Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-19 / 295. szám

I hinni nép győzelme (S. A.) A kínai néphadsereg sike. felről érkező - hadijeíentésekből ^megállapíthatjuk: egész Kína fel* fe zabaditása rövid Idő, lehet, hogy nár csak napok kérdése. A nép­hadsereg alakulatai feltartóztathatat­lanul nyomulnak előre minden fronton. A Kuomintang-csapatok fcomlóban vannak, katonáik tízez­rével állnak át a felszabadítókhoz, Csangkaisek feleségének washing, főni látogatása teljes kudarccal (végződött, a leghalványabb remény (tincs arra, hogy az amerikai kapi­talistát egyetlen centet is áldozza, inak a reménytelen ügyre, Kuomin- (hng-Kína megsegítésére. Persze, éhhez nem centekre, hanem milliárd Dollárokra lenne szükség, s a' há-‘ 5>orú kimenetelét már akkor sem íudnák - megváltoztatni. Az angolszász imperialisták saj­tóorgánumai is kénytelenek elis­merni a kínai szabadságharcosok döntő fölényét. A Manchester Guardian például így fr: „A kom. Í nunista győzelmek oka nem a ^ucmiptang. kezén lévő terület ■gazdasági kaosza, sem pedig a Kuomintang kormány ktxrupciója felett érzett utálat volt. Hiszen mindkettő már régóta létezik. A győzelmek oka a kommunista had­sereg katonái felsőbbrendűségében rejlik." Az angol lap már nem fejti ki a felsőbbrendűség okait. Azt, hogy a kínál szabadságharcosok igaz «gyéért, az imperialisták által rab. szolgaságba döntött dolgozó milliók felszabadításáéért, Ázsia e hatul, b-as földjének függetlenségéért- ál­dozzák életüket, a kommunista har­cosok ezért vezették küzdelembe a riépfel.Zabaditó seregeket « ezért tudtak előre hatadni győztesen, hiába támogatta dollármilliókkal, temérdek hadianyaggal, felsze­reléssel a Kuomintang .csatátokéi az amerikai imperializmus. A háború befejezése után Kína. b úi ugyanaz töitént, mint a görög földön. ,A japánok elleni küzdel­mek irányi tóit, a kommunistákat *a angolszász imperialisták és ha­zai reakciós-fasiszta ügynökeik el akarták -szigetelni. A kommunisták Kínában is széles nemzeti alapokon oyúgvó koalíciós kormányt akar. tak az ország élére állítani, ame'y meg tudta volna oidani azokat a hatalmas feladatokat, amelyek e háború befejezése után az ország pépére vártak. A koalíciós kor­mányzás. persze, nem tette volra lehetővé az angolszászok nagytő­kés-imperialista érdekeinek érvé. nyesítését. Megakadályozta volna, hogy a kínai ■ monopoltőkések, ban­károk féktelenül kizsákmányolják ff dolgozókat s gátat vetett volna többek között Csangkaisek és- ro­konsága g niázdálkodásának. A kirrai kommunista párt vezető, je Maocetung nemrégiben igv »*. főije meg a felszabadító háború, a rrnt'afrhi harc célját: „A proletá- Tiátús által vezetett, az imperializ­mus — a hűbériség — és a tőkés bürokrácia ellen fellépő óriási nép. törpogék mozgósítása. Ez a kínai k'-na^funisía párt általános 'rányvo- nnl.i és általános politikája a törté­nelmi fejlődés jelen szakaszában." A legsürgősebb tennivalók peö'g a felszabadított területeken: a hűbéri nagybirtokok széttörése, felosztása a dolgozó parasztok között, a mo­nopoltőkés vállalatok és bankok államosítása, nemzetközi kereske. delmi és ipari kapcsolatok kiépítése. Érthető, ha Csangkaisek. e kínai monopolkapitalisták vezérképviselő­je oly kíméletlenül üldözte a kom­munistákat s az általuk vezetett szabadságharcos tömegeket, Ért­hető, ha a nyugati imperialisták minden