Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)
1948-11-22 / 271. szám
35 millió forintra rug a termelés mennyiségi és minőségi emelését, hatalmas bányaíejlesztési és szociális beruházásokat irányoz e'ő a borsodi iziiipari ipzplóiii fii m terve , 4 Nagyjelentőségű munkát fűje* zett lie a borsodi szénipari igöz. gittóság. Elkészítette a borsodi szénmedence jövő évi terveit s pontosan a kitűzött határidőié fel „ Á'üldte aj központhoz. Mind termelési, mind szociális .Vonatkozásokban nagy lépésükkel í ' ‘ viszi előre a terv, a dolgozók jóié* 1 tét és megveti alapját az 3 éves *■ ■: tervnek. Egyik legfontosabb célkitűzése a termelés emelése. .Míg ebben az evben a borsodi bányák napi Szén* termelése 787 vagon volt, áz egész éwe számított mennyiség 33 millió 200 ezer métermázsa, a jjövS évben a napi termelés ; S85 vagon lesz egész évre »'zi- mftva púiig 25 millió 2QU ezer métermázsa. Eme|ik a kitermelt szén minőségét. 1 A palatartalmat az idei 5 százalék helyett a felére csökkentik. Lenyomják az önköltségi árat, « jelenlegi mázsánkinti 7.9S forint helyett 7.8! forint lesz a „kerakSItsie", 35 millió forint termelési óftsiociállsbenibáEósokra Árról Is gondoskodik a terv, hogy megteremtse feltételeit a termelés további fokozásának. Hatalmas beruházásokat irányozott elő» «melyeknek végösszege majd 35 millió forint. Bányászati beruházásokra 5 .millió 700 ezer forintot fordítanak, gépészeti felujításra és beszerzésre 17 millió 472 ezer forintot. Ezeknek segítségévei modern művelési módokra térnek ái és fokozatosan kiszorítják a kézi erővel végzett munkát. Javítják, gyorsítják a szállítóberendezések működését» ami nemcsak idő, — hanem nagy pénzmegtakarítást is jelent, Uj osztályozókat állítanak fel, modernizálják a régiek fűszere, lését. Nagyszabású aknamélyi.ésc- két végeznek, üzemi építkezéseket kezdenek. Nem hanyagolja el a terv a bá* nyászdolgvzók szociális és kulturális igényeinek kielégítését sem. Erre a célra rendkívül Jelentékeny összegeket irányoztak elő, ami az életszínvonal emelkedését jelenti. Mintegy 10 millió forint jut a célra. Iskolák, lakóházak, Tízvezetékek a bányatelepeknek Fokozzzák a lakótelepek építkezését is. 2 és fél millió forintból szép modern otthonokat teremtenek. A diósgyőri nemzeti bányavállalat három kétlakásos házat épít, a sajómeHéki 14 kétlakásos, 2 tizennégylakásos házat és 2 üt- venszernélyes laktanyái. Ózd környékén egy 8 lakásos, 3 négylakásos házat és egy 50 személyes laktanyát emelnek. A diósgyőri vállalat Lyukón ú.i iskolát épít. Perecesen pedig ovo. elát. A sajómeHéki 0 iskolát bővít, 12 tanítóiokást épít hozzájuk. Özei vidéké 5 iskolabővítést-és - 1-6 tai.i- tólakás létesítését Vettek tervbe. Kulturális célokra összesen 3 millió 300 ezer forintot állítottak be. A SZJCI: « nw.sfcozásu .. ,CS-’ menyek értéke 3 és : fél millió forint lesz, amelyből nagyrészt a bányatelepek vízellátását fedezik; Perecesen vízvezetéket építenek, a sajómelléki nemzeti vállalat pedig 7 telep vízvezetékének elkészítése mellett 2 rrtunkásfürdűt is létesít. Ózd környékén 6 lakótelep juí vízvezetékhez, egy telep pedig rmmkásfürdőt is kap. © A tervek némileg talán még a lehetőségeken túl is terjednek. A mintegy 25 és félmilliós termelési beruházásoknak majd 40 százalékát szándékoznak szociális és kulturális célokra költeni. A terv előirányzatainak felülvizsgálata után sor kerül arra, hogy a termelési beruházásokat némileg felemeljék, hogy az ötéves tervben annál nagyobb fen- düleítel indtihassanak meg a szociális és kulturális igényék ! elégítése. 1 Eltávolították a népellenes e emeket —■ egyre emelkedik a termelés a miskolci erdwfingatúság területén A miskolci erdőigazgatóság kebelében a demokratizálás élőid- jesebb folyamata március középen indult meg — viiágoSit iel 'Keresztesi' Béla, ék igazgatási osztály vezetője —» A központ 170 alk: imazottflt mozdított el, akiknek demokratikus magatartása ellen komoly kifogások merültek Lelkes verseny folyik a »legjobb erdőgazdaság« címért, a MAL LERD-től felajánlott vándordíjért is .A vándordíjai az az érdögaz* daság kapja meg, amelynek' dől* gőzéi a legtöbbel teltek az erdősítés sikeréért s a magyar erdő- gazdaság fejlődéséért. fel. Elbocsátották a MALLERD-br befurakodott v >lt csendőröket, nyugatosokat, katonatisztekét, Horthy-testö'í okét, B. listás fő* jegyzőket, korrupt alkalmazolta- /at. Voltak itt a fekete reakció meg r&gzöt; szekértolói, grófi lakájok, régi nagybirtokosok uszályíiordo- zót. Elbocsátásuk titán megindul, halott az egészséges demokratikus élet, a zavartalan termelés. Az érdögononokságok között is megindult a demokratizálódás foPiszkos irhabundáját vegyileg tökéletesen tisztítom és ujrafettem Kopott szőrmebundáját és egyéb szőrmék festését, tisztítását, nyersbőrök kikészítését vállalom. rfl7 1 szórmeklkészftó és fest6 T U iá 1 Lévay u. 31. Népkerfoél 214 tenjfekSzpaBt oívosí ellátása lyamafa. Hárem olyan erdőgondnakság van már, ahol vdlt erdész a vezető Buzga'ommal, szorgalommá), pontosan ellátják hivatali" teendőik ű. Személyesen ellenőriznek és vezetnek minden munkál,' kitűnőé.’ beváltak. A haladni nem tudó erdőgondnokok hciyére a főiskoláról került fiatal, haladó szellemű erdőméi nökök kerülnek, akik a népi demokrácia széliemében viszik a munkaversenyt, hogy az ő erdőgondnokságuk nyerje ei a »legjobb erdőgondnokság« címet. A kormány hivatalos programmá tűzte ki a tanyaközpontok felállítás sát. A népjóléti minisztérium a (anyák egészségügyi ellátását szervezi új 7» a tanyaközpontokban. Ez a Hatalmas egészségügyi munka másfélmillió tanyai lakost érint» akik 6 millió katasztrülis hold te- rülefen szétszórtain élnek. A népjóléti minisztérium -214 tanyakor- pontban megszervezi az orvosi ki. szállásokat. Folyamatban van 43— 50 tanyai orvosi állás felállítása, ezenfelül tárgyalások folynak' 30 lányai bá beállás megszervezesöre. Szó van 10 tanyai orvoslakás fel* építéséről is. Ilymódcn a közpon- toktól távoleső íanvái lakosáig egészségügyi ellátását biztosítják.” Tizenketten kuporogtak a bezárt magtárban. Az ür lábai atari tsihorgott a hó. Az öreg Danilov 1 fázósan dörzsölte meg meztelen Sábát; a németek elvették nemez* csizmáját. »Vékony, 3zőrös lábai voltak at öregnek, csomós erekkel. Fia, Tifiwsa ütegparancsnok voll a íronton. Próbáljon meg egy ' ’ szót kiszedni az ellenség egy fijjf&l emberből, akinek a fia a ' hazáért harcol! Maxim Szavelijevics brigadir is >. Inkább meghal, minthogy eláruljon valakit. Amikor Vavelics, a pártlitkár felszólította, hogy lépjen be a pariba, ő azt telelte, .liegy arra nem méltó. »Tudod te, milyen egy kommunista leikűiete? -» Icétdezíe. Mind ami nagy, Mindaz, ami emberi, benne van. f.n úgy érzem, hogy nem vagyok Míg erős ehhez.« És nagyon megörült, amikor meghallotta, 1 hogy »pártonkívűli bolsevik« is van. »Látod — mondta —, ezt nekem találták ki.« Meliette Iván Turlicsltü volt, Szüi ke emberke. * «ki büszke volt arra, hogy ő Maxim Szavelijevics keresztapja. Tűzbe, vízbe menne érte. Így .mérte végig Vavelics mind t tíz eíribert. Egyiket a másik után, de egyiküket sem tartotta képesnek arra az aljasságra, amire *z ellenség számított. No és a ti- zenegyedi!:: Fetisz Zablikov? Ez * morgós ember mindenkivel és mindennel elégedetlen volt. Akármit is lettele a kolhozban, komoran mondta: »Újból a zsebünkre mégy..« fia Vavelics Fétisz há- . . zába ment, Fétisz kelletlenül fog-adta: »Repülőgépre gyfijtesz, vagy a négerelmek?« A párttitkár ugyanis ezidívben gyakran mondottá: »így élünk mi és most ncz- silk meg a négereket«... Fétisz nem egyszer azt kiáltotta neki: * »Mi közünk nekünk a négerek* bez« —- és kiment a teremből. — Vavelics Jenkov fölkereste az otthonában és elbeszélgetett vele arról, hogy ml az állam, az állampolgár kötelességeiről és végűi fétisz aláírta az Ivet. Tüstént bevette zsebéből a piros pénztárcát, megnyálazta az ujját és nehézkesen leszámolta a pénzt. Olyan vagy Fétisz, mint a V. ILJENKOV: FETISZ ZJABLIKOV görcs a nyírfán — mondta neki Vavelics egyszer, mikor elvesztette türelmét. A nyírfa görcse, amelyben minden réteg össze van gabaiyodva, olyan, mint az összekuszálódött fonal —. szívós, ellenálló, sem a fűrész, sem a fejsze nem vágja szét. Nem is csoda, hogy nem siketült megíaragni —• gondolta keserűen Vavelics, amikor Fétisére nézett. Fétisz pedig hol az egyik, hol a másik mellé ült, mélyen szemére húzva báránybőr kucsmáját, suttogva beszélgetett. Maxim Szavelijevics 1 elutasítóan legyintett feléje: — »Mennyéi csak« —* nmndli szigorúan, még mit ném találsz ki... Ezt mindnyájan hallották. »Rábeszéli, hogy adjanak ki engem«, gondolta Vavelics ..és felkészült az elkerülhetetlenre. Gondolta magában: »Am legyen, Vavelics! Vessél számot, mit tettél a faluért iő év alatt.« Mert az, amit telt, nem volt kevés: világos, tág istállókat épített, tanítólakást az ísko'a miié, halásztavat és tűz- fákat ültetett a tó köré. Igaz, a fühlaigakal minduntalan letörték — hiába, az asszonyokat nem lehet rendre tanítani. No és a patakiadat is ő építette. •Vavelics mégegyszer körülnézett a magtárban ülők között és eszébe Ötlött, hogy ezek az emberek mennyire mások voltak érkezése előtt. Akkoriban még Maxim Szavelijevics egy almáért Összeveszett Daniila apóval, aki bosszúból megölte Szavelijevics csirkéjét, mert átrepült a kertjébe. Hogy megváltoztak azóta c-zek az emberek. Közösen építették a hidat és hogyan szidták azt. aki a kolhoz lovát nem itatta Inc, lében! Most egy nagy, gazdag család tagjai valamennyien. És Vavelics őrült, hogy mindez az Ö kezének, szívének a műve, hogy az emberek lelkében az emberséget elültette, hogy ő becsülettel teljesítette kommunista köt élességét. Az ajtóhoz sántikált, hogy még egyszer kinézzen a résen át a szamára oly drága világba. Amint kinézett az-ajtó résein, arcát az öröm fénye világította át: úgy mosolygott, mint az apa gyermeke láttán szokott mosolyogni. Amikor eljött az ajtótól, Fétisz erősítette rá a szemét a résre es Kitekintett; Házának hólepte teteje főié egy nyírfa emelkedett. A tetőt, a nyiriát, a kutágast aranyrózsaszinü íc-ny árasztotta ti. A nap lemenőben volt. Minőén változatlan volt, mint régen és mégis újnak, ismeretlennek látta. A hó a tetőn tarka szikrákkal csillogott. A nap néha (ellángolt, narancsszínű lángot lövetve, néha elsötétedett és lilaszinűvé vált.' A varjak lábnyomai feketéitek, mint hímzés a törülközőn. A nyírfa lehajtó hosszú ágai arany esethez hasonlítottak és az égés. nyírfa egy szép iányra emlékeztetett, aki fehér gyapjukendőt borított a vállára. így szokott Tanja az utcára menni ünnepkor és minden legény utáiiaíorcjult, találgatta, vájjon kié lesz Fétisz lánya. Most nincs itt Tanja, nincs itt semmi. A németek elvitték, ki tudja hová. És csak most értette meg Fétisz, hogy milyen bcldo-. gan élt ö és csak nézett-nézett, nehezen lélegzett. Hirtelen magán érezte valaki, nek a tekintetet. Hátrafordul'» és szeme Vavelics szemével találkozott. Kemény szemek voltak ezek. Nagyok, feketék és komorak. Fétisz összerezzent: »Csak néni at- .tól fél hogy elárulom?« — gondolta zavarában s újból visszafordult a réshez. Egész élete díja a szeme lőtt játszódott, anélkül; "hogy észrevette vein"1 szépségét. Most, távolról lényük a jég a favon, nem: , hallatszik a korcso-yázó gye. ekek íhangos nevetése. Komoran áh az. iskola, amit a németek kínzókam- ravá változtattak. Döntik a kalóriák a fűzfákat a tó körül,‘mintha kevés lenne az erdőben. Mozdulatlanul áll a szélturbina, tehetetlenül ieere ztve iört szárnyait. Elaludt a ragyogó fény Icriása. mely minden kunyhóba, még az istállóba is világosságot adott. Elhallgatott a cséplőgép v dám kattogása s mintegy befagyott hajó íekeíélleU az aratjgép a mezőn. Eszébe jufoU, mennyi munkával építettek mindezt, misyen elégedetlenül morogtak sokan és oi Fétisz, mindenkinél hangosabban. Nem azért, mintha nem ertett Volna egyet azzal, de ilyen voit a természete. Szeretett ellenkezni, vitatkozni, pedig mindenk* tudta, hogy nem marad senki huta mögött a munkában. Dolgozott » tónál, a füzlákat ültette, a hidat is építette a többiekkel. Soha nem volt neki ez a munka olyan kedves és drága, mint most, a rabság keserű perceiben. És még keservesebb volt a szúró gyanú szikráját iáin! Vavelics szemében. »Nálunk a faluban mindenki kommunista« —- ezt kell mondani a németeknek -- mondotta Fétisz. De Maxim Szavelijevicsnek más volt a véleménye. Hiszen akkor a németek mindenkit meg?,neki Olyan valamit keil kigondolni, éleiben maradjanak és Vavehcset se adjak ki és á kommunizmushoz se legyenek hűtlenek, büszkeségüket se gyaiázzak meg a németek előtt. Talán — gondolta — azt kéne mondani, hogy’nincs egy kommunista se á faluban... — En már öreg vagyok, ide je meghalni — mondd ta Dánilió apó és vállalkozott arra, hogy Vaye- lics helyében 8 mondja magái kommunistának. Ezt is elvetették. Hiszen miféle köMiríünístá lehel Daniltó apó? Aüg áll a lábán. Fétisz a résen keresztíí’ nézte tovább a |íürkűfS .. féli napot- Szomjasan, teljes szívvel itta magába az elérhetetlen és ezer: oly kívánatos életet. Minden bánátival cs örömével együtt. Az áJCmi ügyekről, a négerek-51 vntó gondoskodással, a. közös mezőn való fáradhatatlan munkával, a hangos éjsZakni ülésekkel, az izületi fájdalmakkal és áz őszi lakomák mámorával. Minden ju volt ebbntf az elveszett világban... A hó csak csikorgóit a német or csizmája alatt. Fétisz csak ná- zelt-nézett a résen áj és azt gol.- dolta, hogy mindezt előbb kellett volna látni. Majd odalépett Váve- iicshez és símogatáshoz nem szokott kézével megérintette őt: — Fázol, ügye? Nesze a aész- tyűm. A Jakat megzörrent. Sorbaállították őket az iskola előtt. Mind ránézett az új tanítólakásfa és mind megismerte azt a gerendát, amelyet ő faragott. A ház lépcsőjén, egy német tiszt állott. Idősebb enioer, hideg, szürke szemekkel, megvető ránccal a szája körűi. — Kommunisták kilépni! — kiáltotta és cigarettára gyújtóit. A 12 ember mozdulatlanul álit. Fétisz szemével kereste a nyírtát és nézte a görcsös leKcte kinövést a törzsén, amely távolról varjú fészkéhez hasonlított. Görcs... Am legyen! A nyírfa görcse keményebb a tölgyfánál ! gondolta hirtelenében, ajkát mozgatva. Ebben a pillanatban újból eszébe jutott a türelmetlen kiáltás: »Kommunisták, kilépni!« Fétisz előrelépett és a tiszt szürke szemeibe nézve keményen válaszolt: — Igen, van ilyen! A tiszt kivette noteszét. —» Neve? — Fétisz szélesre nyitotta a száját, mélyen leszívta a fa! gyos levegőt és keményen felelte} — Fétisz Zabljikov. — A katonák az iskola falához vezették. Ott álit kiegyenesedve, magasabbra, vállasabbra, szebbre nőve, álit és nézte a nyírfát amin a variti fészkéhez hasonló kinövés feketéilett. Büszkén és fájdalommal keveri csodálkozással nézett rá II ember. Maxim Szavelijevics csendesen megjegyezte: — Helytállt.
