Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-28 / 301. szám

„Lecsúsztak” a hitetlentamdsok — új tervekre készö'nek az öntudatos dolgozók a Tatárdombon, ahol karácsonyra kigyulladt a villanylámpák fénye Pár nappal ezelőtt egy álom valósult.meg; száz dolgozó család vágy álma. Ezt a száz családot a 'körülmények kissé kijebb so. dcrták a város központjából a* u.. n. Tatárdombra. Nagyobbára vasgyári dolgozók. A régi kapi­talista szellemben vezetett vil. l'anvtelep még a felszabadulás után is azt számolgatta, mennyi hasznot hpzna ha a Tatárdombra bevezetné a villanyt. Pőrutjártek a hUetlentamúeok Amikor a Magyar Dogozók Párt- jh miskolci szervezete a harcot megindította a Tatárdomb villar.yo. »ftásáért, maguknak az ott Irtfcó dolgozóknak egy te­kintélye* része sem hitt abban, hogy ez megvalósulhat. Ä hitetlen tamások nem akartak' hinni NyirS'SándornaJj a diósgyőri pártszervezet titkárának, nem bit. tele Kerékgyártó István elvtársnak sem, de nem akartak hinni még Fe­kete Mihály főispánnak, vagy Mi- hala Gyula nagytniskolci párttitkár, nak sem, amikor ők kimondották, hogy igenis a Tatárdombnak két hónápon 'beiül, még karácsony elölt villanyvilágítása lesz. Dobos Ká­rok’ v- myszerelő, aki hitt a Párt­nak, npha- nem is párttag, már ré. febken megkezdte a pénzek ösz- Ize- Vi' ‘ését azoktól, akik házukba «he akarták vezetni a villanyt. Heti 5 forintonként szedte tőlük össze a pénzt, hogy könnyebb te­gyen az egv-egy lámpa bevezeté­sének költségét kitevő 150 forin­tokat összehozni. i 58 csalási vezettette be fgy köny- hyűszrrrél, anélkül, hogy a meg. terhelést érezte volna, lakásába a villanyt. Most aztán persze, hogy az áhm valóra vált, a hitetlen tamások esténként só­várogva néznek be azoknak a há­zaknak az ablakain, afiol villany ég' már az eddigi pák helyett. Most már ők is szeretnék bevezet­tetni az áldott fényt, de nehezebb ám egy összegben kiguberálni a 150 forintokat. A hitetlen tamások tikáraiban igy a karácsony estén füstös petróleum lámpák égtek a tiszta ragyogó villanylámpák he. tyélt. A Tatárdombiak számára* bizo­nyáré hosszú ideig feledhetetlen él­mény lesz annak a hideg decem­ber 21-ének az ünnepi hangulzte, amikor először gyulladt ki házaik­ban és utcájukon a villany fény. Kősrönjiik a demokráciának — hirdette a rögtönzött diadalkapu és hogy e'z a köszönet őszinte hála érzésből fakadt az meglátszott az összegyülekezett dolgozók arcán. Amikor Mihala Gyula, Fekete Mi. hály, Merényi Jenő, Nyirő Sándor, Keltái Árpád, Futó István és a töb­bi vendég elvtársak, akik a -'iia. nyosításért mindent elkövettek, együtt ünnepeltek a villanyoslt.isí rohammunka hős dolgozóival, ez a kis ünnep abban a szűk, de' fénybe borult kis szobában, valóban Igazi ünnep volt. — Most már látjuk, hogy amit a kommunisták kitervelnek, azt meg Is valósítják — mondották még a hitetlen tárni­sok is. A villanyfény világosságot’, gyújtott az elmékben is és e .vilá. gosság fénye mellett újabb tervek kezdtek kiérlelődni. Hiszen ha min­denben azt a szellemet követik, amit a Magyar Dogozók Pártja képvisel, akkor még sok mindent meg lehet valósítani a Tatárjóm. bon, amiről a régi világban álmod­ni sem mertek. — Bizony elkelne itt egy kultúr, ház is — mondja egyik és lelyeslően bó­lint a másik. Erről eddig álmodni sem mertek, most »már látják, hogy csak akarat és harcos ősz. t'lvöntudat kell. Jövőre meg W:et a kulturfiáz is. Lehet külön póri- helyiségük is és ha az meg van ott helyben tarthatnak szemináriu­mot, élénk pártéletet élhetnél;, fej­lődhetnek és 0 amilyen mértékben 8k maguk fej. lesztik magukat, olyan mértékben fog fejlődni a Tatárdomb és kör­nyéke is. Amikor Nyíró elvtárs közli, Fogy a Tatárdomb fejlesztésének legkö­zelebbi láncszeme az úthálózat rendbehozása lesz már nemcsak hi­szik, hánem tudják, hogy a Tatár- domb elindult a fejlődés útján és ebben nem lesz megállás addig, amíg a városnak ez a dolgozóktól lakott külterülete is nem fogja fel­öltem a városi jelleget. Szirmún fs megaiakutt a at eyysógam axövotkoxoi A dolgozó parasztok nagy érdeklődése és lelkes részvé­tele mellett tartották meg Szirmán a szövetkezetek egye­sülését kimondó gyűlést. A Hangya tagjai nagy örömmel vették tudoraásul, hogy sző vetkezőtök beolvad a FÖldm!« vesszövetkezetbe. Az új, egységes Főldrjűves­szövetkezet megteremtésében különösen Buskó József, a községi bíró és jegyző nyuj, tott nagy támogatást. N Meflufalmazfák a beszolgáltatást verseny tdelényl Járási győztesein Az edelényi járás tisztvise­lői, községi jegyzői, bírói és népszámláló biztosai nagy ér­deklődés mellett tartották meg értekezletüket Edelényben. A vármegyét dr- Balogh Ferenc alispán képviselte. Az össze­jövetelt ünnepi gyűléssé avat­ta az a körülmény, hogy ezen osztották ki a jutalmakat azoknak a dolgozó parasztok- , , nak, akik a gabonabeszoigál­petróleumom, ^tasi versenyben a legkivá­lóbb eredményeket érték el. Rejtő Qyula járási főjegyző adott hangot annak a nagyra­becsülésnek és elismerésnek, amivel az ipari munkásság és haladó értelmiség viseltetik a kimagasló teljesítményt nyúj­tó dolgozó parasztok iránt. — Munkájuk, magatartásuk szol­gáljon példaképül a járás va­lamennyi dolgozójának. Dr. Balogh Ferenc alispán a me­gye, Szikszai László az MDP járási bizottsága nevében üd­vözölte a kiváló gazdákat, akiknek Galkó Lajos minta­gazda adta át a 100—100 fo­rint pénzjutalmat: Lipták József Edelény 1200, Kovács György Edelény 854, P, Dicházi János Szalonna 928, Bencze Bertalan Han gács 746, Csordás Lajos Han gács 729, Sztari Bálint Dü- vény 696, Bafzsó Kálmán Lak 600, Szarka bajos Dövény 586, Boholy Márton Dövény 570 és Nagy József Borsod 560 százalékosan teljesítette beszolgáltatást kötelezettségét s'részesült ezért jutalomban. Baráti szövetségre lépnek a prágai és miskolci jogakadémia hallgatói Kedves meglepetésben volt’amilyen együttműködés csak része a napokban a miskolci Jogakadémia hallgatóinak- — Prágában feladott levelet kéz­besített címükre a posta. A prágai joghallgatók jelentkez- tek a magyar nyelven megírt levélben meleg baráti üdvöz­léssel. Kifejezik benne szándé­kukat, hogy állandó szoros kapcsolatba kívánnak _ lépni miskolci kartársaikkal. Ä rend­szeres levélváltás mellett ha­vonta megküldik szaklapjukat a Predvojt, s időközönként diákcserével akarják közel­hozni egymáshoz a két inté­zetet és növendékeit. Egy-egv csoport ellátogat majd Mis­kolcra, a miskolci jogászok is felkeresik majd prágai kar­társaikat. Az őszinte baráti érzésről tanúskodó meleghangú levélre a miskolci jogászok az alábbi levéllel válaszoltak: Örömmel vettük hozzánk intézett soraitokat és boldo- gan szorítjuk meg felénk nyuj- tott baráti jobbotokat. Az elmúlt 25 esztendős reak­ció a inagp ólirredentizmusá- vaj, amely kizárólag egy feu- dalista osztály érdekeit szol­gálta, a két szomszédos nem­zet fiait egymással szembe­állította s még csak a tehető­ségét sem adta meg, hogy e két nemzet ifjúsága baráti kapcsolatokat létesítsen. A ti és a mi ifjúságunknak a feladata, hogy ezt a mester­ségesen felállított falat te döntse és megteremtse azt '< szoros baráti együttműködést, Ez nem fehér, krétás őztől kiszaggatott part. Ez csak nap. Sok nép Es a napon a Volga me’lett, kar.l'v-in Annuskával kigombolt nyfkl: H Jáska áll. Annuska ide-oda cSápkóíl kezecskéivel gügyög és eibílja Jáska fülét. Ne rrssza'lcodj .kisleányom, ne rosszalkodj... Nézd csak ott anya! Mint valami viza a sötét, vízben, Bgv Csapkod Szleska a Volgában. Kú'.Clijl.'zkotUjc és lábaival, mintha asz'aiyok lennének, veri a vlz*et. Vizese lopok spriccelnek a magasba, a víz/habzik és a hab mint fiatal jég úszik lefelé míg szétoszlik. Szleska háta csillog a vízben, egy fehér folt és a hálán gerince hcsz- szában sötét barázda húzódik. Es amikor Szleska, mint valami- félti, karkuval. csapkodva,- a. partról a vízbe v.eti magát, ez a barázda meghajlik gerincénél és ide-oda Inog. C! Jóska! —' kiáltja —• Jáska! Olyan .meleg a vízi.Jáska, brr! — a vizet' magasra spricceli. — Ültesd fe Anmiskát és gyere úszni! Jáska leültette A,nnuskát a par­ton Szleska ruhái mellé, apró két fehér, piros, a víztől laposra mo­sott köveket keresett és odaszórta Annuskáhak: — Játsszál velük kisleányom! Annuska kezecskéivel a kövek után nyúlt és bedugta szájába. — Ej, kisleányom nem úgy... ez bem kalács. A Volgáról hangosan lraüatszik: *) Részlet a szerző „Virágzó PAUFJOROV: ÖRVÉNY­— Jáska! — Mindgyárt jövök. — Annus. kához: — Játsszál egy kicsit. Ismét odaszórta a kövecskéket. .Annuska nevetett, a nevetéstől ol­dalra dőlt, a nap sütött és álom zárta le szemeit. Jáska'ledobta nad­rágját, ingét és hangosan felkiált, va, mint valami ágyúgolyó vetette bele magát a Volgába. Hatalmas vízoszlop spriccelt a magasba és r agyogott napon. Jáska felme­rült, karjaival nagy tempókat véve gyorsan utolérte Szteskáí. — Na gyere utánam! Gyere utá­nam! Szteska! Gyere utánam! Két viza úszott át a Volgán, ke. zukkel hasították a- vizet és -mind messzebb és messzebb, távolodtak. Habos víz húzódott utánuk. Néhány pillanat múlva eltűntek a fehér' há­tak és csak két fej ringatózott a Volga szürkéskék hátán, mint két bója. Ne maradj el! — repült tisztán és csengőén, közel a vízhez, akár­csak a kacsa, Jáska hívása. — Ne maradj ék Még tovább. A két fej emelkedik és síílyed a Volga nyugodt tükré­nek áramlásaiban, már többé nem bóják, hanem csak két apró, sötéf pont. Most megfordulnak, lát d le­het, hogy karjuk megvillan. Járka hátára fekszik, lábaival veri a vi­liit’ c. regényéből" (Szikra-kiadás; ízet; egykerekes gőzös. Szteska ol­dalával hasítja a vizet és a két fej visszafelé mozog apart felé — egészen egyedül napos ágyban. Egészen közel a parthoz, talán tíz méternyire, ahol az örvény )o_ rogva b^.\>rékol, Jáska kiemel­kedik a vízből, hogy barna melle is látszik és egyet kiált: — Hó-ó?' Es a víz alá merül. Szteska to­vább dolgozik, karjával, nevet és körülnéz. OH, ahol Jáska a víz alá merült, hólyagok szállnak fel. Lustán oszlik el a hab. „Hol fog felmerülni? Ott? Hova usszon, hogy a víz forgásába meg­fogja? Nem, oda. De lehel, hogy éppen alattam.” —_ Megiordult a vízben, vá‘Í3, hogy Jáska felmerüljön, aztán gyorsan a partra úszott. Mikor már közel volt a parthoz, szive a ré­mülettől hirtelen megremegett. „Ilyen hosszú ideig?" Állva marad, kezeit lassan a víz. be meríti, megfordul, nézi a he­lyét, aho! Jáska a víz alá merült. Hirtelen szíve dobogni kezd. A part felé fordul és kiállt: — Jáska! — és még hangosab. ka ajkai szétnyílnak, örömet várdan ban, áthalóbban — Jáska! Istene n! f suttog Jáska hallgatagon nyomja Kezei yiem mozognak, miitf.hj va- { szót ajkaival Szteska suttogását é» laki a víz alaít megfogta volna és magasra emeli* karjaiban. A napon nem engedné. A part közel van. e megvillan Szteska napbarnított parton Annuska fekszik, sütteti a . '-este. nappal oldalát... J A parton Anr.uska szunnyadt.. Szteska mindert erejét tnegfe. szíti. Karjaival dolgozik, a part felé igyekszik. Már ott is van. A!á«n- gedi lábait, talaj után tapogatózik, de a víz ajkáig ér és beomlik ijed. ségtől kinyílt szájába. Felemeli fe­jét, hátraveti, az áramlat húzza, nem tudja ’magát lábán tartani. Felkiált, ellöki magát lábaival, úszik és úgy érzi, mintha egy egész év, egy örökkévalóság telt volna el. — Jáska! — és aztán elnyujtcL ian — Istenem! Emberek! — és egészen kétségbeesve — Istenem! — Mi az? — és a lábainál Jáska merül fel. — Mi az? és arca széles nevetésre húzódik. Szteska karjával átölelei Jáska nyakát. — Mégijedtem.... már azt hit­tem... Az áramlat egészen szorosan kö­zel sodorta hozzá Jáska testét. Ez a vízben hűvös, selymes, síkos. Az érintés Szteskán új, sohasem is­mert érzéseket ébreszt. Ajkai re­megnek. szemei részegek lesznek egy új örömtől... Jáska karján az izmok olyanok, akár a hajókötelek... Szteska Jáska karjaiban fekszik, a hullámok bölcsőjében. Az áramlat csendesen remegíeti mellét. Sztes­a népi demokráciában élő nemzetek kozott fejlődhetik ki igazán. Ma, amikor az im­perialisták és a monopolkaph talisták az olyan nagy vérál­dozattal kivívott békét vészé* lyeztetik, a népi demokratikus államoknak, élükön a Szovjet, unióval, kell ezt a békét meg* Őrizni. Reméljük, hogy a mi kap* csolataínk szorosabbá tételé a két nemzet if júságának tel* jes együttműködésének lesi az alapja. A kapcsolatok létrehozásira között terveiteket mi is ma* gunkévá tesszük és erre vo­natkozólag rövid időn belől egy részletes tervet küldünk. Addig is, amíg ezen tervek alapján a közös munkát meg* indíthatjuk, már küldjük ré* szetekre a MEFESz hivatalos lapját, amit rendszeresen f,d»« gunk küldeni más ifjúsági la* pókkal együtt. örömmel üdvözöljük a prá­gai és miskolci joghallgatók baráti közeledését, amely újabb jele annak, bogy a két nép^ között egyre szorosabb baráti szövetség fejlődik k!. s a polijikai, gazdaitgi és kul­turális együttműködés, min-j szelesebb mederbe terelődik­Hirtelen halói özv. Varga Andrásné 63 éves ózdi asszony karácsofij előestéjén lakásán liirteíeh összeesett és meghalt. Orvosi vélemény szerint halálát szív1 - széihűdés okozta. Szerkesztői üzenet b. Pál Zsigmond Pereces-bánya. telep: Örülünk, hogy verseléssel H foglalkozik. Sajnos, lapunk terjé-t felme miatt verseknek ritkán tu?« dunk helyet biztosítani. Igaza vart abban, hogy a perecesi dolgozók* rak szüksége van, meg is érdem­lik a korszerűen berendezett s fMa Szerelt sportpályát. Minden bizortyá nyal. 3 éves 1 érvünk keretében ea* nek megépítésére is sor fog ke» rülni. — Hatvankét tábornoka van M*a" gyarországnak. Közülük harminc* két tábornok a honvédség kereté* ben teljesít szolgálatot, húszon* nyolc a rendőrségen, egy tűzoltó* vezérőrnagy, a hatvankettedik ped gj a letartóztatás! intézetek személy-» zetének a parancsnoka. C0RS0 lilwsiiwHúz rcfisorn December 28, 29. 30 Jame<j Mason legjobb filmje A pohár kicsordul Az angol filmgyártás büszkesége H I R\ D (5 Előadások kezdése.- hétköznap 5 és V’, vasárnap 3 5 és 7 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom