Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-24 / 70. szám

a kiállítás megtanít, hogyan kel! harcolni a hazáért, a szabadságért“ Ezrek és ezrek látogatják Miskolcon „A. nn<íy Sztálin harcos élete“-kiáilítást ,JSz a ktáJtUás megtanít min­ket, hogyan keil a hazáért és a szabadságért harcolni— \rta a látogató-könyvbe Dévai László FII. oszt. tanuló >rA nagy Sztálin harcos élete“ — kiállításon, A : érmék zsúfolásig megtelnek, nők és férfiak nagy érdeklődéssel kí­nérik a képeket, festményeket és 4 magyarázó szövegeket. Martin Gyula elvtárs, a diós­győri kórház üzemi :katosa boldo. gan mondja munkatársainak: — Felejthetetlen élmény ez a kiállí­tás minden öntudatos dolgozó ember számára. A képekből már gyermekkorától megismerjük Sztálin elvtársat, munkáját, har. Cait, a szocializmus felépítését. Megelevenedik előttünk a szov­jet nép hősies harca, azoké, akik- életüket is készek feláldozni a ha. zá&rt, a szabadságért. ígérem, hogy amit nekünk életük árán adtak, a szabadságot életem árán in meg fogom védeni. A városok, üzemek, falvak dol­gozói egyre nagyobb tömegek­ben jönnek, hogy me gismer lied je­nek nagy taránk, Sztálin el''­társ életével. Csütörtökön délután alig s—óra alatt több, mint félezer érdeklődő nézte végig a kiállítást. Csupán .az Erzsébet- kórházból 160-an jöttek, a Tóth Pál gimnáziumból 250-en, a köz. gazdasági gimnázium tanulói pe­dig nap mint naP csoportosan jönnek megismerleedni „ világ­béke őrének, a nagy Sztálinnak életével. A kiállításra « falvak, búi is nap mint nap többen és többen jönnek. A szocialista szektorok dolgozói, az egyénileg gazdálkodók is ismerkednek aj jak rendezve vannak-e. A veze 7;, ,'7 7 __.i ^ 1~ 1--J- 1 ~—»< 1 vszeteségválasztó taggyűlés Mságai a miskolci fűícházban a tforsodvidéki Gépgyárban A Rákos elv társ által feltárt hiányosságok kiküszöbölésére h.arcrakészen, nagy lelkesedéssel kezdték meg a vezetőség újjává­lasztó taggyűléseket a négy mis. kolcl pártszervezetek. A taggyűléseken az elnökséget, a jelclöbizottság'ot, a szavazat, szedő bizottságot az előírások szerjat jelölték ki. A taggyűlés előkészítése A MÁV FÜTÖHÁZI PÁRT­SZERVEZETNÉL soha ilyen ér­deklődés nem volt még taggyűlés iránt. 589_en vettek részt. Min­denkitől tagsági könyvet kértek, egyben megnézték, hogy a tag dl világ szocialista állama megte­remtőjének munkájával, akinek útmutatása alapján mi is boldo­gan építjük hazánkat, nagyüzemi mszőgnzd„.ságunlcat. Többen jöt. tek már Szerencsről, Mezőkövesd, röl, BorSodivánkáról, Ózd és kör­nyékéről, termclőcsoportokból, valamint az állatni gazdaságok, bői, hogy beszámolhassanak ott. hon a szovjet nép hősi harcáról, szocializmust építő nagy munká. járói. fson dór) flz elirokraiizáSMt! Gazdasági Elizsttság A gazdasági albizottságokat an­nakidején igen komoly feladatok megoldására hívta éleire a minisz­tertanács. A nekik szánt szerepet jellemzi, hogy a G. A.-kat , kis G. F.-eknek“ nevezték. Hivatásuk lé­nyegében az volt, hogy az országos összefüggéseket átlátva, helyi vi­szonylatban kezdeményezzenek és segítsenek megvalósítani olyan gaz­dasági természetű beruházásokat, amelyek a három, illetőleg ötéves tervben nem szerepelnek ugyan, de a G. A.-k a helyi viszonyok, a he­lyi szükségletek ismeretében ügy látják, hogy a tervbe utólag beil- lesztendők. Feladatkörükbe tarto­zik az is, hogy a helyileg megold­ható gazdasági problémákat a he lyi szervek megfelelő utasításával, ha kell, megfelelő rendszabályok al­kalmazásával oldják meg. Megfelelte a rárótt fontos fela­datoknak a borsaämegyei G. A. és a miskolci G. A.? Meg kell állapítanunk, hogy a megyei G. A. kezdetben nagyje!j;n tóségft kezdeményezéseket vitt si­kerre, alaposan kidolgozott tervek és megokolások alapján. így pél dá«l a borsodi gazdasági vasutak kiépítésének tervét és más. a me­zőgazdaság rentabilitását, az állat­tenyésztés fejlesztését, a kollektiv mezőgazdálkodás kiépítését előse­gítő terveket. Később a megyei Gr. A. tevékenysége meglehetősen ellaposodott, de legalább a szükebb- körű napi gazdasági problémákkal általában időszerűen foglalkozott, Ezzel szemben a városi G. A. működésében kezdettől fogva bizo­nyos bürokratikus olhatároltsá,g mutatkozott. A bürokratikus elha- tároltság okozta azf, hogy a gazda­sági problémák megoldásában a G. A munkájában legkevésbé sem domborodott ki az előrelátás. Olykor komikussá válik a G. A.-nak az események, a problémák után való kullogása, máskor pedig olyan ap­rólékos kérdésekkel pepecselt, amik * G. A. közreműködése nélkül bii.- rokráciamentesen, akár egy telefon­beszélgetéssel, hivatalosan kiadott utasítással is megoldhatók lettek volna. Itt volt például a dolgozók tüzelőellátásának keidé,so, amivel a G. A. nem a leghidegebb téli idő­szakban, vagy azt megelőzően fog­lalkozott, hanem csak akkor nyúlt hozzá, amikor az időjárás enyhülni kezdett és a kérdés már magától is megoldódott. így volt ez több olyan közellátási kérdéssel, amik­hez a G. A. elkésve nyúlt hozzá é3 eső után kínált köpenyeget a dol­gozóknak. Ezzel szemben előfor­dult, hogy hivatását félreértve, ülésére beidéztette a Diósgyőri .ko­hászati Üzemek vezérigazgatóját, akitől kimerítő tájékoztatást kért az üzem egész menetéről, ami már a kötelező éberség megsértésének határát is erősen súrolta. Ugyan­akkor például nem foglalkozott feladatköréhez méltóan és idejében a dolgozók ezreit érintő strand fürdő-kérdés megoldásával. Tudva­levő, hogy a százezres lélekszámú Mískolcnak már az elmúlt években is egyik legsürgősebben megol­dandó kérdése volt, a dolgozók nyári üdülése szempontjából újabb strandfürdők létesítése, mert a ta­polcai és a diósgyőri strand egy­magában távolról sem elégíti ki s szükségleteket, egyrészt, mert nyá­ri meleg napokon nem tudják be­fogadni a megnövekedett tömege­ket, másrészt a tapolcai strand kispénzű dolgozók számára túlsá­gosan drága mulatság. A város ál­tal megvásárolt úgynevezett „Vil­lanyos-strand“ üzembehelyezése pc dig a mai napig megoldatlan problén^.. De itt van a kenyérkérdés, amely minduntalan felbukkan és sok pa­naszra ad okot a dolgozók körében. Ennek a megoldására sem talált a G. A. olyan módszert, hogy az újabb és újabb panaszoknak elejét lehetne venni, mert a kérdés radi­kális megoldása helyett, a kenyér rossz minősége miatt felelős kárte­vők ellen indított kemény eljárás helyett bürokratikus eljárásokat al­kalmazott. A G. A. heti üléseiről kapott je­lentések is azf bizonyítják, hogy a G. A. nagyjelentőségű gazdasági szerepe teljesen elsekélyeseőett és a G. A. nem azt a célt szolgálja, amiért életrehlvták. Reméljük, hogy a kritika és önkritika alkalmazá­sával a G. A. is megvizsgálja eddi­gi működésében tapasztalt hibákat és minüenf megtesz, hogy sa ját mű­ködését arra a magaslatra emelje, amelyre népgazdaságunk szocialis­ta fejlesztésében a helyi gazdasági problémák megoldásában és irányí­tásában emelkednie kell. Magyar Könpfearátok Kaituresvesufóe, amely rendkívül előnyös áron jut­tatja el a dolgozókhoz a haladó- szellemű könyveket, havi értékes folyóiratát és számos kedvezményt biztosít számukra a ku'íúresemé- nyekhez, Miskolcon és Diósgyőr- vasgyárban is fiókot szervez. A Könyvbarátok Egyesületében a havi tagdíj 2.50 forint, ezért a dolgozók tőség nagyon helytelenül nem számolt a nagy érdeklődéssel, így sokan kint rekedtek, nem tudtak bekapcsolódni a taggyűlés fontos munkájába. A FORSÖD VIDÉKI GÉP. GYÁRBAN ezzel szemben az elő­készítés pontosabb volt. a tagság rálat és az önbirálat elmélyíté­sét. A GÉPGYÁRBAN Dobos Jó­nem szóltak, csupán a Tóth III. János elvtárséhoz egy elvtárs. Az újjáválasztott vezetőség fel- séf pártbizalmi felszólalásában h°P -iő «unkájával fej vezetőséget bírálta hiányos mun. | =csszo_ mdgas fokra a bírálatot hájéiért, de önkritikát viszont nem gyakorolt, saját hiányossií- gait nem tárta fel. A tagság azonban, nagyon helyesen, bírá­latot gyakorolt felette. Szarka János szólalt fel es hangsúlyozta: a bírálat sohasem lehet egyoldalú és csak akkor eredményes, ha a kritikát a tagság megérti és azt aktivitásával alátámasztja. A pártmunkában eléggé passzív volt eddig a tagság. Á többi félszó. lalö a termelés kérdésével fog­lalkozott. Viha elvtárs helyesen válaszolt a felszólalóknak, le­szűrte „ taggyűlés tanulságait és mégis szabta egyúttal a további {Cédátokat. Az új vezetőség A VASÚTI' PÁRTSZERVE. ZSTNEL igen nagy náp-^orüsőg­közül lV,.en jelentek meg, kö-;ne“ örvend a vezetőség. Érthető, zöttük 22.0,1 tagjelöltek. A gyű­lés megkezdéséig az üzenni zene­kar szórakoztatta forradalmi in. dulóklcal a tagságot. A szépen, gonddal feldíszített terem emelte a taggyűlés ünnepi hangulatát. Az előkészítésből a vezetőség jó munkáját lehet megállapítani. A beszámoló A VASÚTI PÁRTSZERVE­ZETNÉL Nagy Gyűl® tjtkár eív. társ beszámolójában felsorolta az elért eredményeket, kihangsú­lyozta a Szovjetunió segítségét, a felszabadulás döntő fontosságát, valamint Pártunk ég szeretett vezetőnk, Rákosi elvtárs útmuta­tásait. Beszélt az 500 km-e3 és a 2000 tonnás mozgalom nagy je. lentöségéröl. a beszámoló hiá­nyossága azt volt, hogy inkább csak általánosságban mutatott rá a kérdésekre, nem kötötte össze kellően az elméletet a gyakorlat­tal, a pártszervezet egyes reszort- vezetőinek hibáit, vagy a tömeg, szervezetek hibáit sem nevezte meg. Pedig ez nagyban elősegí­tette volna a bírálat, önbirálat kifejlődését a taggyűlésen. így azonban az önbirálat csak általá­nosságokban mozgott. Az április 4-i felajánlásokról és azok telje­sítéséről is csak általánosságok­ban beszéltek, nem számoltak be az eddigi eredménykröl és hibák­ról ezen a téren sem. A BORSODVIDÉKI GÉPGYÁR taggyűlésén Viha élvtárs politi. kai beszámolóját összekapcsolta termelés kérdéseivel. Ez jő eredményt is hozott, mert a dol­gozók a helyszínen tettek új fel­ajánlásokat április 4-re. Kihangsú­lyozták azt is, hogy a termelés­ben nemcsak a párttagok, hanem pártonkívüliek is kiveszik ré­szüket. így Vaskó László, aki áp. rilis Ff-re egyéni egyéves tervé­nek félévi teljesítményét aján­lotta fél, ott a taggyűlésen csat. lakozott hozzá Aranyos{ József elvtárs a voßöntöböl. A forgácso­lók azt vállalták, hogy Sztahá- hov-üzemmé fejlesztik április Ff.re üzemüket, átlagos teljesítményét, a 200 százalékot, túl fogják telje­síteni. a komplex-brigád vállalta az új öntödének részleges beindi. tását, mely a termelésben 30 százalék emelkedést fog jelenteni. Vámos József főmérnök élvtárs tette még meg felajánlását. mert egyenkint elmondott önélet. rajzukból megállapítható: derék harcos tagjai Pártunknak, úgy a termelésből, mint a pártmunká. bői kivették részüket a felszaba­dulás óta, élükön „ Kossuth-díjas Tóth ÍU. Jánossal. A három új vezetőségi tagot ugyanolyan lel­kesen választották meg, mint ahogy a régieket újraválasztó!, tál:. Nagy Gyula elvtársat i3 igen lelkes tapssal választották meg. Hiba volt az, hogy a jelölésnél senkinek az önéletrajzához hozzá és önblrálatot, hogy ezen keresz­tül a fennálló hiányosságokat gyakori; tilag fel is számolja, hogy minél több sztahánovislát és Kossutb-díjast nevelhessen a vasúti pártszervezet. A GÉPGYÁRI új vezetőség megválasztása is azokat a hiá­nyosságokat mutatja, mint a fü- töházi. Minden kritika nélkül fogadták el a jelelő bizottság ja­vaslatait. Az elmélet fontosságával lob. bet kell fog-lliozuiok a- gépgyári pártiagoknnk. Ha valaki hibát követ el, a- még nem jelenti azt, hogy nem jó kommunista és nem. osztályhü. Éppen ezért van azon- baii a bírálatra szül-ség, hogy a legapróbb lábúkat is futárjuk, í hogy ezekből tanulva élvtársaink, 1még egyszer ne essen ejt azonos hibt'kba. A népnevelő és n fel­világosító munkát fokozni kell, a szemináriumot rendszeresen meg kell tartani és a fordulat be fog következni: még jobban el fog mélyülni a tagság körében a bí­rálat és o* önbirálat. amely a taggyűlésen éUj szépen bonta­kozott ki. Pállunk vezetésével: így a Borsodiidéki Gépgyárban nemcsak sztahánovusták lehetnék, hanem a Gépgyár elnyerheti jó termelési eredményeivel a kitün­tető sztaiiánovtsla-üzem címet is. BÍRÓ PÉTER. Űjahfo árleszállítás — újabb életszínvonalemelkedés Nemrégiben kétszer egymás­után leszállították nálunk a leg­fontosabb élelmiszerek árát, a sertéshús és zsiradék árát. Most ismét örömmel értesülhettünk ar­ról, hogy 50 féle henteskészít­mény árát 15—20 százalékkal leszállította Népköztársaságunk kormánya. Ezt lehetővé tette a Szovjetunió hatalmas gazdasági segítsége, Pártunk helyeg irányí­tása, tervgazdálkodásunk, a szo­cialista munkaverseny kiszélese­dése. A dolgozó nép életszínvo­nala ismét emelkedett. Újabb bi­zonyíték arr«, hogy nálunk t&l­szabadulásunk óta minden a dol­gozó nép érdekében történt ős történik. Míg nálunk fokrcl_fokra javul aZ élet, a „gazdag“ Angliá­ban 15 deka zsírt kapnak heten- kint és személyenkint. Persze, a tőkéseknek, a kzsákmányolók- nak jut bőven mindenből. Hogy életszínvonalunk tovább emelkedjék, ki kell még jobban szélesítenünk a munkaversenyt, a Sztahinov-mozgálmat. így gyor. síthatjuk meg ötéves tervünk végrehajtását, a szocializmus f 1- építését. (Zs. F.) Kiállítást rendez a Borsod-Miskolci Múzeum a Tanácsköztársaság emlékeiből sok ku'turál-ls értékhez jutnak hoz­zá. A tagok szervezését megkezd- • tatott elég megértést s c. ték. * 1 segítette elő a taggyűlésen A vita a; FÜTÖHÁZI TAGGYŰLÉ­SÉN Nagy Gyula elvtárs beszá­molója után megindult a vita. Szerencsi Béla szólt először, ki­hangsúlyozva a kritika egyoldalú­ságát, amit idáig csak a tagság felé gyakoroltak. Uz-ok; László megállapítása szerint a vezetőség befolyásolhatóságfl a termelést is akadályozta. Molnár Bertalan a munkafegyelem megszilárdításá­ra hívta fel a tagság figyelmét. A jő hozzászólások után a tit­kár elvtárs válaszában nem mu_ ez nem a bi­A Borsod-Miskolci Múzeum érté­kes anyagát mind közelebb hoz­zák a dolgozókhoz. A múzeum nép­rajzi, vái03történcti és ipartörté­neti gyűjteménye április hó 1-én újból megnyílik. Megfekintkető minden nap (hétfő kiléteiével) délelőtt 9 órától este 7 óráig. A csoportos iskolai látogatások előze­tesen bejelentendők .a múzeum igazgatóságánál. A nim megte. kiütése díjtalan. Május 1-én időszaki kiállítást nyit meg a "Borsod-Miskolci Mú­zeum, amelynek tárgya Borsod és Miskolc forradalmi emlékei, Mis­kolc és Eorsod a Tanácsköztársa­ságban. A múzeum vezetősége fel­kéri az üzemeket, intézményeket, szervezeteket, hogy amennyiben a Tanácsköztársasággal kapcsolatos emlékek (kiadványok, hírlapok, plakátok, nyomtatványok, érmék, stb.) vonnak birtokukban, jelent­sék be a múzeumnak és a kiállítás tartamára az anyagot engedjék át. Március 27-töl a múzeum minden hídfőn .este 6 órai kezdettel nép­szerű tudományos elvadás.-orozatot rendez vetített képekkel és a mú­zeumi gyűjtemények egyidejű be­mutatásával. A borsod-mi.skolci ré­gészeti, társadalomtörténeti, nép. íajzi és művészettörténeti előadá­sok látogatása díjtalan. Az első előadást március 27-én e.,te 6 órai kezdettel tarják a múzeum helyisé- gáben (Papszer u. 1.). Az előadás címe: Az ember eredete. Előadó; Ur. Arokszállásy Keltán. HffiSyaa szmezBt a famzi mezőgazdasági miáiika! a Szovjetunióban? Előadás hangzott el a rádióban „Tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezése a Szovjetunióban“ címmel. A Szovjetunióban a szocia­lista mezőgazdasági üzemek — kol­hozok, szovhozok és gépállomások — több tervet készítenek. Az egyik a távlati terv, amely az öt­éves tervbe kapcsolódik, a másik az évi, terv, amelyben az üzem ösz­szevont termelési és pénzügyi terve szerepel, a harmadik a negyedévi terv, amely hónapokra felbontva dolgozza fel a szocialista üzem munka- és termelési programját. Van azonkívül egy negyedik terv is: a munkaerő terv, amelynek az idénymunkák és a tavaszi munkák megszervezésénél van fontos szín -epe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom