Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-29 / 74. szám
\ Éljen győzelmeink szervezője, motorja9 a Magyar Dolgozók Pártja t ______Éljen szeretett vezérünk9 Múkosi Mátyás elvtárs Soka ilven lelkesedéssel Lyen D ?őtgyár. Egyetlenegy lüktető lázas ütem HZ egész (izem. A drőthu- Balok gyorsan csavarodnak a hengerekre, nyúlik a hazai, érák alatt sok kilométer hosszúságú anyag készül itt. Mindenki igyekszik. Kevesebb a beszéd, összefüggőbb a munka, a komoly munkásarcokon szilárd elhatározás látszik: üzemükben az átlagteljesítményt a felszabadulás 5. évfordulójára az eddiginél magasabbra akarják ■emelni. Belemerülnek a munkába, egyetlen egy hél lebeg a szemük előtt: hogy felajánlásaikat végrehajtsák, így mutassák l&i végtelen hálájukat és azerotetüket, amit a dicsőséges Szovjetunió, Sztálin elvtárs iránt éreznek. T óth Ferenc, a Drótgyár mclegüzomi (munkása úgy beszél a felajánlásról, ami visszatükrözi a ma dolgozóját, az öntudatos, a jobb jövőért nem készült mint április /f-re acélosan küzdő kommunista munkást. — Március elején kezdtem dolgozni újításomon — mondja Tóth elvtárs. — Es már akkor elhatároztam magamban, hogyha az újítás sikerül, felszabadulásunk 5. évfordulójára ajánlom fel. Ez adott erőt, kitartást, hogy megalkossam ezt az újításomat, ami — ha nem is sokat, do mégis — 6 ezer forint évi megtakarítást jelent az üzemnek. Nem a pénzvágy hajtott, nem a kitüntetés, hanem az a belülről jövő érzés, hogy megmutassam, mif jelentett nekem április 4-e, az, hogy elhozta nekünk a szabad, boldog életet. Bebizonyítom ezzel, hogy értékelni tudom azt az óriási áldozatot, amit értünk hoztak a szovjet; hősök. 16 éve dolgozom a gyárban, do soha ilyen nagy lelkesedéssel nem készültem ünnepre, mint április 4-ro. Szeretnék még többet, még nagyobb eredményt felmutatni erre a napra, hiszen a legdrágábbat, a szabadságot köszönhetem Sztálin elvtársnak. jj* K is Gyuláuő próbatermi munkás 126 százalékra emeli teljesítményét a felszabadulás ünnepére. — Hálámat és szerete- temet szeretném ezzel kifejezni — mondja Kis Gyuláné elvtársnő. — Nem mondok sokat, csak annyit, hogy a felszabadulás óta boldog és megelégedett vagyok. Megvan a szabadságom, a teljes egyenjogúságom. Tudom és érzem, hogyha jól dolgozom, ha emelem a termelésemet, a népi demokráciát erősítem vele, a béke ügyét. —- A férjemmel szemben — alá szintén itt dolgozik — sajnos, elvesztettem a felajánlási csatát, mert ő nálam is többet ajánlott fel. így még büszkébb vagyok rá. Nem is tudnánk szebben, jobban hálát mondani a hős szovjet katonáknak, akik élőtöket áldozták azért, hogy mi, magyar dolgozók, szabadok vagyunk. em ünnepre, K öblös István ifjúmunkás a lakatos műhelyben gyalus. Nehezen, harcosan dolgozik minden százalék emelkedéséért, mégis megtette értékes felajánlását: 133 százalékra emeli teljesítményét a felszabadulási évfordulóra. — A gyárban — mondja Köblös elvtárs — minden ifjúmunkás tett felajánlást. Erezzük, hogy a ma minden küzdelme értünk van, fiatalokért. Sokezer szovjet katona adta életét azért, hogy a magyar fiatalok előtt is tág lehotöség nyiljon az érvényesülésre. Nyitva áll mindenki előtt az út, ha kedve van tanulni, tanulhat, nincs előtto gát. Felajánlásomat — mint ahogy a föbbi ifjúmunkások is *— szívesen, örömmel tettem, hiszen nekünk fiataloknak kell legjobban megérteni, hogy mit hozott nekünk a. felszabadulás. Termel a gyár. Gyors, ügyes mozdulatokkal mozognak a drótgyári dolgozók. Uj len dűlőt van bonnük, amit a közelgő 5. felszabadulási évforduló önt bcléjüK... a szerencsi gépállomás traktoristáival Gépkocsink Szerencs Jelé robog a holdvilágos éjszakában. Az úton kerékpáron haladó munkásokkal, munkából hazatérő dolgozó parasztokkal találkozunk. Távolabb, a földeken, mint a szentjánOs bogarait, ágy világítanak a gépállomások traktorainak fényszórói. Dübörgésüket már messziről hallani. Húzzák oZ ekét « domborzatos vidéken. A legyeSbényei határban Fehér József, a szerencsi gépállomás traktorosa és Gergely Miklós, a bényei tszcs tagja szánt nagy szorgalommal. Amott a hegyoldal. han Csorba Gábor, a nyolc ekés Bztálinyeccel forgatja a kemény, kötött talajt a tszcs és az egyé. nileg dolgozó parasztság földjén. Az út elkanyarodik Bodrog- keresztur felé. Mintegy 2 km-re a községtől traktorkocsival találkozunk az út mellett. Gunya József másodvezető piheni naPPali mun. Teájának fáradalmait. Megállunk. Gunya elvtárs felkísér a hegyen lobogó kukoricaszár tűzhöz, amelynek közelében Majeresák József brigádveZetö végez közép, mélyszántást. A traktorosok váltanak. Majeresák elvtárs letelepszik a tús mellé. Majeresák elvtára legyűri a nehézségeket — Kemény munka volt a va. a&map éjjeli — mondja —, de megnyertem. Úgy történt, hogy a járási pártbizottság felajánlott egy járási vándorzászlót annak a traktorlstának, aki a tavaszi kampányban a legjobb eredményt tudja elérni. Gondolkoz. tam, hogyan tudnám az eddig elért legnagyobb teljesítményemet megdönteni. Kiértesítettem a tszcs-t és lddoboltattam, hogy a*°k a gazdák, akiknek földje ezen « területen Van. jöjjenek ki és mutassák meg, hol van szán- tanivalójuk, Ezt a területet megjelöltem és tagosítottam magam. Bak, Nem ment minden simán. Sok vfeelye-G köves talajom volt, a beh gyesre élezett ekevas sokszor elgörbült, vagy letörte az ekefejet tartó perecet Ez hátráltatta a munkámat. Rájöttem, ha az eke- vas hegyét tompábra éleztetem, akkor nem fordul elő, hogy el. görbüljön, vagy leszakadjon az ekefej. Ezzel a módszerrel köny- nyen dolgoztam, nem kellett leállnom s ugyanakkor ekevasakat cserélni. — Amint látják, kocsink és az üzemanyag lent van az út mellett. Az üzemanyag utánpótlást úgy oldottuk meg, hogy vödrök, ben hordjuk fel, Így nem kell lemenni a kocsihoz tankolni, kevesebb lesz az üres járatunk. Versenyre a 200 százalékos átlagért! Lassan hajnalodik. MajercSák elvtárs műszakja lejárt. Motor- kerékpárra ül ás végiglátogatja a brigád többi tagját, Rövid idő után újból találliozunk vele. Bol. dogan újságolja: — A Vasárnapi és hétfői eredményünk után elhatároztuk, hogy brigádunk versenyre hívja a* alközpont területén dolgozó Valamennyi brigádot a heti átlagos S00 százalékos .teljesítmény eléréséért. Brigádunk vállalja, hogy egész évi tervünket 200 százalék, ra, sőt azon felül teljesítjük. — Üzemanyag fogyasztásunkat 5 százalékkal, az önköltséget ugyancsak 5 százalékkal csők. kentjük. Brigádunkon belül megszervezzük az újít ómozg álmát, tapasztalatainkat kicseréljük, hogy még nagyobb termelékenységet tudjunk elérni, az alközpont és a gépállomás vezetőségé. nek segítségével lehetővé tesszük, hogy a nálunk bevált jó munkamódszereket más gépállomások brigádjainak is átadjuk és ugyanakkor a nálunk még isme. rétién munkamódszereket átvegyük. Ezzel indulunk versenyre, hogy kisebb üzemidő blatt na. gyobb teljesítményt tudjuk elérni. Kelet felöl már pirkad az ég alja, a pacsirták, a madarak éb. redeznek, a traktorok most sem pihennek. Tovább dübörögnek s a traktoristák jókedvűen, boldogan és újult erővel indulnak munkába a 200 százalékos teljesítményért, Sándor Antal. Díszítsük fel a házakat nagyjaink arcképével! Pártunk propagandaanyag ter-1 jesztője felszabadulásunk ötéves évfordulója alkalmából eljuttatta pártszervezeteinkhez Lenin, Sztálin és Rákosi elvtárs arcképét egy színnyomásban, művészi kivitelben. Ezenkívül a Bolsevik Párt Politikai Bizottsága tagjainak arcképét, a kommunista és munkáspártok vezetőinek képét és képes albumot juttatott a szervezetekhez. A felszabadulás méltó megünnepléséhez járuljunk nozzá azzal, hogy az április 4-i munka Tola júniusok és versenylendület fokozása mellett feldíszítjük házainkat Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak, valamint a proletariátus nagyjainak arcképeivel. Ezeknek a kiadványoknak terjesztése pártszervezeteink feladata. Ezúton hívjuk fel pártszervezeteink figyelmét, hogy ezeket a kiadványokat kellő felvilágosító és agitáeiós munkával egybekötve terjesszék. Arra törekedjenek, hogy ezek az arcképek minden dolgozó ember házához eljussanak. Tudjuk, hogy pártszervezeteink vezetői és párttagságunk érzi a nagy nap jelentőségét és ezzel a munkával is hozzájárulnak a nap méltó megünnepléséhez. Fülöp István MDP megyei anyagszervező. I |ó példák nyomán javítsuk meg megyénkben az építőipar munkáját! A Párt, és a kormány által az építőiparban felfedett hiányosságo. kát eddig csak kis mértékben sikerült kiküszöbölni megyénkben. Amj fejlődés van az sem egyenletes. Ez élesen világit rá arra a tényre, hogy ahol van pártszervezet és aj ismeri feladatát, ott jelentős, sőt kiváló eredmények születnek. Ahol a pártszervezet nern áll feladata magaslatán, ott a korábbi lazaság, fele’őtlenaég és pazarlás továbbra js fennáll. Még súlyosabb ebbői a szempontból a helyzet azokon az építkezéseken, ahol a mai napig sem alakították meg a pártszervezeteket. Ahol nem áll fe'adata magaslatán a pártszervezet és ahol egyáltalán nincs pártszervezet, o[t az ellenség tevékenységének js szabad tccep nyílik, a munka versenymozgalom lemaradt és az építőipari dolgozók legjobbjainak a Párt felé való irányítása ismeretlen dolog. Pártszervezeteink gyengeségét és a pártépítés teljes elhanyagolását b;zo. nyitja az a tény, hogy megyénk építőipari dolgozóinak mindössze 6.5 százaléka párttag- Ezért a helyzetért elsősorban a M. B. a felelős, mert az építőipari pártszervezetek kérdésével, csak öt'etszerűen, kampányszerűen foglalkozott és nem képezett súlypontot. Hason’ó felelősség terhelj azokat a pártbj. zottságokat, amelyeknek a területén jelentősebb építkezések van- nak. Ezt a súlyos mulasztásit iga. zo]ja az a szám, mely szerint az egész megyében a tagjelöltek száma az összes dolgozók szám'nak mindössze 5 százalékát teszi ki. Az a néhány alkalom, amikot a M. B. és utasítására a pártbizottságok foglalkoztak az építőipar helyzetevei, egy félév ajatt jelen, tős eredményekkel járt. Az e'ért eredmények — amelyek persze nem elegendők — még élesebben vetik fel a felelősség kérdését az M. B. és a pártbizottságok felé. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ha rendszeresen és súlypontot képezve foglalkoztunk volna az építő, ipar problémáival már régen megszűntek volna a fennálló hiányosságok. Az a kevés figyelem, amellyel az építőipar fejé fordultunk, eredményezte azt, hogy a munkaversenyben á'lók, akik az össedolgozók 1 százalékát tették ki, ma 59 százalékot tesznek ki, amiből azonban még csak 12 százalék áll egjéni versenyben. Jelentős építkezésen, ken megalakultak a pártszervezetek és ezzel egyidőben a szakszervezet j szervek js. A pártszerveze. tok megalakulása nyomán jelentősen előrehaladt a tervfelbontás és az egyéni bérezés is, párttagságunknak pedig 98 százaléka és a pártonkívülí dolgozóknak is mint. egy 40 százaléka ájl munkaversenybenA legkiemelkedőbb eredményt a Miskolci Magasépítési NV párt- szervezete érte el. Példaként lehet állítani a többi építőipari pártszer. vezet elé, Bencze elvtársnak a Magasépítési NV párttitkárának munkáját. Bencze elvtárs ezt az e-e<l. ményt azzal érte el, hogy megértette a politikai felvilágosító munka jelentőségét, megértette a pártszervezet feladatát. Első feladatának tekintette a pártbizalm} és népnevelő hálózat kiépítését. Bencze elvtárs ezt * hálózatot nemcsak papíron alakította meg, hanem az- zaj, hogy állandóan feladattal látta el, élővé tette. Vezetése és irányítása mellett a szakszervezet is jól betölti feladatát. A jó és dinamikus pártszervezet munkájának hatására a vállalat műszaki dolgozói js példamutató módon segítették elő az eredményes munkát. Bencze elvtárs és a pártszervezet munkájának eredménye nem is maradt eL A vállalat minden dolgozója munka, versenyben áll, a tervfe'boniás 100 százalékos, hazánk felszabadulásának évfordulójára minden egyes dolgozó tett felajánlást. A jó párt- szervezet munkája nyomán a terme- lés 45 százalékkal nó'tt, a 100 forintra eső termelési érték szintén emelkedett, A Sztahánov.mozgaiom meghonosodott, ma már a Magasépítő NV-nél 32 sztahánovista vau, köztük olyan kiváló is, mjnt Márton László kőműves, aki 1012 százalékot ért eL A Miskolci Magasépítési tw pártszervezetének eredményei mutatják, hogy ha az M. B. és velünk együtt Pártbizottságaink, megfe.e- lő segítséget adnak az építőiparnak, akkor az 5 éves tervben előirányzott feladatokat, minden különösebb nehézség nélkül megold, juk. A többi építőipari pártszervezet, sajnos, nem tölti be így feladatát. Ennek legfőbb oka, hogy nem gondoskodtunk arról, hogy a párttiiká- rokat iskolába küldjük. így állt elő az a helyzet, hogy sem az elmélet jelentőségét, sem a politjkaj felvilágosító munka szükségességét nem ismerték fel a titkár elvtársak. Ezért nem folyik a népnevelő és felvilágosító munka az építőipari dolgozók között, de teljes mértékben el van hanyagolva a párttag., ság nevelése js. Pártszervezeteink nem gondoskodnak a pártépítésről sem, amit az a tény is igazol, hogy az eimujt hónapban mindössze 3 építőmunkást vettek fej a tagjelöltek sorában. Egyes párttitkárok a durva parancsolgatás módszerével próbálják pótolni a nevelő és felvilágosító munkát. __Meg kell állapítani, hogy az építőiparunkban dolgozó műszaki értelmiségieknek egy tekintélyes ré. sze, becsületesen beállt a szocializmust építők sorába. Elől járnak ezen a vonalon a Miskolci Magasépítő NV műszaki dolgozói. Becsületes munkájuk nyomán a terv 100 százalékig fej van bontva és ez a tény nagyban hozzájárult az ottani jó eredményekhez. Ezzel szemben jó egynéhány építkezésnél az eredménytelenséghez nagyban hozzájá. rult az a tény, hogy az ellenség tné.yen befurta magát a műszaki dolgozók közé. Nem egy építkezésünknél, minden műszaki képzettség nélkül, de műszaki beosztásban, régi horthysta hadnagyok, alezredesek, vezérkari őrnagyok felségestől és lányostól együtt, naponta azzal töltik idejüket, hogy sajnál, koznak egymáson, „lealacsonyitó- nak“ tartják jelenlegi beosztásaikat és árasztják a demokráciát gyalázó szellemet. Ha pártszervezeteink jól dolgoznának, akkor ezek az „urak és úrliölgyek” nem pisz- koiha-tnák be a becsületes múszakj értelmiségiek táborát és a munka feltétlenül jobban menne. Az építőipar lemaradásához a többi lazaság mellett, nagymértékben hozzájárult a szakszervezet gyöngesége js. A gyöngeség már a MEMOSz Megyei Bizottságnál kezdődik, amely kis létszámánál fogva képtelen átfogni a rábízott óriási területet. Ebből folyik, hogy néhány fontos építkezésnél még a máj napig sem alakították meg az Üzemj Bizottságot. A Szakszervezet ilyen állapota mellett az Ü, B.-ok munkája a nullával egyenlő. A szakszervezeti munkának a hiányát mutatja az, hogy az építkezések dolgozóinak egy jó része szervezetien és a szakszervezet tagjai sem látják a szakszervezet jelentőségét- Ott ahol már „működik" a szakszervezet, nem épültek ki a szakszervezeti szervek. Ezek után megérthető, hogy miért nem tudják a pártonkívülj dolgozókat mozgósítani a párt t,erm,eiési politikájának megvalósítására. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy megyénk építőipari szakszervezete a jelenlegi ál* lapotában nem tudja betölteni transzmissziós szerepét. MDP borsod-abau j-zempléji megyei bizottsága,
