Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-13 / 289. szám

ft miskolci katolikus iriHág Mindszenty ellen tüntetett Gyáva és aljas kuláktámadás abauji parasztasszonyok ellen Irtás GATTYÁN JÁNOS, az MDP borsodmegyei bizottságának kádervezetöje Most, amikor a felülvizsgálás (harmadik hulláma befejezés előtt áll és. kezdetét veszi a széles tag­ság felülvizsgálása, megállapíthat- iuk, hogy a Politikai Bizottság ha­tározatának végrehajtását: Pártunk élcsapat jellegének megóvását nagy. jában és egészében eddigi mun­kánk során biztosítani tudtuk. A felülvizsgáló bizottságok tagjai, megértve a felülvizsgálás jelentő- »égét, örömmel és szivessn del. goztak, megtalálták azt az elvtár­si hangot, mely közelebb hozta a ieiütvizsgáltakat a bizottsághoz. A felülvizsgáló bizottságok za- ró jelentéséből kitűnik, hogy igen sok értékes elvtársunk van a Párt­ban, akik egyrészt szerénységből íélrehuzódtak, nem értve meg azt, hogy a dolgozók vezetik az orszá­got ,3 ez a vezetés nehézségeinek vállalására kötelezi becsületes, fejlődőképes elvtársainkat, másrészt nem törődnek kellőképpen sajat ■képzésükké!, nem olvasnak, nem ^ta,iáinak s így lemaradnak. A ta­nulás iránti hanyagság, mely bi­zony gyakran önteltséggel páro­sul, sok esetben épp a régi, harcos elv-társainknál tapasztalható, ügy gondolják, hogy a múlt fáradságos, nehéz küzdelmei, azok emlékei elég­ségesek a vezetéshez s nekik már nincs szükségük arra, hogy elmé­lyüljenek a munkásmozgalom tör. tünetében. A felülvizsgáló bizottság elé ke­rülő elvtársak, szinte kivétel nél­kül, -gyors ütembe'n fogtak hozzá az olvasáshoz és bizonyos „druk­kal" készüllek. Ez az izgalom és készülődés igen élesen rávilágít az elméleti felkészültség hiányossá­gaira, mutatja, hogy az elvtársak milyen keveset foglalkoztak a nél­külözhetetlen fegyver használatá­nak megtanulásává], a marxizmus. Uninizmus elméletével« A felülvizsgálás során igen k-> mely pozitívum kristályosodott ki: a Pált iránti őszinteség. Az elv­társak egy-két esettől eltekintve — őszintén, becsületesen -.hald­iák a múltbeli magatartáv,koan, életükben megtörtént hibákat/ ame­lyeket a munkásosztállyal szem­ben elkövettek. Önkritikát gyeko- roitek, önként tárták fel az akkor öntudatlanul elkövetett hibákat. S ez az őszinteség biztosilék ar­ra, hogy most már tisztábban lát­va, komoly harcosaivá váljanak mozgalmunknak. Persze, akik sú­lyosan vétettek a munkásosztály ellen, azoknak nincs helyük a párt. ■ ban. Itt mutatkozik, e felülvizsgá­lásnál, helyesebben a felülvizsgálás határozatának végrehajtásánál egy komoly gyengeség. Az, hogy az elvtársak nem értik meg egyes párttagok kizárásának indokait és jelentőségét Nemcsak azok kerül­nek ki a párttagok sorából, akik i nyilvánvaló, kézzelfogható módon ; Szembehelyezkedve Pártunk politi­kájával, támadták a demokráciát, hanem azoknak sincs helyük a Pártban, kik baloldaliaknak tüntet­ték fel ugyan magukat, látszólag elragadva Pártunk szervezeti sza. bályzatát, de lényegében nem *e­I gítetlék, sőt magatartásukkal j gyengítették Pártunk fejlődését s ezzel a reakciót erősítették. Ezért van nagy jelentősége a taggyűléseknek, amelyeken a párt- szervezet tagjainak aktívan, cselek­vőig kell résztvenniök egy-egy kizárás, visszaminősítés, evagy a párttagságban meghagyandókról szóló vitában. A munkásosztály harca egy új társadalomért nem alapulhat érzelmi kapcsolatokon, nem befolyásolhatja a Párt aktívá­ját, harcosát jóbaráti, avagy jó szomszédi viszony az egy-egy tag­gánek meghagyása, vagy elve­vése kérdésében. Aki tevőlegesen nem vesz részt a pártmunkában, nem őszinte a Párthoz, egyéni, ön­ző érdekeket szolgál, tagságával ezeket akarja kielégíteni, nem maradhat a Párt tagja. Természetesen, a Becsületes, szorgalmas, az osztályhoz, a Párt. hoz hű elvtársakat, ha eddig ^ nem fordítottak gondot a tanulásra’ tag­jelöltté kell visszaminősíteni, ezzel egyrészt figyelmeztetjük’ mulasztá­saira, másrészt lehetőséget adunk mulasztásai pótlására. Az egyik taggyűlésen komoly funkcióban lé­vő elvtársunk a visszaminősítés! határozat után őszinte, becsületes önkritikát gyakorolt a taggyűlés előtt. Kijelentette: igazságosnak tartja a visszaminősítést, mert va­lóban elmulasztotta egyik legna­gyobb kötelességét, a tanulást. Másik komoly pozitívuma a Po­litikai Bizottság határozatának, hogy az üzemekben, a földeken dolgozó elvtársak közül mind töb­ben felcserélik szerszámaikat a tol­lal, mert mind többen és többen érzik, annak ■ szükségességét, hogy — olykor kevesebb fizetésért is — vállalják a különböző pozíciók be­töltését s az azzal járó vezetés gondjait. Bár sok helyen falusi elvtársaink még nem ismerik kellőképpen a szövetkezés fontosságát, annak előnyeit, mégis, általában, örvende. tes tényként állapíthatjuk meg, hogy az eddigi eredmények hatása a'att lelkesen, örömmel, szívós munkával építik erősítik a szövet­kezeteket. Ez egyben a falu kizsák. rnányolói elleni harc, a klerikális befolyás elleni küzdelem erősítéséi is jelenti. Komoly hiányosság tapasztalható a szakszervezeti káderek képzett­sége, munkássága terén. Pártszer­vezeteink s a szakszervezetben dol­gozó elvtársaink egyik legfonto­sabb feladatának kel! lennie a szak- szervezeti funkcionáriusok helyes kiválasztása és rendszeres oktatái sa. Igen fóntos feladatot óid meg az átszervezett és átszervezés alatt álló ipari szakszervezet, feladatait azonban csak-úgy tudja megoldani, ha végre a .szakszervezeten beiül is helyes ' káderpolitika fejlődik ki. Minden párttagnak át keli hatód­nia annak tudatával, hogy Pártunk a szocializmusért vívott harcban élen jár s ez komoly kötelezettsége­ket ró az elvtársakra. Mindenki­nek képességei szerint, tehetségé- hez mérten ré«7* kell vemV a ha­Rákosi Mátyás nyilatkozata a Rudo Pravóban AMftwtscsdHiMTtiitaMferMa 16 har&tsaga $z6K(stghci meinet A Csehszlovák Kommunis­ta Párt központi lapja, a Rude Pravó közli Rákosi Má­tyás miniszterelnökhelyettes, az MDP főtitkárának a lap számára adott nyilatkozatát a magyar-csehszlovák (kap­csolatokról. Rákosi Mátyás a feltett kérdésekre válaszolva kije­lentette, hogy a csehszlová­kiai magyarok állampolgár­ságát visszaállító törvény kétségkívül igen jelentéke nyen előmozdítja a Magyar- ország és Csehszlovákia kö­zötti baráti kapcsolatokat. Megértettük, hogy a cseh­szlovák nép bizonyos vára­kozó tartózkodást, bizonyos jogosult aggodalmat tanúsí­tott a magyar sovinizmussal szemben mindaddig, amíg Magyarországon nem dőlt el véglegesen a harc a népi de­mokrácia ésa reakció között. Ez természetesen visszatük­röződött a szlovákiai magya­rok helyzetén is. Az új csehszlovák törvény nyomán most meg van a lehetőség arra, hogy a szlovákiai magyarok kér­dése demokratikus szellem­ben megoldódjék. Szövetséggé fejlődhetik-e ez az együttműködés? — volt a következő kérdés- A két népi demokrácia jó együttműködése, mint a szlovákiai magyarok hely­zetének javulása a Ma­gyarország és Csehszlová­kia közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötéséhez vezethet — válaszolta Rákosi Má­tyás. Majd a következő kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a gazdasági együttműködés alátámasztja és kiegészíti az ilyen szövetséget. A Horthy- rendszer idején Magyaror­szág és Csehszlovákia hűi nyílt, hol titkos gazdasági háborút folytatott egymással. Most ennek az ellenkezőjére kell törekednünk. A magyarországi szlová­kok ügyében feltett kérésre Rákosi Myás kijelentette, hogy a magyar kormány biz­tosítja a szlovákiai magyarom minden demokratikus jogát. Ezek között természetesen á szabad nyelvhasználat, a sza­bad szervezkedés, a sajtósza­badság és a gazdasági tevé­kenység szabadságát is. A magyar népi deinokri* cia feladatai után érdeklődött ezután a tudósító. Rákosi Mátyás így válaJ szolt: — A magyar demokrácia nak most az a feladata* hogy befejezze a 3 éves ter< vet, megkezdje a szocializ­mus kiépítését a falvakba és fokozza a harcot az egy* hz mögé bújt reakció ellen. Magyarország pozitiv sze­repet játszik a békéért folytatott küzdelemben — fejezte be nyilatkozatát RáJ kosi Mátyás. — Magyar- ország hű és cselekvő har* cosa annak a tábornak, amely felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió veze> tése alatt szembehelyezke« dik az imperialista háborúd uszítókkal, akik újra fai akarják éleszteni a fásiz, must és fenyegetik a né pék békéjét, szabadságát éá fejlődését. Az angolszász imperialisták békebontó kísérletei miatt egyetlen kérdést sem tudott megoldani az UNO szombaton bezárult közgyűlése Az UNO közgyűlése szom­baton este véget ért- Három hónapig tartó ülésezésének igen sovány az eredménye. Ennek oka, hogy az angolszászok s az töket követő többség, a Szovjet­unió s a népi demokráciák következetes békés törekvé- seit többségi szavazó gé­pükkel meghiúsították. Az UNO párisi "ülésszakának legfontosabb kérdése a ber­lini probléma vgU, amely azonban 3 hónapi tárgyalás után az amerikaiak mester­kedése következtében jófor­mán egy lépéssel sem haladt előre. Az amerikaiak még Bramuglia közvetítő szerepét is nehezítették. A Palesztinái kérdésben az UNO elvetette a Bernadotte­tervet és elvben csak fegy-l verszünetet javasoU. A görög kérdésben elfo­gadta a balkáni bizottság el­fogult jelentéséi. Az olasz gyarmatok ügyé­ben semmiféle döntés sem történt. Az ügyet a legköze­lebbi ülésszakon tűzik napi­rendre. Az atomenergia ügyében az amerikai többség rend­kívül bonyolult és a gya­korlatban rnegvalósíthafat lan nemzetköri ellenőrzést javasolt, hogy elkerülje az atomfegyverek használatá­nak megtiltását. A lefegyverzés terén sem értek el eredményt, sőt elve­tették a lefegyverzésre vo­natkozó szovjet indítványt. Az új tagok felvételével kapcsolatban csak annyi töcr ■tént, hógy a Biztonsági Ta« nácsban újból megvizsgálják a felvételi kérelmeket. A vétó kérdésében sem ju­tottak végleges határozatra Az UNO párisi ülésszak* egyébként 81 napig tar tott, 71 tényleges munka­nappal- 50 plenáris ülései 275 kiküldött és 138 pótkf küldött vett részt. A bizottságok és albizottsi gok 568 ülést tartottak. Ai üléseken mintegy 2ÖÖ0 újság és sajtóhírszolgilat képvi' setlette magát es ezeknek al UNO sajtószolgálata 150.00$ oldal terjedelmű okmányt bői csátott -rendelkezésükre. Az ülésszak az ÜNOnaJ 2,315.000 dollárjába került < talmas munkában Az a mód. azon- j helytelen. Ezen. a téren is tervsze- ban, ahogy egyes elvtáísaink pél - rű, céltudatos módszert kell beve- dáui a tanulást kezelik — hogy zetni, ami minden munkaterületen mond iuk minden alapképzettség jellemző a kummunistákra. nélkül a Tőkét s más nehéz marxis, j A felülvizsgálás rámutat az elv. ta-len-nict., lrnnv„rU"t olvasnak — tér*-!, hibáira s envbon utal mu­tat a hibák kiküszöbölésére. Az úfc mutatás megszívleiése és követé­se biztosítja Pártunk élesanatjelle* gét és Valósít ja meg : n! nícábbl | hogy: „a Párt tagját-«k '1 - ki* * tüntetés és dicsősé?’ FgHilvlzssálati miamiik ta&Qlsáaai Ma 10 oldal - Melléklet: Borsod! Bányász - Egész heti rádióműsor fs7Mwmmm Miskol«, 1948 d»o*mber 12, vasárnap Ara 60 fillér V. évfolyam. — 289. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom