Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-05 / 55. szám
Teg- és tagieiiffelvéfeli iminbáek eredményei és hibái Sztálin elvtárs a XVIII. Párt- Kongresszuson tartott beszámolójában hangoztatta, hogy: »a Párt soraiba nemcsak becsületes és odaadó emberek igyekeznek, hanem véletlen elemek, karrieristák is, akik arra törekszenek, hogy kihasználják személyes érdekeik céljára a Párt zászlaját*. Sztálin elvtárs megállapítása az illegalitás körülményei közül a legalitás körülményei közé került Magyar Kommunista Pártra s a Magyar Dolgozók Pártjára is érvényesek., A felszabadulás utáni politikai körülmények és különösen ez a tény, hogy a munkásosztálynak két pártja volt, szükséges rosszként eredményezte Pártunk számára, hogy kapuit kitárja és szinte válogatás nélkül vegyen tagjai sorába mindenkit, aki felvételét kérte. A pártépítésnek fent vázolt körülményei elkerülhetetlenné tették, hogy a legjobbak mellett véletlen ás karrierista elemek, sőt ellenséges elemek is bekerüljenek párt- nzervezeteinkbe. Pártunk Központi Vezetőségét követve a munkásosztály ős a dolgozó nép kiszorította «. politikai és gazdasági élet vezetéséből a kizsákmányoló osztályok képviselőit, a nép ellenségeit és a munkásosztály egysége helyreállt a marxizmus-leninlzmus alapján a MDP-ben. Ezután vált lehetővé a Párt megtisztítása a soraiba nem való elemektől, ami 1948-ban a Központi Vezetőség határosa,fa értelmében a tagfelülvizsgálat és a tagfelvételi zárlat ideje alatt nagyrészt meg is történt. A Párt azonban nem tarthatja sorait örökké zárva. Nem alkothat zárt tömböt, hanem szüntelenül nevelnie kell utánpótlását a munkásosztály és a dolgozó nép legjobbjainak soraiból. Be kell kerülniük & Párt soraiba mindazoknak a becsületes munkásoknak, munkásnőknek és munka s- iíjaknak, akik a termelésben elért És állandósított eredményeikkel bebizonyították, hogy hűséges építői i szocializmusnak. Be keli kerülni > tagok és tagjelöltek sorába a dolgozó parasztság azon részének is, akik minden erejükkel építik a mezőgazdaság szocialista szektorait. Be kell kerülni a Pártba azoknak az értelmiségieknek is, akik tudásuk teljes lafbavetésével segítik a szocialista társadalom építését. Egyidejűleg — mint arra Rákosi elvtárs rámutatott — az éberségről szóló szavakat a tettekkel való éberségnek kell felváltania, mert, mint arra Sztálin elvtárs tanít s legutóbb a Standard-gyári kémek pőre mutatja, az ellenség minden módon megpróbál behatolni Pártunkba. Ezért volt súlyos hiba, hogy szervezeteink nem törekedtek. arra, hogy a felvilágosítás és agitáció eszközével dolgozóink legjobb elemeit irányítsák a Pártba, hanem hosszú hónapokon át a spontán, véletlen jelentkezésre bízták a Párt utánpótlását jelentő tagjelöltfelvételt. Mereven, a zárt számok alkalmazásával egyik helyen sokszor tnég nem a legjobb elemek jelentkezését is elfogadták, míg más helyen a Pártba mindenképpen alkalmas, becsületes munkások, dolgo- - tó parasztok és értelmiségiek felvételi kérelmét elutasították. Rákosi . elvtárs joggal állapítja meg a Párton belüli bürokrácia jelentkezését éppen a tag- és tagjelöltfelvételi munkával kapcsolatban. Igen nehe- ■ yen értették meg és még ma is igen nehezen értik meg egyes párt- funkeionáriusok, hogy a mi Pártunk az ország vezetésére hivatott Párt, amelynek feladata, hogy dolgozó népünket irányítsa és összefogja a szocializmusért folyó harcban. Az ilyen Pártba nem kerül- vhetnek be véletlen, karrierista vagy ellenséges elemek, hanem csakis a dolgozók legjobbjai, akik egyéni érdekeiket, alá tudják rendelni a [társadalom közös érdekeinek, jósak a proletariátus pártja, a kommunisták Pártja képes j arra — mondja Sztálin elvtárs, ri'Ogy a proletárdiktatúra rendszeró-. ! ben a fő vezetőknek a szerepét játssza. Miért? — teszi fel a kérdést Sztálin elvtára. Először azért, mert a Párt gyűjtőpontja a munkásosztály legjobb elemeinek. Ta- paszt<ságánál és tekintélyénél fogva az egyetlen szervezet, mely a proletariátus harcának vezetéséi központosítani tudja és ilymódon s munkásosztály valamennyi és min dennemü pártonklvüli szervezetéi azokká a kiszolgáló szervekké és hajtő-szíjakká változtatja, melyek a Pártot az osztállyal kötik ccsze. Sztálin elvtárs szavaiból kitti, nik, hogy milyennek kell lennie a Pártnak, amiből következik, hogy csak a dolgozók legjobbjai kerülhetnek be a Pártba. Ami javulás van ezen a területén a pártépítésnek — és kétségtelenül van —, annak az a magyarázata, hogy Pártbizottságaink most már nem részfeladatnak, nem kampány-feladatnak tekintik a tag- és tagjelölt felvételt, hanem az egész Pártbizottság állandó feladatának, s így ig van helyesen. Hiányosság még ezen a te- iületcn az, hogy a Párt szociális összetételének további javítására irányuló munkát nem végzik elég határozottsággal egyes pártbizottságaink. Nem készítenek ki. mutatást a tag- és tagjelölt felvételről és így természetesen nem tudják a szociális összetételt javítani, Minden Pártbizottságnak rá kell térni arra a módszerre, hogy a tag- és tagjelölt felvételnél alkalmazzák a Politikai Bizottság határozatának második pontját, mely így szól: új tagok és tagjelöltgic felvételénél irányadó szempont legyen Pártunk szocuüia összetételének további javítása, esért elsősorban üzemi munkásokat, szegényparasztokat vegyünk fel a tagság soraiba." Pártbizottságainknak feltétlenül törekedniük kell arra, hogy a fiatalok és a nők nagyobb számban kerüljenek be a tag- és tagjelöltek soraiba. Minden Pártbizottság vegyen irányt arra, hogy a tag. és tagjelöltekről készített statisztikában rz ifjak, a nők, műszaki értelmiségiek száma, százalékaránya növekedjen. Rákosi elvtárs külön aláhúzta a nők, ifjak, értelmiségiek szerepének fontosságát Pártbizottságainknak feltétlenül törekedni kell arra is, hogy elősegítsék a műszaki értelmiségiek közeledését Pártunkhoz. Nagy hibája üzemi pártbizottságainknak az a helytelen nézete, hogy: „nálunk nincs is olyan műszaki értelmiségi dolgozó, akit tagjelöltnek lehetne felvenni“. A legnagyobb hiba az, hogy nem is folytatnak olyan felvilágosító, nevelő munkát feléjük, amivel elősegítenék közeledésüket Pártunk felé. Ahogyan többé- kevésbé felszámolták pártbizottságaink a tagjelöltfelvétel kérdésénél a bUrokratizmusnak azon módját, hogy megszüntették a számarányokhoz Való ragaszkodást, hogy már nem spontán jelentkezésre bízzák a pártonkivü- liek jelentkezését Pártunkba, ugyanúgy számolják fel a bürokratizmusnak azon módját is, amivel távoltartják, illetve nem segítik elő közeledésüket a legjobb műszaki értelmiségi dolgozóknak, a nőknek és fiataloknak. Pártépítés szempontjából párt. bizottságaink feltétlenül foglalkozzanak azzal is, hogy a már felvett tagjelölteket lássák el feladatokkal, bízzák meg pártmunkával, segítsék elő, hogy elméleti színvonalukat emelni tudják szüntelenül. Az így végzett munkával nagymértékben erősítjük Pártunkat és a Politikai Bizottság határozata szellemében állandóan, szüntelenül javítsuk Pártunk szociális összetételét. — így tesszük alkalmassá Pártunkat a Központi Vezetőség határozatának végrehajtására, Rákosi elvtárs útmutatásának megvalósítására. Sterbinszki Béla m. szervező titkár. A tagok kritikája — döntő segítség a pártépítéskes A diósgyőrvasgyári alapszervezeti taggyűlések tanulságai Rákosi elvtárs beszéde, a Központi Vezetőség határozata széleskörű megismertetésének, megtárgyalásának és mélyreható tudatosításának jelentős eszköze a taggyűlés. A mostani taggyűlések köz' ponti feladata a pártszervezetek életének alapos megvitatása, Pártunk, népünk szeretett bölcs vezérének iránymutatása alapján. A taggyűlések hivatva vannak arra, hogy feltárják a pártdemokrácia érvényesítésével, a birálat és önbi- rálát alkalmazásával kapcsolatos hibákat és a konkrét tennivalókat Az eddig lezajlott taggyűlések megyénkben, üzemeinkben arra mutatnak: a tagság zöme tisztában van a Központi Vezetőség által kijelölt új feladatok nagy horderejé- vei, tudja, hogy a pártdemokrácia megerősítésével, a kritika és önkritika fegyverének jő forgatásával a Párt, ezen keresztül a nép, egész népi demokráciánk erősödik meg, könnyebben tudjuk megoldani építőmunkánk fejadataft, nagyobb lépésekkel haladhatunk előre az ötéves terv végrehajtásában a szocla. {izmus építésében. A taggyűlések az eredmények mellett komoly hiányosságokat js feltártak. Szükséges, hogy szem- ügyre vegyük a taggyűlések tapasztalatait, hogy azokat hasznosítva előrevihessük a Párt építését. Ahol jól készítették elő a taggyűlést J<31 előkészítették a taggyűlést a diósgyőrvaágyárj nagyolvasztó alap szervezetéhen. A gyűlésen a tagság túlnyomó többsége résztvetf. A párttagok örömmel fogadták, hogy az alapszervezet problémáinak megbeszélésére Tóth József elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára is eljött. Gede István elvtárs, az alapszervezet titkára Rákosi dvtárs beszédét konkretizálta az alapszervezet életére. Helyesen világította meg, hogy a nagyolvasztó a pártszervezet irányításával jó eredményeket ér el a termelésben, a sztálini műszak teljesítményét már többször felülmulta- Rámutatott ugyanakkor a hiányosságokra is. Elsősorban az őszinte kritika és önkritika háttérbe szorulására. A döntő hiba, hogy a tagság jelentékeny része még mindig nem ismerte fel az elméleti színvonal állandó emelésének fontosságát. Ezért elsősorban a vezetőség hibás, amelynek szívós _ felvilágosító meggyőző munkával kell odahatnia, hogy az alapszervezet elméleti színvonala emelkedjék. Az értékes hozzászólások megvilágították a hibákat, s sz elvtársak mindjárt fogadómat is tettek, hogy továbbra is emelik a termelést, nagy súlyt vetnek a munkamódszerátadásra, a Sztahánov-mozga. lom kiszélesítésére. Mindennek egyik alapvető főtétele az elmélet elsajátítása. Erre lelkiismeretesen törekedni fognak. Rákosi elvtárs beszédét tudatosítani fogják a szé- les dolgozó tömegekben. Hozzálát- nak a vezetőség újraválasztásának előkészítéséhez. A nagyolvasztói taggyűlés eredményesnek mondható. Mint hiányosság az jelentkezett. na szükség; még több elvtársnak kellett volna megfelelő kritikát gyakorolnia mind a vezetőség, mind önmaguk felé. Ahol rosszul készítették elő a taggyűlést A diósgyőrvasgyári finomhen- gerde taggyűlése elejétől végig magán viselte annak bélyegét, hogy egy ál tálában nem fordítottak gondot a megfelelő előkészítésre, így aztán a tagságnak csak kis része jelent meg. Az alapszervi titkár, Túrjai elvtárs, sablonosán beszélt ugyan a Központi Vezetőség határozatáról, de alig esett sző a kritika ée önkritika jelentőségéről, még- kevésbő lehetett tapasztalni annak gyakorlását. A taggyűlés sokkal inkább tarnte- lesi értekezletnek hatott. Helyesen világította meg Mo», nár elvtárs: íme, ez a taggyűlés is bizonyítja, hogy a pártszervezet vezetőségének munkájában sok aí hiányosság. Az üzemvezetőség a párttitkárt ós a műhelybizottságá titkárt egyaránt »zsebében hord-} ,yi«. persze hogy visszásságok for>* dumák elő mind az élmunkás jelö4 léseknél, mind a nyereségrészese-, dés kiosztásánál. Sok jel mutatja, hogy Rákost elvtárs kritikája nagyon is vonatkozik a finorahengerdei alapszervezetre. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölénf elsősorban a taggyűlések sokkal jobb előkészítését és lebonyolítását követeli meg. Kritika egy-két mondattal Kurtán-furesán intézték el a Központi Vezetőség határozatát, Rákosi elvtárs beszédét a diós- győrvasgyári gépgyár melegüzerni lakatosesoport és generátor üzem alapszervezeti taggyűlésén. A jegyzőkönyv tanúsága szerint, az elnök megnyitja a taggyűlést, ismerteti a napirendi pontokat. Mihály elvtárs alapszervi titkár megállapítja, hogy a pártfunkeionáriusok rosszul készítették elő a gyűlést. Több gondot kell fordítani a kritika és önkritika alkalmazására. A hozzászólások a munkaversennyel, az oktatás kérdésévelj a versenyirodában tapasztalható hiányosságokkal foglalkoztak és ezek után rögtön rátértek a tagjelölt felvételi kérelmek tárgyalására. Nyilvánvaló, hogy ha a titkár elvtárs a kritika és önkritika ügyét egy-két mondattal intézi el, nehezen várható, hogy a tagok, akik fontos kérdéseket tettok szóvá, azokat megfelelő összefüggésbe hozzák a párt- demokrácia érvényesülésével, a bírálat és önblrálat fegyverének alkalmazásával. Márpedig nem kétséges, hogy a melegüzemi lakatoscsoportnál és generátor üzemben, akárcsak bármely más üzemben, a termelés, a, munkaverseny, az oktatás kérdése szorosan összefügg azzal, egészséges kritikai szellem uralkodik-e az alapszervezetben, érvényesül-e 1» pártdemokrácia. „Tartson a vezetőség szoros kapcsolatokat a tagokkal !w A Diósgyőri Gépgyár szerelőüzeme déli csoportjának taggyűlésén Fekete József elvtárs alapszervezeti párttitkár beszélt s. hibákról konkréten is, de elsősorban azokról, amelyeket a tagok követtek eL Nem mutatott rá azonban helyes önkritikával arra, hogy ezek a hibák sok tekintetben a vezetőség munkájában tapasztalható , hiányosságokból következnek. Helyesen világította meg, milyen sok hiba forrása az elméleti fel- készültségben mutatkozó alacsony színvonal. — Nagy hiba volt, hogy nem tanultunk — állapította meg hozzászólásában Török elvtárs. Ombódi elvtárs így fogalmazta meg ezt a kérdést: tanulással megszilárdítjuk Pártunk egységét, mégjobban ütőképessé tesszük Pártunkat. Tűzkő elvtárs az elbürokratizálódás jelenségeit sorakoztatta fel. »Kérjük a pártszervezet vezetőségét, keressék fel gyakrabban a dolgozókat, mert sokan a tagok közül még a párttitkárt sem ismerik. Juhász elvtárs az adniiiusztr&ciő túltengését tette szóvá. A taggyűlés, jóllehet a párttitkár elvtárs helyes önbirálat gyakorlásával nem adta meg a kellő indítékot, mégis eredményesnek bizonyult. Elsősorban azzal, hogy a tagok rádöbbentették a vezetőségét a legalapvetőbb hibákra, hogy szélesebbkor vitára lett vol. I hogy nincsen meg a szoros kapcaoA 3 éves terv hatalmas eredménye, hogy a most meginduló üveg- és porcellán vásáron 30-70 °/0-al olcsóbban vásárolhat Március 6-tól — 18-ig tartó üveg- és parcellás! vásárunkon Vásárolj mindent a NÉPBOLiTBAIV, mert a Népbolt a népé! latok a tagsággal, így az alap« szervezet nem is teljesítheti példásan a reá háruló feladatokat. (3.» 6 forintért vehet * Állami Sorsjegyet 60.000 forintot nyerhet március 9-én Ünnepélyes keretek között avatták szakmunkássá a sikerrel vizsgázott 272 miskolci iparostanulét Szombatom délután « miskolci MunkaerögaZdálkodási Hivatal nagytermében bensőséges ünnep keretében osztották ki a segédlevelet a most vizsgázott 272 miskolci iparostanulónak. Az ünnep- séget Vaes János elvtárs, a mis. keld iparostanulóiskola igazga-> tója nyitotta meg, majd Urban«- csők Mihály elvtárs beszélt. Rámutatott, hogy a felszabadító Szovjetuniónak, Rákosi elvtárs. nak köszönhetik a fiatalok helyzetük hatalmas értékű megváltó, zását, azt ia, hogy megrövidítették a tanulási Wöt a most mint szakmunkások építhetik a szó- cializmut. Bányai László nagy- miskolci SzIT titkár buzdító szavai után FaJ’kaa Dezső elvtárs h. polgármester rámutatott M ifjúság nemes és megtisztelő feladataira a termelésben. Az ifjúságnak kell a szocialista építés rohamcsapatává fejlődnie. Az Intemacionálő eléneklés* után kiosztották a segédleveleket, melyeket örömtől csillogó szemmel vettek át a most I V avatott új szakmunkások.
