Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)
1950-03-22 / 68. szám
Új harcra indul az építőipar (H. B.) Az építőipar lemaradását, a lemaradás okait, a hibák kiküszöbölésének módját félév óta többiz. ben is tárgyalták már népi demokráciánk irányító szervei- A 'kérdés foglalkoztatta elsősorban a Pártot, a Szakszervezetet, a Minisztertanácsot. Rákosi elvtárs többizbeu rá- mutatott a fennforgó hibákra és nagyjelentőségű útmutatásokkal nyújtott segítséget Az ötéves tery, országgyűlési tárgyalásán Gerő Ernő elvtárs rámutatott az építőipar rendkívül jelentős szerepére, a ráháruló óriási feladatokra. Ezek sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az építőiparban is érvényesüljenek a szociális, ta építés elvei: a munkaverseny, a tztahánovista mozgalom, az önköltségcsökkentés, a szilárd munkafegyelem, a dolgozók Je.kesedése. Legutóbb az országos építőipari konferencia tárgyalta meg minden részletében az építőipar íellendité- tének égető problémáit és hozott nagyjelentőségű határozatokat e problémák megoldására. Megvitatták a MÉMOSz munkájában jelentkező hibákat, megválasztották a MEMOSz új központi vezetőségét. Ez a vezetőség lesz hivatva, hogy az országos konferencia egyhangú lelkesedéssel elfogadott határozatait szervezetein keresztül tudatosítsa ' az építőipari dolgozók százezres tömegében. A MÉMOSz-konferencia időszerűsége'’és az ott hozott határozatok jelentősége kidomborodik, ha »«■'mérjük'' az építőipar előtt álló feladatok állandó növekedését. Az ötéves terv első évében, ami-, kor a tavalyinál 70 százalékkal nagyobb összegű építkezést ke]l elvégezni, az építkezések önköltségét pedig 10 százalékkal kell csökkenteni, — a feladatok megoldása csak úgy sikerülhet, ha az építőipar dolgozói minden munkaterületen Szigorúan követjk a Párt útmutatását és a szocialista építés követel, menyei szerint gyökeresen megváltoztatják az eddigi munkarend- szert. A Minisztertanács múlt év{ emlékezetes határozata óta történt fejlődés. Fejlődött az új munka- módszerek alkalmazása, megindult é Sztahánov-mozgalom, javult a reride kezesre álló gépi eszközök gazdaságos kihasználása, javult a műszaki és fizikai dolgozók szoros együttműködése, a dolgozók részvételének aránya a munkaver- Vaiyben. fejlődött a szakmunkás Utánpótlás, sok helyen örvendetesen megjavult az építőipari dolgozók viszonya a Párthoz, emelkedett a dogozók ideológiai szinvona'a. Mindez azonban még korántsem elegendő az építőipar előtt álló roppant feladatok sikeres megoldásához. Még élénken emlékezetünkben Vonnak azok a jelenségek, ame’ye- Ijx-t miskolci és megyei viszonyaiban tapasztaltunk. Jellemző volt például, hogy a Minisztertanács határozata után 5 nappal, nemcsak a dolgozók, hanem felelős építésvezetők és a Miskolci Magasépítési Nemzeti Vállalat vezetője, a szak- szervezeti vezetők és pártfunkcióin idusok sem olvasták még a határozatot, így arról érdemben nem is tudtak mondani semmit. Ahol ilyen laza volt a Párthoz, a Párt sajtójához, a szakszervezethez, az ipa. ág problémáihoz vájó viszony, ott nem lehetett csodálkozni azon, nagy egymásután derültek ki a súl>o. bbnál suyosnbb gyakorlati hibák. Tizeshonvéd utcai első bérházr.ál Idául kisebbre méretezték az egyszerre kétszobát fütő kályháknak hagyott nyílásokat, mint amilyen kályhákat, be akartak állítani A diós-győrvasgyárj iparos tanuó. város építkezésénél falakat kellett lebontani, mert nem megfelelő helyen építették. Az ellenség keze érvényesült, amikor megrongálták a már beépített vízvezetékcsöveket. Az jlyen és hasonló hibák melletí_ természetesen nem lehetett önköltségcsökkentést elérni, sőt mindez komoly anyag- és munkapazarlást eredményezett. Azóta jó eredményekről számol, hatunk be. A miskolci Magasépítő NV eredményei kitűnnek, ha ösz- szehasonlitást teszünk, hogyan ai]t a szocialista munkaverseny a Minisztertanács múlt évi határozata idején és hogyan áll most. A mull évben 17 egyéni versenyző voR, párosversenyben álló egy sem, a brigádok száma 15 volt a Nemzeti -Vállalatnál. Jelenleg 152 brigád, 204 egyéni versenyző, 96 párosve-- senyző, 32 sztahánovjsta, hat 200-a« brigád dolgozik- Márton Béla sztahánovista kőműves, aki f kiajánlása szerint április 4-ére 592 százalékról 1000 százalékra akarta emelni teljesítményét, már március 20-án 1012 százalékot ért el segítőtársaival, Ladányival és Ur banckivaJ. Számos dolgozó teljesítette tűi munka felajánlását: A Diósgyőr vasgyári Gyárépítési NV azzal dicsekedhetik, hogjr*|500 dolgozója k8z.il 22b0 ,ál! yersény. ben. A rnunkafelajánlasok értéke 106.160 forint, az így megtakarított idő 6—6 teljes munkanapnak, összesen 110.400 munkaórának felel meg. A gépek gazdaságos- kihasználását is jobban szervezik meg. Az elért jlS eredmények a párt- munka és szakszervezeti munka megjavulásáuak jelei, a dolgozók ideológiai " fejlődésének bizonyítékai és annak, hogy a Párt kritikája és útmutatása kezd termőtalajra találni az építőiper dolgozói között is. Hatalmas támogatást nyújtottak a Magyarországon járt szovjet sztahánovista kőművesek, tapasztalataik átadása új lendületet adott a munkának a sztahánovista mozgalom kifejlődésének, az új munkamódszerek alkalmazásának. Egyre több építőipari dolgozó törekszik már arra, hogy mun kaidejét jobban kihasználva, az élenjárók tapasztalatait átvéve, a maga munkáját megkönnyítse, megjavítsa és maga is újítóvá, észszeriisitővé váljék. A műszaki vezetők is mindinkább látják, hogy a dolgozók tapasztalataiból sokat tanulhatnak. Szoros kapcsolatot kell tartamok a velük együtt dolgozó fizikai munkásokkal. A munka sikerének döntő félté, tele, hogy az építőipari dolgozók kövessék a Párt, Rákosi elvtárs útmutatását. ..Olyan ez a mi szá. riunkra _ mondotta Köböl József elvtárs, a MÉMOSz új főtitkára — mint a térkép az őserdőben eltévedt seregnek... A Párt fényszóróját építőiparra irányította, a Párt Segíteni ,nkar az építőiparnak.“ A magyar építőmunká30kat harcos munkásmozgalmi múltjuk, forradalmi hagyományaik is arra kötelezik, hogy a munkásosztály első soraiba felküzdve magukat büszke öntudattal teljesítsék tör. ténelmi feladatukat, végezzék el az ötéves tervben iájuk rótt felTartsuk magasra Lenin és Sztálin zászlaját, amely alatt mártírjaink harcoltak A Párt Központi Vezetőségének koszorúzást ünnepsége mártírjaink sírjainál A Párt Központi Vezetősége a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából kedden délután a kerepesi temetőben a kommunista mártírok központi sírhelyénél koszoruzási ün népségét rendezett. A sírok előtt hatalmas kandaláberek, mellettük a honvédség, az államvédelmi hatóság, in rendőrség és a Rendező Gárda tagjai álltak diszőrsé.get. Vörös zászlóerdö alatt hatalmas sokaság vetfe körül a sírokat, eljöttek az üzemek, a kerületek küldöttségei, hogy hódoljanak a dicső mártírok, a Tanácsköztársaság halhatatlan emlékű hősei előtt. A Himnusz hangjai után. a Rendező Gárda központi énekkara a Lenin gyászindulót énekelte. Szavalat hangzott el, majd Rudas László elvtárs mondott emlékbeszédet. Rudas elvtárs emíékbesséde A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása, a dicső magyar proletárforradalom 31. évfordulóján egybegyültünk itt vértanúink sírjánál magyar kommunisták, a magyar munkásosztály és az egész magyar nép képviselői, hogy meghajtsuk az emlékezés, a. proletár- forradalom ős a Magyar Népköz- társaság zászlaját a kommunizmus, u proletárforradalom nagy halottjai előtt, akik i,tt nyugszanak, ab- oan a harcban estek el, amely S hare maga soha el nőm . eshet, akik itt nyugszanak, abban a háborúban áldozták fel éle- .Miltot, orr ly a töttenpjem- mindet í' háborúi között a legigazságor.;abb: az elnyomottak háborújában S -lnyomóik ollen, a kizsákmányoltak »háborújában kizsákmáuyolóik eleien, a munkásosztály háborújában ■ rz imperializmus, a nemzeti elnyomók, a gyarmati kizsákmányolok, íz emberiség legádázabb ellenségei «dien. Építjük országunkban a szocializmust az MDP és Rákosi Mátyás vezetésével, aki hóhérai előtt állva fejükre olvasta: a magyar kommunisták sírjához zarándokolni fognak a dolgozók. Szuronnyal, statáriummal, erőszakkal nem lehet feltartóztatni a kommunizmus győzelmét. Rákosi Mátyás prófétai, de a marxizmus leninizinus tudományában h történelem mély istöiatetén alapuló jóslata bekövetkezett!* ötödrészén él, virul, fejlődik és épül — továbbélnek a mi mártírjaink is. A mi művünk az ő müvük folytatása. Mártírjaink példája an* it tanít bennünket, hogy harcunkban nincs ingadozás, a tétovázás csak a mártírok rzá- mát gyarapítja, csak a burzsoázia kegyetlenségének és embertelenségének szolgáltatja ki {& forradalom katonáit. Ki és mi juttatta mártírjainkat a sírba? Ne feledjük, hogy elsősorban ■tank az árulkodó osztályok, melyek ezer év óta nem tettek egyebet, mint kínozták és gyilkolták sajáfe népüket, tüzes trónokat emeltek Dózsa Györgyök számára, ha a néj^ lázadt, kalodával, karóval, kor-’ báccsal és pallossal tartották fenn., a maguk rendjét, ha a nép aláz^-í tos volt, ha tűrt és szenvedet*. Gyűlölnünk kell a nép kérlelhetetlen ellenségeit, nemcsak a kommün mártírjai eme lékéért, de azért is, amit egész né< pünkkel tettek, amit ma tesznek, amikor összeesküvéseket szítanak' idegen hatalmakkal szövetkeznek, azok kémeivé és kártevőivé sze-j gödnek, készek lennének meginv imperialista hadseregeket vezetni’ népünk ellen. De ne feledjük azt sem, hogy a jobboldali szociáldemokrata Feyer miniszter volt, amikor kommunista forradalmárokat; akasztottak, hogy a jobboldali szociáldemokraták kommunistákat denunciáltak a rendőrségen, a rendőrség kémei és besúgói -voltak. A munkásosztály nagy ügyének, a magyar népnek ez árulói nem kevésbé méltók gyű dletíuikre és megvetésünkre, mint a burzsoázia,. Minden szeretetünk és hűségünk a Szovjetunióé, a nagy Sztáliné A Szovjetunió hatalmas szovjet hadserege a nagy Sztálin Vezetésé, vei szabadított fel bennünket- ,,A reakejó — mondotta Rákosi elvtárs nagy perében — Lenin és Sztálin, a Szovjetunió nevének hallatára is reszket.“ Van-e kérlelhe. tétlenebb és hatalmasabb ellensége az imperializmusnak, mint a Szovjetunió? Van-e hűbb barátja és védelmezője a népnek, a magyar nép szabadságának, mint a Szovjetunió, mint annak vezére Sztálin. Minden szeretetünk és hűségünk ezé az országé, a rmgy Sztáliné, akjnek példája lelkesítette mártírjainkat, akinek szavára mentek harcba a Magyar Tanácsköztársaságért, akinek nevével ajkukon haltak meg azért a nagy ügyért, amelynek első megvalósítója a szó», jet nép volt, amelynek nagy építőmunkáját Sztálin vezette, amelyet » dicső Szovjet Hadsereg védett meg a történjed» eddig jsnvt legnagyobb hafc"- rújában. Minden legkisebb eltántorodás a Pálitól — elárulása a magyar nép ügyének a kommunizmus győzelmét nem lehetett vérbefojfani, a kommunizmus a Szovjetunió, a kommunizmus első diadalmas hazája támogatásával és a nagy Sztálin vezetése alatt győz hazánkban is. Amiért mártírjaink meghaltak, az ma él és virul Mártírjaink példája és .-orsa mindenekelőtt arra tanít bennünket, hogy a kommunizmus ügye győzhetetlen. Ami 1919-ben jövő volt, az ma jelen. Virágzó . boldog jelen. Amiért mártírjaink meghaltak, az ma él ás virul. Es abban, ami ma hazánkban, a Szovjetunióban, a népi demokráciákban, a Szabad Kínában, a föld KdUMimista vértanuk nyugszanak ezekben a sírokban. Ann 'k a Pártnak voltak tagjai, amel /ne« Rákosi V atyás a vészére, aki maga is szembenézett a halállal. Ez a Pá. t nevelte mártírjainkat, ez edzette meg őket rettenthetetlen har_ cosokká. Minden legkisebb eltántorodás ettől a Párttól, elárulása a munkás osztály, a szocializmus, a magyar nép ügyének. Tartsuk magasra Lenjn és Sztálin zászlaját, amely alatt harcoltak és meghaltak mártírjaink, övezzük szereietünkke-’ Pártunk vezérét, Rákisi 'Mátyást, aki a harc éveiben meg. mutatta, milyennek ke>l lenni az igazi kommunistánakA kommunisták pártjának szere- tete egyértelmű a munkásosztály, a dolgozó magyar nép szeretőié 'el. Harcunk még nem ért véget. A háborús veszély nem műk el, hanem nőtt. De nő a béke tábora nő a népek ellenállása. Tudjuk, hogy a békét nem adják ingyen, a békéért harcolni kelj. Harcoljunk úgy a Szovjetunió vezette 800 milliós bé- ketábor soraiban, ahogy mártírjaink tudjak harcolni és meghainj. Szabad, szocializmust építő hazában, az MDP vezetésével, Rákos» Mátyással az élünkön a Ti emléketekkel szívünkben, a Ti példátokon lelkesedve folytatjuk azt a müvet, melyet, Ti megkezdtetek. A Ti nyomdokaitokban haladunk «őre, mártírok, a béke, a haladás útján a. szocializmus, a kommunista társadalom felé. Rudas László elvtárs beszéde után elhelyezték a koszorúkat a sorokon. adatokat, amelyek' megváltoztat, ják, útt^alakpják hazánk arculatát. „Minden egyszázalékos önkőit ségcsokkentés -350 kétszobás, fúr. dő.szobás munkáslakás építését te zi lehetővé“ — mondotta Apró Antal elvtárs az országos konferencián. Erre góndoljanak az építőipar dolgozói, amikor »z új Vezetőséggel élükön új harcra indulnak, hogy kiérdemeljék nagy Pártunk bölcs vezérének, Rákosi, elvtárs s az általa új győzelemre vezetett népünk bizalmát. ÉSZAKMAGMORSfflG * Miskolc, 1950 március 22, szerda AfO S0 fillér VII. évfolyam, — £8 szám »smmmmi imiittmmmiiamimiMmmmmmmmammmmmmmmmmmamammmmmmmmmmmmmmmmmmammmmammmmKmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmammmmrnm.
