Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-22 / 297. szám
—-í _ -vp-•* fj Miskolc, 1948 december 22, szerda Egységesen a klerikális uszítás ellen tietek óta tart a tiltakozások 5radata, amelyekben a dolgozó ma. gyár nép legkülönbözőbb rétegei, munkások, parasztok, haladó értelmiségiek, a demokratikus katolikus tömegek döntő többsége emeli 'el szavát az ellen a veszedelmes politika ellen, amely vallásos lepelbe burkolózva a dolgozó magyar áép jogai, érdekel, négy esztendő kemény erőfeszítéseivel kivívott eredményei ellen támad. Táviratok, feliratok százai érkeztek a minisz. terelnökhöz, a közoktatásügyi miniszterhez, a Magyar Dolgozók Pártja s a többi koalíciós uárt vezetőségéhez egyazon követeléssel: Haladéktalanul vessen gátat a kormány a klerikális reakció háborús Uszításainak, a nemzet békéjét, Nyugalmát magzavaró, munkáját Akadályozó, féktelen lélekmérgezés. (lek. A napokban a katolicizmus veze- főinek Mindszentyhez intézett leveleit hozták nyilvánosságra. Mindkét levél a józan belátásra, az ér. Vek és tények megdönthetetlen logikájára támaszkodva figyeimezteíi az egyház vezetőjét, hogy az az üt, amelyre lépett és amelyen elsősorban a letűnt feudális rendszer Haszonélvezői, volt nagybirtokosok, nagytőkések, a legkülönbözőbb rendű és rangú fasiszták és reakciósok követik, az egyház römlásá. hoz, válságához vezet. ,,Magatartása azt eredményezte — olvashatjuk a kilenc ismert katolikus közéleti férfiú levelében, hogy » aisgyarországt kától.kus egyház tz elmúlt évek során illegális po. ítikai párttá vált, amelynek fede- ééke mögött az ellenforradalom erői gyülekeznek. Magatartásával nemcsak egyházunk és népi demokráciánk közötti megértést tette lehetetlenné, hanem megrontotta a katolikus tömegek lelki egy. jtégét és ezzel súlyosan veszélyezteti mind a katolikus egymás, mind B katolikus tömegek érdekeit is. • A klerikális reakció és Minö- fczeníy uszításai által kiváltott egyre erősebb hullámokat verő mozgalom — a tények döntően bizonyítják — korántsem korláto gódik a kommunistákra, vagy akár. csak a munkásosztályra. A népi demokrácia minden hive, a ma- jfyar nép minden dolgozó fia felismerte, hogy a Mindszenly vezette klerikális reakciós politika a nyugati? Imperialisták s hazai zsoldosaik malmára hajtaná a vizet — tta eredménnyel járna. Ez a politi. Ica veszélyezteti az ország függetlenségét, a nép szabadságát, négy esztendő eredményeit, egyszóva’ mindazt, amiért a felszabadulás előtt és után a dolgozó magyar nép legjobbjai annyi vért, verejtéket áldoztak. Természetes, hogy e veszély ellen egy frontba tömörültek a dolgozó magyarság tömegei pártállásra való tekintet nél. kül. A hívő katolikus tömegek, mint a megnyilatkozásokból és az említett levelekből is kitűnik, nemcsak az országot, a demokrácia vívmányait féltik a fekete reakció ellenforradalmi munkájától, hanem magát az egyházat is, amelynek érdekei elvakult vezetőinél a politikai célok és szándékok mögött mindinkább háttélbe szorulnak. A klerikális reakció sokáig azt igyekezett elhitetni, hogy a Mind- szenty-eilenes állásfoglalások kom. munista forrásból fakadnak, csakis a kommunisták állanak Mindszen- tyvel szemben. Ez az érv teljesen zátonyra futott s vajmi kevés hatást érne az el, aki még mmdig ezzel próbálkoznék. A valóság ezzel szemben az: nemcsak a kom. munisták, az egész nemzet áll Mindszentyve! s a mögéje és köréje tömörülő ama reakciós csoporttal szemben. Benne látják legfőbb reményüket, hogy visszaszerezhetik az elvesztett ezer holda. kát, ’ az. államosított nagyüzemeket, a zsíros pozíciókat, a fényes- finom úri vöápot. »Em'neneiäd pozitiv megnyilat’ozásai következtében — >:-ja Cava'lier József, Kodály Zoltán ér. Szekfű Gyula — egyházunk ma akként szerepel, mint amely vissza akarja fordftan* négy év fejlődését, meg akarja újítani a nagybirtok és a kapitalizmus hatalmát és ki .akar bennünket emelni . szövetségrendszerünk- hől. Az ilyen Irányú politikai kato* licizmus hívei s gyakran nem is katolikus vaHásu rétegei azt hiszik, hogy egyházunk fnna:t követik, amikor űi világháborúra 'zámltanak és a földön még sohasem látott tömegmészárlástót várják az evangélium szellemének a ma! rendszer romjain való men-valosuiasit«:. Ez a megáüapítás fs arra utal. hogy a klerikális reakció ma a nép esküdt ellenségeinek fedezéke, •’melybő' új íámadást akarnak intézni a népi demokrácia merdön- ‘ésere. A magyar nép azonban megbonthatatlan egységben ál’ szemben minien !lyen próbálkozással és nem kétszeres: ahogyan 1e- -embo'ta a r.eakc’ő különböző fel. ’»Érvárait. vép’eo-eson ie fog számolni a kleriká’is reakció nénplle- nes. tevékenységével is. (S. AA A kttil&d megemlékezése Sztálin születésnapjáról A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT kongresszusán Zavad- xki mondott ünnepi beszédet, Sztálin generalisszimusz 69-ik születésnapja ' alkalmából. Hangsúlyozta, a lengyel nép tudja, hogy a Sztálin generalisszimusz által irány i.ott önfeláldozó harcnak, a testvéri és baráti szovjet politikának köszön. Heti Lengyelország felszabadulását in határainak sérthetetlenségét CSEHSZLOVÁKIÁBAN országszerte ünnepelték Sztálin születésnapját. Gottwald köztársasági elnök és Zapatoczky miniszterelnök fidvőziő táviratot küldtek Sztálinhoz A ROMAN KORMÁNY az ösz- szes román dolgozók nevében köszöntötte Sztálint. A román lapok vezető helyen foglalkoznak Sztálin generalisszimusz születésnap, jával. A SZABAD GÖRÖG RÁDIÓ keddi adásában tolmácso’ta a demokratikus görög nép és a szabadságért harcoló görög hadsereg szívből jövő jókívánságait. A PARIS! HUMANITÉ vezető helyen kezőít cikkében a do'gozö francia nép szilárd és hűséges barátságát tolmácsolja a szociaiiz mus nagymestere iránt. Ära 60 fillér V. évfolyam. — 297. szám. RnUaikn mir teljes a pisili Csangkalsek feladta a Sárga folyó vonalót Nankingból érkező jelentés szerint a Kuomintang új védelmi vonalát Nanking efőtt közvetlenül a Jangce folyóhoz vonják vissza. A Kuomintangíőparancsnoksága végleg feladja a Sárga folyó mentén húzódó védelmi vonalát. A főha liszállást a Jangce déli partjára helyezik át. Nankingban tetőfokára hágott a fejveszieítség, midőn elterjedt a híre, hogy a felszabadító csapatok két-három osztaga már nyolckilométernyire közelítette meg a várost. Tiendni jelentés szerint a néphadsereg elfoglalta az északnyugati külvárost és már csak 3 mérföldny're van a város központjától. Thorez nagyjelentőségű nyilatkozata: fl bélmzpiein saprói-nsprű isi. Franciaorszásban és az egész viiápn Thorez a Francia Kommunista Párt főtitkára az amerikai Rádió Press Service munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem érii, miérí van az, hogy a megnövekedett ipari termelés, a jó- terrnés és a „Marsball-segítság" ellenére a nyomor egyre nagyobb és a költségvetési hiány egyre nagyobb Franciaországban. A többi kérdésre Thorez kijelentett:* hogy az amerikai Marsháll-tervet ellenzik. de ez nem jelenti azt, hogy az amerikai segítség elvét elvetjük. Franciaországnak szüksége van se. gíi^égre, mert nagyon le.’ycu'S't á háborúban, Amerika viszont szerencséjére nines ilyen helyzetben. A Marshall-terv azonban Francia- ország gazdasági és politikai érdekeit sérti és mejt akarja szün. tetni a német jóvátételt, továbbá Franciaországot háborús tömbbe akarja kényszeríteni. Mi azt szerettük volna, hogy ez amerikai segítséget az egyesült nemzetek keretében működő gazdasági bizottság szavazta volna meg.. Az a tény, hogy a Marshall-terven kívül nincs amerikai segítség, bizonyítja a Marshall-terv politikai jellegét. A Marshall-terv keretében egyéb ként olyan árukat juttatnak Franciaországnak, amire nincs szüksége. Megakadályozza ugyan akkor, hogy a Ruhr.vidékről kapjon szenet, ami jóvátétel címén megilletné. A Marshall-terv politikai jellegét a londoni és brüsszeli szerződésben előírt közős vezérkar és közös stratégia is bizonyítja. I Arra a kérdésre, hogy a kom. ’munisták és a többi erőcsoportok közötti ideológiai háború meg- ! szünne.e, ha a nagyhatalmak között az UNO-ban újra helyreállna az egység, Thorez azt felelte, hogy az ellentétek nem elvi jellegűek. Világos, hogy az általános helyzet jobb lenne, ha a nagyhatalmak, amelyek együtt vívták a Hitler elleni há. borút, megegyeznének a békében, is. A békemozgalom napjól-napra nő mind Franciaországban, m'nd az egész világon. Thorez végül le. szögezte, a francia kommunis.ák céija a demokratikus egységkoN mány megalakítása, a francia biz. tonság megőrzése és a jóvátétel behajtása. A kommunisták hajlandók mindazokkal együttműködni^ akik ebben egyetértenek velünk. Grenoblé újonnan megválasztott városi tanácsa Perinotot, a kora. munista párt titkárát választolt« meg a város polgármesterévé. Sikerrel érnek el az indonéz ssabadslahsrcosoii A Reuter iroda singapuri jelentése szerint a Gyogyo- I.»arta, az indonéz főváros egyrészéből kiverték a holland ka. íonaságot. Keletinuonézjában is erősödik az ellenállás. Java' ban több helyen harc folyik. Az Indonéz köztársasági haderő jelentése szerint Surabaja környékén a köztársasági csapatok sikereket értek el ésbehatoltak holland területre. A holland KP felhívása A Holland Kommunista Párt végrehajtó bizottsága felhívást intézett az ország dolgozóihoz, hogy minden erejükkel lépjenek fel az indonéziai gyarmati háború ellen. Felhív minden dolgozót, foglaljon állást a kormány ellen, ne adjon egyetlen fillért, egyetlen katonát sem arra, hogy a kormány gyarmati háborúját folytathassa. A kormány gyarmati háborús politikáját a béke politikájának kell fel* váltani. Hollandia több városában tömegtüntetések voltak a kormány háborús politikája ellen- Az amszterdami dokk; munkások és több gyárüzem dolgozói tiltakozásuk megszüntették a munkát. M inip€ri@H§fd§í nem öüarnsií meneteiéit! — állapítja meg a szovjet külügym.nisztérium leleplező kiadványa A berlini szovjet tájékoztató iroda Bramugiia december 7-iki nyilatkozatával kapcsolatban átfo. gó jelentést adott ki az úgynevezett berlini kérdésről. A jelentés szerint a Szovjetunió külügyminisztériuma a nemrég kiadott »A Szovjetunió és a berlini kérdés« című okmánygyüjteményé- ben rész'etesen és tárgyilagosai vázolta azokat az eseményeket és fejleményeket, amelyek Berlinben és egész Németországban a mos? uralkodó helyzethez vezettek Ezek az okmányok világosan mutatják, hogy a nyugati megszálló hatalmak régóta és következetesen Né. meíország ket.északitására irányuló politikát folytatnak és Bér. tin kettészakítása csak egy láncszeme ennek a politikának.. Az úgynevezett berlini kérdést a nyugati megszálló hatalmak mesterségesen idézték elő, hogy eltereljék a figyelmet politikájuk igazi jellegéről. A szovjet jegyzék rámutat arra: a nyugati megszálló hatalmak népellénes politikájukkal szemben cíhnálló berliniek elenére Berlin nyugati övezetében az elnyomó és terroríntézkedé-el: egész sorozatát hajtották végre. Visszautasították a szovjet mega szál.ó kormányzat java-Iatát az egész Berlin területén b-tartandó demokratikus választásokat és ehelyett külön választásokat tartottak a város nyugati övezetében a megfélemlítés és a tér« ror légkörében. A nyugati hatalmak magatartásukkal bebizonyították, hogy egyáltalában nem érdekli őket az együtt, működés a Szovjetunióval. Vonakodnak minden megegyezéstől, mert jól tudják, hogy a megegyezés lehetetlenné tenné az agresszió jegyében álló politikájukat.
