Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-10 / 261. szám

Wlácclust r 000 A szabadságharcos sajtó emlékei a miskolci sajtókiállításon A Magyar Újságírók Országos I Az átlagosan kispéldányszámú Szövetsége Északi Kerülete ren- 1(2000— ionul njságok melleit arfp. d< zcsében vasárnap deleiét 11 llipok különösei: nagy példányszám- crakor a Kossuth (Korona) kiál- ban jelentek meg. Az Országos litiu. termében megnyíló cents- nans sajtókiállítás különösen ér­dekes anyagot mutat be a már­ciusi események s a szabadság- harc korszakából. A megsárgult, megfakult ujságla.pok, hirdetmé­nyek, felhívások visszatükrözik^a /•S-as idők nagyszerű szellemét, lelkesült hangulatát, szabadság- .vígyát. f A szabad sajté születése Március 15: döntő állomás a ma­gyar sajtó történetében is. A sza­bad sajtó születésnapja. 1848 már­cius 15-én délelőtt 11 óra 30 perc­kor került ki a nyomógépből első terméke: Petőfi Sándor Nemzeti dala. majd utána a 12 pont: Mit kí­ván a magyar nemzet? Néhány órá­val később cenzurázatlanul látott napvilágot a Nemzeti Színház je­lentése, hogy a betiltott Bánk bánt előadják. Március hó 16-án. csütörtökön hagyta cl a nyomdát az első cen- zuramentes hiriap, amely később hetenkét négyszer jelent meg: a Nemzed Újság. A lap március 18-i száma röviden közölte az előző nap kimagasló jelentőségű eseményeit, a Nemzeti dalt s a 12 pontöf. Alig egy óra leforgása alatt 800 példányt kapkodtak szét belőle. 1848 március 17-től hétfő kivéte­lével minden nap megjelent a Pesti Hiriap. 1948 első felében ötezer elő­fizetője volt. 1848 március 19-én jelent meg Pálfy Albert szerkeszíé- séhen a Március Tizenötödike, Fn- nck n lapnak azért van különös je­lentősége a magyar sajtó történe­tében, mert ez volt az első újság, amelynek címét hangosan kiabálták az elárusítók. Friss Márciust ve­gyenek — kiáltották a rikkancsok. A Március Tizenötödike szólaltatta meg legkövetkezetesebben, legradi­kálisabban Petőfi s a 48-as jakobi­nusok hangját. A Munkások Újságja Ä 48-as idők egyik legjelentő­sebb lapja Táncsics Mihály Mu.nká. sok Újságja volt, amely éles hangja mialt állandóan összeülkö. zésbe kerül a kormánnyal s min­dig a megszüntetés Dnmok'.es- kardja lebegett felette. A kormány egyenest Táncsics lapjának ellensúlyozására támogatta Vas Gereben lapját, a Nép Barát­ját. A szabadságharc lapjai közül még a Köztársasági Lapokat, az Esii Lapokat, az Alföldi Hírlapot, a Debreceni Lapokat kell megemlíte­nünk. Rövid élete volt a Forrada­lom című lapnak, amelynek mind­össze egyetlen száma jelent meg. Mindezek mellett különös érdeklő­désre tarthat szántót a sajtókiállf-, táson is bemutatandó Miskolci Ér­tesítő, Szemere Bertalan lapja. 86 hírlat) és folyóirat Í84S—49-ben magyar nyelven 86 hírlap és folyóirat jelent meg az ►rsiápban. Érdekesek a részletes ízárrok is: 22 politikai napilap, 22 izépFodalmi lap. 1 humorisztikus lap, S egyházi és iskolai újság, 10 szak. lap. in vegyestartálmü és' 9 folyó­kat A németnyelvű lapokon kiviil tőr nyelven 9, szerbnyelven 7 ro­mánul 5, horvát nyelven 4 ujság jelen: meg. ____URÁN I A____ FILMSTTINHA? I November 8—10-Jg elem, gyilkosság, felté- "-«g filmie.-ek ; hétköznap 5 és 'r- ás ür.noprmp 3 5, 7 Honvédelmi Bizottmány fe|h'v,v.át (,.Az igazaké es bátraké a győze­lem’) 10.000 példányban, Kossuth Lajos hOVs ít'hívását a népfelke­lésre 30n<H) példányban függesztet­ték ki. A forrongó, vagy Háborús es ■menyek viharában élő tömegek tájé kozlatására, felvilágosítás ára egyszerűbb s hatásosabb volt a röp­lap, mint *z újság. Elsikkasztották a újjáépítésére A gazdaság rendőrség őrizetbe velte Gara Judit egyetemi hallgató- nőt, dr. Barna Arnoldnó sárospa­taki malomtulajdonost és Biumber- ger Ferenc malomvezetöt, mert 150 ezer forint célhitelt és 300 --zee forint biztosítási díját 'saját cél. jukra használták fel, holott abból a sárospataki malom kiutalt pénzt leégett malmot kellett volna újjá* építtetniök. — A ZÁRÓRA KODEX, amelyet a kereskedő társadalom nagy éra deklődéssel vár, előreláthatólag még ezen a héten megjelenik. A SZÁL AMI-UTCA és egyéb csodák Budapesten... Mit látott Magyarországon egy elfogulatlatlan amerikai újságíró ? Wallace hetilapja, a New Republic tudósítója helyszíni tapasztalatai alapján cikket írt a ma- gvaf újjáépítésről. A forradalmi fejlődés betölti a nap huszonnégy óráját, mialatt az unatkozó grófnők és méltóságák várják az amerikaikat, hogy visszaállítsák a régi , állapotokat — írja. Talán több és keményebb munkát féktettek négyzetmó terenként Magyarországba, mint Európa bármelyik or­szágába. A borzalmasan le­rombolt és ma már Jegna- gyobb részben helyreállított Budapest újjáépítése lenyű­göző. A nagyarányú fejlődést mutatja, hogy _ hetenként újabb és újabb üzemek in­dulnak meg, hogv_ a mező- gazdaság újjáéledése annyi­ra csodálatos, hogy bőség» ismét a legelső lesz az or­szágok között. A budapesti őszi vásár az amerikai látogatók százait vonzotta. A híres, „Szalámi utcában” a legkitűnőbb kol­bászok, felvágottak, húsok tömege található, de az em­bereiket itt Magyarországon jobban érdekli azoknak az alumíniumainknak bemutató­ja, melyeket magvar bauxií- ból, magyar üzemek készí­tettek- _ A ma^ar vidék is majd­nem olyan csodálatos, mint Budapest. A legkisebb sáros faluban is vasárnap délután az asszonyok és lányok olyan ruhákban sétálnak, melye« dicséretére válnának bárme­lyik iowai városnak. Olyan megelégedettség és jólét látszik, amely nem szinlelt, hanem valódi. A magyar hároméves terv első harmadai már teljesí­tették. Az első év eredmé­nyes befejezése mutatja, hogy az egész terv sikeres lesz. Az ország külkereskedel­mét nemcsak, hogv jól veze­tik, amit mutat az a tény is, hogy az 1938-asnak négy­szeresét exportálták, de sok­kal fontosabb, hogy a kiváló gazdasági vezetők, Gerő Er­nő és Vas Zoltán, egy év alatt megváltoztatták a kül­kereskedelem alapját. A nyersanyag exportálása és a készáru importálásci helyett, ebben az évben az egesz import egyhatodát nyersanyag teszi ki és 36 százalék kész- és féligkész árut fog exportálni Ma­gyarország ebben az év­ben, ellentétben az 1938. évi 44 százalékkal. A magyar iparban az ál­lamosítás is jól sikerült és az ipari termc'ésben felül­múlták az 1938-as színvona­lat. Ez magábanvéve ég\? kis forradalom, de pontosan az ellenkezője annak, ami a í_gmszéd Ausztriában történik, amerikai gyám­ság alatt. R Potronőzs EgyesiHet közgyűlése 'Ä Borsodvármegyei és Nagymis­kolci Patronázs Egyesület vasárnap tartotta évi közgyűlését. Dr. Bara­nyai Károly törvényszéki Tanácsel­nök, az egyesület elnöke ismertette az egyesület célját és rendeltetését. Az egyesület az elesettek, árvák, hontalanok és erkölcsi romlásnak kitett • egyéneket támogatja anya­gilag és erkölcsileg, hajlékot, ott­hont biztosít nekik s emberi élet­módot teremt számukra. A Huszár laktanyában elhelyezett Patronázs Fiú Ó3 Leányotthonban 70 árva, hontalan, elhagyott és erkölcsileg romlásnak kitett gyermek és fia­talkorú kap hajlékot és megfelelő nevelést. Az intézetet legalább két­százas létszámra akarják növelni. A beszámoló után Tricskó Zoltán igazgató, Szilágyi István fiúoUhon vezető, dr. Tolcsvay Lajosné leány­otthon vezető cs Török Péter fel­ügyelő letették a hivatali fogadal­mat. Ä közgyűlés ezután megválasz­totta az új tisztikart. Első illését tsrfcfta oz itj városi KB A november 6-i városi közgyű­lésen újonnan választott tagjainak, közigazgatási bizottsági tagoknak I hétfői közigazgatási bízó*, ág* ülésen kellett először megjelenniük. Az újjáalakított közigazgatási bi­zottság rendes tagjai: dr. Csorba Zoltán. Faggyas Sándor, Fülöp József, Kopácsy József, Ocskov- szky János, Országh József, Szath- tnáry János és Tóth Károlv, pói tag­jai: Csacsovszky József, Gaál György, dr. Grigássy Pál, Knebel Ferenc, Mráz Ferenc. Novotni Zol­tán, Nyirő Sándor, dr. Sásdi Ernő. Az ülésen, dr. Gáltfy Imre pol­gármester üdvözölte az új tagokat. \ bizottság nevében Fü’öo József f köszönte .meg oz üdvözlőét.- és üvegiermelésünk eredményei Ä hároméves terv megvalósítá­sának egyik alapfeltétele szénter­melésünk emelése volt. A felszcba- dulás után ugyanis napiszénterme­lésünk alig haladta meg az 1CÖÖ vagont, e korábbi 4000 vagonnal szemben. A terv ezen a téren Is nemcsak a háború okozta sebeket kellett begyógyítani, hanem sz év­tizedes rablógazdálkodás pusztítá­sait is helyre kellett hozni. Ezzel magyarázható, hogy n bányász«!! berunázások az összes beruházások mintegy 8 százalékát teszik, ami pénzben 380.000.000 forintot jelent. Az első tervévben ebből 110 milliót tel leshettünk. 1038*93 M&GJtULUÓ öt eredmény nem is maradi ei. Azt tűztük ki célul, hogy az tiső tervév végére elérjük a békebeli ter­melés t,azaz 9.3 millió tonnát, ami az 1946—47. évi 7.7 millió forma termeléssel szemben hatalmas fel­adatnak látszott. A dolgozók hős- küzdelme és a Tervhivatal taiv- r.zf-rü beruházásai azonban nemcsak teljesítették a kitűzött célt, hanem túlteljesítették.. Az 1947—48. évi eredmény 9.7 millió tonna .tehát 400.000 tonnával több, mint a há­ború előtti termelés. Magyarországnak ma már nin- jcsentk széngendjai. Háztartásaink A Köz­szen. bZAKMAGYARORSZAc Itilk°«? szav-zí^sál megválasztó ?':k ^olyannyira, hogy a fafűtésről is laz albizotságok tagjait. {célszerű széníülésre áttérni o t Igazgatási bizottság tagjai ezihán 'f’7“'r!‘ira *s bőségesen jut ahol lehet, mert ezzel olcsóbb' és nagyobb kalóriajú tüzelőanyaghoz jutunk és fabehozatalunkat is csök­kent,'. A háború talán sehol nem okozott akkora pusztítást, .mint az ablakok­ban, már ez is parancsolólag írta elő, hogy üveggyártásunkat sürgő­sen talpraállítsuk. 1938-b-m 3.6 nüiiie négyzetméter üveget termel­tünk, 194C—47-ben ezt a mennyisé­ge' már meg is közelítettük 3 I m l'ió négyzetméter üveg termelé­sével. 1947—48-ban ugyan nem ér­tük t' az első tervévre e!öiráriy- z ott 1.3 m'llió négyzetmétert, cie ! 1 áberu előtti termelést igy is alaposan (»’szárnyaltuk 4.4 milliós eredményünkkel. Elmaléban von Barsod menve területén o szimórSighögésis jutául A tisztifőorvos havi megyei je* lentése szerint október hónapban 102 skarlát megbetegedés, 581 szamárköhögéses megbetegedés törj dúlt elő A szamárköhögési járvány ,már lezajlóban van.' 21 hastífusz esetről számolt be a jelentés, mind a 21 beteget kórházba szál lítottáTc* A hatósági orvosok október fo* lyamán 147G szegénybeteget éi 11.921 biztosító intézeti betegei vizsgáltak meg. A vármegye két trwW)eteggonrfd*l zóiában első ízben 3698 egyen je* lent meg, közülük 138 bizony ulti tüdőbetegnek. 3039 szűrővizsgálat során 79 beteget emetek ki. Óktó-» ber végén azinlczetek kezelésébe!# összesen 653 tüdőbeteg állott. A két nemibeteggondozóban 59? jelentkező közül 74 Tolt beteg, az intézetek gyógykezelésében 290 beteg áll. A vármegye csaknem mindet! községében megindult az önkéntes népegészségőri tanfolyamok szer* vezési munkája. Megyei k aiferencláttoilBaall a MNDSz borsodi szervezetei Nagy esemény színhelye lesz v#a sárnap az Ipartestület nagyterme) ahol a megye öntudatos MNJS* asszonyai — mintegy 500-án —t gyűlnek össze, hogy megtárgyaljál: időszerű problémáikat, kiértékeljék az eddig végzett munkajuKsí ÍS kidolgozzák jövőbeni munkatér vü» két. Ebből az alkalomból osztják kJ a jó munkát végzett asszonyok ki« tüntetését is. A konferencia e'5* adója Sárffy Rózsa központi kiküU) dőlt lesz. A konferencia résztvevőit ünné» pélyes keretek között fogadják vad 'árnap reggel a Tiszai pályaudvari ron. p Zászlót avatott ■ VIOSz (főbizottsága Jól ‘ sikerült zászlóavaícl ünnepséget rendezett g VAOSz Nöbizottsága. A zászlóanya tisztségét Fokát! Mihályne töltötte be Az eá műsorából kiemelkedett t VAOSz zenekar Csikónál nyitánya’ és Csordás Toréi szavalata. Rozgonvi Jen3 VAOSz-íitkár mondott avat« beszédet. Hangsúlyozta, hogt a nők sokat tehetnek a da mokrácia szolgálatában. \ A műsor után tánc követi kezeit. Az est résztvevői ja hangulatban a hajnali órákig maradtak együtt. ; Elítélték ■ fasiszta spondiktátort és társait A budapesti munkásbíróság töbfif héten át tárgyalta Gidófalvv Pál fasiszta sportdiktátor és Társai bírna ügyét. Mint ismeretes, GidúfalvyélJ két jachton külföldre akartaid szökni nagymennyiségű valulávaá és arannyal. A bíróság Gyénél Györgyöt négyévi fegyhizra, Gyi nes Lászlót három és félévi íeg| házra, Gáli Endrét 18 hónapi borai tönre, dr. Gidófalvy Pált 8 Irina pld Korbuly Lászlót másfél évi bőgd Itőnre Ilélle. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom