, mert ebből az alkalomból 50 százalékos Vasúti kedvezménnyel utazhatnak Miskolcra. Nagyarányú építkezések az abauji községekben A tavaszjas }d5 beálltával Abauj- ban js megkezdődtek az építkezési munkálatok. Baskó községben két tantermes iskolát építenek. Gibár- ton 100 ezer forintos költséggel kibővítik a vfllanyerőmü telepet, az alsóméra! gépállomáson gépszint és kislakásokat építenek, míg Kézs. márk községben 250 ezer forintos beruházással körjegyzői székház és lakás építését kezdték meg. Torna­szentandráson még ebben a hónap, ban befejeződik az iskoCia javítása, amelyre 15 ezer forintot fordítanak. Aszaló községben is megkezdőd­nek a közeli napokban az építkezé­si munkálatok, amelyet az ötéves terv első évében be js fejeznek. 250 ezer forintos költséggel községhá­zát építenek, ezenkívül ugyanilyen beruházással megjavítják a községi utakat. MEGJELENT A RÁKOSI PER A kötet tartalmazza a Rákosi perek anyagát 1925. szeptemberétől 1940-ig. Bőséges dokumentanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolsevik kiállását a fasiszta vérbíróság előtt és a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt által vezetett harcát Rákosi Mátyás kiszabadításáért. >92 oldal 1 12 képmelléklettel SZIKRA ARA : fűzve 2&'— forint kötve 28’- forint Magyar Munkásmozgalmi Intézet RÁKOS! MÁTYÁS ELVTÁRS 58 ÉVES Ma 58 éve, 1892 március 9-én született a Bács megyei Ada köz­ségben a magyar dolgozó nép vezére, Rákosi Mátyás. Szegény családban született, kora ifjúságá­tól nehezen kellőit küzdenie a lét- fenntartásért. De nagy tudásvágy fűtötte és saját erejéből elvégez­te a közép- és főiskolákat. Már kora ifjúságában, Szegeden érint­kezésbe került a munkásmozga­lommal. 1912-től két évet ösztön­díjjal külföldön, Hamburgban és Londonban töltött el, ahol tevéke­nyen bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. Az első világháborúban behív­ták katonának, 1915 tavaszán ha­difogságba esett. így Szibériában érintkezésbe került a száműzött orosz szocialisfákkal, tanulmányoz­ta az orosz munkásmozgalmat és meggyőződéses bolsevista lett. A fogságból 1918. év elején meg­szökött és itthon bekapcsolódott a háborúellenes mozgalomba. Az ok­tóberi polgári forradalom kitörése után rövidesen megalakult a Kommunista Párt, melynek országos vidéki főtitkára­ként! ő alakította meg a Párt vi­déki szervezeteit, többek között Miskolcon is. 1919 február 20-án a Párt több vezetőivel együtt őt is letartóztatták. A forradalom fejlődését azonban már nem lehe­tett megakadályozni. Március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköz­társaságot és Rákosi Mátyás tag­ja lett a Forradalmi Kormányzó- tanácsnak és a Népbiztosok Ta­nácsának. Először kereskedelmi és ipari szervező munkát végzett, de amikor az ellenség megtámadta a Tanácsköztársaságot, Rákosi Má­tyás a hadsereget szervezte és fegyverrel kezében védte a prole­tár hazát. A Tanácsköztársaság bukása után. 8 hónapot ausztriai internáló- táborokban töltött, majd Moszkvá­ba ment és tevékeny részt vett a Kommunista Internacionáié veze­tésében. Lenin tanítványaként és munkatársaként, mint a Kommu­nista Internacionáié titkára bejár­ta egész Európát és a legvadabb üldözés közepette szervezte és irá­nyította a fiatal kommunista pár­tok munkáját. 1924 őszén hazajött Magyaror­szágra. Állandó életveszélyben szer­vezte és irányította az illegális Kommunista Párt munkáját. Meg­szervezte a Párt első kongresszu­sát, mely 1925 nyarán Bécsben folyt le. Csaknem egy évig dol­gozott itthon illegálisan, míg al­jas árulás ki nem szolgáltatta az ellenségnek. Elfogatása után négy társával statáriális bíróság elé ál­lították és fel akarták akasztani. Azonban a Szovjetunió tekintélye, szervezte a harcot a német hődl-j tők és magyar csatlósaik ellen, előkészítette a Kommunista Pártot a felszabadulás utáni feladatokra* Á felszabadulás után a magyar nép minden eredménye, a felemelkedés útján megtett min­den lépés az ő nevével forrott össze. Rákosi Mátyás és Pártja a Kommunista Part nélkül, Rákosi elvtárs életének megmentője, ha­zánk felszabadítója, a Szovjetunió sogítsége nélkül nem tudtunk vol­na kiemelkedni abból a szakadék­ból, amelj be az ellenforradalmi rendszer taszított«, az országot. A nagybirtokosi földek kisajátí­tása és a dolgozó parasztság ke­zére juttatása, az újjáépítés meg­indítása és a romok eltakarítása, a jó, értékálló pénz megteremtése, a dolgozó nép ellenségeinek a kor­mányból és az államhatalomból való eltávolítása, a hároméves terv megindítása és győzelmes megvalósítása, a munkásosztály harminc év óta nélkülözött osz­tályharcos egységének megteremté­se, a kapitalista magántulajdon fokozatos megszüntetése iparban, kereskedelemben és közlekedésben, a szocializmus építésének megkez­dése falun a termelőszövetkezeti mozgalom révén, erős, hareképes néphadsereg létrehozása, békénk és szabadságunk biztosítására és meg­védésére, új népköztársasági al­kotmányunk kidolgozása, a sztaha­novista mozgalom elindítása és irányítása Magyarországon, a harc, a magyar dolgozó nép szociális helyzetének, egészségügyi és kul­turális színvonalának emeléséért, új, nagyszerű ötéves tervünk ki­dolgozása és útnakindítása mind-mind olyan kérdések, melyek hazánkat a szocializmus építésének útjára vezették, a szocializmus út­ján viszik előre és melyek felve­tésében és megoldásában egyaránt Rákosi elvtársnak kimagasló, ve­zető szerepe volt és van. A Szov­jetunió segítségével, Rákosi Mátyás vezetése alatt érte el a fejlődő magyar népi demokrácia minden eddigi eredményét. Bátran mond­hatjuk, hogy előrehaladásunk, fel- emelkedésünk minden egyes lépé­sében, minden mozzanatában ott van az ő kezdeményezése, vezető, figyelő, gondoskodó irányítása. Fáradhatatlanul dolgozik, mert te­vékenységének alapvető mozgató ereje, cselekvéseinek rugója, hazá­jának, dolgozó népünknek határta­lan szeretető. Rákosi Mátyás életének vázla­tos leírása világosan megmutatja nekünk, hogy nem véletlenül, nem valami esoda révén került a dol­gozó nép élére. Rákosi Mátyás négy évtized szakadatlan harcai­ban és megpróbáltatásaiban ed­a magyar és nemzetközi munkás- osztály felháborodott tiltakozása, valamint Rákosi elvtárs és társai nagyszerű, hősies védekezése le­fogták a hóhér kezét. Rendes bíró­ság elé utalták, amely nyolc és félévi fegyházra ítélte. A bünte­tés letelte után, minden törvényt és jogot lábbal tiporva, újra bí­róság elé állították 1935-ben. Me­gint a halálos ítélet fenyegette, de ő rendíthetetlenül állta a har­cot és mellette állott az egész vi­lág haladó gondolkozóinak és har­cos dolgozóinak szeretető és támo­gatása, élén Sztálin elvtárssal, a Szocialista Szovjetunióval. A gyil­kosságot sikerült meggátolni, élet­fogytiglani fegyházra ítélték. Tizenöt évet töltött Rákosi Má­tyás az ellenforradalom börtönei­ben, tizenöt éven keresztül kínoz­ták, próbálták megtörni szellemi és testi erejét. Hasztalan. Végre 1940-ben a Szovjetunió kiszabadí­totta börtönéből, Moszkvába uta­zott, ahol élére állt n. magyar sza­badságért folytatóit harcnak. Rá­kosi .elvtárs a háború alatt is fá­radhatatlanul dolgozott a magyar nép szabadsága érdekében. Meg­védte a magyar nép becsületét’, sődött igazi kommunistává. Nngy nemzetközi tapasztalataival, lángo­ló hazaszeretetével, a dolgozó nép és a munkásosztály odaadó szolgá­latával, marxista-leninista tudásá­val, Lenin-Sztálin ügyéért vívott önfeláldozó küzdelmével vívta, ki magának minden iga* magyar em­ber szeretetéf ée megbecsülését, a nemzetközi munkásmozgalom elis­merését. 58-ik születésnapján az egész magyar dolgozó nép odaadó szere­tettel köszönti vezérét, akinek bölcs vezetése alatt biztosan hal ' dunk előre a szocializmus útján. „(fokozott éberséggé], | kell küzdeni minden p.árt- J tt-UntimegntjiLcdkozás,,(L S (J)ájrt oonaiátéi txalA minden, elhajlói, minden fiártszerütlenség ellen“ 5 (Rákosi elv társ február 10,-i beszédéből) ‘ «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom