Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-19 / 295. szám

&rs c KISKERESKEDŐ Olcsóbbá feszi az árubeszerzési, megköunyíii a vásárlók ellátását fi miskolci Rövidárú Nagykereskedelmi N. V. nneiy felszámolja a nagykereskedők harácsoló visszaélését Nincs olyan kiskereskedő Mis­kolcon, de még' vidéken sem, aki ne fogadta volna örömmel a hírt: Rövidáru Nagykereske­delmi Vállalat alakult Miskolcon. Alig egy hete, hogy kapui meg­nyíltak a vásárlók előtt, máris nagy forgalmat bonyolít le. Az eddigi kimutatások alapján napi 15 ezer forintos forgalom észlel­tet*. Egy hét alatt. , Egymásnak adják a vásárlók a '«kincset, mintha itt mindent in* gyen adnának. Hát ha nem is in- jfjj-en, de lényegesen olcsóbban, mintha azt nagykereskedőnél, vagy éppen egyenesen Pestről kel­lene beszerezni. Ezt mondja Bárdos Dezsőné is, is, aki Bóta községből jött el ide, i.ogy szükségletét beszerezze. A pulton már ott halmozódik a sok áru: pamut, szalagok, cérna, néhány doboz csipke és minden, amire szüksége van. Ö — mint mondja —- az Eszak- _ magyarországiról értesült a válla­lat megalakulásáról s amikor a hírt megmutatta a férjének, az így szólt: k cipőgyárak államosításának előnyei A magyar kormány ez év már busában rendelte el a száz mun­kásnál többet foglalkoztató gyárak is vállalatok államosítását. A ren- ieiet jelentékeny és előnyös vál­tást hozott a cipökereskedők •ruoilátáís terén is. Az ország 13 legnagyobb cipő­gyára is az állam tulajdonába és ezáltal a dolgozó nép kezébe ju­tott. Ezekben az államosított gyá­rakban megvalósították a tervsze­rű termelést, mely hivatva van a dolgozó társadalom szükségleteit í*kozottabb mértékben kielégíteni. Célszerű és takarékos gyártási eljárásokkal olcsóbbá tették a termelést és így közvetlenül hoz­zájárult; k életszínvonalunk eme­léséhez, Nézzük meg először, milyen elő­nyöket is jelent az államosítás a ílpő kiskereskedőre nézve? Az államostás előtt a cipökiske- •rtskcdö áruját csak nagy nehézsé­gek árán, előzetes befizetések mel­lett s különböző helyeken szerez­ette be. Ma az államosított cipő­gyárak éiiási választékkal állanak o' vásárló kiskereskedő rendelke­zésére, imnden előzetes befizetés nélkül biztosítva van számára a kívánt árumennyiség. A leglénye­gesebb azonban az, hogy minden Szükségletét egy helyen szerezhe­ti» be. A folyamatos termeié* követ­keztében a cipőkiskereskedők már «őst ősemberben megtekinthet­ték és elbírálhatták a _ 160 külön­böző fazonú tipuscipőből álló _ ta­vaszi mintakollekciót. A gyárak ugyanis annyi és olyan fazonú ci­pőt gyártanak, melyek legjobban megölelnek a vásárló közönség ülésének és kívánalmainak,. Az ál! -mi cipőgyárak tehát a kiskereskedők megrendelésein keresztel a fogyasztók igényei »lapján irányítják a termelést. KOSSUTH riLMe2INHÁZ December 16, 17, üt, 19 Bűn és bűnhődés December *29, 2 , 22 1 bolond 100-at csínéi IrClöadáskezdések: hétköznap 5,tél t, vasár és ünnepnap fél 3,5, fél 8 A íogyasztoközönség számára a minőség, választék és az ár te­rem mutatkozik meg az államosí­tás előny:. A iipiiscipő minőségileg felül­múlja az 1938-as gyári cipőket. Az államosított cipőgyárak a leg­jobb anyjgok 100 százalékos be­dolgozásával tartós és szép kivi­telű cipőké* termeinek. Minden ci- pőkereskodö bő árukészlettel fo­gadja a vasárló közönség igényei­nek kielégítését. A 13 áilami cipő­gyár nem kevesebb, mint 17.000 pár cipőt készít havonként, ami 25 százalékkal haladja meg az 1938. as gyári termelést. A tipuscipő ára egy vonalon áll az 1938-as gyári cipők áraival Egyre jobban fejlődő nemzetgazdaságunk pedig lehetővé teszi a tipuscipŐk további olcsóbbodását. Ebből is láthatjuk, hogy a Mar gyár Dolgozók Pártja irányítása mellett gazdasági életünk a három éves terv keretében mindinkább fejlődik és egyre nagyobb lépések­ben halad életszínvonalunk emelé­sén kérészül a szocialista társa­dalmi rend felé. Dicker Zsigmood, á KfSOSz cipőosztály elnöke. Na legalább könnyebben és ol­csóbban hozzájutunk ezután min­denhez. Így is van. Amit kérnek a vásárlók, vihetik. Nem keli várni mondjuk egy rendelésre, amíg az postán megérkezik, nem kell télni attól, hogy a nagykerashe&ö csak akkor ad a kívánt áruból kellő mennyiséget, ha még mást is vásárol hozzá a kiszolgáltatott kisember. Ha Pestről jött az áru — ezt már a vállalatvezető mondja —, íkkor minden csomag után tizio- rintos portóköltséget kellett fi­zetni. Ezt most megtakaríthatja min­den kiskereskedő és ezzel is töb­bet vásárolhat. Emellett, ha személyesen utazott fei, akkor a fáradtság, az útikölt­ség és egyéb költségek nem ér­ték meg a sok utánjárást. Mert vagy későn érkezett meg az áru­val, vagy pedig nem is kapott kellő mennyiségben. Örömének adott hangot Gracza Ferenc divatáru kereskedő is, aki az elsők között volt, akik rende­lési nyújtottak be a Nemzeti Vál­lalathoz. Óriási könnyebbség ez — tudiuk meg tőle —. Helyben van. Minden pillanatban megkapha­tom, amire szükségem van s ami a fő, mindenből annyit, amennyit kérek. Igv igaz. A vállalat kilenc sze­méllyel dolgozik, akik pillanatok alatt szolgálják ki a vevőket. — Ahogy nő a forgalom és szüksé­gessé válik, felemelik a létszámot. Miskolcon mintegy 100 kiske­reskedő válliról vette le a gon­dot h Nemzeti Vállalat, de talán még több vidéki boltoson segí­tett. biztosítva számukra a vá­sárlóközönség jó kiszolgálását. De vásárolnak itt a piaci áru­sok. kereskedők is, akik közül leg­többjük naponta kétszer is betér az üzletbe. Az eladott áru helyett 'újat vásárol. T. F. 1945 elején még üres polcokkal }| 1948-ban gazdag raktárakkal várják a fogyasztót a nagymiskolci textilkereskedők 194ti-ban semmi... 1947-ben 4 méter... 1948-ban korlátlan meny. nyiségben áll a dolgozó tömegek rendelkezésére a pamutáru Nagy- miskolc textilkere.skedőinél. Ha 1945 elején valaki azt merte volna kérdezni, hol lehet ruha­anyagok venni, biztosan kinevették volna. A füstölgő romok, kiégett gyárok és üzemek igazán nem en­gedtek arra következtetni, hogy itt olyan lázas és célirányos munka fog kifejlődni, amely lehetővé fe­szi a lerongyolt dolgozók felruhá­zását. Felépítették a textilgyárakat s a munkások önfeláldozása révén meg indult a termelés. Kezdetben alig volt látszatja ennek a hős küzde­lemnek, mert az ittmaradt gyáro. sok gondoskodtak, hogy az elké­szült árucikkek saját profitjukat szolgálják és minél kevesebb ke­rüljön abból a dolgozóhoz. Az államosítással a termelt áru most már a néphez juthat. A dolgozók olyan munkatempó­val fogtak a termeléshez, hogy csakhamar ellepték pamut, 'és sa- lyemáruval az egész országot. Ma már olyan választékkal és bőséggel várhatja a kiskereskedő falusi és városi kispénzű dolgozó társait, amilyenre a Marschaü-országok nem is gondolhatnak. Megindult a nagykereskedelmi nemzeti vállalatok megalakítása is, amelyek Szinte házhoz szállítják a kiskereskedőnek az árut. Textilkerfskedőink igaz örömmel fogadják, hogy megszabadultak a fölösleges pesti utaktó] és költ­ségektől, amelyek az árut is meg drágították. Most helyben vehetik át a* árut, válogathatnak a színekben, hogy a hozzájuk hetérő vásárlóközönség­nek ne szóvirágokkal és ígérgeté­sekkel magyarázzák az épülő szó cializmust, hanem valósággal: több­száz vég szebfcnél-szebb, kézzel fogható anyaggal, textiliparunk büszkeségeivel. Fenyves Sándor textilkereskedő. „A kiskereskedőkre szükség van" Irta: SZÉKELY IMRE, a KISOSz miskolci elnöke Gero Ernő elvtárs költségvetési expozéjában foglalkozott a kiske­reskedőkkel is. Ezeket mondotta: »Az államosítások sikerének le- szögezése egyáltalán nem azt je­lenti, hogy a kormányzat a továb­biakban mindent nyakra-főre álla­mosítani szándékozik. Csak moso­lyogni lehet olyan bárgyú híresz­teléseken, mint amilyen az, hogy január l-re állítólag a kiskereske­delmet államosítjuk, vagy ha ezt nem tesszük, akkor csupán bizo­nyos áruk árusítására korlátozzuk. Nem kevésbé ostoba és bárgyú híresztelés az is, hogy rövid időn belül felszámoljuk a kisipart. A kiskereskedőkre és kisiparosokra szükségünk van. Mi ezt régebben is tudtuk s ha nem is tudtuk volna, megtanultuk volna a negatív jugoszláv tapasztalatból.« Fenti nyilatkozat mindenki szá­mára világos és érthető! Meg is érti minden becsületesen gondol­kodó kiskereskedő, ha akarja. Mint. minden rétegnél, a kiske­reskedőknél is vannak még reak­ciós, minden kákán csomót kereső személyek, akik nem akarják meg­érten! a nagyon is jó! érthető ma­gyar beszédet s nemcsak szívesen hallgatják a bárgyú híresztelése­ket, hanem azokat még terjesztik is. Az ilyen kiskereskedőkre Gerü elvtárs nyilatkozata, nyilván nem vonatkozik. Az a kiskereskedő, aki rémhírekkel traktálja társait éé vevőit s ahelyett, hogy — biztöC megélhetése mellett — szolgálnál a dolgozó tömegeket, folytonosai jelül a klerikális-reakciós uszítás« nak, nem való közénk s nemsokára kívül is találja magái sorainkon. A Magyar Dolgozók Pártja ve« zetői nem titkolnak semmit. Meg­mondották számtalanszor, hogy ebben az országban az aránytalan jövedelmeket le kel! faragni, mert. csak ezzel lehet az ország dolgo­zóinak életszínvonalát emelni s a dolgozók között a jövedelmeket igazságosan elosztani. Gerő Erníl elvtárs költségvetési beszéde is élénk bizonyítéka annak, hogy m MDP csakis kizárólag a dogozók érdekeit szolgálja. Dobi István miniszterelnök be­mutatkozó beszédében igen preg­nánsan jelölte meg, hogy »fejjel megy a falnak, aki a népi demo* krácia ellen tör!« — Ha vannak közöttünk, kiskea reskedők között olyanok, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni a miniszterelnök meg­állapítását, azok verjék fejüket a falhoz. Nem sajnáljuk őket! A közönség szavaz a miskolci kirakatversenyen A Tervhivatal — mint arról la­punk hasábjain már megemlékez­tünk — országos karácsonyi kira. catvcrsenyt indított. Értékes díja­kat tűzött ki azoknak a budapesti és vidéki kereskedőknek, akik a fogyasztási áruk bemutatásával a leghatásosabban fejezik ki a három­éves terv gondolatát: Több, jobb m«nkáva{ — maga­sabb életszínvonal. Békés kará­csony — boldogabb újév ... A versenybe Miskolc kiskeres­kedői is bekapcsolódtak. Eddig az alábbi kereskedők jelenlétiek be részvételüket­Plattner Cipőhöz, Könyves Lilla. Sylvester Miklós, Kulcsár Nándor, Kálnai cég, Tóth Gyula (fűszer). Erdősné Friedmann Zsuzsa, Berko- vits László, Lefkovics Miksa, Ge­deon Nővérek, Gedeon Irén, Vályi Gyula, Vértest Drogéria, Horváth Bela, Fischer Gerzson, Domány illatszertár, Kulcsáráé K,rammer Éva. Kovácsi és Szekeres, Gracza Ferenc, 52-es KÖZÉRT áruda, Ber­ger üvegkeresktdés, Bianki József, Egervári György. A versenyt a közönség dönti el. A közönség szavazza le. melyik a legszebb, legkifejezőbb kirakat. A versenyre már számos dijat tűztek ki, ezek közül a jelentő­sebbek a következők: 1. dij: 1 pár női cipő, Plattner cipőház ajándéka. 2. díj: Negyedévi előfizetés a5 Eszakmagyarországra. _ 3. díj: I pár selyemhárisnya* Kálnai cég ajándéka. 4. dij: 1 üveg kölni, Városi Dro­géria ajándéka. _5. díj: 1 gyermek kötött mel­lény, Amerikai Divatház ajándéka. 6. díj: 1 doboz nápolyi, Barzji László cég ajándéka. _ 7. díj: I gyermek kötött meí- lény, Amerikai Divatház ajándéka, 8. díj: i doboz nápolyi, Bcrzy; László cég ajándéka. 9. díj: t virágváza, Glück As Andor cég ajándéka. 10. dij: I gyermekridikül. Ge« deon Nővérek ajándéka. Bufyu üveg- és poroellánkeréskedés 09 várja Ont dúsan felszerelt raktárával. Olcsó árak. figyelmes kísnlgólós. Széchenyi u. 89. Hiielforráa! Az Cszakmagyarország eiőfi*e- esi dija egy hónapra 12 forint. Felhívási Felhívjuk tagjainkat, hogy adóhátralékaikat és annak járulékait legkésőbb folyó hó 30-ig árinál is inkább teljes egészében kifizetni szíves­nek lennénk a rendeletekben biztosított iparengedély elvonási iránti javaslatunkat megtenni. KfSOSz ndóközösséffe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom