Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-21 / 67. szám

(MINDENKI, AKI SZERETI A SZABADSÁGOT, A HALADÁST, A BÉKÉT, SZTÁLINT TEKINTI VEZÉRÉNEK Bensőséges ünnepségen Harmati Sándor elvtárs nyitotta meg „A nagy Sztálin harcos élete"-kiáilítást örömteli v&rákozás előzte meg, boldog, derűs arcok köszöntötték a vasárnap Miskolcon megnyílt kiátlítást, amely a nagy Sztálin harcos életét mutatja be. A M agyér.Szovjet Társság Deák utcai székháza előtt a párt- szervezetek, üzemek, tömegszer. vezetek képviselői várják a ki­állítás ünnepélyes megnyitását. A rendőrség s a honvédség disz. szakaszai érkémek. A bejáratot hatalmas vörös drapériák borit, ják. ,Síjén az egész világ haladó- szellemű emberiségének dicső ve. zére és tanítója, Sztálin genera- Usszimusz" — tűnik elénk a fél. irat. A bejárattal szemben Sztá. lin elvtárs hatalmas képe néz le n. látogatóra: Geraszimov gyö- •nyörü festményének reprodukciója Örmény szőnyegszövők Sztálin­nak ajándékozott művészi nlfco- fásónak képét látjuk «3 egyik oldalon; a másik oldalon Jefanov festménye; felejthetetlen tgfál. kozó#* *, amely Sztálin elvtitrsnak a* «Isi koihoz.szt0hásiovistákkal való találkozását örökíti m«g. Egyelőre ennyit tudnak elkap­ni a bejáratnál állók, éleik felfo­kozott izgalommal lesik n meg­nyitás pálahatát, hogy aztán be. lomerüJhessenek a nagy élménybe és tanulmányozhassák az itt ősz. sa ehordott gyönyörű anyagot, mmely még közelebb hozza szi­vünkhöz, agyunkhoz gnnnk a férfiúnak életét, munkásságát, aki a világ minden dolgozója szá- V'íra a legdrágább. Soha el nem mnló hálával... Felhangzik a magyar és szór. jat himnusz. Városi Lajos, a Magyar-Szovjet Társaság nagy- miakolcl titkára üdvözli szaval után Harmati Sándor elvtárs, a Borsod-Ab* űj-Zemp!én Megyei Pártbizottság tjtkára lép a mik­rofonhoz. Beszél Harmati elvtárs Sztá, önről, a marxizmus-leninizmus tüdős továbbfejlesztőjéről, az öt- éve« tervek atyjáról, a győzedel­mes háború myjy vezéréről, ar­ról a Sokoldalú hatalmos tevé­kenységről, amelyet a kiállítás változatos, értékes «nyargal szemléltet. „Sztálin, Rákosi! - Sztálin, Rákosi!“ — A magyar dolgozó nép tud- ja, hogy biztosbezü kormányo­sunkat, a dolgozó nép szeretett Vezérét, Rákosi elvtársat is a nagy Sztálin éa hatalmas népe mentette ki a gyilkos Horthy- íasiazták kezéből. Visszaadta ne­künk azt a férfiút, aki a Magyar Dolgozók Pántja álén biztosan ve. Nagy sürgés, forgás van n KIBOSz miskolci helyisége előtt. EUanulók gyülekeznek a nagy. miskolci iskolákból, hogy elbírál- jájc (rft Édesség Bolt NV, által forgalomba hozandó új csokoládé- fajtákat, Radváci Ferenc V. oss. t&lyos úttörő már előrt mondja osztálytársainak: — Ha megka­pom a csokoládét, megkóstolom mindegyiket és utána hazaviszem édesanyámnak, testvéreimnek! A nagytermet mintegy 500 vi­dáman csevegő leány és fiú tölti meg. Kántor Sándor elvtára a MDP részéről és Kádas Miklós elvtdrg pedig a belkereskedelmi igazgatóság részéről üdvözli ,, Pajtásokat. Az éltanulók megválasztják soraikból az elnökséget és ki. váncsian hallgatják a beszédeket. Fekete Mária fel jS szólal. Büsz­kén mondja: — A múlt rendszer­eit bennünket Sztálin útján a szocializmus felé. Felhangzik az ütemes ünnepi érzéstől áthatott éljenzés: Sztálin —Rákosii Sztálin—Rákosi! Bét őri Lajos diósgyőrvasgyári gépgyári Kztahénovista B munká­sok, Keresztúri Kálmánná a dol­gozó parasztasszonyok nr-vében mondja el a forró hála és mély­séges szeretet SEaVait a sok jóért, a szabadságért, fejlődő, szépülő új életünkért, amR Sztálin eiv. társnak köszönhetünk. A nagyszámú közönség betódul a termekbe- Elragadtatással szemlélj a kiállítás sok szépsé­gét, tanító, neveld, harcra buz­dító dokumentumait. (A kiállítási anyag részletes is­mertetésére visszatérünk.) hon pajtások, bizony nem volt ilyesmi, hogy maga ne ifjúság, vagy maga a nép határozza meg „rt. hogy mi aZ, ami nekünk kell! Ve a*> máj. elmúlt. Éljen Sztálin és Rákosj pajtás, aki ezt lehetővé tette számunkra, de kö­szönjük az Édesség Bolt Nem­zeti Vállalatnak is a kedvességét. Ezután a miskolci Nemzeti > Színház dolgozói szerepelnek j nagy sikerrel, majd kiosztalak I minden tanulónak 3 szelet külön, bözö fajta „éltanulóK csokoládét. miskolci éltgnulók gondosan kitöltik a szavazólapokat •»- — Petrik Mariska megállapítja: — Nekem a vaníliás ízlik a ley job­ban, Makár Tibor és Zlika Zsolt inkább a rumos mellett szavaz­nál;, míg Hubai László a narancs, izüt választja. Félcsendül az „Úttörő induló" s a kispajtások boldogan távoznak A& „éiiaHutá" wakoiádéca s&amzlak * fnUkatcí éU&mtálc ■jgg#! A pórtéléiből A vezetőségválasztó taggyűlés napirendje Az alábbjakban közöljük a beszá­moló és vezetőségválasztó taggyií lés levezetésének rendjét: I- A pártszervezet jelenlegi tit­kára vagy elnöke megnyitja a tag­gyűlést. Megszámlálják a jelenlévő tagokat és megállapítják, hogy niegjeient-e a tagság kétharmad ré. szc. Ha igen, a vezetöségvátasztó teggyü'ést meg (ehet tartani. 2. Megválasztják — a taggyűlés levezetésére — a 3—13 tagú elnök­séget és a taggyűlés jegyzőjét, aki * taggyűlés egész menetét jegyző- könyvbe veszi. A megválasztott el­nökség elfoglalja a helyét. 3. Megválasztják a jelölő bizott­ságot, 2—li jelölőbizottsági tagot, akiknek feladata az új vezetőség, és a felsőbb pártszerv választói ér­tekezletére küldött elvtársak sze­mélyére javaslatot tenni. 4. A titkár megtarjja beszámoló­ját. A beszámoló a vezetőség eddigi munkájával és a pártszervezet fel­adataival foglalkozik. 5. A titkár beszámolójához meg­indulnak a hozzászólások. 6. A titkárj beszámoló után — s a hozzászólások előtt — a jelölőbi­zottság tagjai kimennek a szá­mukra fenntartott helyre, ahol nyu. godtan dolgozhatnak. Munkájuk befejezése után visszatérnek a tag­gyűlésre. 7. A felszólal ások befejezése titán a titkár válaszol a felszólalásokra és utána határozati javaslatot ter jeszt a taggyűlés éjé- Javasolja: b) a beszámoló elfogadását, b) a vezető, ség lemondásának elfogadását, c) javaslatokat tesz a további munka megjavítására. 8. A taggyűlés elnöke a hatiro. zat javaslat felett megnyitja « vitát. A tagság a vita alapján elfogadja, vagy módosítja a titkár által elő­terjesztett javaslatot és javaslato­kat tesz a munka megjavítására.^ 9. A határozat elfogadása után az elnök megadja a szót a jefölőbi. zottság elnökének, aki a jefölőbi- zottság által javasolt vezetőségi j tagok nevét egyenként felolvassad A taggyűlés elnöke mjnden névj után megnyitja a vitát. A vita so-g rán a jelölt is felszólal, elmondjál életrajzát. Ha egy jelölthöz rruq több hozzászólás nincs, a taggyű­lés elnöke a jelölt megválasztását szavazásra bocsátja- A szavazás' után a jelölőbizottság elnöke felöli vassa a következő jelölt nevét. Alj megfejelő számú vezetőségi tag! megválasztása után a jclo.őbizoiH ság elnöke a felsőbb pirtkouierenJ eja küldötteire tesz javaslatot- Al küldöttek megválasztása ugyanúgy^ történik, m{nt a vezetőségi tag kéj 10. A vezetőség és a küldöttek! megválasztása mán zárszó köverJ kezik, ameilye} a taggyűlés végété rá 11. A taggyűlésről készült jegy* zökönyvet a taggyűlés elnöke esi a jegyzőkönyvvezető aláírják. SZÍNHÁZ Alá, kedden kivételeién fél «I órai kezdettel ifjúsági előadásba*» az „Ifjú Gárda'1 kerül színre. Aa előadás után a színház ür»zgütü~ eága vitát rendez. Ezúton kérjü’a fel * keddi eiöadáa közönségéi, nogy a negyedik felvonás után mu­rád jen a helyén, nv-rt az ossz-- » szereplők részvételével kiértékelik az előadást A vitát Sz,-nclrö Fe­renc igazgató, az „Ifjú Gárda" rendezője vezeti. Az Ifjú Gárda előadása alatt sem szünetelt a Miskolci Nemze tt Színház tájszjnházának munkája. Legutóbb Sajószentpéteren és Putnokon tartottak előadást zsft-t folt nézőtér előtt. Az előadás kü­lön érdekessége, hogy a táj-zűr- ház rendezői munkálatait Májer- esik Rezső, a színház íizemigaz-> gatója látta el. Csütörtökön, 23-án o*te fél .% órakor az Állami Operaház ven­dégszerepel a színházban. Színi n kerül: „Szöktetem a Szerélyból" c. vígopera. Jegyek korlátolt számban még kaphatók a-i IBUSz.nál. — Mindenki, ftM szereti a «Sa­ba dsé got, híve az emberi hala­dásnak, a dolgozó emberiség fel­emelkedésének, a világbéke meg­őrzésének, Sztálint tekinti vezé­rének éa útmutatójának. Felzúg . tap«, feldübörög 'a* éljen. Az egybegyűltek leik<eyn ünnepük népünk nagy barátját, B haladó emberiség vezérét, Sztá­lin elv társat. Arr* gondolnak, *nát most Harmati elvtárs mond: — Ml, magyar munkások, dolgozó pa. vasatok ás haladó értelmiségiek külön hálávaJ, megkülönbözte­tett tisztelettel és soha meg nem ingatható ragaszkodással tekin­tünk a nagy Sztálin felé, akinek elsősorban köszönhetjük felsa»- badulásutíkat az évszázadok rab­sága alól. Ezen a kiállításon megismerjük nagy barátunk és felszabadítónk harcos életét, aki Lenin tanítványa és fegyvertársa volt, akivel együtt szervezte meg Lenin a nagy Bolsevik Pártot, akivel együtt vezette világraszóló győzelemre a Nagy Októberi Szó. ciaJista Forradalmat. , Sztálin egyik közeli munkatár. sfinak mélyen jellemző szavait ídéei a beszéd: „Sztálin testesíti meg a legmélyebb emberi szőre- tetet és aa önzetlen harcot az ember teljes felszabadításáért, és boldogságáért. Sztálintól idegeti minden lágyszívűség és türelem a nép ellenségeivel szemben. — Sztálin óvatos és körültekintő ha ilöHteni kell. Sztálin bátor, me. ié»s és kérlelhetetlen, miután a kérdés eldőlt é* cselekednie kell. Féléimet nem ismerő és bátor, rendületlen hidegvérű ég körülié, kin tő. Nem tűr maga körül in- </adózókat, akadékoskodók.jj és nránkozókat. A győzelem után is megőrzi nyugalmát, „ heves- 1: i dőket visszatartja, nem nyug- s ik a babérokon. A kivívott sj-jhiflnxet új győzelem ugró desz. j,ltjának veszi." 1935. január 21-én kezdődött meg a harmadik Bákosi-per. A Horthy-fasiszták a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, a Kommu­nista Pártot, a munkásosztály forradalmi mozgalmát akarták a vádlottak padjára ültetni ős he­mocskolni a magyar dolgozó nép s az egész világ közvéleménye előtt. Mint az első pernél, most is rosszul számítottak. A tárgyalá­sok során, különösen az utolsó sző jogán clr. adott hatalmas be­szédében Bakost elvtárs lenyűgöző érveléssel, mélyenszáhtő történelmi értékelésben megvédte a Tanács- köztársaság dicső emlékét, forra­dalmi hagyományait, ugyanakkor lerántotta a leplet az ellenforra­dalmi vérengzésben született nép- elnyomó Horthy-rendszer aljassá­gairól, belső rothadtságáról. A vádlott vádlóvá magasodott. Sza­vai, amelyek a nép ügyének, a kommunisták harcának legyőzhe­tetlenségét hirdették, megremeg­tették az elnyomókat, biztatást, reményt, fénysugárt küldtek a munkásokhoz, a dolgo’ő parasz­tokhoz s új erőfeszítésekre, új har­cokra ösztönözték őket az ország függetlenségéért, a nép szabadsá­gáért. A* alábbi két részlet Bakom slvtársnak a Szemák-tanács előtt elmondott beszédéből való: * — A kommunisták azonban sar­kukra álltak, a kommunista nép­biztosok apelláltak a munkásság­ra, Összehívták délutánra, a Mun­kástanács ülését és ezen ays ülésen nemcsak a vasmunkások bizalmi­fér fiai, hanem a munkásság túlnyo­mó többsége is nagy lelkesedéssel a kommunista álláspontot tette magáévá, hogy tovább kell har­colni, at utolsó eszközt is még kell regadni és vissza kell verni RÁKOSI ELV TÁRS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL a. betolakodókat. Ennek a hatá­rozatnak végrehajtása azután az volt, hogy május 2-a után, 3-án és 4-én, két nap alatt kilencvenezer munkás é» paraszt lépett be a hadseregbe. Teljesen elképzelhe­tetlen, hogy a háborútól megun- dorodott tömeg egy blokád alatt álló országban ilyen gyorsan se­gítségünkre sietett volm, ha nem lettek volna a kommunizmusnak mély gyökerei. Ezzel az új sereg gél természetesen a proletariátus diktatúrája mindjárt másképpen tudott rendelkezni. Azonnal meg­állítottuk az előrenyomuló csehe­ket és románokat, május 10-én tá­madásba mentünk át, visszafoglal­tuk Füleket 18-án, Miskolcot má­jus 20-án, támadásba mentünk át a csehekkel szemben és kezdtünk előrenyomulni. Breit a következő­ket írj«: „A támadás mindjárt az első napon nagyon szép eredmény- nyel járt, az első dandár a Gú­lámig jutott előre, a második az Ipolyig terjedő magaslatokat fog­lalta el, Htb." Ez így ment sza­kadatlanul. Érsekújvár, Léva el­esett, a románokat átdobtuk a Ti­szán, úgy menekültek, hogy a to­kaji hidat is felrobbantották, ne­hogy utánuk menjünk. Tizedikén elesett Bártía, ezzel elértük a len­gyel határt és kettévágtuk a r-seh- rornán korridort. Ez volt a Vörös Hadsereg válasza a román táma­dásra. Eddig kizárólag arról beszéltünk, hogy mit végzett a proletárdikta­túra. Természetesen a burzsoázia is szereplő volt ezekben az idők­ben, bárba kezdetlegos passzív szereplő is. A proletariátus vá­lasza a Vyx-jegyzékre részben o Vörös Hadsereg támadása volt, részben az antanttal szembeni magatartásunk megváltozása. Ha a Károlyi-kormány miniszterei panaszkodtak «rról, hogy milyen rossz bánásmódban részesültek Vyx-ék részéről, félvállról beszéltek velük, akkor nálunk ez a helyzet radikálisan megváltozott. Március 21-én azt a „barátságos tanácsot" adtuk Vyxnek, hogy egyelőre ne tegye ki a lábát az utcára. Más­nap értesítettük, hogy táviratot esrtk cenzúránkkal továbbíthat. Ezt fenntartottuk a komimra utolsó pillanatáig. Végeszakadt a félvállról, felülről lefelé való tár­gyalásoknak. Nem is bőszéit ok velünk fél­vállról, annál is inkább, mert a béketárgyaláson mint a vörös ököl csapott le rájuk a kommu­nizmus. A bőketárJyaláSQn nagy vita. volt. Wilson nem akarta Ki­elégíteni az új ájlatnok mohó étvá gyét. Neki kapóra jött a proletár­diktatúra kikiáltása. Rámutatha­tott arra, bogy a proletárdiktatúra kikiáltása milyen, eredményeket hoz. Mig a Károlyi-kormánnyal egyáltalában szóba som állott az antant, a proletárdiktatúra kormá­nyával rögtön kénytelen volt hzó- baállni és április 4-én megjelent Budapesten Smuts tábornok a bó- kedolgáeió részéről. Audrássy Gyu­la erről így ír: „A proletariátus joggal nagy eredményt látott e lépésben, A proletárdiktatúra töb­bet ért el Hgy nap alatt, mind a polgári d ráoia hónapok alatt“, Srnuts nj.njata mér sokkal jobb volt, mint a Vyx-féle. Nemcsak azzal biztatott, hogy a Vyx-féle 'vjtár nem pglhikai határ, de azt 1= megígérte, hogy n e'rszüntet'i a blokádot és a magyar kormányt meghívja Páriába, ami azonban nem történt meg. Szóval egészen máé húrokat pengetett az antant. Ennek dacára sem véltünk hajlan­dók visszavonulni. Az eredmény az volt, hogy megindult a román I offenziva, ' Parisban győzött intervenció» politika. Ennek oka az volt, hogy mi voltunk az első hatalom, akik fellázadtunk a há­borús igazságtalanságok ellen­példát kellett“ statuálni." En is azzal fejezem be, amiért az ügyész úr fejezfe be vádbesré- dét. Azzal tudniillik, hogy ez a per túlnőtt a vád keretén, az egész országot érdekli, sőt, mint az ügyész úr is rámutatott, nagy nemzetközi visszhangja van. En uek oka nemcsak az, hogy a küz­delem, amelynek én katonája va­gyok, az égés» világra kiterjed, hanem ar, is, hogy a kommiin ma ga egy óriási politikai esemény volt, amely közvetlenül ériutette a régi monarchia körülbelül ütve»- milliónyi lakosságát és azour'elül az egész világ érdeklődésének köz­pontjában állott. Ezt az érdeklő­dést még fokozta az a körülmény, hogy a magyar burzsoázia majd­nem tíz évig habozott aaoa, hogy ezt' a kérdést egy népbiztosi per keretében elővegye-e, Jls ez a ha­bozás barátban és ellenségben azt a benyomást keltette, hogy maga a magyar burzsoázia sem helyesli, hogy egy ilyen kérdést egy tör­vényszéki tárgyalás köretéire bo- loszorítsanak. Ezzel a halKteüssal szemben én nyugodtan és szilárdan kitartottam a magam kommunista meggyőződése mellett, A fogy- házban eltöltött tíz év alatt nein változtam meg. Ugyanolyan har­cos» vagyok a kommunizmusnak, mint voltam és i-sak isméfletu, hogy bármi legyen az éa egyéni sorsom, az ügy, amelyért, én kar­colok, gyüíni fog.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom