Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-22 / 246. szám

Márasssamsszlgelre érkeze!! had!2ttglyo& névsora Piros LiszSó szombaton számol be a szaktanács kongresszusáról a miskolci dolgozóknak Bénik András Sajóivánka, Csontos Ber­talan óatoraijaujheiy, Üakni Benjam.n iísadány, FranKoVíCS Ferenc Lucíabánya, Kocsis jozsei Borsa, Laczkó Jozsei bod- rogkeresztur. Ángyai László Tiszaluc, bácsi Lajos Hangács, Bálint István Sa- jószuiiandras, t/aiogh barna Korlát, Boanár Karoly Taktaszada, Bucziila László Taical, Béres András Bodrogha- lász, Balia Károly Hernádnmeti, Bod­nár t-erenc Szesnpsíván, berecz János Mczőcsát, Bajnok László tíükkszcntlászló, Boluer j’ozser Szurdokpüspöki, Csörgő József Mezőkövesd, Csorba Imre Forró- éhcS, Durbak András Sajóiád, Demeter Lajos Sajoszentmihály, Dajkó János ljszabáboim Faragó Lajos Hejőcsaba, Földi Lajos Szerencs, Fejjel György Karolyfalva Géczi Pál Abaujszánio, Guba Pál Mezőkövesd, Garbóczi Ferenc Felsőméra, Haffner Gyula Diósgyőr, hernádi János Tiszabábolna, Hudák Ist­ván Bélapátfalva, laHasiiió Béla Cser­mely, Hunkó Pál Tárcái, Juhász István Kelemér, Juhász András Karcsa, Juhász Sándor Balkány, Kovács Vilmos Han- gony, Kribbai Jenő Miskolc, Kertész rerenc Ernőd, Kaczur László Görömböly, Kovács István Ózd, Lapis András Tár­cái, Ladányi Sándor Tiszakeszi, Lajka Miklós Ózd, Lafíerton János Hidas, Magda György Szerencs, Márkus József Miskolc, Maczkó Ernő Ózd, Mega Jó­zsef ‘ Rudabánya, Merényi Lajos Parasz­tivá, Nyesti Márton Mezőkövesd, Or- szágh József Ózd, Ördög Károly Me- gyaszó, Papp József Diósgyőr, Pekó Ist­ván Tállya, Riczu András Pere, liz imre Onga,’ Réll János Diósgyőr, Radi Albert Semlyén, Ringer András Szerencs, Szaladnya Ferenc Miskolc, Sallay László Ujdiósgyó'r, Sepsi Imre Tiszakeszi, Si­mon imre Ziliz, Schluez Rezső Diósgyőr, Sz^ó György Tiszakarád, Szinaviczki istván Abaujszina, Szacskó József Tár­cái Sóiért János Szikszó, Szekeres Sán­dor Miskolc, Török Sándor Tiszadorog- ma, Tóth Gyula Sárospatak, Tóth Ferenc Heénádkércs, Tippanócz László Riese, l'incze Gábor Edelény, Varga József Kelemér, Virág Mihály lornazsadány, 2ám János Recsk, Bognár Tivadar Tak- taharkány, Baría Károly Bélapátfalva, Bódis György Diósgyőr, Berecz János Nagyhalász, iBoros József Nagyhalász, Borbás Viktor Borsodszentgyörgy, Buella Gyula Ózd, Boros Antal Sajószentpéter, Csuhák György U jf ehért ó, Demeter Géza Abaujiak. Déx József Mezőcsát, Drcxjer Béla Álsóhernád, Dudás Sándor Ljfehértó, Érsek Ferenc Borsodnádasd, Emődi István Tiszakeszi, Fábián Sándor Zsadány, Fábián Béni Clgánd, Farkas János Homrogd, Fodor István Hangács, Gócs János Sárospatak, Gardi Ferenc Hernádbüd, Götz István Hercegkút, Hajdú Béla Tibolddaróc, Horváth István Tiszakarád, Husenyicza József Hcjőbába, Hornyik Miklós Nagyhalász, Juhász Béla Miskolc, Kulcápr Albert Karos, Kollomi Béja Miskolc, Klein Gyula Sze- gilong, Kis István Ujfehértó, Kelem Bertalan Cigánd, Kis István Hjdvég­ardó, Mészáros József Gönc, Musa Ár­pád ’Szikszó, Nagy Sándor Szentistván, SzwtUáz Warrenné mestersége Moliere után Shaw legelső darabjai­nak egyikét, a még ibseni hatás alar* ál­ló Warrennét tűzte műsorra a színház. A Fösvény szerzője a polgárosodó Fran­ciaország uralkodó rétegeinek álnokságát »vesézj ki«, — a hazugság .és képmuta­tás közben a kapitalista rend osztálytér- vényévé csontosodott; ezek ellen, a »szá­zad konvencionális hazugságai« ellen lö­völdözi mérgezett nyilait, a wildei afo­rizmák, a hagyományos- angol kritika útját járva az ír költő. A Warrennét a legbizarrabb, a konzervatív polgár^ szá­mára minden bizonnyal legrtieghökken- tőbb ötletre építi: bordélyházak tulajdo­nosa épp egy kerítőnő leplezi le az »üzjéti élet« megdöbbentő erkölcstelen­ségét, aljasságát és világít rá a külső megjelenésében annyi határozottságot, biztonságot hazudó burzsoá rend bel szí rothadtságára. Kielégít-e bennünket, Shaw kritikája? Nem! Azért nem, mert a. darab felett idestova fél szazad elsuhant s a kapila­4 ÉSZAKMAG YARORSZÁG t A Nemzeti Színházban osztják ki az új éimunkás Jelvényeket Ozsvári Sándor Tárnáméra, Pataki Sán­dor Nagyrozvágy, PlóS Janos Sárospa­tak, Ragály Bertalan Tornaszentjakab, Szántó Ferenc Encs, Szondi István Ónod, Steiner Ádám I isZakarád, Sárközi István Ónod, Szemán Ferenc Torna- szer.tjfikab, Szabó Sándor Abaujszántó Simon András Miskolc, Szűcs Lajos Kísrozvágy, Tóth László Miskolc, Tótíi Sándor Tiszakanyár, Tóth István Bal­kány, Vaskó Miklós Garadna, Válcnt László Borsodnádasd, V,aszil Béla Mád Vasshegyi Pá) Bodrogkjsfalud, Vízi Mi­hály Felsővadász. Mint az Eszakniagysrország már előbb közölte, pénteken és szombaton délután kerül sor a diósgyőri vasgyárban és Miskolcon a szakszervezeti kongresszus beszámoló nagygyűlésére. Ma, pénteken délután a vasgyári kultúrházban a 3 órakor kezdődő ünnepélyen Mekis József, a Vasas Szakszervezet főtitkára, szom­baton délután 4 órakor a miskolci Nem­zeti Színházban pedig Piros László a Szakszervezeti Tanács főtitkárhelyettese tartja meg beszámolóját a vasgyári, ille­tőleg a miskolci dolgozók előtt a Szak- szervezeti Tanács 17. kongresszusáról. Mind a Két gyűlésen, valamint az ózdi kongresszusi beszámoló nagygyűlésen is részt vesz a Szaktapács kongresszusá­nak ideérkezett külföldi delegátusok egy része. A miskolci Nemzeti Színházban a nagygyűlés alkalmából osztják ki az új Elmunkás és Kiváló Munkáért jelvénye­ket a miskolci és borsodi dolgozók leg­jobbja} között. Nagysikerű műsoros előadást tartottak Geszted­ben és Ongán a miskolci „Bajomi" kollégisták ben élő elnyomás em'éké.t *árta a A Bajomi János kollégium ének­es népi táncegyüttese a hét végén végiglátogatta a szomszédon közsé­geket. hogy megismertesse őket új népi kultúránkkal. Szombaton érkezett Ge.szfelybe, ahol előadást rendezett a falu dol­gozói részére. Zsugyel Ernő kollé­gista ismertette a kollégium kultu­rális feladatát, amely ' feladatának tekinti a széles táji- réteg és a diákság közötti ba­rát> kapcsolat kimélyitését a, jövő értelmisége nem a táj) ellen­sége. hanem barátja tesz. Az előadás fénypontja, a ..Dózsa György“ című dráma a nép lellcé­A MAORI szabotázs vezetőinek ügyében számos szakér­tőt hallgatott ki. a budapesti népbí­róság a felmerülő szak és tudomá­nyos kérdések tisztázása céljából. A szakértők vé'eménye beigazolta, hogy a MAORT-nál valóban szán­dékos szabotázs történt. A vádirat nézők elé Népi táncok, népdalok, indulók fűszerezték nagy síkéire1 a műsor további részét. Vasárnap délután a kollégium bábszínházai a Ludas Matyit mu­tatta he a gyermekek részére- Fel­nőttek is szép számban megjelen­tek és együtt- mulattak a gyere­kekkel. Este Ongára gyalogolt át a kol- ■égium diáksága, »hol szintén nagy sikerrel szerepeltek. Az önkéntes adományokból kapott összeget a kollégium diáksága mbókészü'ék vásárlásra fordítja. fCs. B ) Nemzetközi csempÉszfecmtü fogtak le Nemzetközi csempész.társasógot fülelt le a Ceglédi rendőrség. Liptai József, Mejjáth Albert, Lipcze Pál, Rafael Anna és Tóth ‘Ferenc az ország különböző ré­szein állatokat, autókat, kerékpárokat loptak és azt Ausztriába és Romániába csempészték. Helyette tűzkövet, ópiut- mcit, szacharint hoztak az országba. A szerkezeti munkásság vezetői Apró Antal életrajza Apró Antal 1913-ban síid’lmi. Hatéves karáig pásztorkoclo“-, az elemi iskola elvégzése után mugu nak kellett gondoskodni a min­dennapi kenyérről. 12 éves korú­ban Makón volt ta^onc egy festő- mesternél, Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal. 17 éves ko­rában már tevékeny részt vesz a mohói ifjúmunkás mozgalomban, későül) Budapestre került és veze­tőségi tagja lesz «z építőmunhúsok szakszervezetének. 1931-ben az il- legúHs kommunista párt tagi'1, 1933-ban már az egyik vezetője az építőmunkások hatalmas szirújk- mozgalmámk. Horthy rendőrsége letartóztatta és hosszabb ideig vizs­gálati fogságban volt. később sza­badlábra került, de mint gyanús ember, rendőri felügyelet alá ke­rült. 1936-ban n szakszervezeti moz­galom központi bizottságánál tag­ja kit, 1942-ben a függetlenségi mozgalom szervezése közben Rajt; László cfli együtt letartóztatták és K ista) vsán internálták. 'Mósfélévi börtönre ítélte a katonai bíróság. 14-bsn az illegális kommunista ?x<rf központi bizottságának « tag,a left és a várt megbízásából dlszö­kött a német vonalon, honi/ fel- „ vegye a kapcsolatot a felszabod iát lendeten megalakult kommunista párttal. Januárban mér, ismét Pes­ten volt, A Nagykörúton még folyt a felszabadító hadsereg küzdelme■ amikor partizán csoportjával meg­érkezett. A felszabadulás óta a Kom mnnista Párt központi bizottságá­nak és n politikai bizottsáanak a tagja és vezetője a párt szakszer ve­se fi- osztályának. Harustyék József életrajza 1893-ban született proletár csa­ládból. 7 éves koráiban árvaságra jutott, vidékre keridt egy urada­lomba, ahol púsztorkodott és me­zőgazdasági mnnkával foglalkozott. 1919-ben belépett a Vörös Ütálm- regbe 21-ben , Budapesten egy vegyi üzemben alkalmazták, °!toJ 43-ig dolgozott. 1930-ban részt Dőlt a szeptember 1-i tüntetésben, ahol a fején kardkptól megsérüli. ■— 34-ben átvette a Szociáldemokrata Párt, A. kerületi titkárságának ve­zetését, 1930-ban megválasztották " vegyi ipari szakszervezet elnökévé. Mindenkor munkásegység hire volt. 1945-ben n Szaktanács képvi­seletiében résztvett, a Szakszervezeti Világszövetség párisi konferenciá­ján. Tagja volt az 1945-ös ne»;,set- gyűlésnek is. 1347 december 31-én ő nyújtotta át a■ fővárosi végre­hajtó bizottság nevében « balol­dali szociáldemokratái; történelmi memorandumát amely elindította a nvilf harcot a jobboldal ellen. a melu végül is munkásegusrv döntő avnzelmérpi végződött. Mini n baloldal- szociáldemokraták egyá. v0?etőjr került « . Szaktanács el­nöki székébe. a jövő hét közepén fejeződik be. lizmus belső ellentmondásai sokkal gyil- kosabban jelentkeznek, de azért sem, mert — bár Shaw elvitathalatlanul a társadalmi reformok, a haladás követke­zetes harcosa —, nem veti bele magát forradalmi elszántsággal a valóságba, inkább feléje emelkedik s onnan küldi gúnyos fintorait. A fábján-js szellemű darab nem mutat utat. Amikor ez követ­keznék, amikor ez aícladaf szorongatja az írót, zavarodottá válik, ismétel, a drámai fejlesztésben elakad, Warrenné leánya leszámol ugyan egész környezeté­vel, eddigi, szennyes «pénzzel biztosított kényelmével, elszakít minden szálat, mely e világhoz fűzi s a munka útjára lép, de hogy megmaradhat-e rajta, vé­gigjárhatja-e s főleg: hova jut — mind­erre nincs megnyugtató válaszunk. Az előadás komoly, elmélyült felké­szültségről tanúskodott. Kár, hogy azok­ból a jelenetekből, amelyekben az Író az élcelődésből drámai feszültségű ostoro­zásba csap át, sok minden elsikkadt. A kitűnő Kovács Terus hagy- jelenetében, amikor leányának felfedi múltját, a ki­kében lejátszódó érzelmi vihar érzékel­tetésével adós marad. A helyesen meg­fogott könnyed, csevegő hangból, ame'v Warrenné • másik életének leplezésére' szolgál, nehezen tud áthajolni az enei­gikus kitörésekhez. Legelevenebb, Jegel- hite-tőbb, amikor azt. mutatja meg, mennyire hozzá idomult a polgári rend hazug világához, Mattyasovszky Zojka komoly nyeresége a színháznak. Kelle­mes beszéde' .egészséges szövegformálá­sa, nemes egyszerűsége, természetessége a.; realista színjátszás iránti érzékre vall. Vjvie modern, öntudatos alakját a friss nemzedék felszabadult h'-ngját leegysze­rűsített eszközökkel szólaltait ja meg. A nagy összecsapásoknál azonban, amelye­ken végeredményben a darab megfordul, sok kívánnivalót hagy ní-.ga után. Inke Lászlónak jutott, megítélésünk szerint, a legnehezebb szerep. Frank nyegle, fö­lényes, mert belelát a konvencionális hazugságokba, mindazonáltal nem kü­lönb, mint velejéig romlott környezete. Inke mindezt jól kihozza. Szalma Lajos rokonszenves, mértéktartó, közvetlen. Juhász Józsefnek a legkisebb részlete­kig kidogozott figurája ;.z előadás legegységesebb, legmarkánsabb alakítás.'. Minden mozdulata, arcránduiása a lelke gyökeréig züllött »mora] insanityf« le­hel/. Nemcsak rés-'.tus:.jvai. hanem harg- ja mesteri árnyalásával js ábrázol. Döb- benefevkííscgü a’akilás; n keresztül a ka­pitalizmus torz arca néz felek. Szakács lúlszürkíli szerepét Sárközi Andor Általános Iskolás kislányok köszönet© az MDP megyei bizottságának Kedves, megható levél érkezeti a Magyar Dolgozók Pártjához a nrs'kolci Dayka Gábor utcai 11. számú általános leányiskola IV. B. osz­tályának növendékeitől. »Hálás szívvel mondunk köszönetén a szép új iskolapadokért — írják szép zsinórírással. — Nem is tudjuk szavakba önteni azt, mennyire örülünk, hogy most már nem kell görnyedve írni az alacsony asztalok és zsámolyok mellett.. Köszönjük szépen a munkásoknak is, hogy miértünk olyan nagyon sokat dolgoz­tak . . Sokkal szebb az osztály és mi is jobbak vagyunk mióta a szép padok­ban ülünk. Értékeljük a demokráciát, amely az iskola rendbehozatalát szívén viselte és nekünk lehetőséget nyújtott a kényelmes tanulásra. Még egyszer nagyon szépen köszönjük, hogy ilyen örömet és boldogságot szereztek nekünk.« ; A megkapó levelet 38 növendék írta alá. Ez a kis levél beszédes bizonyíté­ka, hogy a dolgozók önzetlen munkája máris megtermékenyítette az ifjúság szellemét és tudatára ébresztette a gyermeksereget a demokrácia áldásainak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom