Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-19 / 295. szám

200 millió hl na! már felszabadult! A néphadsereg számára nem a városok (Muk­den, Nanking,'Sangháj és.a többiek elfoglalás volt ♦s lesz a; legfontosabb. Kína hatalmas területén megállás" nélkül folyik aa előrenyomulás és a tér­képismerők látják, hogy messze-mcsSze előreha­ladnak a városokon túl Mao-Ce-Tung hadseregei, amikor sor kerül egy-egy város osiromára Is. A kínai szabadságharcban % falvak) a mérhetetlen Milyen itatással lesz a oyarmalokra a Máéi néphadsereg győzelme ? Angol diplomaták és a délázsi ai gyarmatok kormányzó! a múlt héten kétnapos konferenciát tartót tak és nagyon értékes esjmecserét folytattak. A konferencia f5 témáját a kommunistáknak Kínában tör­ténő előretörése képezte^ A kofflmu nisták kínai sikerei máris éreztetik hatásukat Malájában, ahol távolságok elfoglalása--a legfontosabb! Eddig köze] 2,500.000 négyzetkilométernyi te­rülete^ és közel 200 millió embert szabadítottak fel a néphadsereg katonái. A külftíTdí katonai szak­emberek megállapították, hogy csak az a hadi­anyag, amit az utolsó negyvennyolc napban vettek el a Csang-Kaí-Sek-csapatoktól, több mint az utolsó íélesztendő teljes . amerikai segítsége. Meddig hurcol o hinni hodsereg? .’Ha tőlünk függne, egyetlen egy napig sem harcolnánk^ Ha azonban harcolnunk kell, mindaddig harcolunk, amíg szükség lesz rá. Húsz éve küzdünk á nép és á sza­badság ellenségei ellen, de ha kell, még húsz évig álljuk ízt a harcot és győzünk!" (Mao Gs Tung) Mit ír n Times tfji'Ce Tungröl ? Máe-Cfe-Tung kommunista veze­tő képzett marxista, aki azt is felismerte, hogy Marxnak az ipa­rosodott Európára' vonatkozó kiér. tékeléslt nem lehet szó9zerint al­kalmazni a kínai viszonyokra. — tízért Mac-Ce-Tung arra :az elha­tározásra jutott, hogy olyan NÉP. politikát alkalmaz, mint Lenin Oroszországban a forradalom után. Kétségtelen, hogy prögatnjával nagyon sok hívet szerzett a lakos­ság körébe a terroristákat bátorítják. Honkong szintén nőm nézheti nyugodtan a kommunizmus terjedését. Sziám vezetői úgy érzik, hogy Szlám történelme fölyamáp még soha nem fenyegette őket nagyobb veszély. Egyedül Bankokban har. mincezer kommunista Van. A kommunistáknak Kínában aratott győzeh met Szfámban és másutt eg. eddig ingadozókat is a kommunisták mellé fogják állítani. Burma vezetői attól félnek, hogy egy kommunista Kína a burmal kommunistáknak megadná azt a végső lökést, amely uralomra- Jutásukhoz szükséges. Francia-Irtdokínában a kommunisták már egy régebbi Időpontban magukhoz ragadták a nemzeti mozgalom vezetését. Úgy ott, mint Indonéziában egyre sürgősebbé válik, hogy a nyugati hatalmak Vala­miképpen megegyezzenek a mérsék élt nacionalistákkal, mert ezek még mindig jobbak, mint a kommunisták Két térti Kína szabadságharcosai közül MAO-CE-TUNG Hatvankétéves. Parasztszülők gyermeké. Egye­bemre járt, majd 1907-ben katona lett. 1922-ben lett kommunista, azóta a Párt egyik erőssége. Nem először áll szemben Csang-Kal-Sekftel, mert anvkor 1931-ben a Csang-százezrek megtámadták a demokistikus csapatokat, Csu-De vezeti a vé­delmet. Es ebből a védelemből 1936-ban, két év múlva hatalmas győzelem lett. Csu-De ragyogó nyelvtshetscg. európai tanulmányútjai alatt meg­tanult németül, franciául, angolul és oroszul. Csu-De példát mutat: néha kétszer-hároniszof is napjában ott menetel a katonák oszlopai között, hátán a zsákkal q kínai néphadsereg vezérkari fő­nöke is... ........................................... .■■■I ............................. CSU-DE Ötvenéves. Apja hunani paraszt volt. Csart* Sábán végezte iskoláit, kíméletlen nélkülözések közölt. Ott volt Sanghájbaii, amikor 1920-ban a tizenkét küldött egyikeként résztvett a Kínai Kom-, muíiistá Párt megalakításában. 1922-ben Peking* ben börtönbe kerül. Amikor szabadonbocsátják, a Párt Központi Bizottságában dolgozik. Az 1925— 27.es parasztfelkelés egyik legkimagaslóbb szer* vezője. A forradalom leverése után az Illegalitás­ban harcol. 1927 augusztusában, amikor a nan- csangi katonák fellázadnak és Csu-De csapataihoz csatlakoznak. Mao-Ce-Tung szervezi az ellen, állást és irányttja győzelemre a néphadsereget. Napi 20 órát dolgozik; 4 órát alszik;.. 150.000 családi háza! építenek maguknak az idén a szovjet dolgozók Az Idén a Szovjetunióban több. mint 150.000 ember épí­tett magának családi házat. A Sztálinő-körnYéki^ bányavidé­ken négyezer bányász lakó­háza készül. Az állam ISO millió rubel hosszúlejáratú kölcsönt biz. tosított az építkezőknek, de ezenkívül munkaadó üze­mük Is támogatásban részesíti Bket. A Trud cffnil «zakszervezeti lap párhuzamot vonva a szov­jet dolgozók és a kapitalista ©rszágok dolgozóinak lakás­viszonya között, megállapítja, hogy tőkés országokban a lakás a gazdagok haszonforrásainak egyike, A dolgozó ember bérének nem csekély részé /el kénytelen lakbér formáiéban a tőkepén­zeseket gazdagítani. Ha el­veszti állását, kilakoltatják és a szabad ég alá kerül. A Walt Street bankárai és a gyárosok ezzel szemben fényűző lakosz­tályokban élnek. Az Egyesült Államok lakos­ságának egyharmada nyoj moruságos bódékban és 4- ÉSZAKMAGYARORSZAG | odúkban lakik. Egyetlen tőkés ország sem vállalkozhat oly hatalmas ará­nyú lakásépítkezésre — han goztatja a lap — mint ami­lyen most a Szovjetunióban folyik. A Szovjetunió ezen a téren a háború alatt többet vesztett, mint valamennyi tő kés ország együttvéve, mégis rövid idő alatt s’.inte^ példát lan arányú építkezési tervet valósított meg. Szovjetukraj- nában, Bjelorussziában és a balti köztársasági iiban váro­sok épültek a romokból. Minden szovjet városban és ipartelepen új házak épültek és 1946, valamint 47. évben is 15 millió lég­köbméter lakóteret építet­tek, vagy állítottak helyre. Az idén a • lakásépítés rr.ég nagyobb mértékeket öltött. Tekintse meg „ROMY“ cs* megeüzletét Italok leszállított olesó árakban Széchenyi'u. 115. w. 22-53 ROMÁNIA 39 milliárd lei a szocializmus építésére növelésire irányuló A Román Népköztársaság műn kásüSKtúlya, a RMP Vezetése ulaft, nagy crőicszitcst fejt ki az ipar fejlesztéséért s azért, hogy az or­szág természet! kieseit minél job­ban felhasználhassák. Ebben az évben, az államosítás után, a; ál­dani hasínotbozó - betek tetésvn&k céljaira 39 milliárd leit folyósítót Ó Ä jövőben még nagyobb össze, gekre van szükség. Honnan lehet e.őteremteni ezeket az összege­ket? V . Erre a kérdésre ad választ a beruházási alap felállításáról és , megszervezéséről szóló rendelet* törvény. Ennek az alapnak n be­vételeit az állami, megyei és köz­ségi üzemek befizetései és az ál­lam által rendelkezésre bőcsajtott összegek képezik. A vállalatok által befizetett ÖSZ- szegek egy részét »az igazgatóság alapja« cimén kúiön kezelik. Ezt az alapot részben arra használják iel, hogy megjavítsák az illető vál­lalat dolgozóinak életfeltételeit, másrészben pedig ebből az alapból lógják jutalmazni a dolgozóknak a termelés eröieszítéscit. Azok a vállalatok,’ amelyek a kapitalisták kezében a kizsákmá­nyolás eszközei voltak, ma a dol­gozók anyagi és kulturális helyze­tének megjavítását segítik elő. Ezek á Viilla’atok a munkásosztály kezében értékes fegyverekké vál­tak a szocializmus alapjainak meg­teremtéséért vívott harcunkban. Naptárak, gyönyörű abumok, emlékkönyvek, di°zmappák, töltőtollak, iróbok, selyempapi- rok, színes staniolok SIAMBERGER papi’üzletien, Hunvadi-u. 2 Mindenfajta irodai papírok raktáron lágyén Üdül a szovjet taRuMifjúsé* o teil szüRidohen Két hét múlva kezdődik a Szovjet iskolákban a téli Szünidő. A szünidő alatt — mint a Pravda közli — a klubbokbati, kultúrliázakbap és más közintézményekben felállítják a szokásos újévi fénvő't és díszes fenyőfák, gazdag ajándékok várják a szünidőben a szov jet gyér* mekeket és tanuióif lúsagDt. A Szakszervezeti Tanács rendelkezésére a téli szün* idő alatt a szovjet fiatalság díjmentesen használhatja a sportpályákat, a sípájvákat. A szakszervezeti üdiHőott* honok és úttörő táborok kellemes szünidői pihenésről gondoskodnak a szovjet gyermekek és diákok szá­mára a szünidő alatt. A görög Kommunista Pari kiáltványa I pírt megolaknUisdPBk 30 éves évfordulója olkoim. Ml Görögország — omeriKai gyarmat A* amerikaiak egyre szemérmet­lenebből folytatják gyarmatosító politikájukat. A hKathimerini” című Körmánylap szerint Görögország a görögök hazája ugyan, do egy­ben amerikai „élettér” is. Legutóbb az amerikaiak „élette­rükben” a Társadalombiztosító In­tézetek igazgatójául kinevezték honfitársukat, Oscar Powelt Ezt a kinevezést a monarcho-fasiszta kormány és az amerikaiak nemrég kötött egyezménye tette lehetővé. Az , új igazgatónak nem csupán ai Intézet belső ügyeinek rendezésé­ben van korlátlan' joga, hanem sza­va döntő az állam munkásbiztosí­tási politikában is. M monorctiofasiszték tiismerik kudarcukat „Ruméliát — írja Rodopuiosz — tavasszal megtisztogattuk is . ma ismét az andarteszek kezében van. Thesszáliát, ahol néhány hónap előtt kormányunk kezében volt a hatalom, ma ismét az andarteszek ellenőrzik. Feltehető a kérdés, med­1918 novemberében. 30 évvel ezelőtt, társadalmi harcok .Özé­ben, a nagy orosz szocialista tor. radatom példáján lelkesedve ■*» megalakult a Görög Kommunista Párt. Egy maréknyi élcsapat Vet­te kezébe a társadalmi felszaba­dulás zászlaját és állandóan őr­ködve soraik tisztasága felett, le­győzhetetlen erő lett, mely meg­mozgatta és megszervezte a né­pet a demokrácia és függetlenség megteremtése érdekében. A pártalakulás évfordulóján megjelent kiáltványából Idézzük ezeket a sorokat: Katonák, nemzetőrök! Adjunk kezet. Egyesüljünk azok ellen, akik a háborút akarják, rá.lk a vért szomjazzák. Barátkozzatok össze a demokratikus hadsereg harcosaival Nem vagyunk ellenfe­lek, testvérek vagyunk. Egy az el. lenségünk, — a monarcho-fasiszták és parancsolójuk, az amerikai impe­rial izmus. „K’békülés, halál « mo- narcho-fasisztákral" — ez legyen a jelszavunk. Munkások, párasztok, alkalmazót, tak, iparosok, értelmiségiek! Ne hajtsatok fejet. Emeljétek fe| ökleiteket. Szervezkedjetek.' — Harcoljatok « kenyérért, az étéiért, a békéért. Egyetlen frontba tömö­rüljön az egész nép. Célunk azo­nos. Mi a nép megegyezését akar­juk, a békét. Ez a mi politikánk. De ezt fegyvereinkkel keli megsze­reznünk, mert ellenségeink a hí­dig tart még ez az állapot?, _ _ H ADI J ELENTÉS borút szegzik ellenünk és vért ki* vánnak. Kommunisták, férfiak, asszonyok, fiatalok! Ebben az élet-haláj harcba^ t* vagytok a nép lelke. Maradjatok 'ovábbra is az élen. Elsők a harc­ban, elsők az áldozathoz,-italban, elsők a dicsőségben. Tartsátok ma­gasra a Görög Kommunist* Párt zászlaját és buktassatok meg min. den törekvést, mely meg akarná bontani soraitokat. Harminc évvel ezelőtt történelmi feladatának megvalósítását Ismeret­lenül kezdte a Görög Kommunista Párt. Az akkor maréknyi sereg ma metT nem állítható, hatalmai ára­dattá nőtt M» a kommun'sták együtt működve a többi párttal, kiharcolják és építik az új, szabad és népi Görögországot. Mmt har- mine évvel ezelőtt, ma is a Szo­cializmus nagy hazája, a Szovjet, un.ó és a nagy Sztálin a minta­képünk és útmutatónk. Mint ebben az országban és a népi demokrá­ciák országában győztek a kommu­nisták, úgy mt Is győzni lógunk. Győzni fogunk, bármily nehéz har­cok, bármely áldozatok árán I*. Esküszünk ' elvtársaink emlékére, akik harminc éven át életünket tel. áldozva küzdöttek a nép győzel­méért, a szabad, független, demo­kratikus, népi Görögország megte­remtéséért. Jelszavunk ez legyen: Mlndany- nyian fegyverbe! Mindent a győze­lemért! Vitszl körül a demokratikus hadsereg egysé­gei kisebb-nagyobb összecsapásokat kezdeményez. tek, melyek eredményéként a monarcho-fasiszták 36-os állomásuk elhagyására kényszerültek. Gram­mos.hegység már csaknem teljésén a demokrati­kus hadsereg kezében van. Epiroszban a 8*ik had­osztály 27 kilométer rávo'ságra előretört a Jan* r.ina-Preveza útvonalon. Pogoní vidékén bevonul­tak több fontos városba, többek között Delvína- kiba, a vidék székhelyére. Közép-Macedóniába < demokratikus hadsereg egységei Sza'onikt kör­nyékén bevonultak kb. 30 faluba. A Voiosz-Lecho* nia vonalon Thesszéliában és Peloponezostban, Tripolis* mellett a szabotőrök felrobbantottak egy- egy vonatot. Görögország utain egész hét folya­mán sikerrel folytatódott a szabotőrök munkája.-A miskolci KIS ŐSZ 24 tasfa­résztvesz a Tervhivatal karácsonyi kirakatversenyé él

Next

/
Oldalképek
Tartalom