Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-08 / 259. szám

Borsod dolgozöf tiltakoznak Mmdssenly uszításai estem Borsod dolgozói egymásután je­lentik- be íölháborodott tiltakozásu­kat az ellen a reakciós uszítás ellen, amellyel a Mindszenty bíbo­ros érsek vezette csoport igyekszik minden eszközzel megbontani a dol­gozó magyar nép békéjét és nyu­galmát. Az edelény! járás dolgozó pa­rasztsága, bányászai nevében a járási Nemzeti Bizottság küldött legutóbb' tiltakozó táviratot a kor­mányhoz. »Nem törhetjük — irjr —, hogy addig, amíg mi közsé­günkben és az egész járásban építő és alkotó munkával dolgo­zunk a népi demokrácia erősítésé­nek érdekében, addig Mindszen­ty ék a szószékből a külföldi im­perialisták népellenes politikáját hintsék szét.« »Mi, katolikus edelényi parasztok követeljük a kormánytól, hogy mielőbb tiltsa be az egyházi reak­ció politikai demonstrációit, melyet egyedül a dolgozó magyar nép felemelkedését, boldogulását akarja megakadályozni.« A MALLERD miskolci dolgozói •egutóbb tartott gyűlésükön ugyan­csak tiltakozó táviratot küldtek Dinnyésé Lajos miniszterelnök cí­mére, amelyben sürgetik, hogy a kormány vessen véget Mindszenty és környezete pol'tikai uszításá­nak. A2exsze| Tolsztoj emléke Emléktáblát helyeztek ti a moszkvai Alexe j. Tolsztoj utcá­nak orra a házára, ahol a nagy szovjet író élt és dolgozott. Az ün­nepséget K- I. Szimonov, a Szov. jel: írószövetség főtitkára nyitotta meg. Utána JogerJn, a Sz~v;ét Tu­dományos Akadémia tagja és K. A. Hédin.” író méltatta Alexej Tolsz­toj munkásságát. Feltételes megéiiélieiy Szendrőlőd és Szssdrő között A büdöskuti puszta űj gazdái már régóta kérik; hogy feltételes vasúti megállóhelyet kapjar.uk. Kér- vényüket kedvezően intézte el a közlekedési minisztérium, így a puszta feltételes megállóhely "lesz. Ketnszomei tTljáB kell haladnunk! „Ki somokkal cs a RQiiasmentökkcl Amerikából r Kadaréiig teltodt o hqzpéroléfc gewvorkl gyűlése A kiszökött hazaáruló összeesküvők Amerikában akarják apró­pénzre (helyesebben csengő dollárokra) váltani politikai aljasságu­kat. Az amerikai magyarok bőrén szeretnének élősködői, az ellenfor­radalom bűnei miatt kivándorolt magyar dolgozókból szeretnének tábort szervezni maguknak, hogy vezérkedhessenek. Persze, máris több a vezér, mint a sorkatona. A frissütetű hazaárulók közül újab­ban Sulyok Dezső, ez a visszataszító politikai kaméleon tett légutoo kísérletet, hogy maga mögé s a népi demokratikus óhaza ellen so­rakoztassa fel az amerikai magyar dolgozókat. 200 főnyi hallgatóság Heteken keresztül harangozták tragédia — mondotta —, százezer be Newyorkban a Sulyok-gyűlést Ostoba elbizakodottságukban a BüUO személy befogadására mére­tezett Central Opera House-ba hirdették meg a gyűlést. Az épü­let eiött haladó szellemű magyar munkások, úgynevezett piaette,: (munkásőrök, sztrájkorok) togad- ták a gyéren szálingózó közönsé­get, az amerikai magyar reakció főkolomposait, a fasiszta Amerikai Magyar Népszava Nyugátnémet- országbő! érkezett szerkesztőit, azok rokonait, reakciós papokat, s hasonló elemeket. A piketelők íel- iratos táblái aligha emelték a han­gulatot. »Ki Sulyokkal és a nyilas- mentőkkel. Amerikából! — Ne en­gedjétek ide a reakciós szökevé­nyeket!« Ilyen feliratok fogadták a gyűlésre, érkezőkéi. Sulyok üvöltözik Sulyok, aki az ingadozó magya­rok sokezres tömegének megjele­nésére számított, mértéktartó bí­rálatot gyakorolt a Horthy-rendszer lelett, bezzeg megjött a hangja, amikor a demokratikus Magyaror­szágot kezdte gyalázni. Sulyok úr azt a meggyőződését közölte, hogy háború nélkül aligha lehet rendezni a problémákat. newyorki magyar közül csak ilyen kevés tartotta érdemesnek, hogy Sulyok úr szívemeiö üzenetét meg­hallgassa«. Kudarcba fulladt tehát Y reakciós hazaárulók zászlóbontó kísérlete. Newyork dolgozó magyarsága tün­tető' távolmaradásával bojkottálta az Amerikai Magyar Népszava köré kirakodott horthysta, legiti­mista söpredék gyűlését. Az ame­rikai magyarság döntő többsége nem kér a hazaárulók politikájá­ból, nem kíváncsi Sulyokék, Eck- hardték, Vargáék s a nyilasokkal, tömeggyilkos háborús bűnösökkel tárgyaló Habsburg-csemete ter­veire. A hazaáruló bitangok sorsa: kudarc, megvetés, pusztulás. Budapestre utazik ? Minőségi ebédet kaphat ft. 6.60-ért a központi fekvésű ,STOP‘ espressoban BÉCSI UTCA 10 Falatozó, vendéglő, esprésso, 5 órai tánc. • Olcsó árak Szabad, öntudatos fiatalok hangja szól a miskolci ifjúság faliújságjaiból ,,... Itt az idő végre, hogy mi úttörőinek faliújságján c-zt is harcoljunk sajátra-*gunkért. suk: Az úttörők a Komszomol ifjak Minden úttörő egy olvas­tesz Kigyulladt a tény Safóecsegen Régi kívánsága teljesült a sajó- ecsegi dolgozó parasztságnak, ami­kor szombat délben ünnepélyes ke­retek között bekapcsolták a vilany- világítást. A szerelési munkálatok a 3 éves terv kertiében készültek el, a vezeték a diósgyőri vasgyár­ból hozza az áramot. Kivétel nél­kül valamennyi parasztházban be­vezették a villanyvilágítást, rövide­sen sor kerül az új munkástelep villamosítására is. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a város közüzemi szabály­rendelete kihirdetést nyert. Városi Tanács. voltak; nekünk az ö nyomdo­kaikon kell haladnunk, élen kell járnunk a munkában” — olvashatjuk- a Tóth Pál leány­gimnázium faliújságján az Ipar- testületben a nagysikerű Komszö- mol-kiállitásorj. Tamás Mária, a Tóth Pál líceum III. B. osztályos növendéke e kö* vetkezőket vetette papírra: ..Fel­adatunk a Komszomol ifjúságának feladatával megegyezik. A 30 éves Komszomol példáját követve a legfőbb tanulságot1 meríthetjük, hogyan olakítlíátjuk életünket ügy, hogy abban az egyén érdeke azo­nos legyen a közösségével. A demokrácia eszméinek m*g- valósítása nem segítség nélkül történik. Mellettünk áll a Ma­gyar Dolgozók Parija, ezenkívül az egész magyar nép. Csak akarni kell. Mb akik rf ezo- cialisla eszmék örökösei vagyunk, ükarjuk és vallatjuk a harcot.” Ahány faliújságot, ahány sort elolvasunk, mindegyikből az ón tű. datra ébredt'magyar Ifjúság hangja szói. A betűk mögül a kiformá­lódó új ember tekintetét erezzük, a felszabadult. Saját jólétéért küz­dő magyar ifjúság munkája lüktet a sorok között. Nincs válaszfal az EPOS*, a SzIT, a MINSz if júsága között. Csupán a név különbözteti nteg őket a szerint, ki milyen terüle­ten dolgozik. Még a kis úttörők is készítettek verseny ' faliújságot abban a- tudat­ban, mienk lesz a legszebb, a leg­jobb. Valóban mind SZép, mind jó. Balogh Mihály, a TIOSz tafióne- otthon ifjúmunkása ezt _ írja: „A Szovjetunió a béke* őre". — A szocialista társadalom építésében mi, munkásfiatalok is nagy' részt akarunk — igy ír Tamás Béla. ..A Szovjetunió legyőzhetetlen és bé­két akar” — adja tudtunkra egy másik felirat. ■­De ott látjuk’ a faliújságok sorá. ban a közelmúltban államosított volt Széchenyi tanoncottlionét is. — Tanulunk a Komszomdtól, követjük példáját, mert rzt akar­juk, hogy pártunk, az MDP és né­pünk olyan bizalommal tekintsen reánk, mint Sztálin dicsőséges népe a lenini-sztálini hős ifjúságra — írja Ambrucz Sándor tanonc- ifjú. A városháztér! általános iskola téglát a demokrácia építéséhez. A Balázs Ferenc általános isko. lai' népi kollégium egyik 'növen­déké, Fáin György Usverséoen így ír: „Tanulunk, meirt* tudjuk* így érjük meg a boldog holnapot”. A hejőkereszturi általános iskola úttörői valamennyien alákanyurí. tották nevűket egy fehér lapra, mely fölött a Komszoámlí üdvözíti szavakat olvashatjuk. A diák, a tanonc, a paresztiriú szíve dobbanását érezzük a lük­tető sorokban. Más-más formában, de mindegyikből egyet olvashatunk ki: új. szebb felszabadult világ épí­téséért akarnak dolgozni.- - Tóth Ferenc. BnromfiAI-ísiiésI segély öleié A hároméves terv kereté­ben a Fölclmivelésilgyi Mi­nisztérium baromfiól segély­akciót indítóit el a főldmivCS- szövetkézefek és a dolgozó parasztok részére. Elsősor­ban olyan földbérlő vagy földmíves szövetkezetek ré­szesülnek segélyben, amelyek szövetkezeti alapon kívánnak baromfitenyésztéssel foglal­kozni. Építkezési segélyben részesülhetnek még olyan 15 holdnál nem nagyobb bérletit gazdák, akik Békés, Csanád, Csongrád, Hajdú, Jász-Nagy­kun Szolnok vagy Délpest megyében laknak. Kérelmekét a MOSZK Allafényésztesj Osztályához (Budapest, V. Al­kotmány u. 29.) kell bekül­deni. _______ Új híd a Néván Leníngrádban befejezték egy több mint 250 méter hosszú új, Modefft hid - építését/ amely 1 a K.s Névári vezet át. Az új híd grnsk a régi tahidnak helyébe épült, ame­ly ét több mint égy évszázadijai ez- elöli építettek. sgAVAiJEVj Roham a Téli Palota ellen Utána egy dr. Mark nevű alak üvöltött teli szájjal s keményen kirohant a megjelentek ellen, hogy olyan kevesen vannak. »Micsoda lex llkereskedők figyelem EGNYILT MISlSOE.COM Pamut- és Se vem­nsovkereskEíIslmi nemzeti Vállalat 8-gs számú fíöfclu Szeafpáiy-u. 9. alafi Telefons 19—47. Bak táron minden textilgyár minden pamut- és selyem­terméke óriási választóiban. Várja a kiskereskedőket, hogy azok tökéletesen tud­ják kiszolgálni a fogyasztót November elején jelenik meg a könyvpiacon, a Magyar-Sz ovjet Művelődési Társaság kiadásában, Szaveljev: »Roham a Téli Palota ellep« című könyve, mely könnyen érthető és érdekfeszítő módon tárja szemünk elé a munkások és parasztok dicsőséges har­cát 19!7 júliusától a Nagy Októberi Szocialista Borradaiom gyó'ze Irncs napjáig. A dolgozó nép elnyomóival szemben folytatott har­ca — Lenin és Sztálin vezetésével — 1917 november J7-én a műnk ások és parasztok győzelméhez vezetett. A nép hősi küzdelme során kezébe vette az uralmat és megsemmisítette a cári Oroszország é lősdi nagytőkéseinek és nagybirtokosainak hatalmát. Alább közöljük a könyv egyik érdekes részletét. A PETROPALOVSZK-ERŐDBEN Miért nem támogatta a Petro-1 pavlovszk erőd a hatéba induló felkelőket ágyúival? És azután, milyen ágyuk kezdtek lőni éjjel tizenkettőkor? Akkor, amikor á vörösgárdis­ták .matrózok és katonák1 a Téti Palota körülkerítése után harcra készülődtek, a Palotában elrejtő­zött miniszterek ped;g az ultimá­tumot tárgyalták meg, a Pero- pavlovszk erőd komisszárja na­rancsot adott az ágyúk megtölté­sére. Az ultimátum lejártáig, azaz a harc megkezdéséig Összesen nyolc perc volt hátra. Ekkor törteién feltárult a komisszár szobáiénak ajtaja és besietett egy katona t—1 Komisszár elvtárs, a tüzérek nein hajlandók lőni! A komisszár feugrott s maga ment a homokzátonyra a tüzérek­hez ,hogy megtudja, mi van. Csendes eső esett. A komisszár, kezében a lámpással átvágott a homokzátonyon az ott heverő szeméthalmok között. A távolból, a Név a túlsó partjáról hallatszott tak az első puskalövések: a' Téli Palotánál már állt a harc. A po­csolyában gázolva, mindu-ritalari elbukva egy-egy gödörben, sietett a komisszár az ágyukhoz. Egy tiszt jött vele szembe, a század parancsnoka. — Az ágyuk berozsr!ásodt-'’k — mnndta. — Az első' IdlÖvésnéf da­rabokra eshetnek s akkor mind- annyiunkat megölnek. A komisszár, kezével revlvere után tanógatva, «jyenesen a tiszt szeme közé nézett. — Tiszti becsületszavamat aáom — folytatta rekedt' hangon —, hogy (gy van. Akármelyik tüzér bizonyítja, hogy ezekkel az ágyuk­kal lehetetlen lőni .Valamennyi be­ragadt, nagyon veszélyes... A komisszár mereven megfor­dult s igy szólt az őt kísérő kato­nához: — Azonnal hívd ide a’ tenge­résztüzéreket a tengeri lőlérrSI Éjszaka tizenegy körül járt, mi­kor megjöttek a lőíérről a tenge- részttiizérek s velük néhány vö- rösgárdista. A komisszár odavezette őket a homokzátonyra az ágyukhoz. Tom­bolt a szél, dobálta a lámpásokat, melyek tükörképe a folyóra vető­dött és a hullámok hol 'felcsapták egészen az ágyukig, hol Vissza- gördítétték. Az egyik matróz az ágyuk fölé hajolt és vizsgálni kezdte.’ A töb­biek körben gyülekeztek és hall­gattak. ■ ‘ — Védőberendezés nincs — hal­latszott a szél zúgásán keresztül a matróz hangja. A kivető szintén hiányzik. A zárak tönkrementek — Rozsda... A csatornává jat törött. Mindez baj volt, nagy baj. De azért a matrózok és a vörösgár­disták azt válaszolták, hogy lehet lőni. —i A kompresszorokban semmi olaj' •*- rfiöndta egyszerre az ágyút vizsgáló matróz és felegye­nesedett. "i Ez volt a legszörnyítbb. Es ek­kor már séhkisé tudott válaszolni, mind hallgattak. A hallgatást a komisszár törte meg. — Kitart, vagy szétesik? kérdezte. — Szóval, lőttök-e, vagy sem. — Magatok tudjátok. — Tudjuk — szakította félbVY matróz —, hogy mit tegyünk. Ha egyszer kel], hát keli. Lőni fo­gunk! Néhány perc múlva az ágyukat megtöltötték és készletbe helyez­ték. A matrózok és a vörösgáitjis* tők mindenesetre elbúcsúztak egy­mástól. A komisszár Is ottmaradt az egyik ágyú mellett. Tfa aí ágyú nem tart ki, együtt ölik meg őt a matrózokkal. Eldördült A. lövés... Az ágyuk kitartottak, nem estek széf. Repül­tek a lövedékek a Névén át a Téli PakdS felé. A matrózok jie.vc ké­szítették elő az ágyukat a' követ- kezö lövésekre, ESZAKMAGYARORSZAG 7"

Next

/
Oldalképek
Tartalom