Észak-Magyarország, 1950. február (7. évfolyam, 29-50. szám)
1950-02-03 / 29. szám
A VIETNAMI NÉP HARCA A SZABADSÁGÉRT Az Orosz Szüííisájes Szficiaiisla $a»jst Któárjaság gazdssági és Morális fejlődése »A jelenlegi nemzetközt helyzet loilegzetes sajátsága a gyarmati és riiggö országban élő népek forradalmi harcának eddig soha sem tapasztalt lendülete« — állapítja meg a »Tartós békéért, népi demokráciáért* legújabb számának vezércikke. »Ez a harc saáiuos országban fegyveres jelleget ölt s ‘benne résztvesz Kelet országainak söksszázmilUő dolgozója. Ez a harc, amelyet a munkásosztály ás a kommunista pártok vezetnek, méreteit ás jellegét tekintve arról tanúskodik, hogy a gyarmati és függő országok népei határozottan a forradalom útjára tértek a gyarmati rabság ellen, nemzeti felszabadításukért.« Ez töltőn* a délkelot ázsiai félsziget Iudokínának nevezett területén, amelynek égjük részén a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakult. 7945 szeptember 2- án kiáltották ki a független Vietnam! Köztársaságot annak a hősies harcnak i'redmőnyeként, amelyet a dolgozó milliók a Kommunista Párt vezetőével a japán megszállók ellen vív- t&k. 1945 augusztus S-án fegyverei felkelés tört ki Tonlnng tartományban a japán megszállók és bábkormányaik ellen, amelyeket Indokínában szerveztek. Az ellenállást a kommunisták irányították Eo-Si- Jvlinh elvtárssal az élen. 1945 augusztus 25-án megalakult Vietnam ideiglenes népi kormánya. A Vietnami Köztársaság (dél országa) Tonking és Annám volt protektorátust ós Kokinkíaát foglalja magában. Annám régi nevéről hívják Vietnamnak. Területe 350 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma meghaladja a 20 milliót. Rossxul ssámítottak a nyugati imperialisták A köztársaság kikiáltása ntán néhány nappal angol-indiai és francia csapotok szálltak partra Vietnam területén azzal az ürügygyei, hogy le akarják fegyverezni a japán csapatokat. Valójában azonban arról volt szó, hogy visz- sznállítják ennek az ázsiai területnek gyarmati függőségét, népének elnyomását. Rosszul számítottak azonban a nyugati imperialisták, amikor azt gondolták, hogy köny- nyüszerrel igába hajthatják a vietnami népet és ismét megszerezhetik maguknak szabad rabló- zsákmányul ezt a területet. Az imperialisták aljas támadására a vietnami nép hősi harccal válaszolt. E* a választása, snint annyi sok más elnyomott gyarmati népé, ar- tóI tanúskodik: Vietnam népe nem hajlandó többé úgy élni, mint régen és kész minden áldozatot meghozni szabadságáért, függetlenségéért. Az angolok és francia idegenlé- iós csapatok a japánok segítségével, akiket állítólag le akartak fegyverezni, 1945 novemberében megszállták Saigont, az ország legnagyobb kikötőjét. A megszállt területeken. a legvadabb, legállntla- fibh fasiszta módszereken is túlmenő terrorral, tömeggyilkosságok- knl, kegyetlenségekkel próbálták biztosítani uralmukat az imperialista rablók. SS-tömeggyilkosokat, fasiszta háborús bűnösöket toborozlak a francia idegenlégiós csapatba a.vietnami nép ellen. Az egyik ilyen zászlóaljról ogy párisi lap megállapította, hogy 14 ezor évi börtönt képvisel. A Tiettdati község olleni támadásnál például 20 okost agyonlőttek, másokat élve elégettek, a legöregebb házaspárt 20 csecsemőt anyjuk wsemel&tt&rá -r.uronyhegyre tűztek, egy másik helységben 62 fiatalt a legborzalmasabb kínzások között pusztítottak el. A nagjr városokban az im perialista csapatok összeterelték a Anyókát és asszonyokat Sí »kiosztották« őket a katonák között. Ezrével börtörüzték be, gyilkol! áh le s vietnami hazafiakat. A véres terror azonban nem tör- : o meg Vietnam népét. Ellenkező leg: Kommunista Pártja vezetésé vei tovább folytatta, erősítette harcát nemzeti függetlenségéért. Jól emlékeztek a dolgozók a gyarmati elnyomás szörnyű éveire, a napi 14—16 órás robotra, az éhbérekre. A parasztok visszagondoltak arra az időre, amikor a megművelhető föld háromnegyed része a francin gyarmatosítók s ez egyház birtokában volt, ők pedig hatalmas adőterkekföl sanyargatva sokszor gyermeküket is eladták, hogy segítsenek helyzetükön. A szörnyű nyomor következtében 1944—45-ben 2 millió ember halt éhen, mialatt e francia-japán rizs- monopóliumok milliókat zsebeltek be. Nem azért döntötték meg a népi tömegek a japánokkal együttműködő Bao-Dai császár 20 éves uralmát, hogy most ismét vállukra vegyék a rabságot. Am omság területének több mint 90 »sásalékát felsxabaditntta, a vietnámi néphadsereg mondotté: »Nem lehat szabad az a nép, amely más népeket elnyom.« A francia munkásosztály, a francia dolgozók a marxi-lenini-sztálini A vietnami nép még keményebben fogta, mag a fegyvert és elkeseredetten küzdött a betolakodó imperialisták ellen. E harc erősödése következtében, továbbá a franciaországi haladé erők nyomására a francia kormány kénytelen volt 1946 márciusában Hanoiban ideiglenes egyezményt kötni Ho-Si- Mink kormányával. Eszerint « francia kormány elimerto a Vietnami Köztársaságot szabad államként, melynek saját kormánya, saját hadserege ős pénzügye vsn és amely a Francia Unió tngjn. Az imperialisták azonban csak időt akartak nyerni. Hamarosan megszegték a BzerzŐdést, új csapat- egységeket küldtek a köztársaság területére és 1946 decemberében újból kirobbantották a harcokat. A vietnami nép ismét fegyvert ragadott, hogy addig folytassa a harcot, amíg végleg ki nem űzte hazájából az imperialista megszállókat. A négy éve tartó küzdelemben a vietnami nép a kommunisták vezetésével diadalt-diadal utón arat. A vietnami néphadsereg az ország 350 ezer négyzetkilométer területének több mint 90 százalékát felszabadította. A francia gyarmati csapatok halottakban és sebesiilekben több mint 100 ezer embert vesztettek. A vietnami nép egységének megbontása céljából az imperialisták ismét színpadra léptették szolgálatkész cinkosukat, 3aO-Daí »császárt« és bábkormányt szerveztek. A vietnami nép azonban megbonthatatlan egységben tömörül Ho-Si-Minh népi kormánya körül. A még megszállt területen is napról-Dopra erősödik az ellenállás. A napokban a gyarmatosítók több tüntető diákot meggyilkoltak. Az áldozatok temetésekor 100 ezres tömeg tüntetéssel ős sztrájkkal válaszolt az aljas provokációra. tanítások útját járva felsorakoznak a Szovjetunió vezette hatalmas táborban a bókéért, minden nép szabadságáért és győzelemre segítik a Vietnami nép szabadságküzdelmét is közös elnyomóik ellen. Vietnam nópo maga mögött tudhatja a világ haladó erőit, elsősorban a nagy Szovjetunió?, amely a Domoki atikus Köztársaság elismerésével újabb hatalmas támogatást nyújtott a szabadságmozgalomhoz, maga mögött érezheti a felszabadult Kínát, * népi demo kráciákat, a francia népét, a világ dolgozó millióit. Egyre nagyobb reménységgel és bizakodással, a végső győzelem biztos tudatában éneklik a vietnami harcosok: »Hadaink messze lengő, aranycsillagos zászló alatt Dübörgve lépnek, Hogy minden elnyomó:tói és rabságtól Megváltsák a. vietnami népet. Kettőzzük meg a harcot, Hogy új nemzeti létünk fényes útjára lépjünk Es keljetek fel mind-mind, Hogy a zsarnok igáját, láncát szétzúzza népünk,« (—közi) Az Orasz Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság statisztikai igazgatósága közzétette jelentését nrra vonatkozólag, milyen eredményeket értek el 1949- ben a köztársaság népgazdaságának újjáépítésére és továbbfejlesztésére irányuló tervek végrehajtása terén. A közlemény szerint a köztársaság ipara össztermelését tekintve 106 százalékban teljesítette az évi termelési tervet, az ipari szövetkezetek pedig 10S százalékban. A gabonanemüetc éa ipari növények terméshozama a múlt éy- ben 1948-hoz képest emelkedett. A vetésterület 1949-ben 4.9 millió hektárral haladta meg az 1948 évit. Szakadatlanul fokozódik a mezőgazdasági munkák gépesítése. Az egy traktorra eső teljesítmény az 1948 évihez képest 18 százalékkal emelkedett, „ kombájnokkal learatott vetésterület, pedig 26 százalékkal. A kolhozok községi állatállománya ez év január 1-én jelentősen felülmúlta a háború előtti színvonalat. A múlt évben jelentős sikereket értek el a köztársaság kulturális építésében. Az elemi, a 7 osztályos s a középiskolákban a technikumokon és máa középfokú szakiskolákban 1949-ben a tanulók száma 1 millióval halad!« meg az 1948 éviek számát. A főiskolákon lDlO-bcn 190.000-ei több diák tanult, mint 1940-ben, azaz a háború előtt. Ma Diósgyőrött, holnap Ózdon ünnepélyes keretek között nyitják meg a 4 hónapos ápolónői tanfolyamat Néhány héttel ezelőtt a Ma* gyár Vöröskereszt felhívással fordult a vasgyári dolgozó nőkhöz, hogy minél többen jelentkezzenek ápolónői tanfolyamra. A vasgyári dolgozó leányok meg is értették a felhívás jelentőségét és több, mint hatvanan jelentkeztek. A tanfolyam négy hónapig tnrt, a hallgatók Tvárom hónapon kérész- legz. tül elméleti éa egy hónapig kórházi gyakorlati előadásokon vesznek részt, a tanfolyam ünnepélyes megnyitása ma délután 6 órakor lesz a diósgyőri Vasas Székházban. Ápolónői tanfolyam indul dón is, itt is 60 hallgatóval, ünnepélyes megnyitás azoirJ OzAz A tanulókörök jelentősége .4 tanulóköri munka fontos réssé. a tanulásnak. Tanulóköri munkával fedi tudásunkat bővíteni, maradandóbbá tenni, a hiányosságokat kiküszöbölni. Ha tanulókör^ műn kánk ban eredményt akarunk elérni, tervszerűen, fegyelmezetten kell tanulni. A tervszerütlensóg az idő elfecsérlését jelenti. A fegyelmezetlenség, pov tat lanság hv.sz illetlenség a közös munkát akadályozza, tehát az ellenség malmára hajt)a a vizet, az éberség azt jelenti, hogy felvilágosító munkával, de ha szükség van rá. megrovással is küzdünk ezek ellen hibák ellent. A tanulóköri munka, a tanulás új módszere, melyet lm alapos cgyésti tanulás elő- mer/, valóban tudásra tehetünk szert. Minden tanulókör egy-egy kis harci egység, mely a jó tanulásért küzd. Óra ver 3 Béla Putnok, I. á) oszt. • i MÁTÉ JÁNOS; A HALADÓ VILÁG FŐVÁROSÁBAN Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy a kolhozokban, állami gazdaságokban., gépállomásokon szerzett tapasztalataim mellett beszámoljak arról a szépségről és soha el nem felejthető A Sxovjetunín elismtria | taSKJ Morvában VÍSt részem. Életem nagy részét, eddig egy kicsiny faluban töltöttem elnyo- másban, tudatlanságban. Most sok* nem tapasztalt örömmel, gyermeki türelmetlenséggel vártam, mikor érkezik el az a nagy pillanat, amikor szenrtöl-szembe állhatok azzal a hutáim as Világvárossal, amelyről olyan sokat hallottam. Örliáz mellett rohanunk e). Az őr sárga zászlóval tisztelegve köszönti a vonatot. Kíváncsian érdeklődünk és valami furcsa érzés ömlik végig rajtunk, amikor megtudjuk: Moszkva közeledik. Már látjuk Is kibontakozni a végtelen merőkből a hatalmas nagy gyártelepeket, amikor alig észrevehetően gyorsvonatunk a pályaudvar üvegcsamokában megáll. Kíváncsiságtól elfogultan megkérdezzük, hol vagyunk. Azt mondják: Moszkva. A név hallatára szivünk boldogan dobban egyet. Kiszállunk a vonatból, w tömegek hullámzása, « mozdonyok erős füttye közben a szovjet földművelésügyi minisztérium megbízottai fogadnak bennünket. Megindulunk „ kijárat felé. A pályaudvar iiveycsarnoka elején Lenin eltlárs hatalmas ércszobra áll. Amikor elhagyjak az üvegcsar- nokot, szinte megbűvöl a város szépsége. Elcsodálkozva állok a széles! szép tiszta járdán, nőttem u kHxtámaxúgttt vietnami függetlenségi ée szabadságharc «7ompóntjából döntő jelentőségű esemény, hogy % Szovjetunió, amely szilárdan őrködik minden nép szabadságán, függetlenségén, békéjén, elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és felveszi vole a diplomáciai kapcsolatokat. A hatalma* Szovjetuniónak ez a támogatása újabb nagy lendületet ad valamennyi ázsiai nép szabadságharcának. Ugyanakkor egyre szélesedik és erősödik á francia dolgozók tömegmozgalma *• vietnami háború elien. A Kommunista Párt vezette francia dolgozók, dokkmunkások, tengerészek, vasutasok nem haj landók segítséget nyújtani a vietnami nép ellen folyó aljas háborúhoz. A francia dolgozók feltartóztatják p. Vietnámim irányított hadianyagszállítmányokat és kato- navonatokat. Egységes frontba sorakozik fel az imperializmus ellen minden szabadságot, békét akaró dolgozó. »A munkásosztály győzelme — tanítja. Sztálin elvtárs — a fejlett országokban — és az elnyomott népek felszabadulása az imperializmus igája alól, általános forradalmi front kialakulása és mcgszilárAdása nélkül lehetetlen- a közös forradalmi front, kialakítása lekötetlen anélkül, hogy az elnyomó nemzet. proletariátusa egyenes és határozott támogatásban ne részesítené az elnyomott nép felszabadító mozgalmát a ha zai imperializmus ellen.« — Marx ezreit. Csodálom a hatalmas tömeg hullámzásában a forgalmi rendőrt, aki nyugodtan, zökkenés mentesen irányítja a forgalmat. Megcsodálom a szembejövő nagy gépesedéit, a trolibuszt. így tárult elém «« első pillanat ban a hagy világváros képe. Autóval mentünk e Metropol- száUába. Útközben feszült figyelemmel és őszinte elismeréssel néztem « szovjet építészet nagyszerű alkotásait. Ott tartózkodásunk alatt csakhamar meg ismerkedtünk a várossal és nagyon megszerettük. Meglepő volt as óriási forgalomban tapasztalható nyugodtság, us egymásra Való nagy /Ágyúzás, egymás iránti Szeretet, amely „ szovjet emberben, az /íjtípusét emberben ól. Az utcakcrcsztezödéseknél, amíg nem szabad az Út, 50—100 kocsi is összegyűl és as óriási forgalom ellenére senki sem ideges, nyugodtan sitdl át „s úttesten. Ezek az autók, amelyek közül legszebbek a ZI3s-tegcsik — a világ legszebb és legkényelmesebb luxuskocsijai — « szovjet dolgozóké. Moszkvában első utunk a Lenin- maüzoleumba Vezet, hogy lerójuk tiszteletünket és bálánkat a proletariátus nagy vezérének, a szovjet állam megalapítójának., Lenin elvtársnak. A márvány- mauzóleum a Vörös-téreh közvetlenül a Kreml tövében áll. Tündöklő márványlapokkal van borítva. Most is, mint mindenkor, kilométeres sorokban állnak az emberek, hogy egy pillantást vethessenek a dolgozók jótevőjére. Dlszőrséget álló fiatal fegyveres katonák között haladunk az egyre hüvösödö lépcsőn, a mauzóleum belsejébe. Amikor belép a hatalmas, széles utcát s teret, tem a kisterembe, ahol Lenin elv- a soha nem látott forgalmat, qz társ fekszik üvegből készült sír- embertöme.get, az autók százait, kamrában, arcom elhalványult 9 egy pillanatra szívdobogva, mozdulatlanul álltam meg előtte. Mintha most is élne. Fény hull az arcára, jóság ömlik szét rajta, olyan, mintha 26 év után a jövőről akaina beszélni, amely előttünk áll. Ebben a pillanatba,í úgy éreztem, hogy megei-ösődtem. Erőt merítettem az itthoni nagy feladatok elvégzésére, amelyeket a nagy Lenin tanításának szellemében Sztálin elvtárs útmutatása alapján, Rákosi elv-társ vezetésé« vei, sikerrel fogunk megoldani. De csak most látom ennek a kérdésnek az igazi nagyságát, most értem meg igazán az ő tanításukat, amikor itt, a mező- gazdasági akadémián behatóbban éa közelebbről foglalkozom a marxizmus—lenlnizmus tanulmányozásával. Néhány napot töltöttem Moszkvában, meglátogattam néhány múzeumot, üzemet, „ Timirjdzev- akndémidt, a Moszkvai Nagy Színházat, s láttam gyönyörű femeket, Es alatt az idő alatt megismertem a világ szocialista fővárosát, ahol nem iparbárók, tőkések, kizsákmányol ók, hanem független, szabad dolgozók élnek, akik megbecsült tagjai a szocialista államnak. Az újtípusú szovjet embert ismertem meg, akiktől nagyon sokat lehet tanulni, A ■szocialista magatartás, a munkához való új viszony, a szódáit'1 '■ munkafegyelem, kommunista erkölcs, egymás iránti szeretet ' / megbecsülés, a szocialista hozd. a. Bolsevik Párt, a Sztálin ellve ■á iránti /nagy szerelet él minden szovjet emberben, A Szovjetunióban, Moszkvái oi tett látogatásom feledhetetlen élmény, örök emlék lesz számomra, s egyben tanulság is, amelyet ötéves népgazdasági tervünk meg- valósításánál foaijk felhasználni.
