Észak-Magyarország, 1950. február (7. évfolyam, 29-50. szám)

1950-02-04 / 30. szám

Közöljük a Borsodi Kulturhéí teljes programját MegertsftfBk a DÉFQSz munkástagozatokat PÁSTUNK POLITIKAI BI­ZOTTSÁGÁNAK HATAKOZATA, amely a DEi-Oáz munkájával fog­lalkozott, legfőbb hiányosságnak a »iunkástagozatok, az agrár-proleta­riátus és a szegényparasztság el­hanyagolását jelölte meg. Vájjon véleflen-e, hogy éppen a szocializ­musért vívott harc mostani szaka­szában, a hároméves terv befejezé­sekor és az ötéves terv küszöbén hangzott el ez a határozat? Nem, egyáltalában nem tekinthető vélet­lennek. Nagy Pártunk most is a dolgozd nép, a dolgozó purasz'ság érdekében hozta ezt a határozatot. Miért volt szükség erre a hatá­rozatra f Nem kell sokat gondolkodnunk, ha meg akarjuk találni a helyes -választ. Elő kell vennünk példaké­pünk, a dicső Bolsevik Párt gaz­dag tapasztalatait; megtaláljuk a feleletet erre a kérdésre is. Minden dolgozó lángeszű vezére, Sztálin elvtárs mondotta a Bolse­vik Párt XIV. kongresszusán: »Miért voit szükség a szegény- paraszti csoportok megszervezésé­nek jelszavára? Azért volt rá szűk rég, hogy felszámoljuk a. szegény, parasztság szétiörgácsoltságat és lehetőséget nyújtsunk neki arra, hogy a kommunisták segítségévei önálló politikai erővé szervezked­jen, amely a proletariátus szerve­zett támasza lehet a faluban a ku lákság elleni harcban, a középpa­rasztságért vivott harcban. A sze­gényparasztságot még ma is át­hatja az önállótlanság érzése, re­ménykedik ... mindenben, csak sajátmagában, saját erejében nem. S ezt a passzivitást és az önálló lanságnak ezt az érzését kell ki­irtani a szegényparaszfság tudatá­ból. Olyan jelszót kell adni a sze­gényparasztságnak, hogy végre saját lábára álljon, hogy a Kom­munista Párt és az állam segítsé ­gével csoportokba szervezkedjen, hogy megtanuljon a szovjetek, a szövetkezetek, a parasztbizottsá- gok és a falusi nyilvánosság min­den más küzdőterén harcolni a ku- lákság ellen... a politikai harc, ' szervezet' harc útján. Csakis S lehet megedzeni a szegényparas uíornt.. csakis Így lehet megsz Csakis így ben még ma is az történik, amit a kulák akar, még mindig szavuk van azoknak, akik nyomorgatják, kizsákmányolják a dolgozó pa­rasztságot. Arról azonban nem be­szélt, hogy ők, a kis- és középpa­rasztok hogyan viszik a harcot fa­lujukban a kulák ellen. Igaz, hogy nem is működött, itt a DEFOS. munkástagozata, s, ennek megszer­vezésére nem kaptak támogatást sem járási, sem megyei szerveze­tünktől. A fentemlített állami gaz­daságban nemsokkal a beszélgetés után megalakult az üzemi pártszer­vezet, majd később megalakult a DEFOSz üzemi szervezete s az üzemi bizottság is. A dolgozók megszervezték a fegyelmi bizottsá­got. Megindult a felvilágosító mun­ka. Ennek nyomán áj munkaszel- lom köszöntött be, másképpen kezd­tek gondolkozni az emberek. Es néhány héttel ezelőtt, amikor az egykori vállalatvezető (ekkor már csak beosztott) azt tanácsolta a dolgozóknak, hogy »ne javítsák ki az istálló padlózatát, mert az ugyanis rövidesen visszakerül a régi tulajdonoshoz«, a dolgozók j "'ryszeröcn fegvehei bizottság e.V állítóműk. Es a szegényparasztok- ból álló fegyelmi bizottság azzal az indokolással távolították cl a gazdaságból, hogy nincs szükség olyanokra, akik ellenségei a dolgo­zók országának és a régi urakat várják vissza. A községekben is változik a helyzet. A DEFOSz-szervezetekben egymásután alakulnak meg a mun­kástagozatok és itt megtanulják a dolgozó parasztok, mit kell ten- niök, ha még mindig kulák kiski- rálykodik a községükben. Elég rá­mutatni Ároktő példájára, ahol a munkástagozat alakuló gyűlésén három ku’ákot zártak ki a DE FOSz-ból. Ugyanebben a községben történt, hogy a munkástagozat megalakulásának már a hírétől is pánik tört ki a knlákok körében Vagy elég megemlítenünk Nvéklftd- háza példáját, ahol a kulákság | megkísérelte leitatott ügynökeivel megzavarfatni a munkástagozat Rákosi elvtárs javaslatára a minisztertanács április 4.-ére meghívta a Szovjetunió és a népi demokráciák küldötteit Magyarország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és az Indonéziai Egyesült Államokat A minisztertanács Dobi István elnökisíével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese Javaslatára elhatfe rozta, hogy 1950 április 4-ének nemzeti ünnepére, hazánk felszabadításának 5. évfordulójára meghívja a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák kormányainak küldöttségét. A külügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács elhatározta, hogy a Víeínami Demokratikus Köztársaságot és az Indonéziai Egyesült Államokat elismeri és kői Hiányaikkal a diplomáciai kapcso­latokat felveszi. A minisztertanács elfogadta az államvasutak és a posta munkavállalóinak lUetményrendezésér® szóló rendeletet, KáDaT Gyula külügyminiszter táviratai a Vietnami Gema^atikns köztársaság és az indonéziai Egyesült iiilsmok külügyminisztereinek néziaí Egyesült Államokat elismeri í és kész diplomáciai kapcsolatot lé­tesíteni a Magyar Népköztársaság és az Indonéziai Egyesült Államok között.« A Német Demokratikus Köztársaság missziójának diplomáciai vezetője átadta megbízólevelét Kúllay Gyula külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából a következő távira­tot küldte Hoang-Minch-Cian-hoz, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság külügyminiszteréhez: »A Magyar Népköztársaság kor- máuya --»»jjvizsgéita- líaSiMinh elnök felhívását, amelyben diplo­máciai kapcsolatok létesítését aján­lotta fel valamennyi kormánynak. A Magyar Népköztársaság kormá­nya elismeri a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányát, min* Vietnam népének törvényes képvi­selőjét és örömmel teszi magáévá a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság közötti kapcsolatok felvételére irányuló javaslatát.« Augs-Sa-Lini-koz, az Indonéz Egyesült Államok külügyminiszte­réhez a következő táviratot in­tézte: »A Magyar Népköztársaság kor­mánya elhatározta, hogy az Indo­Erich Kops rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Német Demokratikus Köztársaság misszió­jának diplomáciai vezetője február 3-án, pénteken déli 12 órakor át­adta a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke által aláirt meg­hatalmazó levelet a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának. Az Elnöki Tanács részéről az ünnepé­lyes kihallgatáson jelen volt Sza­kasits Árpád, a Magyar NépkU»; társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke és Olt Károly, az Elnöki Ta» nács titkára, valamint a küiügymi*i nisztérium részéről Béréi Ando» államtitkár. A meghatalmazó levél átadása után a megjelentek kos»» szas, szívélyes beszélgetést folytat« tak a baráti Német Demokratikus Köztársaság első magyarországi! diplomáciai képviselőjével. megalakulását és vezetőségének vezni a szegényparasztságot és csakis Így lehet elérni azt, hogy a falusi szegénység ne önállótlan csoport, hanem a prole­tariátus támasza legyen a falun.« Vájjon nem idöszerüek-o Sztálin «Ívtársnak ezek a szavai népi de­mokráciánkban? Mondják el ezt helyettünk a tények. Még az elmúlt év őszén az egyik horsodipcgyei állami gazdaságban. Tibolddarócon, a dolgozók arról panaszkodtak, bogy náluk az űri világból itt felejtett gazdaságveze­tő még ma is úgy viselkedik, mint­ha minden régiben lenne. A bé­resekkel, munkásokkal ugyanazt a hangot használja, mint régen. Ter­mészetesen, a munka is úgy folyt itt, mint amikor a dolgozók még wz »uras'tgnnk« robotoltak. MÁSIK ESETBEN a DEFOSz egyik borsodmegyei értekezletén Alacska község küldötte arról pa­naszkodott hogy az ő községük­o— --------­gválasztását. Amikor ezek az berek hozzászólásukkal zavart akartak kelteni, a gyűlés résztve­vői közül többen felálltak és le­leplezték ők&. rámuta+va, kik ezek a zavartkePők és miből telik nekik az állandó részegoskedésre. Ezek a ku'ákbéreneek azután megszégye­nülve kullogtak el a gyűlés szín­helyéről. A PART POÉTIKAI BIZOTT­SÁGA HATAROZATANAK helyes- ségéf bizonyítja az a tény is, hogy azokban a községekben, ahol n DEP’OSz mnnkástagozat alakuló gyűlése folyik, mindig zsúfolásig megtelnek az üléstermek. Példának hozhatjuk fel erre Ároktőt, ahol 20!) munkás^agozati tagból 200-an jelentek meg a gyűlésen. Hojöbá- bán, ahol 127 tagból 120 volt a mo^elentek száma, Szihalom köz­séget, ahol 200 tagból 280-an je­lentek meg. Be ugyanígv sorolhat­nánk tovább bármelyik községet Borsod megyében, ahol a munkás­tagozat már megalakult. fllrohito japán császár és négy tábornoka; a baktériumháború előkészítői — háborús bűnösök A Szovjetunió a habarovszki per adatai alapján követeli: állítsák őket nemzetközi bíróság elé peg anyaga A szovjet kormány megbízá-1 lefolyt habarovszki sából a Washingtoni, londoni és j bebizonyította: pekingi szovjet nagykövet ieb- ] ruár 1-én jegyzéket adott üt az Egyesült Államok, Anglia, és a Kínai Népköztársaság kormányá­nak. A jegyzek rámutat arra, hogy az 1949 december 25—30-án a perben szerepelt japán há­borús bűnösök Hirohitó csá­szár vezetésével és utasítá­sára készítették élő és alkal­mazták a baktériumháború eszközeit. Hirohito a baktériumháború előkészítője Éppen ezért _ mint a jegyzék kifejti — a habarovszki perben a baktériumfegyver előkészítéséért; és alkalmazásáért elítélt tizenkét japán háborús bűnösön kívül fe­lelősségre kell vonni a többi bű­nöst is. Ezek: 1. Hirohito japán császár, akinek titkos utasítására foly­tatták a baktériumfegyver előállítására, vonatkozó kísér­leteket és tevékenységet és alkalmazták a baktériumfegyvert, alti a bak­tériumháborúi előkészítésében résztvett bűnösök vallomása sze­rint a baktériumháborfl élCkéSSÜ« tésének egyik fő részvevője volt. 2. Isfl Síró orvos-al tábor nagy, akiről a per során lelepleződött^ hogy ö szervezte a baktérium.» fegyver előkészítését 6» aik*t»j mazását a Szovjetunió, Kína és g Mongol Népköztársaság eüert ég 1941—42-ben személyesen zette a baktériumfegyver élőké" szítésében főszerepet játszott 731-es számú alakulat kínai expe» dicióját. 3. Kitano Maseadzo orvos-a>» tábornagy, aki 1942 augusztusár­tól 1945 márciusáig a 731-es szA» így bizonyítja be a gyakorlat a sztálini tanítások igazát, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­sága határozatának helyességét, így válik az élenjáró elmélet a tö­megekbe hatolva anyagi erővé, így teszünk falun hatalmas lépést előre a szocializmus építésében. Így érjük el, »hogy a falusi sze­génység ne önállótlan csoport, ha­nem a, proletariátus támasza legyen falun«. Eddig a borsodi községeknek csak 10 százalékában erősítettük meg a munkástagozatot és máris hatalmas, új erőket szabadítottunk fel, szerveztünk meg falvainkban az ötéves terv végrehaj 'ásóhoz. Ezek a sikerek arra késztetnek bennünket, hogy most még na­gyobb lendülettel, megújult erővel és még több akarattal folytassak'! munkánkat, hogy a DEFOSz-szer*! vezetek komoly segítőtársaivá vál­janak Pártunknak az ötéves terv?) megvalósításában, a szoctalizmegj felépítésében. NAGY BÉLA » DEFOSz megyei titkát»-1 nLobrít irt*4 tsmmmmM Miskolc, 1950 február 4 szombat Ara fillér Vlí. évfolyam. — 30 siám ■■ ■ ■—i—— ......mi« «—

Next

/
Oldalképek
Tartalom