Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-26 / 72. szám

HOGYAN ÉL EGY OLASZ MUMC? A közszükségleti cikkek új, ■ háború 6ta immár harmadik ár­leszállításává! a Sizovjetunló' - új, bői az egész világ elé tárta a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. Míg a Szovjetunió népeinek élet- színvonala és jóléte szüntelenül emelkedik, addig • kapitalista országokban, ahol a megélhetés évröl-évre drágul, a dolgozók egyre nagyobb nélkülözéseket szenvednek. Olaszországban például a drágaság valóságos »metre ne» étlenséggé fajult • dolgozók számúra. Anofc a cslpp.csupp béremelések, amelye­ket az olasz munkásosztály ke. mény harccal csikart ki a vállal- hozóktól, semmi képen sem nyúj­tanak kárpótlást a drágaság nö­vekedéséért. Hivatalos adatok sze. ríni Olaszországban 1949 év vé. géig az 1938. évhez viszonyítva 70-szereaen drágult a megélhe­tés. Mint az Ediason ipari társu- lat statisztikai Irodája Jelenti, egy négytagból álló „típus csa­lád“ létminimuma most 64.000 líra havonként. Könnyű elképzelni, milyen ssfe. vonalon élhetnek &z olasz dől go- Bók, ha tekintetbe Vesszük, hogy 4 millió 489 ezer olasz családnak, Vagyis az ola«s lakosság 41.8 szá­zalékának a havi keresete Dem haladja meg a 22.000 lilát, 3 mil­lió 357 ezer család, Vagyis a la­kosáéit 31.2 százaléka pedig havi 42.000 Urát keres, Így tehát a lakosság 7 S százalékának még o»initi sem jut, mint ((mennyit a vállalkozók tekintenek létmini. mttmnak. De ez még mindig nem a teljes kép. Olaszországban több, • mint kétmillió a munkanélküliek szá­ma. A segély melyre keresetük elvesztésétől számított hat hóna­pon át van joguk, napi 220 Ura. Ha a munkanélkülinek nincs csa­ládja, akkor még csak tud magá­nak vásárolni valamit ebből a 220 lírából, de ha a munkanélkülinek még családról is gondoskodnia kell, akkor éhezés a sorsa- A morahaUizált Olaszországban pe. dig a munkanélküliség nőttün nő és elhelyezkedésre nincs remény. Nem szabad fígy elmen kívül hagyni azt sem, hogy a hat hó­nap letelte után a munkanélkülit megfosztják még ettől a nyomó, ruságos segítségtől is. Az egyik haladó olasz újság a dolgozók súlyos helyzetének megvilágítására a kővetkező, Olaszországra Jellemző példát moadja eL Térni városban él Gi­nét! Francesco munkás családjá­val. öt felnőtt tagból áll a csa­lád ég egyetlen dolgozónak, a családfőnek a keresetéből él. — Minthogy az országban több, mint kétmillió a munkanélküli, dolgozó Dlasz családban ritkán fordul elő, hogy ketten Is kereshetnek. A esalád másik négy tagja: a feleeég a háztartást vezeti, fia, Pietro közepes szakképzettséggel rendelkező munkás, ezidöszerint munkanélküli, leánya, Leonida szövőipari munkásnő, de szintén munkanélküli, Francesco apja Pe­dig rokkant, FraűCe«cohak kell eltartania. Francesco hiába Járt műnk« után, aztán szerencséje volt és sikerült eihelyezkedcie a Tárca egyik gyáráhan. Ekkor a munkanélküli segély helyett 27.000 Urát keresett. Ez az oiaaz mun­kái átlagos munkabére. Entk-k allén ér® a család helyzete alig Változott. A munka utáni Járás Ideja alatt annyi adósságot hol- moetftk fel, hogy most erre megy el a munkabér Jelentős ré­sze. így aztán a napi tOOO lira helyett, amelyre mint létmini. muvvra volna szükség, a csalód­nák még a fele sem jut, « ezért természetesen sokmindent meg kfU vonnja magától, különösen olya» fonttá# élelmiszereket, mint a zsir, hús, cukor, aífe. a fiú és a leány segíthetnének az apjukon, es&khogy oesi tudngic munkát találni. De mint yz újság megál­lapítja, a Gineti Francesco-csa­ládnak ez a visBooylagoe Jólét® nem hoeszúéletű. A gyártulajdo­nosok, ahol Gineti dolgozik, már legközelebb szélnek akarják ereszteni munkásaik Jelentős ré­szét és Gineti újra az utcán talál­hatja magát. Az újság befejezé­sül hangsúlyozza, az olasz kor- mány egyáltalán nem törődik az egyszerű polgárokkal, akik a tö­meges munkanélküliség, a lira elértéktelenedése és a drágaság növekedése mlatt a mai viszonyok közt ínségesen élnek és a*t re­mélhetik csupán, hogy » holnap még rosszabb lesz. A háború utáni első két évben, amikor az olasz kormányban he. lyet foglaltak a kommunisták és szocialisták, egész gór intézkedést vettek tervbe a dolgozók jólété­nek emelésére. Az uralkodó ke­resztény .demokratapárt, amikor az Egyesült Államok parancsára a kommunistákat és a szocialis­tákat kizárta a kormányból, tá­madásba ment át a dolgozók élet. színvonala ellen. Az olasz dolgo­zók munkabére az előző színvo­nalon maradt ugyanakkor, amikor az élelmiszerek és az iparcikkek áral szüntelenül növekedtek. — Jellemző, hogy amilyen nrányban fokozódott Olaszországban az amerikai befolyás, ugyanolyan arányban növekedtek az árak. 1946-ban, amikor az amerikai monopolisták még csak elkezdték garázdálkodásukat Olaszország­ban, a közszükségleti cikkek árai az 1938. évi áraknál átlag 20-szo- rosan voltak magasabbak. 1947. ben az árak a háborúelőtti szín­vonalat már 51-szeresen túlhalad­ták. 1949-ben, amikor Olaseor. szdgban nagymértékben érvénye­sült a MarshaH-terv szerinti „se. gítség", az árak a hdborúelöttiek. vek 70-szeresére szöktek fel- Ezek a tények és számok önmaguk be­szélnek. Olaszország szél®« dolgozó tö­megeinek életfeltételei annyira leromlottak a háborúutáni évek­ben, hogy 1949 első felében n ha­lálozások száma 1948 első feléhez képest közel 20 ezerrel növeke­dett, a születések száma pedig ugyanezen idő alatt több, mint 21 ezerrel csökkent. Hnsonlifsuk mindezt össze a Pzovjetunióbnn végrehajtott új árleszállítással és ez ismét n szó. ciálista rendszer fölényét bizonyít, ja n kapitálist a rendszer felett. Olaszország dolgozói, akárcs-ik más kapitalista ország dolgozói is, azt látják, hogy csak a töke bilincseitől megszabadult állam tud dolgozóinak nyugodt életet biztosítani, azt látják, bogy az éhségből. n nyomorúságból és a munkanélküliségből csak egvet- len kiút van: a szocializmus útja oz az öt, amelyen a Szovjetunió és a népi demokrácia ^a!nav népei haladnak. segítik a szeneik versenyét A Sajókazal bányaüzem dolgo­zói nagy lelkesedéssel vállalták, hogy, április 4-re túlteljesítik ter­vüket. A azenelő munkahelyek dolgozói 8—10 százalékos túlteljesi. térre tettek Ígéretet. A bánya Jelenlegi viszonya! meglehetősen nehezek, a nagy nyomás miatt sok fenntartási munkára Van szükség. De a fenntartó munkahelyek dolgozói is vállalták, hogy fölemelik tel­jesítményüket. Ugyanígy „ külszíni dolga, zók, a műhely személyzete ígéretet tett, hogy munkájuk­kal segítik a termeié# foka. Zását. Követték példájukat a szellemi dolgozók, akik a müszak,i feltété, leket biztosítják a m- b termelékenység érdekébe­Kát ni György _ aajtqfelelös. Hz állami Gazdaságok Borsod-Rbaui-Zemplén megyei Közponlja Vezetőségének válasza a% Esxakmagyarorsxág bírálatára Az Eszakmagyarország több íz­ben foglalkozott a Megyei Köz­pontunkhoz tartozó önálló gazda­ságaink problémáivaL Megírta a gazdaságokban elért eredményeket, egyben felsorolta az ottani hiá­nyosságokat. Ezekkel kapcsolafo sün bírálatot gyakorolt Megyei Központunk felé. Hiányolja, hogy a Megyei Központ nem válaszolt, hogyan akarja ezeket a hibákat ki­javítani. Az EszakmagyarorsBág cikkeire a Megyei Központ ezideig nem azért nem válaszolt, mintha nem szívesen fogadná a kritikát, mely­nek segítségével jobbá teheti munkáját, mintha nem volnának hiányosságok munkájában, mely­nek kijavításában ürömmel fogad ja a sajté segítségét, de a sajtó nagyrészbon inkább csak olyan hiányosságokat sorol fel, amelyek konkréten nem a Megyei Központ hiányos munkája miatt állnak fenn. Nem mutatott rá azokra, a hibákra, hiányosságokra, melyek szorosan a Megyei Központ mun­kájának hibájából állnak fenn. Je­lenleg munkásságunkról és az or­szágos viszonylatban is elért ered­ményekről nem beszélünk, most saját hibáinkat akarjuk feltárni. így egyik nagy hiányosságunk hogy a Megyei Központ a legna­gyobb erőfeszítések ellonére, még a mni napig sem tudott megfelelő munkahelyiséget biztosítani, köz­ismert nehézségek miatf, a központ­ban dolgozó munkatársak számára. Ennek következménye, hogy Köz­pontunk munkája sem lehat eléggé szervezett, hátráltatja a Megyei Központ dolgozóinak zavartalan munkamenetét a túlzsűfolfság. Másik hiányosságunk, nogy a brigádok szervezése egyik-másik gazdaságunkban csak vontatottan történt meg; ennek oka az volt, hogy újjászervezett gazdaságaink új vezetősége nem ismerte fökéle- tesen a brigádok szervezési sza­bályzatát, bár a központ ehhoz megfelelő tájékoztatót adott. Elő­fordul még most is, hogy. egyes gazdaságokban, ahol annak ellené­re, hogy a terv felbontáséi az egyénekig már egy hónapja el­kezdték, vannak dolgozók •— mi­vel nekik ez új —, akik nem isme­rik a tervben reájuk eső felada­tokat. Gazdaságainkban állandóan fo­lyik a felvilágosító munka, de épp a fenti okok miatt ez részben hiá­nyos. Ezen a területen még sok tennivalónk van, hogy ne történ­hessék meg olyan esef, mint pl. Királykuton, hogy az elmúlt napo­kig a versennyel csak kismérték-, ben foglalkoztak. A versennyel kapcsolatosan központunk részéről az is hiba volt, hogy egyes gaz­daságunkban elért kimagasló ered­ményeket nem tudatosítottuk elég­gé a központhoz fartozó gazdasá­gaink dolgozóival. Ezeket és a még fennálló hibákat igyekszünk a jövőben kijavítani. A Ragállyal kapcsolatosan irt cikkre, melyben az Esznkmagyarország hi­bául rója fel, hogy a beütemezett mezőgazdasági gépeket gazdasá­gaink nem kapták meg, azt vála­szoljuk, hogy ez Megyei Közpon­tunk munkáját is szinte megold­hatatlan feladatok elé állította, ínivei a beütemezett gépeket a rajtunk kívülálló ökok miatt nem tudtuk beszerezni. Ugyancsak hiányosságnak rója fel az Eszakmagyarország a Me­gyei Központ feló, hogy mőg min­dig nem készítette el A szabatos normát, a teljesít ményelőirány ta­tokat, melynek hiánya a verseny kibontakozását akadályozza. Na­gyon helyesen látta meg a* Eszak­magyarország, mert ez a brigádok szervezésénél is nagyon megnehe zítette a Megyei Központ munká­ját, mivel a dolgozók a. brigád- szerződések aláírásánál követelték, hogy mi lesz a fizetésűk. De kény­telen vagyunk tudomására hozni az Eszakmagyarországnak, hogy ezt a feladatot a Megyei Központ saját hatáskörébon nem oldhatja meg, mert erre van felsőbb, ille­tékes szerv, A ragályi állami gazdaságnak pedig azf üzenjük: örömmel vesz- szük tudomásul, hogy ilyen lendü­lettel kívánnak a munkaverseny ben résztvenni. Munkaversenyük kibontakozását pedig az áj norma- ős teljesítménytáblázat hiánya nem hátráltathatja, mert a gazda­ság vezetőségének tudnia keli, hogy az áj norma megjelenéséig a. régi normák vannak érvényben. Csodálkozunk azon, hogy a ragá-l lyi állami gazdaság nem gyakorolt j önkritikát. Amidőn látta, hogy! zökkenők állnak be termelési vo­nalon és a zavartalan üzemeltetés' nincs biztosítva, az állami gazda, ságuak, rendszeres háromszög érto- kezlctet kellett volna tartania, melyeken á gazdaság hiányosságait i megtárgyalják és közösen igyekez­nek ezeken a hibákon változtatni. Megemlítjük: munkánkat nagyon megnehezíti az, hogy a kezeié-! sunkben álló kevés jármüvei nem1 bírjuk a széteső és három várme­gye területiére kiterjedő gazdasá­gainkat eléggé ellenőrizni, irányi-; tani és munkájukban őket támo­gatni. Kérjük az Eszakmagyarország munkatársait, hogy hibáink kijavításában legyenek segítségünkre Ha n gazdaságokba kimennek, tv kapott információk helyességéről győződjenek meg. A helyesen al­kalmazott kritikával nagyban hoz­zájárulunk munkánk eredményeseb­bé térdéhez, a mindjobban kibon­takozó versenymozgalom kiszélesí­téséhez és a szocialista nagyüzemi gazdálkodáson keresztül dolgozóink boldogabb jövőjéhez. Állami Gazdaságok Borsod' Abauj-Zemplén Megyei . Központjának Vezetőség©, * Készségesen őrömmel közöljük a» állami gazdaságok borsod, abaúj-zemplénmegyei központja vezetőségének válaszát, amely a kritikához Való viszonyban vég• bement fejlődésről tanúskodik. A válasz egyes megállapít Wal: Tg, még visszatérünk. Férfiakkal versenyez a kurittyánl női brigád A kurittyánl lejtősaknán ápri­lis 4-re a dolgozók 87.7 teáia léka tett munkafelajánlást. Ab üzem. ben 9 tagú női brigád alakult, amely a külszíni szúnoeztáJyaaóc dolgozik és versenyre hívta ki » másik kétharmad férfi dolgozóit. Célkitűzésűk i több csille-. döntés és az eddig fennálló palatartalom 1 százalékkal Való csökkentése. Az Özemnél BeaziUa Bél* vájár március 20-án már május 19-1, Lukács Pál vájár Pedig május 2-1 tervét teljesített«. A íelsűnyárádl fejtőeaknán s dolgozók 97.1 százalék« tett f®1­ajánláat Sch vei ezer József vájár vállalta, bogy napi teljesítményét 15 mássá- val emeli és április lue után 3 hónapon keresztül tartja ezt a teljesítményt. Kopasz Ferenc normáját 6 má­zsával teljesíti túl és április 4-a után 3 hónapig tartja, Magyar Sándor 5,7 mázsával teljesíti túl normáját ás április 4_® után ugyancsak 3 hónapig tartja a tel­jesítményt. Kopasz Ferenc egyébként március 20-án rnár május 12-1 tervét teljesítette. Tompos György aajtőfelelös. A JÓ, BOLDOG ÉLET A C suvas Aufoném Szovjet Köztársaság „Vo- rosilov“ -kolhozának év- ről-óvr© gyarapodik gaz­dasága. Ezzel együtt emelkedik tagjainak anyagi jóléte. Ai elmúlt évben a legszerényebb számítások szerint is, a ■szövetkezet jövedelme meghaladta a másfélmil­lió rubelt. Vaszilij Zajeev, a Szo­cialista Munka Hőse, a kolhoz elnöke, jogos büszkeséggel beszél arról, miként érték el a nagy sikerekef. — Jó gazda módjára kezeljük közel 2450 hold földünket. 1700 holdon már bevezettük a füves vetésforgót és körülbelül 150 holdon a zöldség- és takarmány vetésforgót. Bármilyen időjárás mel­lett magns terméshoza­mot érünk cl, ndnd a ga­bonafélékben, mind más mezőgazdasági növények­ben. Múlt évben 16 má­zsás átlagtermést ériünk el holdanként a gabona- nemüekben. Állattenyész­tőink is nagy eredmé­nyekkel büszkélkedhet­nek, a tejhozam megkét­szereződött. Az állatgaz­daságból a múlt évben 400 ezer rubelt vettünk be. Ez évben bővítjük gyümölcsösünket és a me­zővédő CTdősávokat. A vízmosásos szakadékok­ban mesterséges vízgyűj­tőket építünk. — A mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti szabályainak megfelelő­en, állandó termelő bri­gádjaink vannak, — foly­tatja Zajeev. — Minden brigád egy földdarabot kap s vetésforgó tarta­mára, amelyen tíz éven ét gazdálkodik. Minden brigádtag az elért ered­mények alapján részese­dik a jövedelemből. A brigádon belül munka- csoport-rendszert vezet­tünk be. Minden csoport 10—15 emberből álL A brigád csoportok szerint felosztja parcelláját éa munkatervét, ezért aztán a közös földnek még leg­kisebb darabja is hosszú időre gondos gazdát bip. Ez a rendszer nagyon be­vált. — A jólét végleg be­költözött a kolhoznak tagjainak otthonába — mondja Zajeev, miközben a falu szép házaira mu­tat. — Minden család bő­ségesen részesedik abban, amire szüksége von. Van­nak juhaik, baromfijuk, nevelnek disznót és so­kan foglalkoznak méhé­szetfel is. Itt van pél­dául Izmin négytagú csa­ládja. A pénzbeli jutta­táson felül 3 tonna ga­bonát, ugyanennyi zöld* ■égőt és horgonyát ka pott az elmúlt évben, — Bizony jól élek ~» szól közbe Izmin, — tij házat építettem, jól öl­tözködünk. Az egész csa­lád tanul. Sok könyvet vásárolok. Mórt vettem új rádiót. Ezt s jó, bol­dog életet a kolhozban ismertem meg. Nemcsak Izmin, has nem valamennyi kolhoz tag bőségben él. 8 nem­csak a „Vorosilov* kol hozbaa, hanem a köztér' saság valamennyi kulhqr Bábán. Nem egy kolhozfala villatelepülésnek tűnik » szemlélő előtt, szép kert­jeivel, házaival, rend©’ zott ntcáival. A* embe­rek vidáman, lelkesen dolgoznak. Valamennyien tudják, hogy a maguk gazdái fis a Bolsevik Párt, élén Sztálinnal biz­tosan vezeti őket a még boldogabb j"vő. a ks«S-: jaufiisiftss felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom