Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-22 / 297. szám
1800 tag|ai van már a Magy«r-S*ov|e8 Művelődési Társai | miskolci csaporíjánab A Magyar-Szóvjét Művelő- ismertető előadásokra, kiáll!dési Társaság miskolci csoportja Érti József titkár és ifi. Szaládnya Ferenc szervező titkár széleskörű munkájával élénk tevékenységet fejt ki, hogy a Társaság ilyen megszervez étté alakuljon át, amely a dolgozók minden rétegére kiterjed, Az MŐzMT feladata elsősorban az, hogy a társadalom minden rétege megismerkedjék a szovjet kultúrával; csak így épülhet ki szoros szellemi kapcsolat a magyar népi demokrácia s a Szovjetunió népei között. Az eddigi‘szerve/o munka eredményeképpen az MSzMT miskolci csoportjának ma már 1800 tagja van. Ez a taglétszám hétről-hétre gyarapodik egyrészt egyéni, másrészt kollektív belépések $őrán. Ez arra mutat, hogy a dolgozók ideológiai színvonalának emelésével együtt növekszik az érdeklődés a Szovjetunió kulturális, gazdasági és szociális viszonyai iránt. Az MSzMT miskolci vezetősége vasárnap délután sikerült teaestét rendezett, aminek célja áz volt, hogy a tagokat egymással megismertesse, összérnelegítve. A tóvábbi programban jelentékeny akciók szerepelnek. A Társaság az üzemekben, falvakban is előadásokat fog fásokra is% Háromhónapos orosz nyelvtanfolyamot is indítanak kezdők és haladók részére. A tanfolyam óráit hetenkint kétszer esténkint tartják. — Máris nógy érdeklődés nyilvánul meg iránta. 2564 kivégzésért — kényszermunka A müncheni nácit’arihó bíróság most tárgyaTá Johann Reichard volt német főhóhér ügyét, akinek a feljegyzéseiből megállapították, hogy a náci uralom alatt £1364 kivég. zést hajtott végre. A bíróság a vádlottat csak az ,,enyhéidben terhelt’* bűnösök csoportjába sorolta és mindössze 10 évi kényszermunkára ítélte. Könyvespolc Átszervezik a Magyar Vőrőskereszfeí A népjóléti minlsiter javaslata alapján a G. F- határozatot hozott á Magy ar Vöröskereszt átszervezéséről. A Magyar Vöröskéreszt szociális és egészségügyi intézményei, ha országos jelentőségűek, az állam, há helyi jelentőségűek, az önkormányzat hatáskörébe mennek át. Az átadást 1949 január Mg be kell fejezni. A G. F. határozata értelmében a Vöröskereszt adminisztráció- iát a jelenleginek egy harmadára kell csökkenteni. házhelyet osztottak szét a dolgozók között; Ezzél szemben még egyetlen építkezés sem indult meg a faluban- A házhelyeket ugyanis rossz helyen osztották ki s ráadásul érdekelt körök bizonytalanságot teremtettek a telkek ügye körül. Hogyan történhetett ez meg? tartani a Szovjetunió viszo-j A mintegy 50 holdat nyairol- Nagyoub programot|osztott S2éf a juHátottak kö- aotgoz ki a helyben mrtanqo j,^ a tanyák közelében s a íVágőhídnál. Tu’ajdonképpen •’már itt történt a hiba, mert éz á terület Ízlése«, szép kivitelű kisipari kézimunka cipőben akar járni, keresse tél a Cipészek Kisipari Termelő Szöveti ezetét Rékác*i iitcy 16. szém Javítások elsőrendű kivitelben, olcsó árban készülnek Miért nem építkeznek ' a mezőkeresztesi házhelyeken? A vasútállomás közelében kell telkekhez Juttatni a község dolgozóit Mezőkeresztesen ezideig 90 környékén is adhattak volna "" 1 — *-**»- J ■ házhelyeket, ha ezt a területet nem játsszoíták volna át a református egyháznak. A hosszú út ez esetben beépülhetett volna, de ami a legfontosabb, a juitatoftak közelebb kerültek volna az állomáshoz. A refonnáius egyház nem fogadta e! a falutól távoleső 50 ho'das csereingatlant, s amikor mégis igénybe vették a területet, mert nem művelték meg, a községi határozatot megfellebbezték. Ilyenformán teljes a bizonytalanság a házhely ügyében és ezért nem mutatkozik se1 holsem építkezés. Mezőkeresztes dolgozó pa rasztsága s a juttatottak érdeke azt kívánja, hogy a ref gyház fellebbezését^ mielőbb utasítsák el, bocsássák rendelkezésére a távolabb fekvő cserebirtokot s a vasútállomás közelében osszák pedig szét a házhelyeket. Ez azzal a hatással fog járni, hogy a dolgozok lényegesen előnyösebb körül* messze kiesik a forgalomból; sokkal messzebb van a vasútállomástól, mint maga a falu. Ez döntő szempont, mert a juttatottak nagyrésze vasúton jár be naponta Diósgyőrbe és ha igénybeveszik a kapott telkeket, majd egy órávai nagyobb utat ké;l begyalogolni. Fokozza a dolgozok panaszának jogosultságát az a kő- .úlrrtény, hogy a vasútállomáshoz Vezető úti nények között építkezhetnem mentén, vagy a gőzmalomi majd Nemes György: A sajtemühefy tithoi Olyan területet Világít be Nemes György, a kitűnő üj ságíró munkája, amelynek, légjóbb esetbeh Is, csak tel színi jelenségei ismeretesek a széles olvasó tábor előtt — ß sajtó szerteágazó, bonyolult gépezete, kapcsolata a gazdasági élet különböző szektoraival, már aligha. Az író Vizs* gálódásai kifejezetten a pol* gárl-kápiíalista sajtóra szorítkoznak, a Hotthy-rendszíf sajtóviszonyait tárja fel. Vb lágos, áttekinthető rendszerben, mindenki számára konv- nyfen érthető nyelvért megírt munkája értékes, tanulságos adatokkal szolgál az uralkodó nagybirtokos, nagytőkés osztály, a reakciós Köf* Hiányok S a sajtó sioroí kapcsolatairól. Megvilágítja, hogyan fűzték járszalágjukra a magyar lapok többséget a gyáriparosok, bankárok % a nftgvbirtökösok- Felfedi a kapitalista sajtó gazdasági függőségét, a sajtó Szerepét az üzleti életben. Az érdeklődők választ kapnak arra a kérdésükre: hogy kéázül az újság. A könyv foglalkozik a sajtó munkásai* val, a sajtónak az egyes iparágakkal való kapcsolataival, a sajtó dolgozóinak Szervezkedésével. Nemes György könyvében csupán a kapitalista t sajtót ölelte fel, de feltétlenül szűk Séges azoknak a mélyrehatói gyökéres változásoknak fneg- isrtiertétése is, amelyek a felszabadulással, a népi demokrácia erősödésével, különösen Rákosi Mátyás emlékez-; tes felhívása után. a magyar sajtó területének legnagyobb részén végbementek. Kívánatos lenne az egyre élesebb vonásokkal kiformálódó újtípusú, szocialista sajtó mégis* mertetése Is. (s. a.) Gömöri Jenő Tamás: „Babona, babona, tizenhórom babona A most^megindult „Minden ki Könyvtara” első, több mir négy ívnyi száma Gömöl Jenő Tamás „Babona, babom tizenhárom babona” ciqj müve: egy babonaellenes Vei ses elbeszelés koszorú. Ez a n pies, a nép nyelvén a nóphei szóló költői mű kezdeménye zést jelent a magyar költészet bem az első olyan költői mi irodalmunkban, melynek egye dűli tárgya a babona. A költi ezt mondja a nnívc elé írt b€ barangozoban: „Hallgass el, hű Lírám, befl nem most egyidőre, Egy óriás kelésbe szúr majt tolláin tőré: Gúny gombostíJhegyére tuzőrr, a Babonát, Mély Százmilliókat láthatatlaii láncként fon át.” A babona valóban a ma* gyár nép, különösen a magyai vidék s a kisváros és falu egyik legszörnyübb betegsége. A magyar nép szellemi fei* emelése el seiri képzelhető a babonától agyonfértőzöü, a babonákkal agyonterhelt riép babonátlanítása nélkül. A könyv előszavában a köR3 „az emberi élet és világ lég- glgászibb szélhámosságának’' mondja a babonát, améív nem engerí uralomra a napvilágot, A babonaellenes módszeres küzdelmet s a babófiaelleiies iskolai nevelést ajánlja a költő az előszóban a gyilkcw babona ellenszeréül. GomÖri Jenő Tamásnak e virtuóz ver- selésu éS a magyar népdalok remek egyszerűségére emlékeztető, költői erejű elbeszélő müve, amellett, hogy nagyon komoly célt szolgál: segít if* tani a babonát éá megindítójá akaf lertni egy nagyszabásúi babonaellenes mozgalomnak, egyúttal mulattató olvasmány is. AHCBÖRÉT SZÉPPÉ VAKAZbOJLJA FRANK kozmetika Szemere-atca 13. — Tel*fon; IS-82 1 1901 november végén az Orosz. KALININ országi Súociáidemokíata Munkás páll tifliszi bizottsága Batumban, az olajipar akkori jelentős központjába küldte Sztálint. A forradalmi mozgalom általános lendüleie Batumot is magával ragadta, ahot a jórészt nemzetiségi munkásokat a legkíméletlenebbül kizsákmányolták. Sztálin odaérke- zése előtt Batumban az üzemi munkásság között nem folyt igazán forradalmi munka. Ettől kezűvé azonban egyszeriben érezhetővé vált egy láthatatlan szervező erő jelenléte, amely vezette a munkásokat és egységbe fogta akcióikat. Sztálin nyomban megérkezése után szervezni kezdte ä forradalmi hár. eot és egyik sikert a másk után é’ te el. Rövid idő alatt egész sor szociáldemokrata tanulókört létesített, amelybe bevonta a ieghala- dottabh munkásokat. Különös je. ler.főséget tulajdonított q nemzeti, ségi munkások bevonásának és annak, hogy a mozgalom nemzetközi jejlege minél jobban kidomborodjék. „Firkád már! Nemsokára telkei a nap. Es ez a nap nekünk is ra- j gyogni fog!” — mondta Sztálin egy baturru szociáldemokrata szer* vénét sviiveszteréiszakáján. Ezen. a gyíüés:n alakították meg a párt ág tu mi választmányát. j Í902 januárjában Sztálin néhány i ; Sztálin, az if jú napra Tifliszbe utazott. Mint ké. »őbb kiderült, sajtógépet és há- rorhnyelvü, orosz, grzz és öimény betű-anyagot hozott magával. A Rotschiid-üzem munkásaival összeállította a gépet. A kinyomtatásra szánt felhívásokat ő maga *rta, de a nyomtatás munkájában is részt, vett. 1902 januárjában aztán kitört az első nagy munkássztráik Balumbán, amelyet februárban két további követett. Ezek a sztrájkok a munkásság győzelmével végződtek. A cári kormányt nyugtalanítani kezdte a sztrájkoló munkások szervezettsége Is szívóssága. A ba- turh' Okrana — már a sztájk kitörése előtt megállapította, bogy a szociáldemokrata mozgalom a Vá*: rósban hatalmas lendületet vett. „A ' tifliszi bizottság — fnondta a jé- í leütés — 1901 üszén propaganda * céljából városunkba küldte egyik tagját, a tifliszi papnevelde JosziF. Visszarionovies DzsUgasvili nevű ! növendékét. Az ő munkájának tud- . ható be, hogy minden batumi üzemben szocióhFftickrata szervezeteit Tétésűitek.” A rendőrség 32 sztrájkoló mun. kást letartóztatott. Másnap négy . száz tüntető követelte a rendőrigaz gatóság előtt a letartóztatottak rza- Badonbocsátását. Erre a tüntetők közül is háromszázat letartóztat* tak. Az ezt követő nagy politikai felvonulásokon azonban már három ézren vettek részt. „Az 1902 rriár- dius 9-én rendezett tüntetést sohasem felejtem el.” — Írja az akkori események egyik szemtanúja. Hatalmas munkástömegek özönlöttek el a gyüjtőfogházhoZ vezető utat; ahol a letartóztatott munkások voltak. Az egyik munkáscsoport élén ott haladt Sztálin eivtárs is. A tüntetők egészen közel mentek a katonákhoz, akik rájuk irányították lövésre kész fegyvereiket. A parancsnokuk oszlásra szólította fel a tömeget, különben paraHcsot ad a tüzelésre. Néhány munkás ingadozni kezdett. Ekkor egy dörgő hang felszólított bennünket, hqgy ne tágítsunk és követeljük még határd- zottabban a íetartóztatettak szaba- dohbocsátását. A hang Sztálin- elv- társé Volt. És a türitető tömegből senki sém hátrált. Sőt több munkás kővei kezdte dobálni a tisztet és ka'önáit. Ez a Sztálin elvtárs szervezte és vezetc’t tüntetés újabb bizonyítéka volt annak, hogy az Önkényuralom ellen csak elszánt fegyveres küzdelem vezethet győzelemre,*’ A batumi események, melyek értelmi szerzője és közvetlen irányi* tója Sztálin volt. kiirthatatlanul be- levésödtek a munkások leikébe. Sztálin vezetésével a batumi munkások rövid idő alatt hatalmas eredményeket értek el. Pedig ez a vezetés illegális volt és fonna szerint senkit séfn kötelezett semmire. De hátalmás Visszhangjuk volt a batumi eseményeknek szeiíc az országban is. 1902 áprilisában letartóztatták és a batumi fogházba záriák Sztálint. Ö azonbn a fogságból is tovább vezette a batumi sz Ciál- demokrata szervezet munkáiét. Mi- kő, a rendőrség erről értesült, 1903 áprilisában Kutáiszba Vitték. Itt a fogházban heves vitái voltak a különböző politikai irányok képviselőivel. akikkel szemben a leniíii ,,Iszkra” álláspontját védte, novemberében vis^zavitték a 190d batuévre mi fogházba, majd három száműzték Kelet-Szibériábá. De már odaárkezésé utált égy hónappal, 1904 jániiárjábáü riiög* szökött a ’szirfr'zc'.ér’ 3; és vázaiért Tifliszbe. Ott élére állt a transzkaukázusi bolsevik szervezet* nek és elkeseredett harcot folyta* toft a mensevlzmtis elltn. Rendsze* résén utazott a nagyobb ipari városokba, erősítette a bolsevikek mozgalmát és szóban és írásba« küzdött nemcsak a méhsevikek, hanem a* szociálforradalmárok, ctz anarchisták és nacionalisták ellen lx 1904 végén az „íszkra” álláspont járo helyezkedő transzkatikáziuá szervezetet hatalmas bolsevik szer* vezetté alakította ki. Ez a szerve* Zet kezdeményezte a Hí- pártkon« gresszus összehívását. Ugyanén* nek az évnek novemberében a bof* sevikok tifliszi értekezleté nagy* arányú mozgalmat határozott el á kongresszus összehívása Céljából, 1904 végén az Oroozófszági Szó* cléldémokrata Munkáspárt Kaukázusi Bizottsága a mozgalom veze* tése tél iából Bakuba küldte Sztá* Unt. Deeémberben Bakuban n olajüzemek dolgozói beszüntették a munkát. Ez a sztrájk is a munka* sok győzelmével^ végződött. A« orosz munkásmozgalom történetében először kötötték kollektiv szer. iüdést « munkások és a2 elajitze* mék tulajdonosai! „A bakul sztrájk —- írta Sztálin később — egész Oroszországban jeladás volt a di« csőségés januári és februári akciókra.”
