Észak-Magyarország, 1949. június (6. évfolyam, 143. szám)

1949-06-25 / 143. szám

„Zöld utcával" várják Déla merikában az imperialista betolakodókat Truman január 2(3án elmondó ti elnöki székfoglaló beszédében véle­ménye szerint „új és bátor” pro­gramot hirdetett „az elmaradott fe- riiletek megsegítésére", pontosab­ban arra, hogy az amerikai tőke fokozza gyarmatosító tevékenységét a függő országokban és a gyarma­tok on. A Tiüman által kihirdetett pro­gram megvalósításának első ered­mény az volt, hogy megkezdődött a monopóliumok ügynökeinek, a ka-, tonai megbízottaknak és az Egye- cült Államok különböző tisztviselői­nek beözönlése. Dutra brazil elnök biztosította Trumar.t, hogy az amerikai „szak­értőket” meleg fogadtatásban fog­ják részesíteni egész Latin-Ameri- kában. Dutra a maga személyében be­szélt, — nem a nép nevében. Villák helyett középei­Ä mexikói főváros egyik kerüle­tét igen költőien „Linda Vista”-nak, vagyis „nagyszerű látványnak” ne­vezik. Ez az elnevezés minden köl- tőisége ellenére nem fedi a valósá­got... A nyomorúságos vályogkuny­hókban ezen a telepen mintegy két­ezer mexikói munkás és kisiparos •tengeti életét. Május végén azonban egy napon megjelent a rendőrség, amely azt a parancsot kapta, hogy távolítsa el a lakókat nem embernek vaio toká­runkból. Mint hivatalosan közölték Mr. Ghildrotl, az Egyesü't Államok polgára úgy határozott, hogy le­bontatja a nyomortanyákat és pom pás villákat építtet azok helyén — saját részére. Linda Vista lakói azonban némi módosítást eszközöltek az amerikai tervein. A közeledő rendőrsége; közáporra! fogadták és visszavonu­lásra kényszerítették. A kerület Jr lóságai a kormánycsapatokhoz "Tordultak segítségért, a szegényke rillet lakossága azonban kijelentette, hogy határozottan szembeszáll a csapatokkal is, mivel semmiképpen sem lehetséges az, hogy egy beto. lakodó idegen különleges igényei miatt többezer mexikói család ke­rüljön az utcára. Szabad az út — meneküljön Misiéi- Wilson! vetett be a sztrájkolok ellen. A bá­nyászok fegyveres ellenállást szer­veztek. Szolidaritásuk kifejezésekép sztrájkbaléptek a vasutasok, az acél, a gumi, a malomipar, valamint több más iparág munkásai a bútor­szállítókig és a sörfőzőkig. Uanun, körzetében a sztrájkolok túszként őrizetbe vették a munkások nyomo­rúságos helyzetének előidézőit: az ércfejtők amerikai igazgatóját, Kel­lert és 7 munkatársát. Az Egyesült Államok kormánya kénytelen volt a legsürgősebben intézkedni: a Karaibi-tenger körze­tében állomásozó amerikai légierők parancsnoksága parancsot kapott arra, hogy irányítson szállítórepülő- gépeket Bolíviába. Ezzel megkez­dődött az amerikai „jótevők” kiköl­tözködése Bolíviából és Chiléből. * Ugyanakkor tehát, amikor Dutra elnök „szívélyesen üdvözli” a Tru­man küldötte „szakértők” újabb csoportjait, Latin-Amerika népei jobbnak tartják „kikisérni” orszá­gukból a hívatlan „boklogtgátevő- két". Latin-Amerika országaiban előbb-utóbb „zöld utca” várja az összes imperialistákat, mivel ezek­ben az országokban napról-napra nőnek az ellenállás erői, egyre töb­ben indulnak harcba a szabadságért és a függetlenségért...! MDP HÍREI Az alapfokú szeminárium előadói részér© ma délután 6 órakor Széchenyi utca 1G. ez­alatt értekezletet tartunk. A lialadáfokú szeminárium előadóinak ma délután 5 óra­kor a Széchenyi utca 103. alatt értekezletet tartunk. -- Pontos megjelenést kérünk. Oktatási osztály. Jó munkát végeznek a Mggsségífésl NV.Szlí-esei A miskolci Magasépítési NV SzIT csoportjában ismét 3Ő ifjúnak ősz tották ki ünnepélyes külsőségek kő zött a SzIT tagkönyvet. Az új ta­gok megfogadták, hogy a vállalat legjobb dolgozóinak soraiba akarnak kerülni, hogy méltók legyenek a SzIT tagsághoz. A Magasépítési NV SzIT cso­portja brigádvezetői tanfolyamot in­dított, ezen nagyszámú ifjú vesz részt, hogy a tanfolyam sikeres el­végzése után mint munkaszervezők dolgozzanak. A csoport kulturális vonaton ' szép eredményeket tud felmutatn- Nemrégiben jól sikerült kuitúrmű sorral együeköiött táncmulatságot rendeztek az NV dolgozóinak szóra­koztatására. Most vasárnap, 26-án a SzIT ifjak autós kirándulást rendez­nek a környező hegyekbe, hogy dol­gozó társaik pihenő napját még kellemesebbé tegyék. fi ,Jártás békéért, népi demokráciáért legújabb száma a kommu­nista és munkáspártok ideo­lógiai munkájáról közöl cik­ket. Marosán György, az MDP főtitkárhelyettese, a magyar munkásosztály egye­sülésének évfordulójára írt cikket. A lapban „Politikai provokátorok“ címmel Vladi­mir Poptomov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, írt rend­kívül érdekes tanulmányt Titoék útjáról. „Olaszországa Marshall-terv igájában“ cím- mel Mauro Scoccimarro szá­mol be arról a nyomorúság­ról. amelyet gazdasági és po­litikai téren a Marshall-terv hazájába hozott. Wilhelm Pieck, a Németországi Szo­cialista Egységpárt elnöke, a német népnek Németország egységéért vívott harcáról számol be. A lap egyik leg­kiemelkedőbb elméleti cikke Judin: ,,A marxizmus ellen­ségei“. A kínai katonai és politikai helyzetről szóló tér­képes részletes beszámoló egészíti ki a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ rendkí­vül gazdag tartalmát. Bolgár kulturális küldöttség érkezett Budapestre Megérkezett Budapestre a bolgár kulturális küldöttség, melyneß tagjai Evgenir Kamenov helyettes kiilügyminiszter, Katja Abranova képviselő, tuber Szecsunov, a bolgár Kulturális és Tudományos Inté­zet magyar referense, s Peter Szlavinszki író, a Magyar-Bolgár Társa­ság elnöke. A küldöttséget Bóka László államtitkár és Mihályit Eriid fogadta az állomáson, A magyar bot ár kulturális vegyeshizottságnalz Budapestre érkezett bolgár tagozata pénteken látogatást tett Ortutay Gyula kultuszminiszter* női. A bolgár vendégek felkeresték Boldizsár Jván külügyi államtitkár% és Mihály fi Ernőt, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökét is. )) Eros, szervezett szülői munka­közösségek biztosítják a haladó nevelés egységét 20 miskolci és borsodi iskola szülői szervezetét díszoklevéllel tüntette ki a minisztérium Ä1 kultuszminisztérium el­ismerő oklevéllel tüntette ki azokat a szülői munkaközös­ségeket, amelyek a most be­fejeződött iskolaévben a népi lemokratikus nevelés célki- üzéseinek elősegítésében, a tanulók továbbtanulásánál*, támogatásában, az mozgalom támogatásában, az iskola csinosításában, újjá­építésében, berendezésében, könyvtár beszerzése terén és a szülők iskolája megszerve­zésében kiváló eredményt ér­tek el, A díszoklevelet Ortutay Gyula miniszter és Révai Lili, a minisztérium szülői munkaközösségi ügyosztálya vezetője írta alá. Jelmondata; „Erős, szervezett szülői mun­kaközösségek biztosítják a haladó nevelés egységét!. Miskolcon és Borsodban a következő iskolák szülői munkaközösségei kaptak ok- levelet az ünnepélyes évzá­rón: Ujdiósgyőri, perecesi, mar tintelepi, Szent István utcai és Tóth Pál általános iskola Miskolcon, illetve a megyé­ben: a vadnai. Sajószentpéteí II. számú, szentsimoni, ózdi gyártelepi, Kurittyán bányai telepi, hegymegi, Mezőkövesdi IV. számú, bogácsi, mezőket resztesi, szentistváni, tiszöhá- bolnai, hejőkereszturi, tiszai ______ szederkényi, tiszakeszi áltaJ úttörő Tanús iskolák és az ózdi gim* Salvador vasútvonalain egyhu Vámban tizenhat napig álltak a vo­natok a vasutassztrájk miatt. A vasutasok munkabéremelést köve­teltek, továbbá azt, hogy azonnal bocsássák el az amerikai „Interna­tional Railways of Central Ame­rica” vasúttársaság vezetőjét, Her beit Wilsont, aki az amerikai vasúti monopóliumok gyarmatosító poüti- ,kajának sugalmazója és megsze­mélyesítője Salvadorban. S a munkások győzlek. Kivívták a munkabéremelést, az amerika‘ igazgatónak pedig azt tanácsolták, hogy 72 órán belül hagyja el az or­szág területét. A salvadori vasuta­sok ígéretet tettek Mister Wiison. nak, hogy ha vonaton akar távozni, „zöld utcát” biztosítanak számára („zöld utca” — vasutas szakkifeje­zés, amely végig szabad, megállás nélküli utat jelent. Ilyenkor a vasúti jelzők mindenütt zöldet1 mutatnak, tehát „az út szabad”). A „íófevök“ költözködnek Az amerikai monopóliumok ga­rázdálkodása következtében Bolhá­ban a közszükségleti cikkek ára 600%-kal emelkedett, a munkabé­rek viszont mindössze 50%-kai. A ,-Patinio” cég ótlércbányáinak ameri­kai igazgatósága fokozta a bányászok már amúgyis embertelen kizsák mányolását, nein teljesítette azokat az ígéretekét, amelyekét a munka­bérek emelésére vonatkozólag tett s bányászoknak. Elsősorban ez vál­tóba ki a bányászok, sztrájkját. Az amerikabarát bolíviai kormány, ahelyett, hogy rendreutasította vol­na a betolakodó gyarmatosítókat, kihirdette az ostromállapotot az or­szágban, katonaságot és légierőt názium szülői munkaközös« sége. Ez á 20 oklevél bizonyítja; hogy Borsodban — országod vonatkozásokat tekintve —« általában jól dolgoztak a •Tv lök új szervezetei. A felsoro­lás mutatja: kiemelkedik d mezőcsáti járás ilyenirányú munkája. Ezzel szemben á miskolci járásban egyetlen iskola sem részesült elisme­résben. Ugyanígy hiba nur tatkozik a középiskolák szü­lői munkaközösségeinek műi, ködösében is: egyetlen közéi»1 iskola szülői szervezete ka­pott csak oklevelet a megye* ben. A szülői munkaközösséged nyáron sem szüneteltetik mű­ködésüket. A gyermekek é2 szülők kultúrcsoportj'ai elő­adásokat tartanak, közös ki* rándulásokat fognak szer vezni. rA minisztériumi elis-' »Történetek Dzerzsia- szkij életéből« cím­mel most adták ki Jurij German köny­vét. Félix Dzerzsin­szkij az orosz forradal­mi munkásmozgalom harcos tagja, Lenin és Sztál iu fegyvertársa, akire Lenin a Nagy- Októberi Szocialista Forradalom győzelme után az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, a VSCK vezetését bízta- Ez a szerv volt az, amely az ellenforrada­lom, a banditizmus, a spekuláció, tehát a nép ellenségeinek ártalmat­lanná tételében fontos szerepet töltött be. Az Októberi Forradalom győzelme után még éve­kig kemény küzdelmet kellett folytatni a nép ellenségei, a belső bi­tangok és külföldi bér- gy-ilkos ügynökök ellen. Ezt a küzdelmet vezette Dzerzsinszkij a VSCK élén. A könyvből való ez a részlet. A történet szereplője egy volt herceg, aki a VSCK igazolványával házkutatás ürügyével la­kásokat rabolt ki, végül sikerült elfogni. I * Hajnalra egy középter- ie!ű, erős testalkatú, rá ét sörtével benőit emb eüeltek elébe■ — Maga kicsoda? ■érdezte Dzerzsinszkij A Uetc cég űr. Azelőtt nálunk la­ember nem felelt, körbe­nézegetett. — Azt kérdezem, ki­csoda maga?! — ismételte Dzerzsinszkij. Az ember hallgatott. Dzerzsinszkij elővette a le fogottnál talált papíro­kat. Elolvasta valamennyit, egy papírt a fény elé tar­tott. Szeme hirtelen fel­csillant. — Maga a VSCK mun­kásigazolványával járkált- Embereket rabolt ki, el­szedte pénzüket, órájukat, gyűrűiket és a Rendkívüli Bizottság tagjának adta ki magát, a Rendkívüli Bi­zottságnak, amely a polgá­rok nyugalmát őrzi. Ma­ga miatt terjedt el a hír, hogy a csekisták rabolják ki a lakosságot. Ki maga és miért tette ezt? — Hogy ki vagyok, az mindegy — felelte az em­ber. — Amit tettem, rab­lás céljából teltem. Ban­dita vagyok- Ez az egész. — Maga nemcsak ban­dita — mondotta Dzer­zsinszkij- — Talán mind­járt beismerné? Az elfogott hallgatott vadtóra nézett. Dzerzsinszkij felállt szobában járk lt- Azutá­lkán valamit mondott 'rónak. — Jó — feledte a titkár Néhány perc múlva egy szakállas udvaros jött be kicsit pityókásan tetszett 5 . mérés nyilván újabb lendül©., kott, most azonban más- i tét fog adni Miskolcon én hova költözött- Azt is el- j Borsodban e nagyfontosságú Ä ÄJtsTEi s™ef l0Tábw munkiii' szélgetésbe is elegyedett; UOK. ______ velem, különösen, ha egy; a szobába pléhtáblával, bundával és kötényben- I jedten nézett Dzerzsin- szkijre, igyekezett ujjai­val a magasodorta nuthor- kacigareltát eloltani. — Benimi baj öreg, szívd csak tovább — mon­dotta Dzerzsinszkij. — És ülj csak ide, ni. Az udvaros a szék szé­lére ült a lefogottal szem­ben és szemével pislogva lekapta kopasz fejéről a sapkát és mondotta. — Jó egészséget kívá­nok fenségednek •. • — Nem ismerlek, hülye — felelte a lefogott. Az udvaros megsértő­dön. — Már hogyne ismerne — mondotta- — Már hogyne, Fenséges Uram! Mihajla vagyok, az udva­ros. Talán nem ismert meg? — Ostobaság — mondta a lefogott. — Semmiféle Mihajlát nem ismerek. —• Már hogyne ismerne — mondotta az udvaros, most már egészen meg- . értődve. — Már tíz éve is van talán, hogy a főka­t nyitogatom magának- Nem ismer? Mihajla Pes­kov vagyok, maga pedig, rv'r’t ismrre'cs, Fbo’i her. Kolhozparasztok kulturversenye Kazachsztán-ban me "kezdődő fi a falusi önképzőkörök kuhurver- senye, amelyben több mint 1000 kolhozparaszt indul. Tánccsopor­tok, kórusok, zenekarok és szirt* játszó csoportok vesznek részt ti nagy versenyen- A játékok kerüle­ti kulturversenyel után a győzte­sek a köztársasági falusi önkép­zőkörök egyesített nagy kuhnr- i-ersenyén küzden i: ro*~ (hő­ségért­megérkezni. Elfelejtette? — Na jól van, elmehet: — mondotta Dzerzsinszkij • az udvarosnak. Az udvaros dörmögve az J ajtóhoz ment- : * : Dzerzsinszkij az asztal- • hoz ült és mondotta.­— Így hát Ebotí volt: herceg. Mondja csak el, • miért is adta ki magát • csellistának, mikor a városi lakóit rabolta. Mondja el* részletesen és sorba- ; —- Én nem Eboni volt 5 herceg vagyok — mondat- i la gylöletlel a hangjában t a lefogott. — Ezt a címei • tőlem az orosz cáron kívül; senki el nem veheti. Ami i pedig azt illeti, miért ra-; holtam, a következő okok-1 A üu-.o,ci műegyeteme bál: szét akartam rombol- • »•'^.■"lobunk roh. — a »I rátett ni a emberek bizalmát «; Gyorgy«-gimnáziam épületében he-3 nagy Cs. K-val szemben.; b^ik eb Emiatt ez az iskola a! Azt akartam, hogy úgy I Dayka Gábor utcai vök tanítóképző.] beszéljenek róluk, minti intézet épületébe költözik­rablókról. És nem c.;k ezt’; & Fritcr ^uniziom igazgatója édi akartam. Később agyon ,s i UnÁri tes,a4ele íeU.éri az ialé/J akartam Ion, mindazokat., 6Me# tanulóit, a most végzett] VIIL-osokat és a most megnyíló 1- osztályba jelentkezetteket is, hogy reggel 8 órakor az n __épületben jelenjenek meg, meitj Dzerzsinszkij _ nP! lu*"t felügyelők és kísérők, közre­Ezt mind le kelti működnek a költözködésnél. A ite- • velői testület számít a szülői mmi- ..................... kaközösség tagjainak segítségére is, > A Dayka-utcába helyezik at a „Fráter GyÖrgy"gimnáziumoc- mint; »Iratéi; lőni mindazokat. < akiknél házkutatást ve- { geztem. Magukról eher-; jedt volna a hír, hogy • . vadállatok és gyilkosok- ' e °n’ en — Várjon csak — mon dotta siessen írni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom