Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 255-278. szám)

1948-11-26 / 275. szám

A KULAK Karjainkban, amikor a falu dol­gozó parasztsága a munkásosztály segítségével és irányításával el- szánt harcot folytat kizsákmá.iyo- lóiváj, a zsíros nagygazdákkal szemben, gyakorta felvetődik- a kér­dés. ki hát a kulák? Melyek azok a határvonalak, amelyek a nagygaz­dákat a középparasztságtól s a dol­gozó szegény parasztságtól elvá­lasztják. Széles körben az a helyte­len felfogás kapott lábra, hogy a földbirtok nagysága, a holdak szá­ma különíti el a falu osztályait. Sze. repe. van ennek is, de a kulák meg­határozásában a kizsákmányoláson van a hangsúly. Kuláknak, falusi kapitalistának tekintjük azt, aki túl­nyomórészt idegen munkaerő alkal­mazásával, annak kizsákmányolásá­val műveltet! gazdiaságát, aki ilyen vagy olyan módon, ilyen vagy olyan formában más dolgozó pa­rasztok kizsákmányolásából, vagyis mások munkájából él. ( Azt szekták erre felhozni: hiszen a kulák maga is dolgozik, látástól, vakulásig földjén tartózkodik, az a gor.dja, hogy gazdasága minél jobban el legyen látva. Olyan érv ez, mint amikor a munkásokat az­zal akarták félrevezetni, hogy a gyáros is dolgos, szorgalmas em­ber', hiszen reggeltöl-estig hivata­lában van, s vezeti az üzemeit; Nyilvánvaló, hogy amint 0 gyáms sem az adminisztratív munká fából, hanem a munkások verejtékéből, a munkások kitermelte értéktöbblet- bői gazdagodott, a kulák sem a muga munkámból zsirosodik, bár­mily szorgalma is legyen, hanem mások munkájából. A kulák kizsákmányolja a bére­sét. summását. nanszámosát. vagyis a falu nincstelenjeit. Kizsákmányol­ja még azokat js, akiknek nincs megfelelő- igájuk és géni felszerelé­sük. Az újgazdákat, törpebirtoko­sokat. sőt k'soarasztokat is, akik kénytelenek rrbotmunkát vállalni a zsírosnarasztnál bogv néhány held föld ifiket felszánthassák. Ha meg nem akar fák gvalomrapszárPTnal le­dolgozni a bérseártást. fizethetik a százforintos szántási uzsoraárakat. A kizsákmányolás egyéb módja' Vannak a falu életében a ki­zsákmányolásnak még egyéb jelen­ségéi is. Ilyen a vetőmaguzsora, ez évek óta tartó búza-feketepiac, egyes kulákok kupeckedése, síb. Mindezek gyors meggazdakodást eredményeztek a spekuláns nagy­gazdáknak, ugyanakkor pedig ke­serves kifosztást a falu ellátatlan dolgozó lakosságának. A kuláks'ághoz való tartozás nem 'csak a föld, nagyságán alapszik. Vannak olyan parasztok, akiknek sok földjük van, de nagy létszámú a családjuk, a földbirtokot maguk művelik meg és így nem élnek em­beri munka kizsákmányolásából. Lehet fordítva is, aránylag kevés földdel rendelkezik és giégis ki­zsákmányoló falusi kapitalista. Pl. nagyvárosok mellett fekvő, jól jö­vedelmező 10—12 holdas bolgár- kertészetek is kulákbirtoknak szá­mítanak — túlnyomórészt bérmun­kásokkal dolgoztatnak. Még azt is hozzá kell tennünk, hogy nem min. denfajta bérmunka alkalmazása döntő egy bizonyos gazdaságnak a falusi kapitalisták rétegéhez való sorolásánál. Van számos gazda­ság. mely ideiglenesen pl. szükség esetén, bérmunkás erőket használ és ezek a gazdaságok mégsem ka­pitalista gazdaságok. Figyelembe kell venni azt is, hogy nem falusi kapitalista mindenki, aki valamivel jobban él, mondjuk már bizonyos jólétnek is örvend. Ezt a sainvo- nalat • jól gazdálkodó középparasz- ,tok !s elérik és hiba vélna ezeket ja kulákok közé sorolni, f A kulákság a legkisebb számá, de gazdaságilag a legerősebb réte- ige a parasztságnak. Az elmúlt évek alatt gazdaságilag megerősödött ‘kulákság szemben áll a falu dolgo­zó lakosságával. Telhetetlensége és i kíméletlensége kiélezte «z osztály, harcot önmaga és a munkavállalók , közt. A nincstelen földmunkás, ak! j kénytelen tizenegyedében aratni, a ! szegény és kisparaszt, aki kényte­len szorultságában igaerőt 'és vető­magot kölcsön venni, szemben áll a kulákkal. Ez a kulák az ő igazi ellensége. A Magyar Dolgozók Pártja felismerte a kérdés teljes jelentősé­gét és ezért egyik főfeladataként tűzte ki: „Fokozottan védeni a dol­gozó parasztságot a falu kizsák­mányoló elemeivel szemben, a ki­zsákmányolok korlátozásával, ter­jeszkedésük meggátlásával!” A dolgozó parasztság a munkás, osztály támogatásával felvette a harcot a falu kizsákmányo'ói ellen. Fgyre nagyobb számban ismeri fel, hogy a kulákok elleni hathatós küzdelem útja: a szövetkezés, a mezőgazdaság korszerűsítése, gé­pesítése, a traktorállomások gya­rapítása — a mezőgazdaság szo­cialista útja. Vosúli falvai! füleltek !e A miskolci rendőrség őrizetbe vet­te Kanalas György miskolci fiatal­embert, aki a napokban a javítás 1 alatt álló vasúti teherkocsik ten- [gelyéből kiszedte a bronzcsapágya­kat. Antos István elvtárs három éve pénz­ügyi államtitkár. A magyar népi demoiií ácia hatalmas gazdasági feladatodat oldott meg e három év alatt — olyan feladatokat, mint a sta­bilizáció, amelyhez hozzájá­rult Antos elvtárs eredményes munkája is. Fontos szerepe volt a hároméves terv előké­szítésében, az ország gazda­sági megerősödésében. Tiltakozó sitrilksk Eszokoloszarszógbfui Eszakolaszországbari a« ipari munkások elbocsátása miatt egymást követik a til­takozó sztrájkok. Brescia és Pávia tartományokban általá­nos sztrájkot hirdettek, több más vidéken pedig szerdán a munkát két óra tartamúra fel­függesztették Szinulalvónyokat lupáit a vasgyári irodáitól A miskolci rendőrség őri­zetbe vette Érti Zoltán diós­győri villanyszerelőt, aki az elmúlt napokban az újgyári számosztály irodájából 20 da­rab szénutalványt, lopott, azokat kitöltötte, hamis alá­írásokkal látta el és elado­gatta. A megindított nyomo­zás alapján szerdán délelőtt letartóztatták a csaló fiatal­embert. Hirtelen halát a? erdőben Tóth József 74 éves nyugalma­zott sajónémeti bányamunkás szerdán délután a közeli erdőbe in­dult, hogy fát szedjen. Útközben hirtelen összeesett és meghalt. Holttestére a járó-ke!ők bukkan­tak rá. 167 ezer postQZSÉk hoSmozódott fe! ITewyorkbsm A dokkmunkások sztrákja következtében Newyorkban 167 ezer postászsák halmozó- dőlt fel, amelyet a sztrájk miatt nem lehet a hajókról el­szállítani- A kifelé menő pos­tazsákokban igen sok szere- tetcsomag is van. Klemebfma-fanyán avatják fel az ofszág századik trabforáilomását A borsodmegyei Tárd község közelében lévő Klemen- tina tanyán berendezett századik traktor állomást eredetileg november 28-án akarták felavatni. A felavatás! ünnepélyt most december 5-ére halasztották el­A traktorállomás és Klementina tanya dolgozói nag^ előkészületeket tesznek az ünnepségre. Fekete József mező­kövesdi járási főjegyző előterjesztést tett, hogy a dolgozó parasztság kívánságára a Kle mentina tanyát és a traktor- ál'omást Rákosi Mátyásról nevezzék el. Á magyar zeneművészet világhírű mestere Miskolcon Nagyjelentőségű kulturális eseménynek ígérkezik a Diós- győrött és Miskolcon rende­zendő Kodály-díszhangver- seny. A hangversenynek külö­nös jelentőséget ad az a kö­rülmény, hogy azon a ma­gyar zeneművészei világhírű mestere, a modern zenekul­túra élharcosa, Kodály Zoltán is megjelenik s a műsor két számát, a Háry János' Inter­mezzo ját s a Forr a világ cí­mű darabját vezényli. Diósgyőrött vasárnap dél­után és este a kultúrházban, Miskolcon hétfőn délután fél 4 és este íélnyolc óra­kor a Nemzeti Színházban tartják a hangversenyt. F»I* lép a diósgyőrvasgyári általán nos iskola énekkara Króm- paszky Ella vezényletével, a diósgyőrvasgyári vegyeskar; Forral István irányításával, a diósgyőrvasgyári vasas férfi­kar ugyancsak Forrni István vezényletével, Vancsó Dezső hegedűművész és Remsey Győző. A hangverseny után a Ze* nemíívészeti Főiskola nővén-« dékei Únger Imre karnagy, vezényletével, a diósgyőri vasasok zene-, ének- és tánc- csoportja közreműködésével Kodály: Székely-fonó című daljátékát mutatják be. Hagy lelkesedéssel kész« nek szakszervezeti gyű ésiikre a miskolci kereskedelmi alkalmazóiak A 17- szakszervezeti kon­gresszus határozatait a keres­kedelmi Alkalmazottak _ szak- szervezetének miskolci cso­portja is nagy lelkesedéssel tette magáévá. A határozatok minél tökéletesebb végrehaj­tása végett a miskolci csoport november 28-án, vasárnap délelőtt 9 órakor a megyei szakszervezeti titkárság Rá­kóczi u. 12. sz. alatti helyisé­gében tisztújító közgyűlést tart. A kereskedelmi alkalmazót tak miskolci szakszervezeti csoportja harcos múltra te- , kiüthet vissza. A harcos múlt, |az értékes hagyományok kö­J. Izcaray kiváló spanyol új­ságíró, aki ezt a cikket azután írta, hogy számos hetet töltött a spanyol gerillák között. * Csak ép'pen most jöttem vissza. A sár, mely még mindig a cipőmön van, Spanyolország hegyeiből va'ó. Ott kint Teruel, Albacere, Valen­cia, Castellon, Tarargona és Cucna tartományokban — mind Spanyol- ország keleti partvidékén — a spanyol gerillák várnak és harcol­nak. Franconak a spanyol nép elleni harcára ők dinamittal és puskatűz­zel válaszolnak. Jelszavuk: „Demokrácia, Függőt, eriség, Szabadság, Köztársaság". Mindennap új győzelmeket arat­nak és új gerillaharcösok teremnek. 1947. folyamán a „Reletspanyou országi Gerillák Csoportja” 168 ak­ciót vezetett a csendőrség és Fran­co katonái ellen. Franco nagy of­fen?, vát volt kénytelen a hősök el len indítani, melyben 20.000 embet, hfcgyitüzérség és páncélautók vet- tek részt. > Azt mondóm el, amit láttam. Ntgynapi menetelés után felértünk a Cudarnál lévő magaslatra a Gua­dalupe folyó alattunk folyt. Éppen amint a nap kibújt a ködből, há­rom embert láttunk közeledni 4 ÉSZAKMAGYARöRSZAtj J. IZCARAY: Spa(*y>(>?acs&ág. utca fetket! A csoport vezetője egy 30 éves fiatalember volt. Tudtuk, hogy ő volt az egyik Teruel tartományi városban az ellenállás vezetője. Ak­kor vetette magát a hegyekbe, ami­kor csaknem elfogták a csendőrök. A második egy mosolygós arcú fiatalember volt, nem több mint 18 éves; mégis már 25 akcióban vett részt. A harmadik egy paraszt volt Santa Cruz de Moyaból, aki őrmes. tér volt a köztársasági hadserégben a polgárháború alatt. Franco egyik börtönéiből 1945-ben szabadulva, visszament a falujába. Elmondta, mi történt azon a napon, amikor szülőfalujába visszatért: — Láttam, hogy a csendőrség el­hurcolt egy öregembert egyszerűen azért, mert a fia a gerillákhoz csat­lakozott. Két órával később fel­akasztották a falu szélén. így fog­tam magam és újra a hegyekbe mentem. Együtt mentünk tovább a gerilla (főhadiszállás felé. : Mindenfelé heves harcok nyomai jvoltak. Erdőségek volíak leégetve Jés sehol semmi nyoma szarvasma'- - . hának vagy más háziállatnak. I A parasztok egyike elmondta, 4 hogy a gerilláknak egy fontos tá boruk volt azon a letarolt vidéken, amelyen keresztülhaladtunk. Két. ezer Franco-katona gyújtotta fal az erdőséget, úgy, hogy 700 hold ál­lott lángokban. A környező mezők is tönkremen­tek, de a csendőrség egyszerűen összevert minden parasztot, aki til­takozni mert. A gerillaegység elmenekült, fő­leg annak a segítségnek iolybán, amit a parasztok mindenfelé adtak nekik. És sóit helyen a geriiink vissza is tudtak ütni a csendőr .jégre. Egyórai menetelés után egy kis völgybe értünk és vagy 20 embert láttunk nehéz egyenruhába öltözve és a civiléletből hozott kék sapkát viselve. Kézipuskával -és gépiegy. verrel voltak felszerelve. Ezek az emberek csatlakoztak hozzánk menetelésünkben. Elbe­szélték nekem saját hőstörténetü­I ket a csendőrség és a Franco.'<a- t maság elleni harcuk folyamán. Elbeszélték, hogyan próbálta a csendőrség becsapni a parasztokat ózzál, ir.uúha nagy katonai győzel­meket értek volna el a gerillák ei­len Tékául az egyik helyen az' állították, hogy agyonlőttek öí »get illát. Éjjel 8 foglyot kivittek a börtön­ből cs egy barlanghoz vitték ökoi, amely előzőleg gerillabűvóhcly volt. Kézigránáttal megölték a íog- lyokat os másnap azt mondták a fa­lubelieknek, hopy menjenek ki^ és nézzek meg, milyen nagy „győzel­met" arattak ők ezen a ^gerilla- egységen". A falusiak azonban az áldozatok rongyos ruháiról, lesoványodott les térő! látták, hogy azok nem geú'.a harcosok, hanem régen bebörtön­zött embet ek voltak. A gerillák élelmet és ruházatot kaonak a parasztiktól — a legjob­bat, amit beszerezni lehet. Társaim sok történetet mondtak e] geriHaakcióitrcl, melyek állandó készültségben tartják a csen iöT sé­gd. Bementek egy faluba, ahol a bíró és a kinevezett tanácsosok kül irö- sen önkényeién visekeldtek. Kiillít- va ck.-t, a gerií'avezető megmondta nekik, hogy ha legközelebb panasz jlesz ellenük, ússza jönnek és elbán- Irak velük. i Egy másik gerilla, Santa Grúzról Jvaió elmondta, hogyan ütöttek raj­it 1 a esendő; segen s felszerelésüket lén tü • «‘ó’i.cát «téve eliá ák ^magukat Ez néhány azoknak a gerilláknak a hőstetteiből, akik fenntartiik a kőziáisasági zászlót nagy területű­ken. melyek csak névlegesen tan- ínak Franco uralma alatt. telezik a szakszervezetet, 'A kereskedelmi alkalmazottak kf is akarják venni részüket a népi demokrácia építéséből, s az a törekvésük, hogy Miskol­con is minél tervszerűbben, eredményesebben kiszolgál1 itassák a dolgozókat. A tisztújító közgyűlésnek' különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy vasárnap délelőtt osztják ki a jutalma* kát a szakszervezeti kon­gresszus alkalmából rendezett kirakatversenyen díjat nyert miskolci cégek alkalmazottai­nak. A közgyűlésen, amelyre a miskolci kereskedelmi, alkai*' mazottak nagy lelkesedéssel készülnek, a Szakszervezeti Központ, az MDP, a Megyei Szakszervezeti Titkárság, a KISOSz és a társszakszerve-1 zetek is képviseltetik magu­kat. 1 Vasárnap rsggei 8 ériiker kezdődi* az epéül tcnu!6K Merencidla A kétéves egyéni tanulás résztvevőinek konferenciája ( " vasárnap nem délután 2 óra* kor, hanem reggel 8 órakor kezdődik a városháza nagy­termében. A kétéves egyénj tanulás résztvevői jegyzeted két pénteken és szombaton délután 5-től 7 óráig a Város^ háztér 2. szám alatti pártiskot !án kötelesek bemutatni. E« lenkező esetben a konteren* cián nem vehetnek részt. Lakésfoszfogstét foglak Ii A miskolci rendőrség őrizetbe vette Bende János sajószentpéterl lakost, aki még augusztus hónap­iban Sajóeesegen bemászott Füredi ‘ György MÁV tiszt lakásába és nagymennyiségű ruhaneműt lopott el. Kihallgatása után áŰHsérik ! ai ügyészségre. . «**• •...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom