Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-31 / 304. szám
Az ország 20 százalékkal fe jesífef e fű! a közületi beruházásokat Az ország 53 városának és 25 vármegyéjének terv- megbizottai csütörtökön érte ezletet tartottak és megtárgyalták a hároméves terv u*ol ó évének és az ötéves terv Közületi beruházásának idősze íi kérdéseit. Az értekezleten Lóvei H:nrik, a Tervhivatal közületi osztályának vezetője elmondó.ta, hogy a hároméves tervben előirányzóit közületi beru .ázásokat mintegy j20 százalékkal teljesítettük, örömmel állapította meg, hogy a <erv- megbízottak nagyrcsze kitűnőm végzi munkáját. Ezért a Tervhivatal 100—400 forintosjutalmat ad a legjobban dolgozó tervmegbizottaknak. Rádiut Villanyt Csillárt Sallay Arisztid oki. gna. villamos vállalatitól MtSKOL C Szétifenyl-utCM 9 szám Hítelfcm s bevásárlóhely ózd és Mezőkövesd kommunistái megértették a PB határozatát Leleplezi és kizétja u fasiszta malin, üzérkedő és megbújt renkciés elemeket »A kizárási, vagy vissza, minősítési javaslatuk feletti vita osztály öntudatra nevei a tagságot. De egy-egy taggyűlés Igen gyakran harc kérdése, az osztá.y.degen elem megpróbálja maga mögé sorakoztatni, szentimentális, hazug, hamis érvekkel megtéveszteni a párttagságot és megváltoztatni a kizárási Javaslatot.« (Kovács István rádióbeszédéből.) Éppen azon a napon, amikor KoVács elvtárs rádióbeszéde elhangzott, került sor a mezőkövesdi és az ózdi MDP szervezetek taggyűlésére. Mind a két taggyűlés aláhúzta a Kovács elvtárs által mondottak igazságát: párttagságunkban élénk az érdeklődés, egyre teljesebb a megértés a Politikai Bizottság határozata iránt Ozdon — ahol a megyei bizottság részéről Gattyán János elvtárs vett részt, zsúfolásig megtelt az olva- »0 nagyterme. Majd másfélezer vdt a résztvevők száma. Mezőkö- — ahol Balogh Józsefet, a MDP volt megyei szervező titkárát, a Kossuth t Akadénra tijfzs- tisztl tanfolyamának hallgatóját üdvözölhették a pártszervezet tagjai. több mint 700-ra rúgott a megjelentek száma. Sokan ki is szorultak a mozi nagyterméből. Ismertetik a kizárási Javaslatot az ózdi taggyűlés előtt — Csépány Bárdos Gusztáv heS ettes • főbizalmi, aki 1939-ben be- pett a Nyilaskeresztes Pártba és ennak 1944-ben is tagja volt, erőszakos demagők politikát folytatott. 1947-ben a- norma megállapítása idején sztrájkra Izgatta finomhengerde dolgozóit. Méltatlan arra, hogy tagja legyen a Magyar Dolgozók Pártjának. A felülvizsgáló bizottság kizárására tesz javaslatot — hangzik Deák Ferenc ózdvasgyári propagandavezető szava, amint a taggyűlésen a javaslatot ismerteti. Csépány Bárdos szót kér. Minden szem feléje lordul. Vájjon mit fog mondani? Sze.ény hangon kezdi: — Elismerem, hogy beléptem a nyilas pártba, de csak va'ami kétszer jártam a párt helyiségében. Hibám Volt, hogy nem tanultam — mondja még. pe hangváltozás következik Méltatlankodva tagadja azt, hogv depnagóg lett volna. Nem isrrier: ef, hogy szerepe volt a 47-es sztrájkban stb. A taggyü'és tömött saraiból morgás hallatszik. Antal Boza elvtárs jelentkezik szólásra. A partizán vadász •lelep’ezése — Csépány Bárdos nem volt őszinte — mondja erélyes hangon —- Nemcsak az itt felhozott vádak igazak, hanem ennél még több is Emlékszem rá, amikor egy ízben 1913-ban vonaton jöttünk be a gyárba és panaszkodtunk a nagv háborús haisza, a hadiűzemi parancsnok által ránkcrő=zakolt kegyetlenül fárasztó munka miatt, így kiáltott rám: »Még ti beszéltek? Nézzetek meg engem! — Valóban latyakos, sáros volt a ruhája. — Egész éjjel fönn voltam — dicsekedett. — Partizánokra vadásztunk.« — De nemcsak partizánokra vadászott Csépány Bárdos Gusztáv, hanem ő volt az, aki csontos öklét mutogatva az egész tizemet terrorizálta. Amikor a gyár dolgozói a reakció ellen tüntettek, 5 szította a hangulatot, hogy a finomhengerdéből stangákkal vonuljanak ki a munkások és tör. jenek-zúzzanak a községben. Ilyen tagot nem tűrhetünk meg a Magyar Dolgozók Pártjában. Szántó elvtárs áll fel. Ö is a stangás tüntetésről beszél. Hej- nics szaktárs nem a finomhenger- dében dolgozott, de hozzá is eljutott a hír *a szomszédos üzembe 47-ben, a normamegáilapítás idején: Vigyázzatok, Guszti sztrájkot akar. Bizony Csépány Bárdos Gusztáv nem őszinte a Párttal szemben — ál'apítja meg Heiniijp elvtárs. - Amikor a termelés emelése volt a célunk, amikor a jobboldali szociáldemokraták provokációit kelleti visszaverni, ő sztrájkra biztatott Ma tagadja ezt. Egy okkal több hogy elfogadjuk a kizárási javaslatot. Nyerges Miklós már csak röviden beszél. Ó is tud a demagógiáról, a sztrájkra izgatásról. De ott volt 43-ban a vonaton akkor Is, amikor Csépány Bárdos a par- tjjánvadászatta! dicsekedett. A tag gyűlés döntése egyhangú A látszólagos önkritikának, az ál- szent félbeismerésnek, a melldöngető méltat'ankodásnak nem sikerült megtévesztenie az ózdi proletárok éberségét. A határozat: kizárás. Tag'elölt, akiből Jó komm' íf'sta lesz — Holló Lőrinc elvtárs' képzetlen, nem ismeri a párt programját, irányvonalát, elhanyagolta a tanulást. A Magyar Dolgozók Pártia módot ad neki ahhoz, hogy behozza a mulasztottakat. Nevelő rendszabályként tagjelöltté való átminősítését javasolja a felülvizsgáló oizottság — olvassa Deák elvfái s a javaslatot. 50 év körüli ózdi vasas jelentkezik szólásra. Ö az a Holló Lőrinc Egyszerű szavakkal, őszirdén beszél. <— Elismerem, hogy hibát követtem el. Nemigen tanultam bizony én a négy esztendő a’att. Érz^m. hogy a határozat helyes, tudom hogy a mi nagy pártunk tagságát ki kell érdemelni. A tagjelöltség Ideje alatt pótolni fogom azt amit eddig, mint párttag etmn lasztottam. Remélem, hogy vissza fogok k.- rii'ni a tagok sorába. Tenyerek ezrei verődnek tapsra a tagság örömmel ha'lgatja a' őszinte szót. Holló elvtárs már.ez zel a felszólalásával megmutatta hogy a határozat helyes volt s a mulasztások pótlásával 6 hónán múlva jó kommunistaként kérhe‘‘ majd a párttaggá való minősítését Kulákot, hortista főtiszt* viselőt zárnak ki a kövesül kommunisták A mezőkövesdi taggyűlésen a kizárásra javasoltak közül elsőnek Váraljai Gyula pénzügyi főtanácsos nevét olvasták tel. Titkára volt a Bethlen-féle kormánypártnak, régi Horhysta beád.tottságu egyén, aki még a felszabaduló" után is megtiltotta a parancsnoksága alá tartozó tűzoltóknak, hogy politi. záljanak. Egymásután jönnek a felszóhi lésok— Osztálvidegm el . Tá. ' vöt áll a néptől,.. Nem Való közénk ... Ur maradt ő rmodig, — állapítják meg a felszólaló pa rasztok. Egyhangúan elfogadják a javaslatot: Kizárják a MDP tagjai sorábő'. — Papp János terménykereskedő és kulák. Osztályidegen elem. aki anyagi érdekből lépett be r Magyar Dolgozók Pártjába és befurakodott így a Földmüvesszövet- kezetbe is. Még a szövetkezet terményfeL vásárlói megbizatísit is maginak szerezte meg. Kapzsiságának még semmi sem szabott határt. Középkorú parasztasszony kér szót. — Helyeslem a határozatot — mondja. — Soha nem tartott velünk Papp János. A pártban alig láttuk. Szabad Népet nem ér rá elolvasni. mint ő maga mondotta, a katolikus körbe ezzel szemben ahonnan a demokráctaellenes rémhírek kijöttek. mind»nnap megfordul. Nem való 8 közénk. Deresedő fejű. gazdaember á't fel a teremben. Lévay István mintagazda. Néhány egv'zerü szóval arról beszél, hogy a Párt élcsapat A munkásosztály és a dolgozó parasztság legtöbb e'emei va'ók fde. nem pedig azok, akik Mzsákmá- nvo'ásból, más zsfrján akarnak könnye;* élni. A tangvü'ds eeothanguan elfő-, kadia. el'envetés r>é'kü! teszi magáévá a kÍ7*<rtsi javaslatot. • Mire kirajzott a tömeg a k3v.es- di moziból, amikor kiűrü't az ózd' olvasó napterme, ködös, öreg este te’eoedett már az utcára. Itt-ot't nis'ákolt csak egv-két ha'vánv lámoa. elvétve szűrődött ki a házakból e^v kis fénv a sötétbe. A nén azonban — ózdi vasasok, kö- vesdi vo't s"mm*sok, uígazdék. vagv középparasztok — nemiben 'frvakezert mén baza. Hosszan folyt a beszéd, <tt is. ott is. Nem személvel-mől vo't már szó. nem a '-''z^rta^rói. va*w a tan,l°1“,t''lf8> hanem ennér faMv-ők A Pártról meíve* a fe,"bdzsn-,-'t ta<7 mén nanvnhhá mén erősebbé S az él- —Snvről. met” ez "Ven n tagnyiUé -«hen t-eresztül v<r*e*f fel a né-* la/raánét. a delnnző manvar *-«i'-sanatát, új munkára, új küzd« lemre. Á Pórt: élenjáró csapat Lapunk karácsonyi számában kezdtük meg Sztálin elvtárs össze foglalásának közlését a pártról szóló marxi-lenini tanításról. Miért éppen az orosz munkásmozgalom, miért éppen Lenin és Sztálin dől goztákji a marxisba párt "lépité. sérül, s: u vezeti alapelvei öl szó'ó tani;.tet? Azért, mert a nemzetközt munkásmozgalom súlypontja az imperializmus korszakában Németországból Oroszországba htlyező. dóit ét Az orosz munkásmozga lorn, a Lenin vezette Oroszországi Szociáidemokrat Munkáspárt, mely 1903 tél viselte a bolsevik (több. ségi) jelzőt, (megkülönböztetésül a p.V.t IW-as -.engtesszusán kisebbségben nuadt, megalkudó, mense- vik szárnnyal szemben) és a for- r.-ij-dop; f\t';elrTí után vette fel o Szovjetunió Kummunista Bolsevik Pártja nevet, volt az első munkáspárt, amelyik győzelemre vitte a munkásosztály forradalmi harcát, megdöntötte országában a kapitalista rendet és felépítette a dolgozók szocialista társadalmát. Ez lehetetlen lett volna, ujtipusö munkáspárt építése, az újtipusú párt szervezeti alapelveinek kidolgozása nélkül A 11. fnternacionálé szociáldemo. krata pártjainak mintaképe a német szociáldemokrata párt volt. Ez nem volt egységes párt, nem is lehetett hát a munkásosztály élen ja. ro csapata, harci vezérkara. Nem is vezethette győze'emre a munkásosztály harcát. Ebben e pártban jobbszárny, balszárny, centrum egymás mellett létezett. A Bern- steinék vezette jobbszárny elárulta, nyíltan elvetette a marxizmust és az osztályharc helyett a tőkésekkel való megegyezés megalkuvó, áruló politikáját képviselte. A balszárny, melynek a fiatal Liebknecht és Luxemburg Róza voltak legismer, tebb alakjai, megőrizte a munkásmozgalom osztát.yharcos forradalmi jellegét, de norn volt követke. zetes marxista álláspontjában. A centrum — a Kautsky-féle * ábor — politikájának lényege a főbb és bat- szárnv közötti kiegyezés, a ,.párt. egység” fenntartása volt Szavakban Igazat adott a megalkuvást nem ismerő forradalmi balszámynak, törtekben egy követ fűit BemsteinékkaL Nem indított következetes harcot a megalkuvók, e marxizmus á ulót ellen, ellenkezőleg, fedezte azok felmérhetetlenül Jráros működését. Persze, az orosz munkásmozga. főm sem egysze.re. nem harc nélkül futott el ez fiftipusú, a munkásosztályt és az összes dolgozó, kát gvőzn’emrp vezető forradalmi párt megalkotásához. Éppen ellenkezőleg. a pártról szóló diadalmas lenini tanítást harc szülte, hosszú küzdelem a mozgalmon b»lüli megalkuvók. árulók ellen. Először az ökonomistákat kellett le-rvő-mt. akik a .-csak gazdasági harc” elvét hirdették, akik az osztályt és a népet a kizsák. mányoló rendszer merrdö-tésén át szocializmushoz vezető foira- daimi párt helvert megelégedtek vedn, a nanl aoró-csenrő gazda, sági kérdésekben politizáló s a kizsákmányo'ás rendszerét legkevésbé sem fenvegető szakszerve. zctieskedő tevékenységgel Ezt az áramlatot zúzta szét Leóim Mi a teendő? című könyvével. Az ideológiai megalkuvás ki főzése után a szakszervezeti kér« désben jelentkező veszélyes meg« alkuvással kellett fölvennie a harcét Leninnek és az ezekben aa években már mellette álló Sztálinnak. A Párt' a munkásosztály élen* járó csapata — fejti ki Lenin előbb említett müvében, mául méginkább Fgv lépés előre, két lépés hátra c. könyvében, melyben « munkásmozgalom történetében elő. szőr önti formába a marxista párt szervezetéről szóló tanítást. Nyilvánvaló, hogyha a párt éle«*«' járó csapat, nem ölelheti fel az egész munkásosztályt, mégkc« véshbé a nép összes elnyomott, kizsákmányolt millióit. A párt bárói vezérkar — olvas« hatjuk Sztálinnál. Nyilvánvaló, hogy amiképen a hadsereg nefti állhat csak tisztekből, azonképeu a munkásmozgalom harci vezérkara sem ölelheti fel az egész hadsereget. A megalkuvók látszólag a széles proletártőmegek érdekeit szolgáló demagógiával azt mondották: a pártnak tagja lehet mindenki. aki párttagnak nyilvánítja magát. Minden a gyárosok ellen sztíájkoló munkás, minden tanár, vagy gimnazista, aki vonzódik a szocialista eszmékhez. Nyilvánvaló, hogy ez az elv — ha végrehajtják — feloldja a pártot, a nép széle* tömegeiben, megsemmisíti a pár« tot, mert elmossa a határvonalat párttagok és rokonszenvezök között. Ez egyszersmind a munkásosztájy és az egész dolgozó nép lefegyverzését, az ellenségnek való kiszolgáltatását jelentené, hisz«« megfosztja a munkásosztály s az összes elnyomottakat, kizsákmá- nyoltakat fö.emcikedésűk, fölszab'i. dulásuk fegyverétől, vezérkaruktól a marxi-lenini párttól. Lenin és Sztálin visszaverték a szervezeti opportunizmus e gyászos elméletét. amellyel az 1903-as II. pártkongresszuson indítottak támadás* a marxista párt építése ellen. A párt azonban nem tehet csak élenjáró csapat. Egyszersmind nz osztály csapatának is kell lennie... — állapítja meg Sztálin. Nem szakadhat el az osztálytól. Megszűnik párt lenni, megszűnik az osztály, a nép pártja lenni, ha a különbség élcsapat és tömeg között szakadássá «'*Uozik. A párt ugyanis nemcsak vezetője, hanem része is, nemcsak vézérká-' ra, hanem elválaszthatatlan akoló. eleme is a nagy hadseregnek, a munkásosztály és az egész dolgozó nép hatalmas táborának. A Magyar Dolgozók Pártja azon az úton jár, hogy fokozottan iyen párttá, a munkásosztályt és ai egész magyar népet a szocialzmu* > építésében győzelemre vezető ha- cl vezérkarrá fejlődjék s egyúttal a munkásosztály, a nép elszakíthatatlan része maradjon. Erőben az irányban teszünk jelentő lé- pést előre Politikai Bizottságunk' határozatának végrehajtásával Egységesítik u élelmiszer* legyeket Megjelelt az éle'ralgzerjegyrendszert A]onnan ■»abáiyozó rendelet A Közellátási Hivatal rendeleté szabályozza az élelmi- szerjegyrendszert érintő kérdést. Az új rendelet részletesen felsorolja a január elsejétől érvényben levő jegyeket. A rendelet új intézkedése a zsír legyek megszüntetése vidéken Is, továbbá a buda pesti és vidéki éielmiszerje- gyek egységesítése. Megszűnt a 65 éven felüliek- külön jegye is- A Népbolt6 Nemzeti Vállalat által ellátott bányák és iparüzemek dolgo" zói részére juttatott külön élelmiszerjegyeket, továbbá a testi és nehéztezti munkás- jegyrendszeren nem változtat 1 a rendelet, -'e r"so:o1'-> v • kát, amelyek után nehéztesfl jegyet szolgáltatnak ki. ARCBŐRÉ l'hZÉPPÉ VARÁZSOLJ A g FRANK kozmetika i ■ Siemere-ntca *3 — Telefon i 1B—82 ,. g
