Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-04 / 54. szám

Ä szovjet kép- és könyv kiállításon Sajószentpéteren

K sajótxentpéteri bányászok is szomjasan

vot'ették magukat az évek óta íiliitott kultúrára. Alig két hete volt részük a felejthetetlen Kumszomol-estben, máris újabb kultureseményben van részük. A napokban nyitották meg a gyönyö- rii szovjet képkiállítás? és a szovjet könvvkiállí- fást.

— Hol találjuk a

k öny vkiállí tftst 1 — érdeklődünk.

— Ott van, elv társ, a kuituroithonunkban.

A falakon köröskötül a szovjet nép, a szovjet dolgozók éterét bemutaio •fénvképek. Megismerto- idt a szemléiét, hogyan dolgoznak, sz jakoznak, pihennek a szovjet dolgozók.

A bányászok csoportokban állva nézik a képeket. Gyönyörködnek bennük. Az egyik csoportban Komán János bányász, Szentirel Erzsébet és Komán Ilonka n ■ n a képeket.

— Ezek a képek mind azt mutatják — mondja Szondiéi Erzsébet. —, hogy a Szovjetunióban megbecsülik a munkást minden lehetőség meg van adva, hogy munka után tovább képezzék

magukat, ' szórako/.ze net, pihenjenek.

— Itt vannak a sztahanovisták — mutat az egyik képre Román elvtárs —, ők a termelés győztesei, ők a mi példaképünk.

— Es az ifjúság — néz csillogó szemmel Komán Ilonka az egyik képre. — Munka után sportolhatnak, tanulhatnak, szórakozhatnak. Egyre inkább ilyen lesz a mi életünk is, hiszen az ő útjaikon haladunk mi is.

— Nézzétek Sztálin elvtársat a nép között. Milyen szeretettel beszélget a' nép fiaival.

így mennek képről-kép- re, mindent megnéznek és gyönyörködve szemlélik a szovjet dolgozók boldog életét bemutató kiállítás?.

A kővetkező teremben

van a könyv kiállítás. A terem közepén hatalmas asztal húzódik, telerakva a legkiválóbb szovjet irók müveivel. Szabó Béla elvtárs, kulturfele- lős, féltő gonddal rendezgeti a könyveket. Gyönyörködik bennük.

— Nagyon .szeretem a szocialista könyveket — mondja. — Szívesen dolgozom vtlük, mer? tudom azt, hogy ezek a könyvek

a mieink, a mi problémái inkát tárják fel.

Jönnck-mennok a látogatók. Öntudatos SzJT- ifju, Csizi Szabolcs, a Magasépítési N. V. dolgozója lép be. Sorra nézi a szovjet írók müveit. Szemjon Babojevszkij »Aranycsillag lovagja« című Sztálin-díjas művénél időzik hosszasan. "Végigfut a. könyveken, majd Fagyejev- »Ifjú gárda« című könyvénél áll meg.

— Ezt a könyvet szerettem volna mindig elolvasni — mondja — csak czideig nem tudfam hoz- zájutni. Most végre ez is lehetővé vált.

A múlt rendszerben nem volt számunkra könyv, csak ponyvaregények. Az igazi irodalmat a szovjet írók m (íveiből ismertük meg. Filmről már ismerem, az »Ifjú gárdát«, most a könyvből is meg akarom ismerni a Komszomol hőseit. Min- , den vágyam, hogy olyan begyek, mint az »Ifjú gárda« hősei, akik a munkásosztályért, a szovjet hazaér? életüket áldozták.

TŐzsér Gyula bányász- ifjn AJpcskáról jött megnézni a képkiállítást.

..............................................- Ilyen irodalom után

sóvárogtunk régen,

amelyben nem a lóhfitö gróf urak henyélését írják le, hanem a mi sorsunkról, a mi életünkről van sző.

T. Kondrit István és Juhász Rezső segédvájárok A. Perveneev »Csillagod a becsület« című könyve előtt időznek hosszasan. T. Kondrát elvtárs kezébe veszi, kinyitja és éppen az a rész bukkan szeme elé, amelyben az író Szergej * Lagunov komszomolistá- nak a Pártba való felvételét írja : le. Egyre csillogóbb szemmel olvassa/ aztán leteszi.

— Ez a rész — mondja — azt önti szavakba, amit én csak érzek, de nem tudom kifejezni. Azt, hogy mit jelent a Pált tagjának lenni, annak a Pártnak, amely minden lehetőséget megad számunkra, hogy egyre szebb le gyen az életünk.

Kilépünk a kultúrteremből. Este van. Villanylámpák fénye világítja meg az uteúkat. A bányászzenekar játéka ideszürődik. Az Interna- cionáló hangjait hozza felénk a szellő.

(cg. b.)

Könyvespolc

Szocialista munkaverseny Magyarországon

A Szikra rnoat megjelent új könyve: „Szocialista munkaver- seny Magyarországon“ tartalmazza az MDP • nagy budapesti választmánya emlékezetes őszi ülésének anyagát: Rákosi Mátyás és Kovács István elvtársak be_ szédét, a Pártválasztmány Határozatát, Valamint az MDP Központi Vezetőségének januári határozatát a munkaversenyről. — Egybefoglalja a minisztertanács és a Szaktanács munkaverseny- nyel kapcsolatos összes határozatait 1949 augusztusától 1950 februátjáig. Megtalálhatjuk ben, ne Kovács Istvánnak a tiagybuA Magyar-Szovjet Társaság a Magyar.Szovjet Barátság Hónapjában kiadta az „ötéves tervek" (Harc a szocialista iparosításért) című brosúrát.

A brosúra oktatási vonalon nagy segítséget nyújt azok számára, akik a Bolsevik Párt Történetét tanulmányozzák és azoknak is, akik a tervgazdálkodással kapcsolatos kérdésekkel fog- lalkoznak. A brosura ig0n jelen, tös ötéves tervünk beindításánál, mert megismerhetjük belőle a Szovjetunió tapasztalatait. A brosura az Uj Magyar Könyvterjesztő NV-nél szerezhető be.

összeesküvés a béke ellen

A Szikra ankétjén Ralph Par_ kér „Összeesküvés a béke ellen" című könyvét ismertette Boldizsár Iván államtitkár.

Parker könyvének egyik erőssége — mondotta —, hogy az ellenséget aktív működés közben mutatja be. A példák hosszú so_ iával bizonyítja be az olvasó előtt napnál is világosabban, hogy a béke «dien összeesküvő brit imperialisták (szövetségben álltak a náci imperializmusaal és bizonyos mértékig még a háború alatt is folytatták együttműködésüket. Belgrádban megfigyelte Parker, miként használták fel az imperialisták a Tito-klikket már a háború alatt is saját céljaikra:

dapesti kommunista ifjúsági vezetők értekezletén tartott beszámolóját, valamint Apró Antal beszédét a szakszervezetek novemberi sportcsamoki összveze- ttteégi ülésén.

A könyvön keresztül lépésröl- iépésie, szinte napról-napra nyomon követhetjük szocialista munkaversenyünk fejlődését. — Úgyszólván nincsen a termelésnek, a munkaversenynek olyan általános és gyakorlati kérdése, amelyet a könyvben összegyűjtött beszédek és cikkek fel ne vetnének, elvileg ne tisztáznának.

Az „antifasiszták és nemzeti hősök" szerepét játszatták el a Tito-féle emberekkel, hogy ezzei megtévesszék a valóban antifasiszta néptömegeket.

A háború alatt került Parker a Szovjetunióba és abban a meg. tiszteltetésben részesült, hogy haditudósítóként a frontra elmehetett.

Parker könyve egyenes folytatása Sayers-Kahn „A nagy ösz- szeesküvés“ című könyvének. — Megdöbbentő párhuzam bontakozik ki Parker könyvéből „ hábo. rúelőtti náci és a háborüutáni amerikai diplomácia között a Szovjetunióhoz és a békéhez való viszony tekintetében. A békéért folytatott mindennapi harcunkban hasznos fegyvert adott kezünkbe Ralph Parker az „Összeesküvés a béke dien“ Című könyvével.

MNDSz-HIREK

A belvárosi csoport minden vasárnap délelőtt 11 óraj kezdettel bábszínházát rendez a Kazinczy utca 14. sz. alatti helyiségbenA belvárosi csoport március 5-én este 8 órakor Kossuth, utca 1. sz. alatt műsoros táncestet rendez.

Az MNDSz felsővárosi szervezete vasárnap helyett szombaton

4-én este 7 órai kezdettel rendezi műsoros táncestélyét. A műsort a diósgyőri csavargyár kultúr, csoportja adja. Utána 2-ig tánc., e-éwé-é-éhbdéják.8

$bebUeitttt<ü üzenetek

Majoros János, Ge'ej. Szép számban eljuttatott újabb versei kétségtelenül, a ’verseié« iránti szeretettről tanúskodnak. Csakhogy az még nem vers, ha mondanivalóit többő-kevésbé sikerült rimes rigmusokba fonja össze. Szívesebben vennénk, ha a versekbe foglalt esőteket levélben írná meg. írásaiból kitűnik, hogy nyitott szemmel jár, észreveszi a hibákat; Azok kijavítását jobban szolgálnánk, ha beküldött levelei alapján cikkekben világítanánk meg a problémákat.

Ignácz János. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja kuluroseményei- nek lebonyolításánál tapasztalható visszásságokra, a melyei^ közül egyet levelében ön is szóvátesz, keddi számunkban hívtuk fel a figyelmet.

Kanyik Sándor szállítómunkás.

»Uj élet« című versében jól érzékelteti azt a változást, amely mindinkább végbemegy dolgozó parasztságunk soraiban. A Pált. biztosítja, hogy a gépek eljussanak dolgozó parasztságunkhoz és megkönnyítsék, szebbé tegyék eletükef.

Milecz Győző, Palóczi utcai ált. iskola. »Ötéves terv* című verse helyesen világítja meg, hogy annak végrehajtása Pártunk vezetésével winden dolgozó számára, minden fiatal számára boldogabb, szebb életet biztosi?. Valóban: népi demokráciánk, az ötéves terv szélesre tárta a kapukat a munkás és parasztfiatalok előtt, hogy tanulhassanak s elnyerhessék a legmagasabb képesítést is.

Király Péter, V. sz. ált. iskola. A Magyar-Szovjet Bnráfság Hónapjáról szóló kis írás helyesen ál- lapítja meg, hogy a fiatalok, a pajtások jó tanulással fejezték ki hálájukat a felszabadító szovjet nép iránt és erősíthetik a szovjetmagyar barátságot.

Divinyi József, hejőpapl gépállomás. Beküldött tudósítását köszönettel vettük, de az eseményről már korábban beszámoltunk lapunkban. Kérjük, tájékoztasson bennünket máskor is, a gépállomással kapcsolatos eseményekről, a gépállomás munkájáról, fejlődéséről

Csomón Gyula. Bodroghafom-. Beküldött Verse igen ügyes. Népi formában mutatja be, hogyan fordult meg a világ a faluban, hogyan vették kezükbe a község irányítását a dolgozók és távoli, tották el onnan „ falu klzsákmá- nyolóit.

Megjelent az „ötéves tervek“ brosura

Az első magyar színes film, a

£udas Hudyi

bemutatója a miskolci filmszínházakban

,-A lepocsékolt nép dühös indulntja kanóccal Adta jelét olykor bosszújának, de oroszlán.

Szive kevésnek volt, hogy mint Matyi vissz,,pofozza Ami goromba csatlóst vett a zabolátlan erőtől.“

Ezgk g sorok olvashatók Faze. kas Mihály nyugalmazott jíuszár- főhadnagy, a fiivészkertek kiváló ismerője, a tudÓ3 gyümölcs- kertész, Csokonai Miháiy legjobb barátja 1815-ben megjelent müvében, « Ludas Matyiban. Ezek a sorok tűnnek elénk a vásznon az első magyar színes filmben, amely ennek a szenyedély0s úr. gyülölö, forradalmi hevületü pa- rasztflú történetét eleveníti meg. aki a azolgasorsban sínylődő tengernyi szenvedést kiállt jobbágyok lázadását. „ magyar nép évszázados szabadságvágyát fejezte ki. FyZokas Mihály munkája megtalálta útját azokhoz, akikről éa akiknek szól: a nép. hez. Hőne benne élt a nép szívében a Dózsákkal, Tiborcokkal együtt. A nép engedetlensége,

elkeseredettsége, düh,, és gyülölet6 az úri bitangok, „ szipolyozó földesurak ellen testesül meg benne. Mitöbb: Ludas Matyi már az elnyomott paraszt ütésre emelkedő a az urakra lecsapó kezét ábrázolta, a kiuzsorázottak, az elnyomottak igazát hirdette. Sokszor idézték a sötétség évtizedeiben a zsellérviskókban Ludas Matyi fogadalmát, aminek beváltásáról szól Fazekas Mihály története:

„Borja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse. Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissz#."

A Ludas Matyik lázadása feszítette a forradalommal terhes korszakot és döngette a feudalizmus korhadó-rothadó eresztékeit. A Ludas Matyik ragadtak fegyvert a szabadságharcban, hogy kivívják a nemzeti függetlenséget és megdöntsék a feudalizmust. — Kemény csapásokat mértek — nem is hármat — a Dcbrögiekre, az ország ellen támadó habs- burg.reakció hazaáruló cinkosaira, a belső bitangokra.

Ügyük mégis elbukott. Század múltán válhatott csak valóra az álom, amely Fazekas Mihály hexametereiből kicsendült, amelyért annyi vért áldozott, annyit szenvedett a magyar parasztság. Dicsőséges felszabadítónk. a Szovjet Hadsereg döntötte el az évszázados pört, leverve a Döbro- giek és kapitalista társaik bilincseit a Ludas Matyik kezéről. A kiterebélyesedett, megnőtt magyar munkásosztály ereje, a kommunisták vezetése pecsételte meg- és hajtotta végre az „ítéletet“. Ez biztosította, hogy a szövetséges, a dolgozó parasztság élni tudjon a szabadsággal, amiért századokon át sóvárgott s amit a Vörös Hadsereg hős katonái hoztak el számára.

A beteljesült szabadság világában, a nép évszázados követeléseinek végrehajtása és továbbfejlesztése során közvetlenebbül, tisztábban, világosabban beszél. n„k hozzánk forradalmi hagyományaink, amelyekhez Fazekas Mihály friss népi elbeszélése és annak legendás hőse, Ludas Matyi is hozzátartozik.

A „Ludas Matyi" népi demokráciánk kulturális fejlődésének, a magyar filmgyártásnak kimagasló állomása, a „Talpalatnyi föld" mellett újabb örvendeztető győ. Helme, a szocialista realizmus magasrendűségének hirdetője. Ez a tartalmilag és formaüag. ideológiailag és művészi eszközeiben egyaránt magas értékű mü csak úgy születhetett meg, hogy kivitelezői tanultak a szovjet filmektől, követték eumk nóld^wta- tását.

Meleg ismerés illeti elsősorban a film íróját, Szinetár Györgyöt, aki megőrizve a mü eredeti tör. ténetét. zamatját, báját, népi jellegét, híven ;zékeitetni tudta a

főnemesi kúriák és a zsellérvia- kók éle« szembenállását, 9z osztályharc feszültségét, a kor forradalommal terhes levegőjét.

A kor társadalmi valóságának hű megelevenítésére törekedtek a művészi vezetők, Nádassy Kálmán rendező és társa, Ranoidi László. Ennek szolgálatába állította a fényképezés technikáját Hegyi Barna operatőr. Minden részlet, minden alak híven tükrözi a kort és mély bepillantást nyújt az osztályok harcába, az elnyomottak mélységes gyűlöletébe, szenvedélyes lázadozásába az urak ellen. Élmény a döbrögi vásár a kunyhók környékén, ha- • lásztelepeken összehajtó, szervezkedő, felkelésen töprengő jobbágyok rajza. Festői’ szép képek váltakoznak, de sohasem téved, nek a népszínművek giccse3 romantikájába. Az első magyar" •színes film színtechnikája a legjobbak közül való. Erősíti, aláhúzza, kiemeli a cselekmény az egyes események és jelenetek va- lószerüségét. Szabó Ferenc, azei-* lemében mélységesen népi kísérő zenéh, művészien festi alá a film mondanivalóját.

Hogy a Ludas Matyi dolgozó tömegeink élménye, művészeti fejlődésünk eseménye lehet, abban nagy része v;ln a kitűnő alakítást nyújtó színészeknek. E sógorban a címszerep alakítójáról, Soós lmre parasztszármazású színi akadémista növendékről kell megemlékeznünk. Komoly tehetség, nagy ígéret. Uj, friss levegőt hoz magával. Rendkívül meggyőző erővel játszik, alakítása nem nélkülözi a paraszti derűt és humort sem. Tud keményen harcos, forradalmian lázadozó lenni, de megszólaitutja a legtisztább szerelmi lira s a közvetlen báj szív- hezszóló hangjait is. a fűm másik népi származású szereplője, Horváth Teri is magával hozta a dolgozó emberek természetessé gét, az új ifjúság felszabadult emberségét. Meghatóak, kitűnőek a filmnek azok a jelenetei, amelyekben a nép szolidaritása n Döbrögiek elleni gyiilöletc mutatkozik meg, Mélyen emberi, rokonszenves Somlai Artur a debreceni kollégiumi tudós szerepében, kitűnő Görbe János. Izzó gyűlöletet, megvetést keltenek fel az úri világ ellen a feudális arisztokrácia képviselőinek és zsoldosainak alakítói: Solthy

György, Ruttkay Éva, Kiss Manyi, Bozóki István, Szakács Miklós.

Első színesfilmünk, amelynek bemutatás,,. művészeti életünk ünnepe, erősíti ideológiai, kulturális harcunkat az új Döbrögiek, a háborús uszítok ellen.

Fülünkben csengenek Ludas Matyi szavai, a film záró jelene, téhen: „Van én nékem. fegyve. rém: uz igazság. De botom is vnn hozzá!“

Ez a film is arra tanít; fogjuk keményen marokra a botot, a fegyvert, hogy meg védelmezzük az igazságot, a nép, a dolgozók legyőzhetetlen igazságát.

SÁRKÖZI ANDOR*

Szép eredmények a klementinái állam5 gazdaságban

Jó', fejlődik a munkaverseny mozgalom a miskolci alközponthoz tar. tozo állami gazdaságokban. Szép eredmények mutatkoznak a klementinái állami gazdaságban különösen a sőrehíziialásbün és a lótenyésztésben. Terv szerjnt a gazdaság tenyészistállóját a következő évnegyedben kellett volna helyre,, hozni, ezzel szemben a dolgozói; máris elkészülitek az, istálló javítással. A lovakat átvasalták. Szép eredményeket ér el a juhtenyész'íi brigád. Az állami gazdaságok műszaki dolgozói kijavították a mezőgazdasági gépeket. A gépek üzemképes ál'apotban várják a tavasai szántás-vetés megkezdését.

*