Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-31 / 254. szám

Minden erővel a nehézipar fejlesztéséért,..! A kiszabott Miiéi hanarabb készünk el a vasgyár baiilaas bersbázáii iuééí Tervgazdálkodásunk, iparfejleszté. síink gerincében a nehézipar fe'lesztáee áii A szocialista építő munka alapjci nagy kapacitású, fejlett cehézipar, amely kielégítően el tudja látni gé­pekkel, szerszámokkal, gyári Le'endtv zésekkel az ipari termelés minden szektorát Szoros összefüggésben áll vele a falu ‘ kizsákmányoló! ellen folyó harc eredményessége is, hiszen dolgozó parasztságunk megerősítene elképzel­hetetlen a mezőgazdasági termelés gépesítése nélkül- Erlhető, ha a szo­cializmus építésének útjára lépett ma­gyar népi demokrácia egyre nagyobb .erővel, gonddal fejleszti nel’éziparát. Az erre irányuló beruházási program­ban jelentékeny szerepet játszik Diós. győrvasgyár, a magyar nehézipar egyik fellegvára. A hároméves terv eredeti elgondolá­sai ezen a téren akkép módosulnak, hogy a diósgyőri vasgyár kiszélesítésére irányuló építkezések a korábban-kijelölt időpontnál lényegesen hamarabb idéződ­nek be. Meggyorsult a munka. A gyár területén mindenféle új, hatalmas épü­letek falai emelkednek. 1949-ben befeje­ződik a Martin-csarnok bővítése. ' 80 tonnás MSrz-kerticnce, 250 tonnás körkeverő kemence kerül a gyárba. Beállításukkal jelentékenyen megnöve­kedik az acélgyártás. A két péti kazánt is elhelyezik a jövő évben a nyugati villamos központban. Befejeződnek a vasöntöde és acélöntődé fejlesztési munkái is. Különösen nagy a jelentősége a i agy. kovácsmííbcly bővítésének. Hatalmas új csarnok képe bontakozik ki a régi nagy- kovácsműhely mellett. Mint ismeretes, vörösiszap-iéglagyár épül Diósgyőrött, amely lehetővé teszi a porérc s a salak hasznosítását is. — Aluminiumsalakkal egybevegyítve, össze- téglásítva adagolják majd az > Iv-isztó- nak. Az említett új kemencék munkibaállí- tása jelentékeny energiameg'akariíásl fog eredményezni. Kiküszöbölődnek a minőségi hibák, tar. tósabbá, egyenletesebbé válik az anyag. A nagyobb' beruházások mellett több különböző méretű és teherbírású dsu is épül az egyes üzemekben. — Mindezek a munkák — közli Thuríczi László, a Terviroda egyik ve­zetője — 1949-ben elkészülnek, hogy a diósgyőri vasgyár teljesíthesse azt a feladatát, amelyet a népi demokrácia tervgazdasága kirótt rá. Máramaresszigetre érkezett északmasyarorszési hadifoglyok Az alábbi felsőmagyarországi hadifog­lyok a 78. szállítmánnyal Máranv-irosízi- getre érkeztek. A legrövidebb időn belül otthonukban lesznek. Aleva József Sajószcntpéter, Borzi Jó­zsef Szuhakáiló, Beck László Sátoralja­újhely, Bárány András Ohuta, Barta EeU Özd, Dobkó Lajos Szerencs, Bálint Já. nos flcjce, Bányai Gyula Vllmány, dr. Bognár János Miskolc, Bán József Me- zőkövesd, Csépa Atiklós Hasznos, Csorba János Özd, Csizmár László Ináncs, Csákó József Hódoscsépány, Csomó Pál Miskolc, Derecskéi Gábor Hejőpapi, Do. bos László Tiszapolgár, Deák István Damak, Deák Gyufa Damak, Erdélyi La­jos Mezőkövesd, Fonáca András Álló, Bányatelep, Farkas Lajos Putnok, Fe­renc József Sárospatak, Gombos Géza Sátoraljaújhely, Gazsi János Füzérrad- vány, Homolya János Külsőbőcs, Hor­váth Gyula Felsőnyék, Hídvégi Ferenc, Hegedűs Mihály Szerencs, Hubay Sán­dor Szuhafő, Hameczki Elemér Sorsod- megye, Hörcsik István Füzérradvány, Horváth József Ózd, Horváth István Dublcsány, Juhász István Tornászén’.ja. kab, Ileva József Sajószentpéter, Kolozsi István Ózd, Kapinuszi Felsödubsza, Kállai Imre Sárospatak, Koréth Miklós Szalonna, Koleszár János Tokaj, Kurucz András Szerencs, Kovács László Parmo6, Küszo Gyula Miskolc, Kincsen János Mucsony, Kocsis István Miskolc, Krof- finger Béla Miskolc, Lchoczki I ászló Rz IBP kezdeményezésére új jútszÉtcret kunnak ■ mískatei gyerekek "A Magyar Dolgozók Pártja Petőfi .pártszervezete több értékes javaslattal 'urduit a városi tanácshoz. Kérte, hegy a Kárpitos és Kalapos utca közötti be­építetlen területen építsenek gyermek­játszóterét, a Soltész Nagy Kálmán. Sa- ■ tolta és Vadnay utca találkozásában el­terülő reszt parkírozzák, a Hadirokkant, Soltész Nagy Kálmán és Sarolta ideától határolt városi területet gyepesítsék. A városi tanács a javaslatokat ma­gáévá tette s végrehajtásukhoz meg­teszi « szükséges intézkedéseket. Az egyik játszótér felépítését a pár '.szerve­zet magára vállalta. Mozgó klubok a lundrákon A Nyenycc Nemzeti Terület tundráin . az állattenyésztő kolhózpara.’.ztokkal együtt vándorolnak a mozgóklubuk is. Ezekben a klubbokban van könyvtár, elő­adóterem ahol tudományos és mozi "előadásokat tartanak, a társalgókban sak­koznak és egyéb társasjátékokká! szóró, koznak a kolhózparasztok szabal idejük, ben. A klubok alkalmazottai az év há­romnegyed részét a tundrákon tőluk. A legutóbbi félév alatt több mint kétszáz tudományos ejoadást taroltak. A Nyenyec Területen és az Északi Sarkkör szigetein 16 ilyen vándor-klub működik, amely mindenütt nagy i 'i tottságnak örvend. Bormúzeum tesz Budaiakon Az állami bormúzeum a világ első bormúzeuma lesz. Szakemberekből ala­kúit bizottság ízlelés és minőségi elem­zés útján vizsgálja meg a borokat és tapasztalataikat a múzeumban gyűjtik össze. Ezt a tapasztalatokat felhasznál­ják arra, hogy a bor minőségét fokoz­zák és a világpiacon emeljék a magyar bor jóhirnevét. A miskolci Gyermekmenhely új j áépítése a számok tükrében i945-ben: 10 égy S09 „ 1948-ban: 124 ágy 3Í4 87eTmeií részére Az ellátás 1915-ben 1971 kalória, 1918-ban 2645 kalória E-uton mondunk köszöneté: mindazoknak, akik felejthetetlen em.ékű jó édesapánk Id. Kele- men András temetésén megin­titek, koporsójára koszorút es iv oot hoztak, őszinte mély rósz- . .ke, bánatunkat enyhítették. Gyászoló család A Vöröskereszttől rendezett miskolci szociálpolitikai és egészségügyi kiállítási többezer főre rugó közönség, közöttük az iskolák növendékei látogatták nagy érdeklődéssel. A látogatások természe­tesen akkor találtak termékeny talajra, amikor megértették a látogatók a kiállí­tott táblázatokon felsorolt számszerű odatolt jelentőségét. A kiállítás tartama alatt foglaiknziunk azzal, hogy a szaporodási arányszám ál­landó fokozatos javulása mennyire meg­győző képet ad a gyors társadalmi kon­szolidációról és egészséges irányú hala­dásról, aminek az útját a népi demok- lácia építette ki a magyar dolgozó mil­liók számára. De ugyanilyen meggyőző beszédes számadatokkal ’.találkoztunk a n iskolci Gyermekmenhely kiállítási anya- ga között is. A táblázatokból megtudtuk, hogy amíg a Miskolci Gyermekmenhely költségvetése 1946-ban 281.516 form», 1947-ben 653.794 forint voit, !946-b#n már 744.555 . forintra emelkedett Gyer­mektartásra kifizettek 46-ban 169.100, 47-ben 384-736, 48-ban 431.272 forintot. A menhelynek a felszabaduláskor mind. össze 10 ágya volt. 1946-ban már 80, 1947-be.n 104 és 1918-ban 124 ágy ál! már rendelkezésére. A ruhaneműk értéke 45-ben 56.634 pen­gőre, 46-ban 109.616 forintra, 47 ben 151.612 forintra, 48-ban 167.402 forintra rúgott. Az iskolaszerek értéke tC-ban 8563, 47-ben 20.373, 48-ban 30.600 forint értéket képvisel- A. táblázatok megmu­tatták, hogyan emelkedett a vérátömlesz­tések száma, a szappan fogyasztás, a gyógyszerszámla, a női tejjuttaíás, s a hároméves terv során beruházott labo­ratóriumi felszerelés, stb. A menhelyre felvett gyermeki k r/á- n,a 45-től 48-ig így alakult: Felvett gver­m ekek szárra fiú Tá, v 1943-ben 909 560 3-ió Í9t6-ban 270 150 120 947-ben 566 302 264 1918-baa 374 225 149 Ezekből a számadatokból kitűnik, htgy a legnagyobb volt a zsúfoltság közvet­lenül a felszabadulás után, ami a háború rettenetes pusztításainak és nyomorú­ságának a következményeként jeientke. zett. A következő évben, a stabilizáció évében a félvett gyermekek száma hir­telen visszaesett, ami annak a következ­ménye, hogy akkor már igen nagyszámú gyermeket helyeztek el családoknál. — 1947-ben megint megnővekedett ez a szám, ami összefüggésben van rzzal, hogy a Szlovákiából kiteleoített rrci he­lyek gyermekei is itt kaptak helyet. Az idén már jelentékenyen kevesebb a menhelyi gyermekek száma. Érdekes az az általános jelenség, hogy a fiúgyermekek száma állandóan je­lentékenyen túlszárnyalja a leányokét. Az élelmezés javulása A menhelybeli gyermekek élelmezésé­nek rohamos javulását az étkezés ka. lóriatartalmának emelkedésével szendéi, telhetjük. 1945-ben 1971, 46-ban 2044, 47-ben 2264, 48-ban 2645 kalória értékű napi táplálkozást juttattak a gyermekek­nek. Érdemes ezt az adatot összehasonlí­tani az Erzsébct-kórház élelmezésének javulásával, ahol a kalóriák mellett a fehérje gramokat is feltüntetik. Itt 45.ben 1200 kalóriát, 46 gram fehérjét, 46-ban 1764, 61 gram fehérjét, 47-ben 2410 kalóriát, 64 gram fehérjét, 48-ban 2360 kalóriát, 75 gram fehérjét kaptak, illetve kapnak a betegek. Az e számokból kiderülő rohamos fej­lődés csak akkor válnék igar'n szembe- betünővé, ha ezeket az adatokat zerr.be- állílanók ama nyugati álla«--v egészség- ügyi és gyermekvédelmi intézményei­nek az adataival, ahol a Marshal!-terv jó­voltából még mindig nyomorúság a része a dolgozó jniüiójr zömének és ahol az élelmezési nehézségek miatt még az egészségügyi intézményeknek --m 'ed­rak megfelelő ellátást biztosítani H-.idti Béla. Az Ewakmagyarország e~ő(<z egy hónapra 12.— furint. i díja Gesztely, Párták Róza Ocsztefy, Min­doki Dezső Tiszadob, Mautlik Vince, Gulyás Agnes Hernádpetri, Murányi Jó­zsef Mezőköved, Molnár László, Zakneki Anna Bodrogkisfalud, Miszlek József, Gáspár Erzsébet Abaújszánló, Zabatecrki Borbála Disznóshorvát, Hollós iúüg Lj- f ehér tó, Szabolczki Mária Ujfehértó, Brisztóczki Anna Ujfehértó, Polgár Kál­mán Miskolc, Sipos Borbála TlszaszeJer- kény, Suka Mária Miskolc, Répá/.ó Ká­roly Sajószentpéter, Sonkái György Mis­kolc, Szajkó Kálmán, Szőke Gábor Mis­kolc, SzUcs László Hernádnémeti, So. mosi Jenő Abaújszántó, Szendi Józicf Tiszadob, Szitás János Ujfehértó, Szép­völgyi Lajos Kisterenye, Stefán Lajos Salgótarján, Szaták András Zemplén- agárd, Szabó Gyula Felsőméra, Sedlik Zoltán Salgótarján, Kiss Lujza Geszt, Víg Anna Eger, Gál Júlia Miskolc, Ve­res László, Szántó Mária Ózd, Zelei Te­réz Mezőkövesd, Szémodi Ferenc Heves. Sztálin nyilatkozata a berlini kérdésről, a nyugati Imperialis­ták háborús uszításairól, hatalmas vissz­hangot váltott ki. Súlyos csapást mért a háborús bujtogatók politikájára s meg­nyugtatta a viág dolgozó millióit. Nem csoda, ha a leleplezések nyomán zűrzavar, fejetlenség lett úrrá a nyu­gati diplomaták körében, hiszen össze­omlott a verejtékes erőfeszítésekkel felépftett hazugságvár, megvilágosodott, mik a valóságos tények a hangzatos frázisok mögött. A nyugati államférfiak szólamai megegyezési szándékról, a bé­ke megszilárdításáról hazudoznak, • va­lóságban a legalattomosabb eszközökkel élnek, hogy elkerüljék a megegyezést, amelynek érdekében a Szovjetunió nyíl­tan, őszintén, következetesen dolgozik­Aliért nincs ínyére a nyugati imperia­listáknak a Szovjetunióval való megegye­zés? Sztálin nyilatkozata felfedte: mert a megegyezés döntően megingatná hatal­mi pozícióikat, s megrendítené megbízóik, a nagytőkések, bankárok, fegyvergyáro­sok, tábornokok hatalmi helyzetét. A háborús bujtogatók politikája arra Irányul, hogy megfélemlítsék, rettegés­ben tartsák s ezáltal engedelmes bárá­nyokká szelídítsék a népeket, hogy mi­nél könnyebben rakhassák rájuk a politi­kai és gazdasági enyomás igáját. Sztá­lin felszabadító hatású nyilatkozata ke­resztülhúzta az uszítok propagandst-rvet, megerősítette a dolgozó milliók békeaka­ratát, rávilágított arra, hogy a háborús bujtogatókra kikerülhetetlen kudarc »ár. A nyilatkozat megszilárdította a béke tá­borát, $ nem kétséges, hogy hatásár* annak erejét újabb tömegek csat’akozása fogja megnövelni. Sztálin nyílt, határo­zott nyilatkozata megtalálja útját a há­borús uszítok hazugságairól m*gícvesz. tett nyugati, különösen az amerikai tö­megekhez is, amelyek mind jobban ráéb­rednek arra, milyen gyalázatos játékot űznek velük az imperialisták s azok ásol. dósai. Mindinkább megvilágosodik előttük, hogy a Szovjetunió ellen indított uszító roham, a háborús pszihózis felkeltése, az ő rombr,döntésük árin néhány sötét ka­landor érdekeit szolgálja. Egyre jobban látniok kell a Szovjetunió vezette béke­tábor erejét, határozottságát, fölényét, amelyet nem lehet megingatni alattomos fenyegetőzésekkel, provokációkkal, bábu i rus bujtogatássaL Sztálin nyilatkozatának viiágvisszhangjj arra mutat, hogy a dolgozó milliók * szabadság, a demokrácia a béke erő! ke­ményen állják a harcot a pusztítás aa elnyomás erőinek támadásaival w»iben s a harcot győ’- ' mre viszik. nagy választék lan ERNYéb Női ernyők 46.80-tól íérll ernyők 07.20-tól WEINGARTEN Széchenyi-utca 43. szám. — Udvarban

Next

/
Oldalképek
Tartalom