lehető eszközzel támogat, ták ezt a pépellenes harcot. Csak éppen azzal nem számol­tak, hogy a második világháború eredményeként azok a dolgozó mil­liók is öntudatossá, felvilágosulttá váltak, amelyeket annak előtte hazug jelszavakkal, aljas ígérgeté­sekkel talán még szembe lehetett állítani önön érdekükkel, szabadsá. gukkal, függetlenségükkel. Világo­san megmutatkozik ez abban is, hogy a féktelen terrorral hajtott Kuomintang-csapatok ezres töme­gei állnak át a felszabadítókhoz s mind Peking utcáin, mind a többi felszabadított városban örömujjön. gással fogadja a nép a bevonuló szabadságharcos hadsereget. Ezekkel a dolgozó milliókkal, akiket mind Kínában, mind a világ más tájain a munkásosztály veze­tő harcosai, a kommunisták tömö­rítenék mind acélosabb, sorokba az új háborúra uszító impel ialista gyújtogatok ellen, ezekkel a töme­gekkel keveset számoltak az.atom. diplomácia szemellenzős lovagjai. Most talán helyet adnak thajd e milliós tételeknek is számításaik­ban. - , A már idézett Manchester Guar­dian leplezetlen nyíltsággal meg- vallja.* „Helytelen az az olkép.z-'. lés, hogy létezhetik bármilyen tar­lós koalíció a kommunisták és a Kuomintang között, vagy a kom­munisták és egy irodalmárokból és idealistákból összetevődő harmadik erő között ” Amerikai hangok arra vallanak, hogy ott — most már lassanként tudomásul véve Csang-. kaisek bukását — az imperialista 'ér. dekek megmentése céljából eféle elképzelésekkel játszadoznak. Csak éppen a másik fél hiányzik, amelyik ezt vállalja! Mert a kom­munisták vezette kínai szabadság- harcosok nem azért hoztak annyi áldozatot, hogy rothadt kompro­misszumot kössenek a nép bármi, féle ellenségével. Nem! Amint ar­ra Maocetung rávilágított, Kínában a nemzeti erők 'összefogásával a népi demokrácia alapjait vetik meg, amely biztosítja majd a felszabadí­tott milliók függetlenségét, fejlő­dését, . Kína gazdasági felemelke­dését. ' 450 millió ember é! ezen a hatal­mas földterületen. Az emberiség kö­zel negyede. Aiigha szorul bizony!, lásra, hogy a kínéi néphadsereg győzelmének • szinte felmírhelePen történelmi jelentősége van A kínai szabadságharcosok győzelme a bő. két akaró, szabadságukhoz, füg­getlenségükhöz ragaszkodó dolgo­zó 'százmilliók győzelme, akik a Szovjetunió vezetésével ezután még keményebben, még nagyobb elszántsággal viszik tovább harcu­kat a háborús.uszítok, az imperia. lista rgblók.ellen a felemelkedésért, a békéért. Csudát msntísn ez hűiéit! és légierő A Neue Züricher Zeitung 'ondoni 'tudósítója szérűit az angol hajóhad és légierő szokásos hadgy-korlaté, amely e**jr : *iig- folyt az Azúrt szigetek és Anglia déii partja között, meglepő eredménnyel vlígaMétt. Az ain>! -ajtóban „>ro-'atos 'iiuósitásoy v':;,ik niég, a iaióhsd és légied súlyos MkoszOV.Vrsé ;éiíjl.' A 1? • Iv.mb'zó génnek műszaki hP.v.ja volt és a Ke p c:r, f 'c.!t. ni»g a várak«)- íá.nak. hatalmas lelkesedéssel alakították mag a dolgozó parasztok egységes szervezetét 1 Kádár János: A DÉFOSz vezérelve a munkássággal vafá testvéri szövetség legyen A magyar faíu legjobb, legöníudatosabb fiai ültek össze tanácskozásra szombaton Budapesten. Nagy és sorsdöntő kérdésben határoztak. Egymagában az a tény, hogy a dől- gozó magyar parasztság saját sorsa felett dönthet, történel­met csinálhat, jetzt azt a hatalmas változást, amelyet meg­éltünk a felszabaduló'» óta. A dolgozó parasztság két nagy tömegszervezetc .egye­síti erejét a falusi osztályharc győzelmes megvívása érdé. kében, hogy megalakítsa ój, nagy, minden eddiginél széle sebb keretű szervezetét. Üdvözöljük, forró szeretettel kö­szöntjük a Dolgosó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségét első kongresszusán és Borsod dolgozói neve- ben azt a reményünket fejezzük ki, hogy kitűzött céljait közös erőfeszítéseinkkel maradéktalanul meg fogja valósí­tani. A FÉKOSz utolsó kongresszusa A földmunkások az ország min. den részéből Budapestre érkezett küldöttei zsúloiásig megtöltötték szombaton az Újvárosháza tanács­tól mét, a FÉKÓSz kongresszusá­nak színhelyét. Erdei Miháiy meg­nyitója után Rácz Gyula országos főtitkár méltatta a FEKOSz hatal­mas munkáját. — Népi demokráciánk fejlődi* sének döntő szakába kerültünk, építjük falun a szocializmus alap- jajt, ezért szükséges egy új egy* séges tömegszervezet létrehozá­sa. Ezt a kongresszus nagy let* kesedésse! határozatikig mondat'« ta ki. Az UFOSz határozata Szombaton délben az UFOSz ti megtartotta utolsó kongresszusit Gém Ferenc elnök bevezetö sza­vai után Dögéi Imre főtitkár ia. mertette az UFOSz eddigi munká­ját. A beszámolót vita követte, ame­lyen felszólalt Bazsó Károly bor- sodmegyei küldött is. A kongresszus haározati javas, tatában kimondotta az egységes nagy parasztszervezet létrehozá­sának szükségességét. A falvakban is a arooka szerint osztják már a becsületet Szombaton délutár ünnepélyes külsőségek között f>(,’iit meg 3 parlamentben a DÉFOSz első kon­gresszusa. ' Megjelent Szakasits Árpád köztársasági ehlök, vala­mint a miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja. Dobi István miniszterelnök meg­nyitójában foglalkozott a mező. gazdasági dolgozók helyzetével és az új szövetség feladataival, — A szövetség megalakulása azt mulatja, hogy nagyot fordult a világ. A falvakban már nem a holdak száma szerint, hanem az embe­rek elvégzett munkája szerint Ezután Kádár János belügyim', niszter, az MDP íőíitkárhelyeüe- se emelkedett szólásra. Éljenzés és lelkes taps köszöntötte. A felszabbadulás után a magyar falvak dolgozó népéről is lehullott az évszázados bilincs .megvalósult a földreform, de a volt földesurak első rémületükből magukhoz térve minden követ megmozgattak, hogy a dolgozó parasztságtól visszave­gyék a földet. Ékkőt a At a gyár Kommunista Párt riadót fújt, mozgósította a demokrácia erőit a dolgozó pa­rasztság földiének védelmében. Ebben a harcban született meg az UFOSz, amely feladatát, téliesítet­té és jelképe lett annak a dolgozó parasztságnak, amely éfetre-halál- ra a népi demokrácia oldalára állt. A dolgozó parasztság új szerve­zete a DÉFOSz, a dolgozó paraszt­ság érdekeit van hivatva képvi. selni a reakció erőivel szemben. A DÉFOSz munkájánál« elvi po­litikai alapját a szocializmust co;tő népi demokráciának eszme* kénezik. A DÉFOSz poétikájá­nak vezérelve a munkásság és a dolgozó parasztság testvéri sző. vétségé kel! hogy legyen. F! kell égjünk. tjpey jiev/s em- twtfr Íín'ódáss«I., több -téetMÍv felkészültséggel főbbet és job. osztják 4 becsületet — mon­dotta. Az új szervezet a munkásók és dolgozó parasztok testvéri szövet­sége jegyében elszánt harcot foly­tat a klerikális butítás és imperia­lista uszítás ellen. Magasra emeljük ezt a zászlót, amely alatt a Szovjetunióval