Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-26 / 72. szám

«0^50^. X r ANYASZ Ilyen aSsovjetunióbanmWyen lesz nálunk is a Szovjetunió segítségével és a szovjet útmutatás nyomán a hányássok élete és munkája ^Az ormospusztai ku túrhár mozi- teremben nagyszámú bányászhall­gatóság előtt tartott beszámolót Sándor Pál elvtárs, a Nehézipari Minisztérium bányászati főosztá­lyának vezetője és Martini Károly Kossuth-diias bányagepészrr.érnök, akik hat hetet 15 lőttek kint a Szovjetunióban azért, hogy mégis, merjék a szovjet bányákat és az ott szerzett tapasztalatok at haszno. BÍtsák a magyar szénbányászatban Is. Sándor Pál elvtárs elmondotta, hogy a Moszkva aatti szénmeden­cét Ps 3 Donyec-medence, Don-me- dence bányáit tekintették meg. Te­hát azokat a területeket, ahol ez­előtt néhány évvel még a német fa­siszták garázdálkodtak. így él a szovjet bányász A Szovjetunió bányáiban a feltárást ikeraknákkal vég" zik. A nyugodt, vetőmentes településben kizárólag frontfejtéseket telepíte­nek 50-80 méter hosszú szárnyak­kal. Jrdekes volt nekünk látni, hogy a szovjet munkás mennyire szereti és kíméli .szerszámát, azt kezéből nem adja ki. Mindenkinek külön szerszámja van, még a fej­tőkalapács is egyéni használatra van kiadva. A tujai medence fel­tárása a háború végén kezdődött. Tipusbányákat létesítenek ti azonos adottságú aknák egy. forma felszerelése és belső beren­dezése alapján. A bányák gépesí­tésének és a gépek üzembentartá- jának egyik előfeltétele a gépek »zéretete, ami a szovjet bányászok­nál nagyon kifejlődött. A gépeket l leg lelkiismeretesebben tlsztán. tartják, gondozzák. A bányászokat a társadalom na­gyon megbecsüli. Huzamosabb ideig sgy helyen dolgozó bányászok rend­jeleket és kitüntetéseket kapnak, amivel különböző mentességek és kedvezmények járnak. Az életszín­vonal emelkedésére jellemző, hogy a bányavidékek központi magazin­jai, amelyek a mi népbolt jamknak felelnek meg. őriás? forgalmat bo­nyolítanak je. Például egy kombinát dolgozónak és családtagjainak vásár'ásf_ ada- f tai a különlegesebb árukból 100 ezer lélek mellett a következő: 300 zongora, 500 harmonika, 200 különböző fűvóshangszer, 1500 kerékpár, 900 motorke­rékpár, 2500 kar- és zsebóra, 50-60 autó. 1500 rádiókészülék, és 7 millió rube) értékű kü­lönböző ruházati cikk. Külön városrész — a mentőállomás A Szovjetunióban legfontosabb^ a íolgozó ember védelme. Bányabiz­tonsági szabályzatuk a legmoder­nebb a világon és azt állandóan fejlesztik tudományos intézetek se- titségével. Kiemelkedik a Szov­jetunió bányamentő szolgálata. Minden szénmedencében köz. ponti mcntőál|omás van. Egész különálló városrész ez, »hol a mentőlegénység taigjaj Jak­nak családjaikkal együtt szép há­zakban. A munkás egészségvédel­me a bányafürdőket korszerű higé- niaí berendezésekkel látják el. Nők. -uek kü'ön hajszárító helyiség, min­den dolgozónak kvarcoíó és a Fö­roa helyeken dolgozóknak olajber légző és orrmosó egészségügyi be­rendezések. Közismert ténv, hogy a kultúrálja területen mennyire c löl- jár a Szovjetunió. Mindenütt van­nak munkásklubok, a megfe elő szó­rakozó helyiségekkel, felszereléssel, könyvtárral, mozival, színházterem­mel stb. A szovjet bányászat nagy fellen­dülése a Sztahánov-mozgaomhoz fűződik. Ez a mozgalom a bányá­szatból indult ei, Minden üzem megbecsüli és nagyratarfja elmun­kásait és sztahanovistáit. Nagyon sok szíahánovistának saját gépko­csija van. A műszaki értelmiség azon fá. radozik, hogy a munkásoknak min­denben segítségére legyen. Azok a tapasztalatok, amelyeket a szovjet bányászat számunkra adott, a mj bányászatunkat az ötéves terv ke. rétében óriási mértékben fogja e]5- relendíteni — mondotta végül Sán- 1 dór Pál elvtárs. így dolgozik a szénfejtőkombájn Martini Károly Kossuth-díjas bá­nyamérnök a Szovjetunióban Iá rótt bányagépekről tartott részletes elő­adást. A szovjet bányaiparban — mondotta — nálunk is alkalmazott fúrógépet, fejtőkajapácsot csak átmeneti gépnek tekintik. Mindig arra törekszenek, hogy a gépeket tökéletesítsék és kíméljék az embert a nehéz, fizikaj munká­tól. A mai szovjet bányászaiban a legfontosabb szerepet a szénfejtő. kombájnok játsszák. Az á'talunk látott kombájnok zárt réselőlánc- cajf, a frontfejtésben kivágott fül­kékből kiindulva egy zárt idomot rése nek ki a szénfalban, a haisdis-j irányra merőleges síkban. így a körülréselt széntömb minden to­vábbi munka nélkül magától levá­lik a széni altól. 60 cm-tői 2.80 m-ig a telep vastagságához mérten állítható függőleges rése'őkar 90 cm. mélységben fejti ki • szenet olymódon, hogy a rése. tokárnak alul vízszintesen, há­tul függőlegesen fölfelé és fe­lül körívben vezetett része a széntömböt lefejti, a továbbmenő liefelefutó mellső rész pedig a fejlés alatt álló széntöm­böt kettévágja és az ez előtt levő szénfal magától lehullik. A lehulló nagy darabos szenet egy teknő nyomja, törj és tolja rá a mellette vezetett kaparószalagra. 4 nap alatt 150—160 métert halad a fúrógép A fejtés mechanizálásánál hasz­nálják a Szovjetunióban a széngya. lut amellyel a frontba vágott fül­kéből kiindulva valósággal gyalu, vagy ékszerűen fejtik a szenet a telep te'jes magasságában és kb. 20 cm mélységben', feltörések és legösszekötő vágatok hajtásál a, kü­lönösen a meredek dőlésű telepe­ken ■olyan idiógépcf használnak, amely 30 rm átmérőjű kerek lyukat vág ki a szénben 150- 160 méter hosszúságig 4 nap alatt. A gép sínenmozgó alsó törzséből kinyúló fúrórudazat 105 mm átmérőjű spiráifú'óvaf előfúr, utána lépcsős maróval kibővíti a lyukat 390 mm-re és amjkor a túlsó végén belyu. kaszt, visszafelé haladva ugyan­csak lépcsős marókkal tovább bő­víti végleges átmérőre. A bányák­ban a szellőzőberendezés kitűnő, rossz levegőt nagyon kevés helyen találunk. A jelzőberendezések tö­kéletesek. Utunk során, amit 3 szovjet bányákban a föld alatt töl­töttünk, igen nagy meglepetéssel tapasztaltuk, hogy aljg láttunk csákánnyal és la­páttal dolgozó bányászt- Mindent a gép végez. Sokat, na­gyon sokat lehetne beszélni a Szov­jetunióban látottakról, ami bi­zony nem 2-3 órát, hanem napo­kat venne igénybe, örülhetünk — zárta be beszédét Martini elvfárs — hogy szövetségesünk és bará­tunk a nagy Szovjetunió, mert így az ő segítségével a mj bányásza­tunk is hatalmas gépesítésen fog keresztülmenni és a bányászaink a nehéz fizikai munkától megkímélve győzelmesen gyorsíthatják meg a szocjalizmus építését. Kiküszöbölik a kondól üzem termelési akadályait A kondól üzemnél az elmúlt héten nagy termelési, majd fel­ügyeleti értekezleten tárgyalták meg azokat a hiányosságokat, amelyek miatt az üzem az elő­irányzatot nem tudja teljesíteni. A hiányosságok nagyrészben a létszámhiányból fakadnak, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyekkel a jelenlegi körülmé­nyek között is fokozná lehet a termelést. Az üzemvezetőség el, határozta, hogy o termelés emelése érdekében a kétharmados üzemre tér át s az ebből származó munka*, erőnyereséggel á termelő lét­számot fogják növelni. A frontfejtésen bevezették az egyéni bérezést, amelynek örztön- ző hatása meg fogja*gyorsítani a front előrehaladását. Ezek az intézkedések azzal biztatnak, hogy az üzemben végre új lendü­letet Vesz a termelés. Április 4.re a dolgozók 45 szá_ zaléka vállalta, hogy előirányza­tát -5—15 százalékkal túlteljesíti. Két komplex-brigád alakul a termelés és szállító« Zavartalan lebonyolítására. Az elmúlt hét legkiemelkedőbb teljesítményei: Lezák Ferenc és csapata 411, Veres András csa­pata 339, Kiss Gyula I. csapata 807 százalékos teljesítményt ért el. E hónap folyamán az üzem dolgozói három újítást nyújtot­tak be ég további 4 újítás van előkészítés alatt. Az újító moz­galom egyre élénkebb üzemünk­ben. Lrukovszki László ■ajíófelelöa. A termelés foltozásával készül Mikó bera Mária legnagyobb nemzeti ünnepünkre z egeresehl bányaüzem mo- nosbélt szénosztályozóján járunk CsirmaZ István elvtárssaf, az osztályozó üzem fenntartó laka­tosával. A dolozók egyik csoport­ja a fatér elrendezésével foglalko­zik. Itt van közöttük Mikó bera Mária, aki a közelmúltban kapott kitüntető oklevelet jó munkáid, ért, mint az üzem egyik legjobb dolgozója. Hogyan jutott d ehhez 0 meg­tiszt eltelő elismeréshez f — 19J/5 óta dolgozom az üzem­nél, mint palaválogató. 1947-ben történt a nagy esemény életem, ben: a Párt tag jalettem. Tanulni kezdtem. Megismertem a Párt célkitűzését, a Párt munkáját, hogy milyen boldog élet felé ve­zeti a magyar d .gozó népet. Népnevelő lettem, mint nz agitá- ciós csoport tagja végeztem párt. munkát. Elhatároztam, hogy min­dig tovább nevelem magamat, ta­nulok. Egy értettem meg Rákosi ■* elvtárs beszédeiből, hogy a kommunistának, a népnevelőnek példát kell mutatni munkájával. Hogy az üzem legjobb dolgozőt közé kerültem — folytatja — azt annak köszönhetem, hogy nem.. csak az előirt munkát végeztem, hanem ott voltam, segítettem mindenütt, ahol szükség volt a segítségre. gy bizony — szól közbe Szabó felvigyázó elvtárs. Minden munkát nyugodtan rábíz, hatunk, még a nehéz férfimunkat is, mert gyorsan, ügyesen és lel­kiismeretesen dolgozik. Mikó bera Mária azt is tudja, hogy a jó kommunista soha nem lehet megelégedve eddigi ered­ményeivel. JU özeledik a legnagyobb &n- nép, — mondja — amikor> felszabadított minket a Szovjet­unió, amikor megkezdődött igazi életünk. Nem is lehet szebben ünnepelni, mint még jobb mun, kávát. Ezért ajánlottam fel, hogy 150 százalékos teljesítményemet 200 százalékra emelem, hogy ki­mutassam hálámat Sztálin elvtárs iránt, a Párt, Rákosi elvtárs iránt amién a dolgozó nőt egyen. jogúvá, egyenrangúvá tették. 8ZEGVÁRY GYÖRGif levelező, Egeresem Termelésben előretörtek — a felajánlási mozgalom szervezésében lemaradtak az albertteíepiek Az alberttelepi bányaüzem március 21-ig bezárólag 110.93 százalélcra teljesítette termelési előirányzatát Március 22_ém »z Szem már kitermelt» első negyedévi irányzatán,^ 100 százalékát. Ezt a szép eredményt úgy érték el, hogy a március hóra meg. adott átlagos fejteljesítményt 110.16 százalékra emelték. Az üzem bevezette az egyéni szakmány, a harmadonkinti szakmány, a szállító személyzet mutatószámos teljesítménybére­zését és egységes alapra fektette a versenykiértékelést. Az április 4-i felajánlásokkal kapcsolatban a kellő felvilágosí­tás híjján dogozóink nem kielé­gítő mértékben tették meg fel­ajánlásaikat így történt meg, hogy ,z április 4-i felajánlások értéke alatta maradt az egész év tartamára ellentervükben vállalt százaléknak. Ez a visszás helyzet annak tudható be, hogy sem a termelési felelős, sem aß üb. titkár, sem a többi funkcionárius nem fejtettek ki kellő propagandát és nem magyarázták meg e felaján- lás jelentőségét. Másik jellemző dolog ezzel kap­csolatban, hogy van egy csomó felajánlás, amelynek nincs meg a reális alapja- Például egyik frent., garatos felajánlása az, hogy Ő a termelést 20 százalékkal emeli. Ennek nincs realitása azért, mert ö nem termelő, tehát az ő válla­lása olyan értelmű kell, hogy lé­gyen, hogy a harmadának tér, melői által felajánlott többterme­lés elszállítását biztosítja. Ugyan, ez a jelenség mutatkozik fenn tartóink felajánlásában is, A helyzeten most úgy segítünk, hogy az áprilisi beosztás elkészá tése után új felajánlásokat ké. rünk mind áprilisra, mind áprilisi 4-re vonatkozólag és ezekből a felajánlásokból állítjuk össze aZ új ellentervet áprilisra és külön április 4_re. LatorcZai János aajtófelelős. * Alberttelepen március 22-én választották meg a pártszervez,-; új vezetőségét. Remélhető, hogy munkája, aktivitása elejét fogj* venni »naak, hogy a Latorczai elvtára által felemlített hibák megismétlődhessenek. Egyébként: megjegyezzük, hogy a verseny mozgalom szervezése, a felaján lások tudatosítása nemcsak az UB. kötelessége, hanem az üzem­vezetőké la, így őket szintén fe. lelőaség terheli a kialakult hely. aetért. Hatalmas teljesítményeket mutatnak fel a rudoffelepi bányászok A rudolftelepi bányaüzemeknél a dolgozók egész sora első negyedévi teivét március 22-e előtt befejez­te, de vannak olyanok, akik ml­negyedik, sőt őtődjk havi fér» vükön is tűi vannak. A keleti táron Jakab József és Budai Rudolf február 16-án fejez­ték be első negyedévi tervüket, március 8-jg pedig áprilisi tervüket teljesítették. Józsa János és Szabó István vájárok február 21-ig Vé­gezték el első negyedévi tervüket, március !3-án pedig 4 havj tervü­ket fejezték be. Még ennél is eJőbbreha|adt .k: Lévai Sándor és Károlyi Ferenc, ak!k február 17-én első negyedévi, március 3-án az áprilisi és március 18-án a májusj tervüket teljesítet­ték. Ugyancsak májusi tervüket fejezték be március 21-én: Papp Barna és Károly; József. Papp és Károly; — különösen az utóbbi — hetekkel ugrottak előre. Első negyedévüket február 20-án, ápriljs] előírásaikat? március ll-én, a májusi tervüket már­cius 21-én fejezték be. így majdnem utolérték Lévait és Károlyit, akik pedig előzőleg jóva| előbbre voltak. Jól dolgozott Kévés F. János és Forgó István, akik február 27-én, Lőv Ferenc és Kubeszek Imre, akik március 2-án, Törők József és Szajkó István, akik március 13 áns Varró József és Ronyec Benjamin, akik március 17-én, H. Fodor Jó« zsef és Szűcs Endre, akjk márejuí 20-án fejezték be első negyedévi tervüket. Rudolftelepen id. Kondo Ferenc március 7-én, Topir Mihály és Ko* losai István 15-én, Székely Sándor és Pjncés Adám !6-án, Csajág] Zoltán, Vjgh Sándor, Sütő István, Fodor Béla )7-én, Csepilszki Lászlói Kovács Lajos II. március 18-án, Krlston József, Slompák István, Kozma András, Ző’d Sándor, Szakra István 21-én, Bredán Ferenc, Bag- lyasovszki Gyula 22-én fejezték be ciső negyedévi e'őirányzatukat. úayka Ernő pártUtkát.-(

Next

/
Oldalképek
Tartalom