és Sztálin generalisszimussza! az élen a világ haladó erői gyüle­keznek. E szavakra viharos lelkesedés, nagy taps zúgott fel, a küldöttek felállva ünnepelték a - Szovjet­uniót és Sztálin generalisszimuszt. bat tudjon mezőgazdaságunk dolgozó parasztsága termclhi. Csak a löld társas megművelése vezethet erre az eicdinényre. Befejezésül tolmácsolta Rákosi Mátyás és az MDP üdvözletét. Erdei Ferenc miniszter a Nem­zeti Parasztpárt üdvözletét tolmá­csolta. A szövetséget minden élőnkkel támogatjuk — mondotta. Csala István miniszter a Kisgaz­dapárt üdvözletét tolmácsolta. Ki- emelte, a középparasztoknak vilá­gosan kell latniok, hogy helyük nem a kizsákmány )'ók, hanem a dolgozók mellett van. Világosan látni kell, hogy a felemelkedés egyetlen útja a szövetkezés. Epyiittes erőve! az egyház? reakció és akutéi* ok ellen Apró Antal a Szaktanács üdvöz­letét tolmácsolta. Az új szövetség számíthat — mondotta többek kö­zött — a magyar szervezett mun­kásság szövetségére és harcos együttérzésére az egyházi reakció és a kuiákok elleni harcban. Öizto. sak vagyunk benne, hogy az új szövetség munkáján ke­resztül még szervezettebb és erősebb lesz a munkás-paraszt szövetség, amely legyűrve min­den akadályt, megöl ja a népünk előtt álló új feladatokat, amely hazánkat a szocW/musfioz rí* zeti. Több üdvözlés hangzott még *1, majd szünet után Rácz Gyula mottw dotla el referátumát. A tőkéseket és nagygazda kuli* kokat szolgáló parasztegység ha* lyett most a mezőgazdasági munka sok, újonnan földhöz juttatoltak, t régi kis és középparasztok ültéi össze, hogy létrehozzák a dolgozó parasztság egységes nagy szerve., zetét, hogy hatalmas szövetsége« társunkkal, a munkásosztállyal Úi nógatva elinduljunk a dolgozó pa­rasztság boldogulásának útján. Ma a népi demokrácia utat m*- tatott a dolgozó parasztságnak Aa uj szövetségben a középparasztság,» nak is részt kell vennie. • Mindazok az eredmények, amu*, lyeket az UFOSz és FBKO$| elért, annak köszönhető, hogy * népi demokráciát olyan tapaszta­latokban gazdag párt viszi előre, mint a* MDP és ezt • pártét olyan ember vezeti, mint Ráköti Mátyás. A dolgozó magyar parasztság egy emberként száll síkra a demokrácia mellett, hogy véget vessen « Mindszenty-féle demokrácia és nép.,- ellenes tevékenységnek. A mezőgazdasági tervgazdálkoK dás elősegítése csak a termelőesz­közök létrehozása útján lehetséges, A szövetkezés kérdésében szigo­rúan az önkéntesség elvének k«K érvényesülnie. A szövetkezeti termelés megertjf? siti népünket, mert mentesíti aj kulák kizsákmányolástól. A szövetkezeti termelés bevezet«^ se lehetővé teszi az évelő takar* mánytermelés növelését és így mi állattenyésztés fejlesztését Is. Kijelentette: v , Helyünk a Szovjetunió és ■ néw demokráciák mellett van. meri csak ebben a táborban vató rész« vételünk biztosítja, hogy eddigi eredményeinket megtartsuk és továbbfejlesszük. Rácz Gyula beszámolóját a kon­gresszus résztvevői' nagy tapssal fogadták. Virágzó életet kell teremtenünk a falun É k jgfigl iöJM' 4 flf fflnfl S' M itáR, ÍKTOI ffl&a Ml ^^ESji, SWl «Sm, $2*4 fira x?H^ * Wüsí af8$M « K ®3fS W> e- ■ r™kr» rffflir / jW B jg&k y§gft_ vrja. fik jír;? |y ¥gw' líra j? j||i& &&> n^hiugfl^r ^Rsk. MTi 111 iWjffBfíi W Miskolc, 1948 december 19, vasárnap Ára 60 fillér V. évfolyam. — 295. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom